Nagyot alkottak „A hal, mint étel” című fotópályázat nyertesei

Sikeresen lezajlott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálatának „A hal, mint étel” című fotópályázata. 2022 februárjában immár második alkalommal indult útjára a gyermekeknek szóló, kreatív pályázat, amely ezúttal a halfogyasztás népszerűsítését tűzte ki célul. A verseny összes pályázója közül a legjobb 5 alsó- és 5 felsőtagozatos diák részesült díjazásban, egy tanuló pedig a Nébih elnökének különdíját vehette át.

A kreatív versengésre alkotókedvű általános iskolás diákok jelentkezhettek egyénileg vagy csapatban. A megmérettetésre halból készült ételek – amit maguk, házilag készítettek el, esetleg szülői segítséggel – fotóival lehetett pályázni. A képekhez mellékelni kellett a halétel receptjét, és a Miért együnk halat? kérdésre adott választ.

A pályázati feltételeknek megfelelő fotók elbírálása alapján 2022. március 20-án került sor a fotópályázat eredményhirdetésére. A végső sorrend felállításában a zsűrinek nem volt könnyű dolga, hiszen valamennyi pályázat igényes és rendkívül ötletes volt. A szemet gyönyörködtető, kiváló pályamunkák láttán biztosan megállapítható, hogy a pályázat valamennyi résztvevője egyaránt nyertes.

Az alsó- és felsőtagozatos korcsoportban az első 5-5 helyezett nyereményben részesült, illetve mindkét korcsoport győztese további értékes díjjal gazdagodott. Ez évben is méltó gazdára talált az elnöki különdíj, ezt a pályaművet dr. Oravecz Márton, a Nébih elnöke választotta ki az összes beérkezett fotó közül. 

A Nébih szakemberei alkotta, három tagból álló zsűri az alábbi pályamunkákat részesítette díjazásban:

1–4. osztály korcsoportban a legjobbak:
•    Szalai Attila, Autizmusfejlesztő csoport, 4. c osztály, Érdligeti Általános Iskola, Érd – Halat enni vidámság!
•    Szabó Ákos, 4. z osztály Tapolcai Bárdos Lajos Általános Iskola – Dorozsmai ponty csuszatésztával
•    Nagyváti Maja, 3. a osztály Túróczy Zoltán Evangélikus Óvoda és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola – A legjobb étel harcsából
•    Kátai Hunor Botond , 3. osztály, és Kátai Emma Mónika 4. osztály Ádándi Fekete István Általános Iskola – Egy ádándi gyermek kedvenc halételei

A győztes:
Szatmári Alexandra, 4. b osztály, Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Ált. Iskola, Készségfejlesztő Iskola és Kollégium – Sült süllős bucifalatkák fatányéron

5–8. osztály korcsoportban a legjobbak:
•    Kisjuhász Lili Zoé, 5. d osztály, Lajosmizsei Fekete István Sportiskolai Általános Iskola – Pappardelle lazaccal
•    Lakatos Anett Virgínia, 6. osztály, Taktakenézi Petőfi Sándor Általános Iskola – Töltött csuka
•    Lóránt János, 6. osztály, Launai Miklós Református Iskola – Tortilla
•    Szabó Levente, 5. b osztály, Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium – Évszakok

A győztes:
•    Wéber Szófia, 7. osztály, Veszprémvarsányi Fekete István Általános Iskola – Sült pisztráng Nagypapa módra

Az Elnöki különdíj nyertese: 
Balazatics Barnabás, 1. b osztály, Dr. Tolnay Sándor Általános Iskola – „Harcsaburi a kedvencünk”

A verseny győzteseinek és valamennyi résztvevőnek köszönjük a részvételt! Reméljük, hogy jövőre ismét találkozunk a Halak Napjához kapcsolódó, alkotói versenyünkön!

Pontytelepítés 2017. évben

A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeinken történt ponytelepítések megoszlása 2017. évben.

A haltelepítések eredményességénél és hasznosulásánál fontos, hogy az adott halfaj melyik korosztályát telepítik. A kisebb korosztályok nagyobb egyedszámmal kerülnek ki a vízbe, de a túlélési esélyük jóval kisebb, tehát kevesebb egyed éri meg a „horogérett” kort. A legfiatalabb korosztályoknak a lárvától az előnevelt korosztályig, megfelelő életkörülményre (elsősorban táplálékra) van szükségük a túlélésre, amit nem minden vízterület tud biztosítani. Ezért a legtöbb esetben javasolt az idősebb korosztályok telepítése, hogy ezt a bizonytalan kezdeti időszakot ne kelljen a vízterület halasításakor figyelembe vennünk.

Érdemes tehát megvizsgálni azt is, hogy melyik korosztályokat milyen arányban telepítik a halgazdálkodók. Ebben az esetben az egynyarasnál idősebb korosztályok telepítését vesszük csak figyelembe. Mivel tömegadattal rendelkezünk ezekről a korosztályokról, természetesen ilyen arányban is tudjuk megmutatni részüket a telepítésben. Az idősebb korosztályok kisebb egyedszámot és nagyobb túlélési esélyt jelentenek. Ennek ellenére nem biztos, hogy a telepítés sikerességéhez a fogható méretű halak telepítése a kívánatos.

A ponty nagyon magas aránya miatt ebben az esetben érdemes ezzel a halfajjal külön foglalkozni. Az 1. ábra mutatja, hogy a III. nyaras korosztályt telepítik a legnagyobb arányban. Ez az arány a valóságban még nagyobb, mert a vegyes korosztály egy jelentős része is ide tartozik. A kétnyaras korosztály sokkal kisebb arányt képvisel, de szintén sok halgazdálkodó telepít ilyen korosztályt. Az egynyaras korosztály telepítése kisebb mértékű ennél a halfajnál. Létezik még a háromnyarasnál idősebb korosztály is, ami feltehetően olyan vízterületen népszerű, ahol a megfelelő fogási módszerekkel nagyobb halak megfogására specializálódtak. Itt feltehetően előírás a megfogást követően a nagyméretű halak visszaengedése.

A pontytelepítések esetében több oka van a háromnyaras korosztály nagy arányának a korosztály összetételben. A legtöbb esetben a telepített halat a horgászok nagyon hamar vissza is akarják fogni. Ebben az esetben a telepítés egy rövid ideig nagyobb fogási lehetőséget biztosít, de ennek az időszaknak hamar vége szakad. A fiatalabb korosztályok telepítése esetén a halaknak növekedniük kell a kihelyezés után. Ezzel hasznosítják a terület forrásait és ha nem történik nagyobb elhullás, elvándorlás, vagy nem esnek ragadozók áldozatául, akkor hosszabb távon több fogást eredményezhet. A harmadik nyaras ponty telepítését az is ösztönzi, hogy a beszerzése könnyebb és olcsóbb, mint a fiatalabb korosztályoknak.

A pontyon kívüli többi halfaj esetében az idősebb korosztályok telepítése kisebb arányú (2. ábra). A legtöbb ragadozó halfajnál gyakori az egy-két nyaras korosztály telepítése. Az egyéb halfajok közül a keszegnek van jelentősebb aránya. Ebben az esetben a vegyes korosztályba sorolják gyakran a halakat, amik feltehetően itt is a második és harmadik nyaras korosztályt jelentik.

A többi faj esetében gyakran előfordul, hogy szintén a piac biztosította lehetőségek miatt választják a telepített korosztályt. A keszeg telepítéseinél a vegyes megnevezés gyakran nem csak a fajösszetételre, hanem a korosztály összetételére is utal.

A ragadozók esetében talán más a helyzet. Itt jóval gyakoribb az egynyaras korosztály telepítése. Ennek előnye a nagyobb egyedszám, ami növelheti a telepített halfaj állományát a vízterületen. Feltehetően a magasabb beszerzési ár esetében, amely minden korosztályra vonatkozik, több türelmet tanúsítanak a gazdálkodók és inkább választják a hosszabb távon jobb eredménnyel kecsegtető nagyobb egyedszámú fiatalabb korosztály telepítését. Szintén a horogérett drága hal telepítése ellen szól, hogy a gyors kifogás a kisebb egyedszám miatt érzékenyen érintheti a vízterületet. Nagyobb ragadozó halfaj egyedeinek kihelyezését esetleg néhol károsnak is tartják (különösen harcsa esetében), a más horogérett halfaj (keszeg, ponty) gyérítése miatt.

Az egynyarasnál fiatalabb korosztályok telepítését nem tartalmazzák ezek az ábrák. Ezek a telepítések tömegben alig kimutathatóak, hiszen a telepítésre szánt előnevelt korosztály 1000 egyede is legtöbbször nem éri el az 1 kg-ot. Ebben az esetben nagyon kisméretű halak telepítését végzik abban a reményben, hogy a nagy egyedszám miatt esetleg mégis eléri néhány a kifejlett kort. Ennél sokkal hatékonyabbnak tűnik az egynyaras halak telepítése, ahol a bizonytalansági faktor jóval kisebb, mint az előnevelt vagy lárva korosztályok telepítésekor. Természetesen egynyaras halak vásárlása a legtöbb esetben nagyobb kiadást jelent.

Megyei bontásban mutatja a telepített korosztályok mennyiségét a következő, a 3. ábra. A megyénként eltérő halgazdálkodási vízterületek száma és területei miatt nagy a különbség a kihelyezett halmennyiségek között. A telepített korosztályok arányai azonban hasonlóak, elsősorban abban, hogy a legtöbb megyében a háromnyaras hal telepítési aránya a legmagasabb. Két helyen a vegyes korosztály mennyisége szintén magas, de ez a vegyes korosztály esetében is gyakran magas a harmadik nyaras halak aránya. Az ábrán az összes halfaj korosztályait vettük figyelembe, de mivel a telepített halak között a ponty aránya a meghatározó, az arányok a legtöbb esetben hasonlóak. A kétnyaras korosztály telepítését két megyében helyezik előtérbe, de ezekben a megyékben sem érik el három nyaras korosztály arányát.

A 2017. év haltelepítései Magyarország halgazdálkodási vízterületein

Az OHA részét képezi a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeinken történő évenkénti haltelepítési adatok gyűjtése és azok összesítése

A haltelepítésekkel kapcsolatos adatokat a Megyei Kormányhivatalok gyűjtik és küldik meg az OHA részére. A vízterületenkénti haltelepítésekről a következő adatok érkeznek be: halfajok, korosztályok és a mennyiségek. A korosztályokhoz kétféle mennyiségi adat tartozhat. A fiatalabb korosztályokat (lárva, zsenge ivadék, előnevelt ivadék) darabszámban, míg a többi, idősebb korosztályt tömegben mérjük. A halak idősebb korosztályait öt csoportba osztjuk: egynyaras, kétnyaras, háromnyaras, vegyes korosztály, háromnyarasnál idősebb, azaz extra korosztály. A vegyes korosztály a legtöbb esetben két és háromnyaras korosztály kevert állományának telepítését jelenti.

2017. évben 21 halfajból közel 4000 tonna halat telepítettek a halgazdálkodók. Az első ábra a halfajok nagyobb korosztályainak tömegarányait mutatja be. A ponty telepítés kiemelkedően magas aránya a legszembeötlőbb. A keszegfélék és keszegfajokból telepítették a második legnagyobb mennyiséget. Az 1. ábra alapján is látszik, hogy a többi halfaj, ezek közül a horgászatban népszerű ragadozó halfajok idősebb korosztályának telepítése eltörpül a kihelyezett pontymennyiséghez képest.

Az ország halgazdálkodási vízterületeinek eloszlása nem egyenletes a megyék között. Ezt még torzítja az is, hogy azok a vízterületek, melyek több megyét is érintenek, csak egy megye nyilvántartásában szerepelnek. A közel 160 000 ha nyilvántartott halgazdálkodási vízterületének megyénkénti eloszlását a következő ábra mutatja. A Balaton torzító hatása látszik a 2. ábrán, hiszen a legnagyobb felületű vizünk három megye között helyezkedik el, de csak Somogy megye nyilvántartásában szerepel. Szintén nagyobb vízfelülettel rendelkeznek azok a megyék melyek hosszabb Duna vagy Tisza szakasszal rendelkeznek. A két legkisebb vízfelülettel rendelkező megye Veszprém és Nógrád megye.

Ennek ellenére érdekes lehet a telepített halfajok megyénkénti mennyiségei. A ponty kiemelkedően magas aránya a telepített halfajok között szükségessé teszi, hogy külön ábrán mutassuk be megyénkénti telepítési mennyiségét. A 3. ábrán látható, hogy csak részben követik a vízterületek arányát a telepített pontymennyiségek. Somogy megye a második helyre szorult, hiszen ebben az esetben ott, ahol több kisebb víz képezi a megye vízfelületeit, nagyobb lehet a telepített halmennyiség is. Ezt mutatja Pest megye és Fővárosról, ahol a hosszabb Duna szakaszon felül nagyon sok kisebb halgazdálkodási vízterület is található.

A többi halfaj megyénkénti telepített mennyiségét mutatja be a 4. ábra. A keszeg kategória több keszegfaj egyidejű telepítését mutatja. Gyakran előfordul, hogy több keszegfaj egyedeit egyszerre halásszák le és nem lehetséges a szétválogatásuk. Szintén előfordulhat, hogy a vízterület halgazdálkodási tervében a „keszegfélék”, vagy „vegyes keszeg” szerepel és ennek megfelelően jelentik a telepítést is. A többi, megnevezett keszegfaj az előző kategórián felül került telepítésre. A ragadozó halfajok közül a süllőt telepítették a legnagyobb mértékben. A csuka és harcsa telepítés ettől elmarad. Ezeknél a fajoknál (ragadozók) sokkal gyakoribb a fiatalabb, általában előnevelt korosztály telepítése, amit a jelen ábra nem tartalmaz. A többi halfaj telepítése nagyon kismértékű, gyakran csak kísérleti jellegű.

Hering konzervek akadtak fenn a hatóság hálójában

A sprotni halkonzervek után füstölt halhúst és halászati termékeket vizsgált a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Az ellenőrzés eredményeként az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság négy füstölt hering halkonzerv tétel kereskedelmi forgalomból történő kivonását rendelte el határérték feletti benzolszármazék (PAH) tartalom miatt.

A kiemelt ellenőrzés a Magyarországon forgalomba hozott, füstöléssel készült haltermékeket érintette. A NÉBIH laboratóriumában összesen 36 tételt vizsgáltak a szakemberek. Végül négy füstölt hering halkonzerv tételt kellett kivonni a kereskedelmi forgalomból határérték feletti benzolszármazék (PAH) tartalom miatt. Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság azonnali hatállyal megtiltotta a vizsgált tételek forgalmazását és elrendelte a fogyasztókhoz eljutott termékek visszahívását.

A hatóság a RIGA GOLD márkajelzéssel ellátott valamennyi „Füstölt hering olajban” elnevezésű élelmiszer tétel további forgalomba hozatalát a termék biztonságosságát igazoló laboratóriumi vizsgálati eredmények bemutatásához kötötte.

Az intézkedés az alábbi a PIF-TRADE COM Kft. által forgalmazott, Lettországból származó „RIGA GOLD Füstölt hering olajban” elnevezésű termékeket érinti:

1. Termék neve: RIGA GOLD Füstölt hering olajban
   Forgalmazója: PIF-TRADE COM Kft., 1203 Budapest, Kinizsi u. 18.
   Származási hely: Lettország
   Nettó tömeg: 190 g
   Minőségmegőrzési idő: 01.03.16. (2016. március 01.)
   Egyéb azonosító: L01.03.12.
   Létesítményazonosító jelölés: LV 44 Z EK

2. Termék neve: RIGA GOLD Füstölt hering olajban
   Forgalmazója: PIF-TRADE COM Kft., 1203 Budapest, Kinizsi u. 18.
   Származási hely: Lettország
   Nettó tömeg: 190 g
   Minőségmegőrzési idő: 28.08.17. (2017. augusztus 28.)
   Egyéb azonosító: L28.08.13.
   Létesítményazonosító jelölés: LV 44 Z EK

3. Termék neve: RIGA GOLD Füstölt hering olajban
   Forgalmazója: PIF-TRADE COM Kft., 1203 Budapest, Kinizsi u. 18.
   Származási hely: Lettország
   Nettó tömeg: 190 g
   Minőségmegőrzési idő: 18.04.16. (2016. április 18.)
   Egyéb azonosító: L18.04.12.
   Létesítményazonosító jelölés: LV 44 Z EK

4. Termék neve: RIGA GOLD Füstölt hering olajban
   Forgalmazója: PIF-TRADE COM Kft., 1203 Budapest, Kinizsi u. 18.
   Származási hely: Lettország
   Nettó tömeg: 190 g
   Minőségmegőrzési idő: 22.08.16. (2016. augusztus 22.)
   Egyéb azonosító: L22.08.12.
   Létesítményazonosító jelölés: LV 44 Z EK

További információ:

A policiklusos aromás szénhidrogénekről

RIGA GOLD Füstölt hering olajban