Felhívás szarvasmarhatartók részére - ENAR nyilvántartás rendezése

Tisztelt Állattartó! 2015. augusztusában új, eddig egzotikusnak számító betegség jelent meg az Európai Unióban, a bőrcsomósodáskór, amely Európa délkeleti országaiban nagyon gyorsan elterjedt és ma már szinte valamennyi balkáni államot érinti.

Az érintett országok erőfeszítései ellenére előfordulhat, hogy ősszel Magyarországon is megjelenik a betegség. Annak érdekében, hogy a betegség hazai megjelenése esetén az állattartók felkészültek legyenek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a mellékelt tájékoztató anyagot készítette. A betegséggel kapcsolatos tudnivalók mellett a szarvasmarha nyilvántartásokkal kapcsolatban az alábbiakra szeretnénk felhívni a figyelmet.

A betegség megjelenése esetén az érintett tenyészetben állami kártalanítás mellett el kell rendelni valamennyi fogékony szarvasmarha leölését, a teljes állomány felszámolását. Az állami kártalanítás csak abban az esetben ítélhető meg, ha a tenyészet a Tenyészet Információs Rendszerben (TIR) szarvasmarhatartó tenyészetként nyilvántartott és valamennyi, a tenyészet összes tartási helyén tartott szarvasmarhát, bivalyt a közösségi jogszabályok szerint azonosítottak és nyilvántartanak, azaz a helyszínen fellelhető valamennyi állat megtalálható az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerben (vagy az egyes egyedek bejelentését, átkötését kezdeményezte) (ENAR) és a bejelentett adatok megegyeznek a tartó által vezetett állomány-nyilvántartás adataival.

Az egyes ellenőrzések adatai, illetve a gyakorlati tapasztalat azt mutatják, hogy sok esetben nagy az eltérés a valós állatlétszám és a TIR-ben és/vagy az ENAR-ban nyilvántartott adatok között.

Javasoljuk, hogy ellenőrizze a saját állomány-nyilvántartását, amennyiben szükséges tegye naprakésszé. Amennyiben nem biztos benne, hogy az Országos Adatbázisban minden adata helyes, minden állata nyilvántartott, akkor mielőbb vegye fel a kapcsolatot az ENAR kapcsolattartóval és egyeztessék az ENAR-ban és az állomány-nyilvántartásukban szereplő adatokat. A https://portal.nebih.gov.hu/enar felületen elérhető minden, a 2961-es bizonylaton regisztrált tartó számára a 1047 Egyedleltár, ahol le tudja kérdezni a nyilvántartott állatainak adatait. Szükség esetén fordulhatnak a központi ENAR ügyfélszolgálathoz is, melynek elérhetőségei az alábbiak:

telefon: 06-1-3463-486 vagy 06-1-3463-487 vagy az enarufsz@enar.hu e-mail cím.

A megyei kormányhivatalok ENAR ügyfélszolgálatának ügyfélfogadási rendjéről a területileg illetékes kormányhivatal honlapján (www.kormanyhivatal.hu) tud tájékozódni.

A NÉBIH Állattenyésztési Igazgatóságának (1024. Bp. Keleti Károly u. 24.) személyes ügyfélfogadási rendje:
Hétfő: 8.00-12.00
Szerda: 8.00-12.00
Péntek: 8.00-12.00

A nyilvántartások megfelelősége közös érdekünk, melyhez szíves együttműködését ezúton is köszönjük.

Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság  

Gyakran ismételt kérdések a bőrcsomosodáskórról

A bőrcsomosodáskórról összegyűjtött gyakran ismételt kérdések és szakértői válaszok gyűjteménye

A szarvasmarhákat és bivalyokat érintő bőrcsomósodáskórt vírus okozza és főleg vérrel táplálkozó ízeltlábúak (legyek, szúnyogok, esetenként kullancsok stb.) terjesztik. Nevét a megbetegedett állatok fején, nyakán, hátán, lábain, tőgyén, valamint a farok tájékon lévő bőrfelületen megjelenő 2-5 cm-es csomókról kapta. Az emberre sem a fertőzött állat, sem az abból származó élelmiszer nem jelent veszélyt, viszont a betegség megjelenése rendkívül súlyos gazdasági károkat okozhat.

További információk: http://portal.nebih.gov.hu/gyik/allat/gyakran-ismetelt-kerdesek/borcsomosodaskor

A magyar hatóság figyelemmel kíséri a bőrcsomósodáskór terjedését

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetéhez (FAO) hasonlóan, folyamatosan figyelemmel kíséri a bőrcsomósodáskór (LSD) európai terjedését. A hazai állategészségügyi hatóság felkészült a jelentős gazdasági kárral járó betegség magyarországi megjelenésére. Emellett Bognár Lajos, országos főállatorvos egyeztetéseket folytat az Európai Unió szakmai fórumaival a megelőző vakcinázás engedélyeztetése érdekében. A betegség gyors terjedésében lényeges szerepe van az illegális állatszállításoknak is, ezért kulcsfontosságú, hogy az állattartók betartsák az általános járványvédelmi előírásokat.

Az LSD rendkívül gyorsan terjed. Európában 2015 második felében jelent meg először Görögországban, majd idén áprilisban Bulgáriában, ahol mintegy 2 hónap alatt az ország fele fertőzötté vált. A járvány azóta Koszovót, Albániát, Montenegrót és Szerbiát is elérte. Magyarország déli határától jelenleg mintegy 230 km-re van. A gyors terjedésben fontos szerepe van az illegális állatszállításoknak is.

Az emberre nem veszélyes betegség rendkívül nagy gazdasági kárt okoz, mivel az érvényes előírások szerint a fertőzött állományban lévő összes fogékony állatot haladéktalanul le kell ölni, húsuk pedig nem felhasználható. Az LSD hazai megjelenése exporttevékenységünkre is hatással lesz: a fertőzött régiók korlátozás alá kerülnek, az ún. harmadik országok pedig várhatóan leállítják majd az országunkkal folytatott szarvasmarha kereskedelmet.

Kiemelten fontos a betegség behurcolásának és terjedésének megakadályozása. Ennek sikere a fogékony állatokat tartó telepeken a járványvédelmi előírások szigorú betartásán nyugszik. Mivel a betegséget elsősorban a legyek és a tünetmentes állatok terjesztik, ezért kiemelten fontos, hogy az állattartók csak ismert helyről vigyenek állatot a telepekre, valamint a szállítójárműveket különösen tisztán és lehetőleg rovarmentesen tartsák.

A betegség elleni védekezés leghatékonyabb módja az állatok oltása, vészvakcinázás, illetve megelőző vakcinázás formájában. Az EU-s szabályozás szerint a megelőző vakcinázás alkalmazása jelenleg tilos, ezért Bognár Lajos országos főállatorvos egyeztetéseket folytat az EU érintett szakmai fórumaival annak engedélyezése érdekében. A kezdeményezést számos más EU-s tagállam (például Ausztria, Horvátország, Szlovákia és Szlovénia) is támogatja.

A hatóság rendelkezésére álló eszközök tehát jelenleg az ún. vészvakcinázási program, valamint a betegséggel érintett állományok felszámolása. Ezzel együtt azonban már életbe lépnek a gazdasági kárt jelentő korlátozások is, ezért különösen fontos az állattartók részéről a járványvédelmi előírások betartása a megelőzés során.

A NÉBIH folyamatosan figyelemmel kíséri a betegség terjedését és felkészült a szükséges intézkedések megtételére, többek között mintegy 600 000 adag vakcina beszerzése van folyamatban.

A bőrcsomósodáskórról

A szarvasmarhákat és bivalyokat érintő bőrcsomósodáskórt vírus okozza és főleg vérrel táplálkozó ízeltlábúak (legyek, szúnyogok, esetenként kullancsok stb.) terjesztik. Nevét a megbetegedett állatok fején, nyakán, hátán, lábain, tőgyén, valamint a farok tájékon lévő bőrfelületen megjelenő 2-5 cm-es csomókról kapta. Az emberre sem a fertőzött állat, sem az abból származó élelmiszer nem jelent veszélyt, viszont a betegség megjelenése rendkívül súlyos gazdasági károkat okozhat.

További információk: http://portal.nebih.gov.hu/gyik/allat/gyakran-ismetelt-kerdesek/borcsomosodaskor

Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság

Kapcsolódó anyagok:
közlemény letölthető formában

Terjed a bőrcsomósodáskór Európában

Tovább terjed a bőrcsomósodáskór Európában

Július 19-én Albánia Tirana és Diber közelében, július 21-én Montenegro egy Plav közeli szarvasmarhaállományból igazolta a bőrcsomósodáskór megjelenését.

Görögország és Bulgária után Macedóniában is megjelent a bőrcsomósodáskór. A macedón hatóságok 3 kitörést jelentettek 2016. április 28-án. 6 állat betegedett meg. A fogékony állatok száma az érintett gazdaságokban 95 db. A terület térképe a mellékletben látható.

Szerbiában is állat-egészségügyi hatóság június 29-vel már 72 bőrcsomósodáskór kitörésről tájékoztatta a magyar főállatorvost. A  betegség nagy intenzitással terjed a Balkánon az állat-egészségügyi intézkedések ellenére.

Az elmúlt időszak egyre gyorsabban terjedő járványai azt mutatják, hogy nagyon fontos a védekezés, a kórokozót terjesztő rovarok (szúnyogok, legyek) terjedésének és támadásainak megakadályozása.

Törökország

Törökországban a betegség jelenleg endémiás. A betegség 2013-ban (feltételezhetően Szíriából történő behurcolás után) jelent meg. A török hatóságok intézkedései ellenére a betegség 1,5 – 2 év leforgása alatt érte el a török-görög határt.

Jelenleg a betegség nagyon gyorsan és nagyszámú állományt érintve terjed a fő exportútvonalakat érintve, ezért nyomatékosan felhívjuk az élőállat-kereskedők figyelmét új útvonalak keresésére, illetve az üresen visszatérő, a fertőzött területeken áthaladó szállítójárművek alapos és körültekintő fertőtlenítésére.

A bőrcsomósodáskór bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség mind Magyarországon mind az Európai Unióban. A szarvasmarha fogékony a betegségre. A betegég fő terjedési útja vérrel táplálkozó mechanikus vektorokkal (egyik állatból a másikra átviszik a kórokozót) történik, mint például szúnyogok, legyek (esetleg kullancsok). Megbetegedés 5 - 45% közötti az elhullás 10% alatti. A betegség a fertőzött állatok 50%-ben mutat klinikai tüneteket, de a tüneteket nem mutató állatok is terjesztik a betegséget. Súlyos esetekben a klinikai tünetek (2-5 cm nagyságú csomók megjelenése a bőrben) szembetűnőek, de enyhe esetben megállapítása nehézkes.

A betegség esetleges Magyarországi megjelenés esetében a közvetlen gazdasági károkon túlmenően (akár 40-60% körüli termeléskiesés, az állományok felszámolása stb.), számolni kell azzal, hogy akár egyetlen kitörés esetén is, számos harmadik ország az élő állatok és termékek kereskedelmének hosszútávú korlátozását rendelheti el.

Letölthető anyagok 
Balkán-félsziget bőrcsomósodáskór
Szerbia bőrcsomósodáskór június

A bőrcsomósodáskórral kapcsolatos kereskedelmi tudnivalók

Amit tudni érdemes a bőrcsomósodáskór miatti intézkedések élőállat-kereskedelmi vonatkozásairól

A bőrcsomósodáskór miatt Görögországban és Bulgáriában is korlátozó intézkedések léptek életbe. Az érintett régiókból fogékony állat nem szállítható ki. Az érintett területekről a Megjelent a bőrcsomósodáskór az EU-ban cikkből tájékozódhat. 

Javasoljuk alternatív útvonalak keresését, annak figyelembe vételével, hogy Görögország Törökországgal határos prefektúrái is korlátozás alá esnek a bőrcsomósodáskór miatt. A török export vonatkozásokat a Tudnivalók a Törökországba irányuló élőállat-szállításról cikkben olvashatják. 

A bulgáriai bőrcsomósodáskórral kapcsolatos korlátozó intézkedések miatt, a török hatóság tájékoztatása alapján a Törökországba tartó szállítmányokat vektorok ellen védeni kell. A pihentetés elvégezhető Royal Haskovoban Bulgáriában. Amennyiben a szállítmányok belépnek Sztrana Zagora, Haskovo vagy Plovdiv megye területére, akkor onnan már vissza nem fordíthatók, Magyarországra nem léphetnek be. Ugyanez igaz abban az esetben is, amennyiben a bolgár állat-egészségügyi határállomás kilépteti a szállítmány az Európai Unió területéről, de a török hatóság visszautasítja azt. A szállítmányok visszafogadására nincs lehetőség.

 A szállítások szervezésénél érdemes azt is figyelembe venni, hogy a Balkán-félsziget számos állama fertőzött, így területükön korlátozó intézkedések léptek életbe. Ezek az intézkedések érintik Albánia, Macedónia, Montenegró, Koszovó és Szerbia egyes területeit is. 

Felhívjuk a figyelmet, hogy a hazai szarvasmarhafélékre nagyon nagy kockázatot jelent az ezekről a területekről illegálisan beszállított szarvasmarha, mivel tünetmentesen is hordozhatják a betegség vírusát.

Szintén nagyon fontos az állatszállító járművek tisztítása és fertőtlenítése valamint a rovarirtás a behurcolás megelőzése érdekében. 

Az Európai Uniós tagállamok állat-egészségügyi határállomásainak jegyzéke megtalálható az EU honlapján:

http://ec.europa.eu/food/animals/vet-border-control/bip-contacts/index_en.htm

Az egyes tagállamok pihentető állomásainak listája elérhető a következő útvonalon:

https://webgate.ec.europa.eu/sanco/traces/output/eu_listsPerActivity_hu.htm#

Letölthető anyag
Görög bőrcsomósodáskór határozat 

Görögország vakcinázás határozat
Bizottsági határozat Bulgária bőrcsomósodáskór