Szigorodtak a Ralstonia solanacearum növénykórokozó baktérium felszámolására tett intézkedések a vető- és áruburgonyában

Amint arról már több közleményünkben is beszámoltunk a Nébih honlapján, a burgonya baktériumos hervadását és barna gumórothadását okozó Ralstonia solanacearum uniós zárlati baktérium 2019-ben – az előző évekhez képest – jóval több helyszínen fordult elő hazánkban. A megnövekedett növényegészségügyi kockázat miatt 2020-ban az eddigieknél országosan 30%-kal több hatósági ellenőrzés - termőhelyi szemle, mintavétel és laboratóriumi vizsgálat - elvégzését rendelte el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A növényvédelmi felügyelők az intenzív ellenőrzési program részeként a hazai termesztés mellett az Európai Unió többi tagállamából származó vetőburgonyatételek mintavételét is növelik. A vetőként árult vagy reklámozott (vető méretű, apró), de a többlépcsős hatósági vizsgálatoknak nem alávetett burgonya ellenőrzésére is sor került a tavaszi időszakban.

A szigorúbb és gyakoribb ellenőrzések célja, hogy még hatékonyabban szolgálják a kórokozó felszámolását és terjedésének megakadályozását a hazai burgonyatermesztés hosszú távú védelme érdekében.

2019-ben 20 termelőnél 34 burgonyamintából mutatták ki a kórokozót. A szigorúbb idei ellenőrzési programban már 11 áruburgonya-minta fertőzöttségét szűrte ki a Nébih laboratóriumi vizsgálata. Az érintett kormányhivatal már a fertőzés gyanújának felmerülésekor intézkedéseket tett a kórokozó lehetséges terjedésének megakadályozása érdekében, vagyis – az előírásoknak megfelelően – forgalomba hozatali és felhasználási korlátozást rendelt el a területen termelt burgonyára, valamint megtiltotta a burgonyaállomány betakarítását és szállítását. 

A hatóság vizsgálatot végzett a fertőzés eredetének kiderítése céljából is, melynek során kiemelt hangsúlyt kapott a felhasznált vetőgumó származásának visszakövetése. A fertőzés tényét megerősítő vizsgálatot követően pedig a fertőzött termőhelyekre, a fertőzöttével közös eredetű vetőgumó vagy a közös művelés, tárolás, öntözés révén feltételezetten, valamint a károsító valószínű terjedése alapján feltételezhetően fertőzött területekre, az együtt használt termesztőberendezésekre és eszközökre az érintett megyei kormányhivatalok a vonatkozó jogszabály1 szerint hozzák meg a zárlati intézkedéseket.

A fokozott vizsgálatok további eredményeként 2020. április 30-ig országos szinten 262 magyarországi és uniós tagállamokból származó vetőgumótétel ellenőrzése történt meg. A laboratóriumban vizsgált 262 burgonyamintából 1 lett pozitív. A hatóság lebonyolította továbbá 31 helyi piac, 32 forgalmazóhely és 112 termelő ellenőrzését is. A koronavírus járvány miatt csökkent piaci forgalmazásban végzett helyszíni ellenőrzések egyike sem tárt fel szabálytalanságot.  

Az interneten hirdetett vetőgumó-forgalmazás/-eladás szabályosságát összesen 17 esetben vizsgálták a kormányhivatalok és a Nébih szakemberei, ebből 3 esetben derítettek fényt szabálytalanságra. Bírság kiszabása csak egy esetben bizonyult indokoltnak. A többi hirdetőportál hatósági felhívásra eltávolította a jogszabályellenes hirdetéseket.

Illegális vetőburgonyát foglalt le a NÉBIH

A tavaszi vetőburgonya ellenőrzéseken mintegy 9 tonna vetőburgonyaként eladott étkezési burgonyát foglalt le a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A fémzár címkével, növényútlevéllel nem rendelkező, illegálisan forgalomba hozott vetőgumó tételek használata akár 80%-os terméskiesést is okozhat.

A NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság (NKI) és Kiemelt Ügyek Igazgatóság (KÜI) ellenőrei márciusban és áprilisban szúrópróbaszerű vetőburgonya próbavásárlásokat végeztek, melynek során illegális vetőgumó forgalmazást tapasztaltak. Az ellenőrzéseken a szakemberek mintegy 9 tonna, vetőburgonyaként eladott étkezési burgonyát foglaltak le.

Magyarországon a vetőburgonya csak növény-egészségügyi ellenőrzést és hatósági minősítést követően, fémzároltan, növényútlevéllel ellátva hozható forgalomba. A termesztők a szaporítóanyag előállítást az illetékes megyei kormányhivatalnál kötelesek előzetesen bejelenteni. A hatósági ellenőrzést igazoló fémzár címke csak többszöri szántóföldi és laboratóriumi vizsgálat után kerülhet egy adott szaporítóanyag tételre. A címke egyben növényútlevél is, azaz a szaporítóanyag minőségén túl, annak zárlati károsítóktól való mentességét is garantálja.

Az étkezési burgonya termesztésekor megmaradó apró méretű burgonya vetőburgonyaként való forgalmazása nemcsak tilos, de veszélyes is, mivel ennek minősége nem ellenőrzött, és számos, szabad szemmel nem látható növényi károsítót hordozhat. A burgonyát megtámadó, vetőgumóval terjedő vírusok, baktériumok és gombák ellen nincs a gyakorlatban alkalmazható, hatékony növényvédő szeres eljárás. A fémzárolt vetőgumó használatával megelőzhető ezeknek a károsítóknak a terjedése, felszaporodása.

A minőségi magyar vetőburgonya védelme és az illegális áruk mennyiségének csökkentése érdekében a NÉBIH a társhatóságok bevonásával a jövőben is fenntartja a fokozott ellenőrzéseket ezen a területen.

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság

Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság

Letölthető állományok:
Illegális vetőburgonyát foglalt le a NÉBIH

Mikor kell vetésbejelentést írni?

A vetésbejelentés a vetőmag szaporítás első kulcseleme. A bejelentés pillanatától lesz a növénytermesztésből szaporítóanyag előállítás. A kultúrák sajátságai miatt növényfajonként eltérő időben van ennek a határideje.

Akik vetőmag (illetve burgonya esetében vetőburgonya) szaporítással foglalkoznak, jól tudják, hogy tevékenységüket be kell jelenteniük a területileg illetékes vetőmag-felügyeleti hatóságnak. A növény- és talajvédelmi engedélyeken túl, már lehetőleg vetés előtt, illetve vetést követően minél hamarabb tájékoztatni kell a hatóságot arról, hogy melyik táblák növényállományát szeretnék hivatalos szántóföldi ellenőrzésben és minősítésben részesíteni. A vetésbejelentést a honlapon megtalálható V141-es számú űrlapon kell megtenni, minden esetben mellékelve az érintett táblák elevetett vetőmagjának származási igazolásával. Nem magyarországi előállítási anyamag esetén csatolni kell egy fémzárolási címkét is.

A vetésbejelentést szuperelit szaporítási fok esetén a NÉBIH, illetve más szaporítási fokú előállítás esetén a megyei kormányhivatal vetőmag és szaporítóanyag felügyeleti osztálya ellenőrzi és bírálja el. Az esetleges hiánypótlásra fordított időt is figyelembe véve indokolt, hogy a vetésbejelentést ne halogassák az utolsó pillanatig. Amint eldől, hogy melyik táblában lesz vetőmag szaporítás, mielőbb jelentsék be a gazdák a vetést, nehogy kicsússzanak a határidőből.

A szántóföldi fajokra vonatkozó határidő a vonatkozó jogszabályok alapján a következő:

1. őszi vetésű növények esetében a hibrid repce és az őszi vetésű évelő növények kivételével december 15-ig;

2. a dugványozással, palántázással szaporított növények és a rizs esetében június 1-jéig;

3. a szareptai mustár, fehér mustár, fekete mustár, borsó, tavaszi káposztarepce, tavaszi réparepce, olajretek és mézontófű esetében április 15-ig;

4. az egyéb tavaszi vetésű növények esetében május 20-ig;

5. az évelő növények esetében a fűfélék kivételével első ízben a telepítés évében, a továbbiakban minden évben május 20-ig, függetlenül a hasznosítási céltól;

6. a hibrid repce és az őszi vetésű évelő növények esetében október 31-ig;

7. a fűfélék esetében első ízben a telepítés évében, maghozó évben április 15-ig, nem maghozó évben május 20-ig;

A zöldség fajokra vonatkozó határidő a vonatkozó jogszabályok alapján a következő:

1. borsó március 31. napjáig;

2. sóska, spenót április 15. napjáig;

3. egyéb tavaszi vetésű növények május 20. napjáig;

4. palántázott növények június 1. napjáig;

5. őszi vetésű növények esetében szeptember 30. napjáig;

Példa:
Szántóföldi borsó vetőmagot kíván a gazda szaporítani, akkor a v141-es űrlapot, a származási igazolással együtt április 15-ig kell megküldeni az illetékes Megyei Kormányhivatal vetőmag szakhatóságának. A hatóság megvizsgálja a beküldött dokumentumokat és elbírálja a vetésbejelentést. Esetenként hiánypótlásra szólítja fel a bejelentőt.

Abban az esetben, ha annyira korán vetette a gazda a borsót, hogy április 15-re, már le is virágozna a tábla, úgy kell időzítenie a vetésbejelentést, hogy a hatóság még időben végre tudja hajtani a vetésbejelentés alaki és tartalmi ellenőrzését. Ha elmarad egy szántóföldi szemle, akkor fémzárolásra sem kerülhet sor. A tábla termése nem forgalmazható vetőmagként.

Kapcsolódó jogszabályok
48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról 14. §
50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról 21. §
Kapcsolódó nyomtatvány
V141
V142