A szarvasmarha, juh-és kecsketartóknak március 31-ig adatokat kell egyeztetniük az ENAR-ban

Adategyeztetési kötelezettséget ír elő a szarvasmarha-, a juh- és a kecskefélék tartóinak az agrárminiszter legújabb rendelete. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ENAR adategyeztetési programjának első határideje 2024. március 31-e. Az adatok naprakész tartása az állatalapú támogatási kérelmet benyújtók számára kiemelten fontos.

Az adategyeztetési program célja, hogy az ENAR (Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer) és a TIR (Tenyészet Információs Rendszer) pontos adatokat tartalmazzon. A naprakész adatbázis ugyanis a gazdálkodók tevékenységét és az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság munkáját egyaránt jelentős mértékben megkönnyíti. Különösen fontosak a pontos adatok azoknál az állattartóknál, akik a Magyar Államkincstárnál 2024-ben állatalapú támogatási kérelmet nyújtanak be szarvasmarha-, juh- és kecsketartásuk alapján. A Kincstár kérelmező felületét ugyanis – a tavalyi évhez hasonlóan – az ENAR rendszerben nyilvántartott adatok alapján töltik fel.

Az adategyeztetés folyamatát a Nébih úgy állította össze, hogy az – a jelentős állattartói haszon mellett – a lehető legkisebb adminisztrációs terhet jelentse. A következő napokban a hivatal minden szarvasmarha-, juh- és kecsketartóknak megküldi az ENAR-ban aktuálisan nyilvántartott állategyedei listáját, elsősorban elektronikusan, indokolt esetben postai úton. A tartó feladata, hogy összevesse a rendszerben szereplő adatokat a tenyészetében tényleges megtalálható állatok azonosítóival. A hivatal felé kizárólag az eltéréseket kell jelezni, akinek nincsenek elmaradt bejelentései, annak nincs további teendője.

Az adategyeztetés lépéseiről részletes információk, valamint gyakori kérdések gyűjteménye és a folyamatot segítő elérhetőségek olvashatóak a https://portal.nebih.gov.hu/-/juh-szarvasmarha-es-kecske-enar-adategyeztetes-2024-marcius oldalon elérhető felhívásban.

Kapcsolódó jogszabály:
8/2024. (III.11.) AM rendelet a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet módosításáról


 

Újra támad hazánkban a nyugat-nílusi láz!

Augusztus közepe óta 12 lóban és egy elhullott gólyában igazolta a nyugat-nílusi láz vírusát a Nébih laboratóriuma. A betegséget terjesztő szúnyogok életciklusát és az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve késő őszig kell számolni a betegség hazai jelenlétével. A Nébih felhívja a lótartók figyelmét a megelőző védőoltás fontosságára, továbbá az állategészségügyi előírások betartásának szükségességére, ugyanis a betegség az állat pusztulásához is vezethet.

A vírus természetes gazdái a vadmadarak, terjesztésében a fő szerepet a belőlük vért szívó szúnyogok játsszák, ezért szúnyograjzások (esőzések) után nagyobb számban jelentkezhetnek megbetegedések. A nyugat-nílusi láz iránt a madarak és a patásállatok mellett az ember is fogékony. Fontos azonban, hogy a betegség közvetlenül egyik állatról a másikra, illetve emberre nem terjed, a vírust kizárólag a szúnyogok terjesztik. Az esetek többségében a fertőzés észrevétlenül lezajlik, nem történik megbetegedés, kizárólag vérteszttel lehet kimutatni, hogy az állat vagy az ember átesett a fertőzésen. 

Amennyiben a fertőzés – az esetek kis részében – tünetekben is megnyilvánuló megbetegedést okoz, úgy lovak esetében lázas általános tünetekkel, valamint agy- és gerincvelő-gyulladás okozta különféle idegrendszeri tünetekkel jár.  A tüneteket mutató lovak egy része elpusztulhat vagy a súlyos tünetek miatt szükségessé válhat a beteg állatok eutanáziája. A beteg állatok azonban idővel teljesen meg is gyógyulhatnak. Védekezni a fertőzés ellen megelőző védőoltással, szúnyoghálók alkalmazásával és rovarirtással lehet.

A nyugat-nílusi láz a többi EU tagállam és a nemzetközi világszervezet, a WOAH felé jelentésre kötelezett állatbetegség. Az állatbetegség tüneteit észlelő állattartó köteles az állatorvost értesíteni, az állatorvos a betegség gyanúja esetén megfelelő mintát vesz, és a laborvizsgálat tudja igazolni a gyanút. A Nébih a lótartókat – a késő őszig tartó időszakban – arra kéri, hogy fokozott figyelemmel legyenek, a betegség tüneteinek felmerülése esetén haladéktalanul értesítsék állatorvosukat. 

Idén augusztus közepe óta már 9 vármegyében (Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád; Hajdú-Bihar, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna) diagnosztizálták a betegséget állatokban. A fertőzéssel érintett vármegyék és települések megtekinthetőek a Nébih honlapjának „Kitörések és mentességek” aloldalán.

Szeptember közepéig Magyarország mellett további hat (olasz, német, spanyol, osztrák, bolgár, francia) EU tagállam jelentett eseteket lovakban, valamint vadon élő és fogságban tartott vadmadarakban. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) honlapján nyilvánosan elérhetőek és nyomonkövethetőek a betegség előfordulásával kapcsolatos ‒ heti rendszerességgel aktualizált adatok.