Fokozottan ellenőrzi ősszel a mikotoxinokat vizsgáló laborokat a Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei ősszel – a fokozott kockázat miatt – a mikotoxinokat vizsgáló egységekre kiemelten fókuszálnak majd.

Az idén márciusban megjelent 8/2021. (III.10.) AM rendelet szabályozza, hogy a nem állami laboratóriumoknak milyen feltételeknek kell megfelelniük működésük során. A jogszabály arról is rendelkezik, hogy mi a teendő, ha a vizsgált minták nem megfelelőséget mutatnak, továbbá az engedélyezett laboratóriumok tevékenységét ellenőrző hatóságként a Nébih-et jelöli ki.

A csapadékosabb időjárás a határérték feletti mikotoxin szennyezettség veszélyét is magával hozza. Ennek megfelelően a Nébih ősszel a nem állami laboratóriumok kontrollja során kiemelt figyelmet fordít a mikotoxinokat vizsgáló egységek tevékenységére, eredményeire. A szakemberek többek között működési és vizsgálati dokumentumok- és a helyszínen folytatott ellenőrzés során tárják fel az esetleges hiányosságokat.

Emellett az ellenőrzések felügyelik az eseti és a jövő évtől esedékes éves adatszolgáltatás megbízhatóságát. Ennek érdekében a hatóság külön figyelmet fordít a rendelet 11-13.§-a által meghatározott eseti bejelentési kötelezettség betartására. A nem állami laboratóriumokban végzett vizsgálatok adatai hozzájárulnak a hatósági ellenőrzési rendszer hatékony tervezéséhez, amely folyamatnak feltétele a megbízható vizsgálati háttér működése.

A Nébih célja a jelentési és a hatósági monitoring rendszerrel, hogy a termelőket és forgalmazókat a lehető leghamarabb figyelmeztethesse, ha regionális vagy országos szinten mikotoxin jelenlétét tapasztalják a termékekben. Ezáltal az érintett szereplők – a hatósággal együttműködve –hatékonyan tudják értesíteni a fogyasztókat, egyúttal gyorsabban intézkedhetnek a szennyezett tételekkel kapcsolatban.

Az együttműködés fentieken kívül kiegészül a 2021. október 13-án megalakult Mikotoxin Platformmal, melynek célja a mikotoxinok hazai előfordulásának feltérképezése a bevitel csökkentése érdekében.

Kapcsolódó jogszabályok:
8/2021. (III. 10.) AM rendelet a nem állami laboratóriumok engedélyezéséről, nyilvántartásba vételéről és működési feltételeinek részletes szabályozásáról 
2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről

Tájékoztatás a nem állami laboratóriumok engedélyezéséről, nyilvántartásba vételéről és ellenőrzéséről

Amint arról a Nébih honlapján is tájékoztatást nyújtottunk, mostantól önálló rendeletben szabályozza az Agrárminisztérium a nem állami laboratóriumok engedélyezésének, nyilvántartásba vételének és működésének feltételeit. Alábbi cikkünkben a jogszabályi környezet változásából fakadó aktualitásokat foglaltuk össze.

Jogszabályi előzmények

Magyarországon az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény¹ értelmében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv – a törvény végrehajtási rendeletében meghatározott módon – engedélyezi és ellenőrzi a nem állami szolgáltató laboratóriumokat, valamint nyilvántartásba veszi és ellenőrzi a nem állami üzemi laboratóriumokat. 

Magyarország Kormánya rendeletében² e feladat ellátására a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih) jelöli ki. Azaz: 
•    Szolgáltató laboratórium nem állami laboratóriumi tevékenységet kizárólag a Nébih által kiadott engedély alapján végezhet. 
•    Üzemi laboratórium nem állami laboratóriumi tevékenységet bejelentés alapján, kizárólag a Nébih-nél történt nyilvántartásba vételt követően végezhet.

Új szabályozás

2021. március 25-én lép hatályba az Agrárminisztérium új rendelete³ a nem állami laboratóriumok vonatkozásában. Az új jogszabály kimondja, hogy az élelmiszerláncban résztvevő, nem állami vizsgálólaboratóriumok kötelesek meghatározott adatokat megküldeni a Nébih részére engedély kiadása vagy nyilvántartásba vétel céljából.

A fenti kötelezettség egyaránt vonatkozik 
•    a még be nem jelentett, 
•    a 2021. március 25-ét megelőzően engedélyezett, nyilvántartásba vett vagy adott vizsgálatra kijelölt, valamint 
•    az akkreditált, de nem engedélyezett laboratóriumokra. 

A bejelentési és nyilvántartásba vételi kötelezettségen túl a rendelet lefekteti a szolgáltató és az üzemi laboratóriumok általános működési feltételeit, továbbá meghatározza azon vizsgálatok körét, amelyek esetében a szolgáltató laboratórium ideiglenes és határozott időre szóló engedélyt kaphat. 

Elektronikus kérelem benyújtása

Az érintett laboratóriumok az engedély kiadásához és a nyilvántartásba vételhez szükséges kérelmeiket kizárólag elektronikus úton nyújthatják be a Nébih felé az e-Papír vagy az ÜPR felületén, illetve a kérelem szerkeszthető változatát (Word dokumentum) a laboreng@nebih.gov.hu címre is el kell küldeni.

Az elektronikus ügyintézés történhet e-Papírral az e célra szolgáló online felületen (https://epapir.gov.hu). Ebben az esetben a beadvány beküldéséhez a témacsoportnál az „Egyéb”, az ügytípusnál szintén az „Egyéb” kategóriát, a címzettnél pedig a „Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal e-Papír” opciót kell kiválasztani. Az e-Papír lehetőséget ad a szabadszöveges kérelem megírására, a szükséges mellékletek csatolására, végül mindezek elektronikus aláírással történő hitelesítésére.

Az ügyintézés másik módja a Nébih Ügyfélprofil Rendszerének (ÜPR) használata. A felület a Nébih honlapján érhető el (https://upr.nebih.gov.hu/login), ügykatalógusa kifejezetten a Nébih hatáskörébe tartozó, illetve a Nébih által üzemeltetett informatikai rendszerekben végezhető ügyeket tartalmazza. Az ügykatalógusban a „Labor” majd a „Nem állami labor nyilvántartás” lehetőséget kiválasztva, a „Nem állami labor engedélyezése vagy nyilvántartásba vétele” vagy a „Nem állami labor működési engedélyét vagy nyilvántartásba vételét érintő változások bejelentése” ügyre kattintva található meg a szükséges információ.
 

A gépi kávétól a marhapörköltig – Vegyen részt felmérésünkben!

Olvasóink segítségét kérjük, hogy megtudjuk a felnőtt lakosság élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos véleményét. Kérdőívünkben kíváncsiak vagyunk, járnak-e termelői piacra a magyarok, és ki szeretnénk deríteni azt is, nagyobb arányban vesznek-e hazai élelmiszert, mint korábban.

Az eredmények hozzásegítik hivatalunkat, hogy nyomon kövesse hazánk 2013-2022 közötti Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiájának eredményeit.

Javasoljuk, hogy a gyorsabb és könnyebb kitöltés érdekében asztali számítógépet vagy laptopot szíveskedjen használni. A válaszai rögzítéséhez kérjük, a kérdőív végén kattintson a Küldés gombra. A megkezdett, de félbehagyott kérdőív folytatására sajnos nincs lehetőség. A kitöltés mintegy 15-20 percet vesz igénybe.

A válaszadás önkéntes. A felmérés anonim módon történik, a kitöltő személye semmilyen módon nem azonosítható be.

A kérdőív a következő linken érhető el: link

Segítő együttműködését és válaszait előre is nagyon köszönjük!

Öt éve a közjó szolgálatában

Március 15-én lesz öt éve, hogy megkezdte munkáját a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A magyar lakosság és a hazai élelmiszerlánc biztonsága iránt elkötelezett szervezet eredményei magukért beszélnek: többek között 9,5 milliárd forint ÁFA- és adóelkerülés megakadályozása, több mint 12 millió laborvizsgálat és fél tucat sikeres szemléletformáló kampány a mérleg.

A Kormány öt éve döntött a magyar élelmiszerellátást komplexen, a termőföldtől az asztalig felügyelő hatóság létrehozásáról. Az új szervezet megalakulása egyúttal, az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia elveinek megfelelően, teljesen újfajta élelmiszerellenőrzési koncepciót is jelentett: a NÉBIH az élelmiszerláncot érintő valamennyi kockázatot felügyeli és képes a gyors, egységes, hatékony fellépésre.

A NÉBIH életében nem csak a szakterületek, de a szerepek is változatosak: egyszerre segítő, tanácsadó, tudásmegosztó központ és szigorú döntéshozó. A hivatal ugyanis partnerének tekint minden olyan ügyfelet, vásárlót, előállítót, aki betartja az előírásokat. Képzések, előadások, szemléletformáló programok sokaságával igyekszik átadni mindazt a széleskörű tudást, ami az esetenként több mint 100 éves múltra visszatekintő szakterületek révén rendelkezésére áll. E törekvés célja, hogy segítséget nyújtson a mindennapokban, legyen szó akár jogszabályi értelmezésről, auditra történő felkészülésről, vagy a vásárlói döntések támogatásról.

A vállalkozások mellett kiemelt fontossággal bír a lakosság felkészítése, ismereteinek bővítése, hogy mindennapi döntéseikkel mind saját, mind környezetük biztonságát segíteni tudják. A NÉBIH partnerként tekint a vásárlókra is, ennek szellemében haladéktalanul tájékoztatja a közvéleményt a jelentős élelmiszerlánc-biztonsági eseményekről, míg a lakosság a NÉBIH zöldszámán ingyenesen léphet kapcsolatba a hivatallal. A tudásmegosztást szolgálja a hatóság fél tucat szemléletformáló kampánya, például az élelmiszer-biztonsági praktikákat bemutató Ételt csak okosan, a felelős állattartást középpontba állító Szabad a gazdi, az élelmiszerpazarlásra elleni küzdelemre fókuszáló Maradék nélkül kampány, vagy a veszettségmentesítési program. A Szupermenta projekt komplex terméktesztekkel segíti a lakosságot a minőség kérdésének útvesztőjében. A program 2014 novemberi indulása óta 32 termékkör több mint 800 termékén mintegy 15 ezer laboratóriumi mérést végeztek a NÉBIH szakemberei.

Az élelmiszerlánc vizsgálata során különbséget kell tenni a jogkövető vállalkozás eseti hibázása és a szándékos károkozás, csalás között. A hatóság az elmúlt öt évben a hibázókat büntetés helyett tanácsadással segített a problémák gyors javítása érdekében, a tudatos szabályszegőkkel, a tilosban járókkal szemben azonban következetesen képviselte a szigorú döntéshozó szerepét. Utóbbi csoportnál a NÉBIH minden rendelkezésére álló eszközzel fellép, célja ugyanis a szürke- és feketegazdaság felszámolása. E terület kiemelt figyelme kiváltképp fontossá vált napjainkban, hisz mostanra a hamisítások, az illegális tevékenységek terén a kábítószer után az élelmiszerhamisítás a második legjelentősebb terület nemzetközi szinten.

A tilosban járókkal szembeni küzdelemben számos hatékony „eszközt” hívott életre a NÉBIH az elmúlt években. Ezek közé tartozik a hivatal kifejezetten csalásokra, hamisításokra specializálódott egysége, a Kiemelt Ügyek Igazgatósága, melynek munkatársai több mint 90%-os felderítés aránnyal dolgoznak és munkájuk révén eddig mintegy 9,5 milliárd forint adóelkerülést sikerült megakadályozni. A halászat, horgászat területén az Állami Halőri Szolgálat, míg a faanyag kereskedelem szegmensében az EUTR révén folytat hatékony vizsgálatokat a NÉBIH. A hivatal évek óta végzi a tisztességtelen piaci magatartás felderítését is. Az ellenőrzések hatékonyságát segíti majd a jövőben az Intelligens Élelmiszerlánc-biztonsági Elemző Rendszer (INTEL) is, mely lehetővé teszi majd, hogy a meglévő adatokból adatbányászat révén még hatékonyabban kiszűrhessék az illegális tevékenységet végzőket.

A szakmai munka pontosságát és hatékonyságát biztosítja a NÉBIH laborhálózata, melynek munkatársai öt év alatt több mint 12 millió vizsgálatot végeztek. A csalások, hamisítások terén jelentkező újabb és újabb módszerek a hatóságtól is állandó megújulást kívánnak. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj lehetővé teszi, hogy a NÉBIH folyamatosan fejlessze laborhálózatát, hogy mindenkor a legkorszerűbb vizsgálati metodika álljon a szakemberek rendelkezésére.

A NÉBIH – bár korát tekintve még mindig fiatal szervezetnek számít – izgalmas és tevékeny öt évet tudhat maga mögött. A hivatal célja, hogy a magyar lakosság és a tisztességes élelmiszerlánc szereplők érdekében az eddigihez hasonló, de lehetőleg még annál is magasabb színvonalon tudja ellátni kiemelt hatósági és tudásmegosztó szerepét a jövőben is.

Kapcsolódó anyagok:
közlemény letölthető formában
infografika - "5 év számokban"
infografika - "mérföldkövek"

A magyar élelmiszerlánc-biztonság rendszere megfelel a kihívásoknak

A magyar élelmiszerlánc-biztonság integrált rendszere képes megfelelni azoknak a kihívásoknak, amelyek az elmúlt néhány évtizedben jelentkeztek a tudományos és gazdasági változások nyomán - jelentette ki az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár egy szakmai tanácskozáson.

Zsigó Róbert a WHO Egészség Világnap Élelmiszerbiztonság konferenciáján elmondta, hogy az élelmiszerek és összetevőik globális kereskedelme nagy kihívást jelent az élelmiszerlánc-biztoságért felelős hatóságok számára. A tudományos és technológiai fejlődés ugyanis nem csak előnyökkel jár, de lehetőséget teremt a szaktudással való visszaélésre, az élelmiszerek hamisítására is - mutatott rá.

Kitért arra is, hogy az élelmiszerekben előforduló káros baktériumok, vírusok, paraziták és kémiai összetevők több mint 200 ismert betegség kialakulásáért lehetnek felelősek, a gyomorrontástól a rákos megbetegedésekig. Zsigó Róbert felhívta a figyelmet: Magyarországon - a világtendenciához hasonlóan - a korábbinál is nagyobb figyelmet kell fordítani a társadalmi szemléletformálásra az élelmiszerbiztonság témájában. Az államnak és a gazdasági szereplőknek a tudás megosztásával és egységes információ-menedzsmenttel kell szolgálniuk a fogyasztók érdekeit. Ehhez elengedhetetlen a magyar laboratóriumi hálózat fejlesztése és az élelmiszerlánc-biztonságért felelős hatóság működési feltételeinek javítása, valamint integrációja a nagy nemzetközi ellenőrző rendszerekbe - hívta fel a figyelmet az államtitkár.

Hozzátette: szem előtt kell tartani a "gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan" elvet, mert a belföldi termelő és élelmiszer-előállító tehet a legtöbbet azért, hogy a magyar termékek a világpiacon is egyet jelentsenek a minőséggel és az egészséggel. Az élelmiszerlánc-biztonsági kockázatok csökkentésének leghatékonyabb módja a felelős fogyasztói (vendéglátói) magatartás - húzta alá az államtitkár.

Bognár Lajos, az FM élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiáról beszélt. Elmondta: a stratégiának választ kell adnia a globalizációs kihívásokra, hogy átláthatóbb,  közérthetőbb és szakmailag is magasabb színvonalú, a kockázatokat hatékonyan kezelő, komplex élelmiszerlánc-biztonsági rendszer működjön Magyarországon. Ma ugyanis Magyarországon évente mintegy 3 millió embert érint valamilyen élelmiszer-eredetű megbetegedés - jelezte a helyettes államtitkár.

Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) elnöke ismertette: a NÉBIH alapfunkciói a növekedéshez, az értékhez, a bizalomhoz és a hitelességhez köthetők. A növekedés az ellenőrzések hatékonyságának növelését jelenti. A hivatal értékét a laboratóriumi hálózat, a szakemberek tudása, valamint az infokommunikációs tudásbázis határozza meg - húzta alá Oravecz Márton.

Pusztai Zsófia, a WHO magyarországi képviseletvezetője elmondása szerint az élelmiszerbiztonság szerepét mutatja, hogy évente mintegy 2 millió ember halálát okozzák az élelmiszereredetű megbetegedések világszerte. Csak az EU-ban 2013-ban mintegy 310 ezer bakteriális élelmiszer-eredetű megbetegedést jelentettek, amiből 322 halállal végződött.

Forrás: MTI/FM Sajtóiroda

Fotó: Botár Gergely