Július 1-jétől megszűnik a külön engedély, és május 22-től változik a kistermelőkre vonatkozó szabályozás

Megjelent az agrárminiszter 20/2021. (V. 17.) AM rendelete az élelmiszerek és az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak előállításáról és forgalomba hozataláról.

A rendelet alapvetően
-    az engedélyköteles létesítmények engedélyezésére, 
-    az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyag és tárgy előállítására,
-    ezek első magyarországi forgalmazására, valamint
-    az élelmiszerláncban felhasználható fertőtlenítőszereket előállító létesítmény üzemeltetésének bejelentésére 
vonatkozó előírásokról rendelkezik, és emellett számos jogszabály módosítást is tartalmaz.

Megszűnik a külön engedély

A rendelet 20.§-a szerint 2021. július 1-jétől hatályát veszti az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint előállításának engedélyezéséről, illetve bejelentéséről szóló 57/2010. (V. 7.) FVM rendelet. Megszűnik tehát az annak mellékletében felsorolt élelmiszerek kiskereskedelmi forgalomba hozatalához szükséges különengedélyezési eljárás. 
Július 1-jétől a FELIR azonosítóval rendelkező élelmiszer-vállalkozó a területileg illetékes jegyzőnél (kereskedelmi hatóságnál) tett bejelentést követően jogszerűen forgalmazhat élelmiszert és végezhet vendéglátó tevékenységet.
Nem változott, hogy a jegyző a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. Kormányrendelet 6. § (2a) bekezdés b) pontja szerint a bejelentés másolatát a nyilvántartásba vételt követően a nyilvántartási számmal együtt elektronikusan megküldi az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalnak. A bejelentésről tehát az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a jegyző által értesül. 

Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságok természetesen a jövőben is bármikor, előzetes bejelentés nélkül tarthatnak kockázat alapú ellenőrzést az egységekben, hogy megvizsgálják, teljesülnek-e az adott tevékenységre vonatkozó EU és nemzeti jogszabályokban leírt feltételek.

Változik a kistermelői szabályozás

A rendelet 15.§-a szerint módosul a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet.

Megváltozik a kistermelői élelmiszerek értékesítésének területi korlátozása:
Ezentúl a kistermelő az általa megtermelt alapterméket (például zöldséget, gyümölcsöt, mézet, tojást, tejet, baromfi és nyúl húst), élő halat, valamint az alaptermékből általa előállított élelmiszert (például lekvárt, savanyúságot, sajtot, kolbászt) – saját gazdasága mellett ¬¬–¬ az egész ország területén értékesíthet a végső fogyasztónak, továbbá kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek (4. § (1) és (2) bekezdés).
Továbbra is kivételt jelent a sertés, a juh, a kecske, a szarvasmarha, a strucc és az emu húsa. Ezeket kizárólag 
-    saját gazdaságának helyén a végső fogyasztónak, illetve 
-    a régión belüli – tehát a gazdaságával azonos megyében lévő, valamint budapesti –, vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva legfeljebb 40 km távolságra lévő kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek 
értékesítheti a kistermelő (4. § (2a) bekezdés).

A módosítás kiegészíti a kistermelői tevékenységbe bevonható személyek körét. A jövőben az értékesítés mellett a termelést és az előállítást is végezheti a kistermelővel egy háztartásban élő személy, valamint hozzátartozója (házastárs, bejegyzett élettárs, nagykorú gyermek, testvér, szülő, nagyszülő) és alkalmazottja (3. § (2) bekezdés).

Pusztán szövegszerű változás a „Magyarország területén legfeljebb 40 km” szövegrész helyett a „legfeljebb 40 km” szöveg használata. Ez nem jelent érdemi változást. A szövegrész elhagyását a jogalkotási törvény indokolja, mely kimondja, hogy a jogszabály területi hatálya Magyarország területére terjed ki. Csak akkor kell a területi hatályt külön meghatározni, ha a jogszabály Magyarországtól eltérő területen is érvényes.

A szaktárca meghatározta az egyéb jogszabályban nem definiált engedélyezett ideiglenes árusító hely fogalmát is: „olyan időszakos árusító hely, amelynek működését a terület használatára jogosult engedélyezte” (2. § 16. pont).
 

Élelmiszerbiztonsági ajánlások vendéglátó létesítmények újranyitásához (2021. tavasz)

A pandémiát okozó SARS-CoV-2 vírus második és harmadik hulláma ismét rendkívül nehéz helyzetbe hozta a vendéglátó vállalkozásokat. Sokuk a túlélés érdekében a korábban rá nem jellemző kiszállítással próbálkozott, de voltak, akik átmenetileg a bezárás, a működésük szüneteltetése mellett döntöttek. A járványügyi helyzet alakulása és a vonatkozó veszélyhelyzeti jogszabályok várhatóan napokon belül lehetővé teszik az óvatos nyitást.

Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a vírus továbbra is jelen van, fertőz, megbetegedést okoz. A lakosság védettsége nem teljes, a vírus bárhol, bármikor újra felbukkanhat, ami továbbra is különös körültekintést igényel!

A vendéglátó létesítményeket tevékenységük, várható vendégkörük alapján több csoportra osztottuk. A járványügyi elvárásoknak is eleget tevő élelmiszerbiztonsági, élelmiszer-higiéniai ajánlásainkat részben valamennyi csoportra vonatkoztatva, részben pedig speciálisan,csoportonként adjuk meg.

I.    Valamennyi csoportra vonatkozó ajánlás

a.)    A korlátozások alatt nem működő létesítmények

1.    Fontos, hogy nyitás előtt megvizsgálják a gépek, berendezések, közművek (pl. vízszolgáltatás, szennyvízelvezető rendszer, mosogatógépek, hűtők, mélyhűtők, konyhai gépekstb.) műszaki állapotát és elvégezzéka szükséges javításokat, cseréket.
2.    A falak, nyílászárók, padozat állapotát is ellenőrizzék és az indokolt javítások ezek esetében is megtörténjenek.
3.    A hosszabb ideig lezárt épületek üzemen kívül helyezett szellőzőrendszerében, melegvíz-rendszerében Legionella-kockázat jelentkezhet, melynek kezelésére az erre vonatkozó jogszabály útmutatásai az irányadóak.
4.    Az ivóvíz-vizsgálat esetleges szükségességéről a területileg illetékes, élelmiszerbiztonsági feladatkörben eljáró járási hivatal munkatársaival érdemes egyeztetni.
5.    Nézzék át a rendelkezésre álló tisztító- és fertőtlenítőszereket, kézfertőtlenítőket, azokat, amelyek felhasználhatósági ideje lejárt, dobják ki. A készletek feltöltése során virucid hatással is rendelkező, pontosan adagolható, rövid behatási idejű, engedéllyel rendelkező, könnyen kezelhető szereket szükséges választani.
A tisztítási,takarítási utasítás felülvizsgálatára, aktualizálására szintén szükség lehet. Fontos továbbá szem előtt tartani, hogy a tisztító- és fertőtlenítőszerek esetében is biztosítani kell a nyomonkövethetőséget.
6.    Nyitás előtt sort kell keríteni az üzemi és vendégforgalmi helyiségekre, valamint a berendezési és felszerelési tárgyakra egyaránt kiterjedő alapos fertőtlenítőszeres nagytakarításra, továbbá az üzemi és fogyasztói edények fertőtlenítőszeres átmosására. A különböző italcsapoló berendezések karbantartására, fertőtlenítésére, tisztítására is különös figyelmet kell fordítani.
7.    Gondoskodni kell a sérült, nem működőképes ellenőrző- és mérőeszközök (pl. hűtőhőmérők, maghőmérők, mérőpoharak stb.) cseréjéről, pótlásáról.
8.    Kizárólag egészséges, tünetmentes, egészségügyi kiskönyvvel rendelkező dolgozók vehetnek részt a konyhai munkákban, tálalásban, takarításban. Esetükben ügyelni kell rá, hogy a speciális helyzetnek megfelelő oktatás se maradjon el. Ennek során érdemes kihangsúlyozni mindenki kiemelt egyéni felelősségét, jelentőségét a további járványügyi védekezésben, a megbetegedések megelőzésében.
9.    Raktárkészletek átvizsgálásának legfontosabb lépései (a nagytakarítás előtt is elvégezhető): 
-    a lejárt fogyaszthatósági/minőségmegőrzési idejű alapanyagok eltávolítása,
-    fűszerek átvizsgálása, a lejárt minőségmegőrzési idejű termékek, valamint az áttöltött, nem azonosítható fűszerek eltávolítása,
-    sérült csomagolású, valószínűsíthetően szennyezett alapanyagok eltávolítása,
-    „ottfelejtett” ételek eltávolítása,
-    lefagyasztott termékek felülvizsgálata – ezen termékek eltávolítása is ajánlott.
10.    Az alapanyagok beszerzése, a raktárkészletek feltöltése során javasoljuk, hogy lehetőség szerint vegyék igénybe a rövid ellátási láncot, azaz elsősorban helyi, hazai termékeket vásároljanak, támogatva ezzel a hazai termelőket.
11.    Javasolt a HACCP rendszer, önellenőrzési rendszer felülvizsgálata, aktualizálása.

A fogyasztók érdekében kiemelten fontos, hogy az ételkészítéscsak a kifogástalan állapotú és állagú létesítményekben, valamint a megfelelő tudású, egészségi állapotú és oktatással a speciális helyzetre is felkészített személyzettel rendelkezőüzletekben induljon újra.

b.)    A korlátozások alatt kiszállítással működő létesítmények

1.    Nyitás előtt sort kell keríteni az üzemi és vendégforgalmi helyiségekre, valamint a berendezési és felszerelési tárgyakra egyaránt kiterjedő alapos fertőtlenítőszeres nagytakarításra, továbbá az üzemi- és fogyasztói edények fertőtlenítőszeres átmosására.
2.    A dolgozók esetében ügyelni kell rá, hogy az új, speciális helyzetnek megfelelő oktatás ne maradjon el. Ennek során érdemes kihangsúlyozni mindenki kiemelt egyéni felelősségét, jelentőségét a további járványügyi védekezésben, a megbetegedések megelőzésében.
3.    Az alapanyagok beszerzése, a raktárkészletek feltöltése során javasoljuk, hogy lehetőség szerint vegyék igénybe a rövid ellátási láncot, azaz elsősorban helyi, hazai termékeket vásároljanak, támogatva ezzel a hazai termelőket.
4.    Javasolt a HACCP rendszer, önellenőrzési rendszer felülvizsgálata, aktualizálása.

c.)    A korlátozások idején működő és nem működő vendéglátó létesítményekre egyaránt vonatkozó ajánlások:

1.    A működés megtervezése (amennyiben a járványügyi helyzet lehetővé teszi)

-    Terasz: asztalok, székek, etetőpultok „szellős” elhelyezése (1,5–2 m-es védőtávolság), fogyasztói edények védelme, asztali ízesítők védelme (egy adagos, csomagolt kiszerelés javasolt), fertőtleníthető étlapok, fertőtlenítőszeres tisztítás minden vendég után (asztal, székek, etetőpult, étkezési hely környéke), biztonságos, zárt hulladékgyűjtés megszervezése, járványügyi előírásokat betartó személyzet, kézfertőtlenítési lehetőség a vendégek részére is. Az egyszerre étkezők létszámához viszonyítva csökkentsék a kihelyezett fogyasztói edények, eszközök számát, illetve kerülendő az előre terítés is. Fokozottan ügyelni kell az asztalokon elhelyezett „közhasználatú” eszközök (pl. só- és borsszóró, ecetes üvegek stb.) tisztán tartására, fertőtlenítésére. Átmenetileg célszerűbb kis, egyéni – lehetőleg előrecsomagolt – adagok biztosításával kiváltani a használatukat.
Közös használatú helyiségek (pl. illemhelyek): A vendégek használhatják az épületen belüli szociális helyiséget, de a WC-k száma alapján korlátozni szükséges az egyszerre, egy időben a helyiségben tartózkodók számát, úgy, hogy a 1,5 méter távolság biztosítható legyen. A vendégek részére a szociális helyiségében vírusölő hatású kézfertőtlenítő szert kell kihelyezni, valamint biztosítani kell a rendszeres fertőtlenítőszeres takarítást, és a helyiségek rendszeres szellőztetését.Azokban az épületekben, ahol mesterséges és természetes szellőztetésre is lehetőség van, javasoljuk, hogy az ablakokon keresztül is szellőztessenek minél gyakrabban a járvány időszaka alatt.
Azokban az épületekben, ahol csak mesterséges szellőztetésre van lehetőség, növelni kell bejuttatott friss levegő mennyiségét.

-    Kiszállítás: ajánljuk figyelmükbe a https://portal.nebih.gov.hu/-/vendeglato-es-kozetkezteto-letesitmenyekre-vonatkozo-intezkedesek-2020-november-4-tol-visszavonasig javaslataink I. c), d) és e) pontjait.

-    Személyzet: Fontos, hogy az ételkészítésben, tálalásban, felszolgálásban résztvevők továbbra is minimalizálják a kontaktust a fogyasztókkal.
A kiszolgáló személyzet számára vírusölő hatású, alkoholos kézfertőtlenítő szert kell biztosítani és annak minél gyakoribb használatát meg kell követelni, a maszk használata jogszabály alapján kötelező.

- Maszk, és kesztyűviselés szabályai: lásd https://portal.nebih.gov.hu/-/vendeglato-es-kozetkezteto-letesitmenyekre-vonatkozo-intezkedesek-2020-november-4-tol-visszavonasig  III. fejezet.

-    Fizetés: továbbra is kerülendő a készpénzzel való fizetés.

-    Általános higiénia:
- A takarítást, fertőtlenítést végző dolgozók védőeszközökkel való ellátása szintén nélkülözhetetlen. Számukramegfelelő, virucid hatású szereket szükséges biztosítani.
- Az étterem, vendéglátóhely valamennyi helyiségének (ideértve az üzemi és a vendégek által is látogatható helyiségeket: teraszt, kerthelyiséget) szükség szerint, de legalább napi egyszer, illetve az igénybevételtől függően akár napi több alkalommal elvégzett fertőtlenítőszeres takarítása rendkívül fontos!
- Fontos a megfelelő tisztító- és fertőtlenítőszerek kiválasztása. A szerek címkéjén minden esetben feltüntetik az alkalmazási területet, a hatásspektrumot, valamint a felhasználási utasítást, az alkalmazandó paraméterekkel együtt. A nem megfelelően megválasztott, vagy nem megfelelően alkalmazott szer álbiztonságot jelent.

-    Kézmosás, fertőtlenítés:
- A vendéglátóhely bejáratánál és egyéb frekventált helyeken (pl. vendég illemhely) vírusölő kézfertőtlenítő szert szükséges kihelyezni.
- A vendégmosdóban fokozottan ügyeljenek a szappan, valamint kézfertőtlenítő szer folyamatos utánpótlására.
- A kéztörléshez egyszer használatos papírtörlőt szükséges biztosítani, amelyet használat után a vendégek zárt, bélelt hulladékgyűjtőkbe dobhatnak.
- A vendéglátóhely hívja fel a figyelmet – például figyelmeztető táblák kihelyezésével – az alapos kézmosás, valamint a kézfertőtlenítés fontosságára.

2.    A maximális adagszám megtervezése:
-    a helyi adottságok,
-    a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek,
-    a várható fogyasztói igények, valamint 
-    a járványügyi előírások betarthatóságának figyelembevételével történjen. 
A kapacitást akár technológiailag, akár szakképzett és kisegítő személyzet tekintetében meghaladó tevékenység élelmiszerbiztonsági kockázatot jelent. A felelős üzemeltetői hozzáállás kiemelten fontos abból a szempontból is, hogy járványveszélyes időszakban élelmiszer eredetű megbetegedés „okozása”, a megbetegített fogyasztók mellett, a teljesvendéglátó szektorra is káros hatással lehet, akadályozhatja a további nyitást, a normális működési rendhez történő visszatérést.

3.    Az étlap megtervezésekor az elsődleges szempont a biztonság legyen!

-    Állandó kínálat: Előtérbe kell helyezni a biztonságosan hőkezelt ételek kínálását, míg a nyersen, illetve nem biztonságos hőkezeléssel készített ételek kínálását javasolt kerülni. Törekedni kell a frissen – a fogyasztásra kínálás napján – készített ételek étlapon tartására. Előre elkészített és lefagyasztott ételek esetében be kell tartani a 62/2011. (VI. 30.) VM rendelet 3. mellékletében (Vendéglátó tevékenység keretében végzett fagyasztás feltételei) foglaltakat! Nyers saláták kínálása esetén különösen ügyeljenek az alapos tisztításra, mosásra.
-    Menürendszer: Előtérbe kell helyezni a biztonságosan hőkezelt ételek kínálását, az ételeket frissen – a fogyasztásra kínálás napján – javasolt elkészíteni.Nyers saláták kínálása esetén különösen ügyeljenek az alapos tisztításra, mosásra.
-    A’la carte ételek: Előtérbe kell helyezni a biztonságosan hőkezelt ételek kínálását, az ételeket frissen – a fogyasztásra kínálás napján – javasolt elkészíteni. A nyersen, illetve nem biztonságos hőkezeléssel készített ételek kínálását javasolt kerülni.Nyers saláták kínálása esetén az alapos tisztításra, mosásra kiemelt figyelmet kell fordítani.

4.    Javasolt a működés alatt elérhető felelősök kijelölése:
-    élelmiszerbiztonságért felelős,
-    fogyasztói tájékoztatásért felelős,
-    HACCP, önellenőrző rendszer működtetéséért felelős,
-    pl. járványügyi előírások betartásáért felelős személy.
A névre/feladatra leosztott, kidolgozott, és az önellenőrzési-, valamint a HACCP rendszerben is rögzített kijelölésmegkönnyíti mind a létesítmény, mind az ellenőrző hatóságok munkáját. A rendkívüli feladatok – pl. sürgős járványügyi, vagy élelmiszerbiztonsági-, élelmiszerhigiéniai intézkedések megtétele – elvégzése is egyszerűbben, gördülékenyebben, átláthatóbban hajtható végre.

II.    Speciális ajánlások

-    Kirándulóhelyen működő létesítmények, valamint 
-    Street food vendéglátás
Mindkét forgalmazási formára a zárt vendégtér nélküli fogyasztás a jellemző. Ezekben a sorbanállást kell megszervezni, tartani/tartatni kell az 1,5-2 méteres védőtávolságot, az ételek átvétele előtt a vendégek részére hozzáférhető kézfertőtlenítési lehetőséget kell biztosítani. Az asztalokat, etetőpultokat tisztán kell tartani, az adott vendégek távozása után fertőtleníteni kell. Zárt hulladékgyűjtő edényeket kell kihelyezni. A kiszolgáló-, és a takarító személyzet védelméről gondoskodni kell (maszk, kesztyű, védőruha, kézfertőtlenítőszer).

-    Önkiszolgáló jelleggel működő létesítmények: amennyiben másként nem oldható meg az ételek fogyasztásra kínálása, akkor az élelmiszer-higiéniai, járványügyi előírásokat fokozottan be kell tartani.
-    Sorbanállás esetén biztosítani kell az 1,5-2 méteres védőtávolságot, a maszkviselési kötelezettségre történő kiemelt figyelemfelhívást. 
-    Még a tálcák kézhez vétele előtt lehetővé kell tenni a kézfertőtlenítést. 
-    Az ételek cseppfertőzés elleni védelmét biztosítani kell, pl. előre kitálalás helyett csak kínáló tányér kihelyezése, és igény esetén tálalás. Előfordulhat, hogy ez a megszokottnál több dolgozó egyidejű munkába állítását is szükségessé teszi.
-    A fogyasztói edények gyűjtését, mosogatását szennyezés mentesen, folyamatosan biztosítani kell.
-    Svédasztalos rendszer: Anyitás kezdeti időszakában, a járvány visszaszorulásáig a fogyasztók egészségének védelme érdekében kerülendő ez a kínálási forma. A fogyasztók tömörülése, akár többszöri szoros kontaktusa miatt még családi rendezvényeken sem ajánlott a svédasztalos kínálási mód!
 

Elérhető a vendéglátás és étkeztetés jó higiéniai gyakorlatát összefoglaló útmutató aktualizált változata

Elérhető és ingyenesen letölthető a frissen aktualizált „vendéglátás GHP” a Földművelésügyi Minisztérium (FM) és a Nébih honlapján. A vendéglátás és étkeztetés jó higiéniai gyakorlatát összefoglaló útmutatóban újdonságként szerepel többek között az allergénekre vonatkozó tájékoztatás leírása.

Az útmutató 2012-ben széles körű szakmai együttműködés eredményeként készült el és használata mostanra elterjedtté vált a szakemberek körében. Frissítését az időközben megszerzett gyakorlati tapasztalatok és jogszabályi változások tették szükségessé. A kiadványban új elemként jelenik meg többek között a vásárlók informálása, így az allergénekre vonatkozó tájékoztatás leírása is.

A jó higiéniai gyakorlat útmutatók célja a kockázatokkal arányos, megvalósítható intézkedések összegyűjtése az ésszerűség és az ipari gyakorlat alapján. Az útmutatók segítik az élelmiszer-vállalkozásokat a rendeletek értelmezésében, a konkrét tevékenységükre vonatkozó szabályzatok kidolgozásában, valamint vitás esetekben vonatkoztatási alapul is szolgálnak.

A „vendéglátás GHP” kifejezetten az étkeztetésben, valamint a vendéglátásban dolgozó szakembereknek készült, beleértve a cukrászokat és a közétkeztetést is. Az aktualizált útmutató a már ismert, átlátható és könnyen kezelhető elrendezéssel tartalmazza a helyes gyakorlati leírásokat, amelyek alkalmazásával megvalósul az élelmiszerbiztonsági jogszabályok betartása.

Hogyan együnk fesztiválon? Praktikus tanácsok a NÉBIH-től

Javában tart a nyári fesztiválszezon. A kellemes kikapcsolódás mellett a nagy melegben, „tábori” körülmények között gyakrabban előfordulhatnak élelmiszer eredetű megbetegedések, amik elronthatják a fesztiválhangulatot. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) néhány tanáccsal segíteni szeretne, hogy a fesztiválozás valóban a kikapcsolódásról szólhasson.

Válogassuk meg kitől és hol vásárolunk ételt, italt!

Mindig tiszta, rendezett árustól vegyünk enni és innivalót, ahol minden a helyén van, nincsenek rovarok, háziállatok és ahol az élelmiszert védik a szennyeződéstől, az időjárástól.

Az ideális kiszolgáló tiszta munkaruhát visel, haját lefedi vagy hosszú haját hátraköti, kezei ápoltak, tiszták, nincsenek felékszerezve, körme nem lakkozott, nincs műkörme és nem dohányzik, nem étkezik munka közben. A megbízható árus nem nyúl puszta kézzel az ételhez, ügyel a pénz és az étel elkülönített kezelésére, van, ahol kezet tud mosni és használja is a kézmosót. Csak ott vásároljunk, ahol az ételeket lefedve, védetten és kellő hőfokon tárolják, ahol a kiszolgált meleg étel forró, a hűtendő étel pedig jéghideg, ahol nem tárolnak élelmiszereket közvetlenül a földön. Ahol a tányér, tálca, szalvéta tiszta, ahogy az evőeszközök és a poharak is. Elvárás, hogy az ételárusító hely mellett hulladékgyűjtő legyen kihelyezve. Fontos a kínálat és az árak, valamint az árusító cég nevének és címének egyértelmű, jól látható kiírása is.

Vásárlóként magunk is sokat tehetünk az élelmiszer okozta megbetegedések megelőzéséért. Figyeljünk az alábbiakra!

Minden étkezés előtt mossunk kezet, vagy használjunk kézfertőtlenítő kendőt, folyadékot. Az ételt csak tiszta kézzel vagy tiszta szalvétával fogjuk meg. Kizárólag forrón tálalt meleg ételt, hűtőben tárolt hideg ételt fogadjunk el. A frissen készült, forrón tálalt étel a legbiztonságosabb választás. Tárolni tábori körülmények között különösen kockázatos. Jó, ha tudjuk, hogy a tojásos, darált húst tartalmazó, vagy töltelékes ételek, a hidegkonyhai és hűtést igénylő cukrászsütemények fogyasztásának kitelepüléssel járó környezetben nagyobb a kockázata. Ne fogyasszuk el az ételt, ha érzékszervileg elváltozást mutat, ha állott, romlásra gyanús vagy szokatlan ízű. A langyos helyen tárolt vagy kellően át nem sült étel veszélyes. A melegben a baktériumok az élelmiszerekben elszaporodhatnak és az étel elfogyasztása után megbetegedést okozhatnak.

A hőségben fontos az elegendő folyadékbevitel, de nem mindegy, hogy miből iszunk sokat!

Fogyasszunk minél több vizet, ásványvizet, gyümölcslevet, friss gyümölcsöt. Az alkohol elvonja a vizet a szervezetből, így attól csak még szomjasabbak leszünk. Energiaitalt ne víz vagy üdítőital helyett igyunk!

Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság

Kapcsolódó anyagok:
közlemény letölthető formában

Külön engedély-köteles vendéglátó tevékenység bejelentése

Vendéglátó tevékenységet folytatni, terméket forgalomba hozni a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Kormányrendelet, valamint az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint előállításának engedélyezéséről, illetve bejelentéséről szóló 57/2010. (V.7.) FVM rendelet előírásai szerint a jegyzőnek megtett bejelentés alapján, továbbá a meleg és hideg ételek, illetve hűtést igénylő cukrászati készítmények forgalmazása esetén a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalok külön engedélyével szabad.

A Kormányrendelet értelmében a vendéglátó tevékenység megkezdésének szándékát be kell jelenteni a tevékenység helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjénél (Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjénél, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőnél), aki a nyilvántartásba vételt követően a bejelentés másolatát megküldi az illetékes Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatalának.

A bejelentés kötelező adattartalmát a Kormányrendelet I. melléklet A) pontja tartalmazza.

Amennyiben az élelmiszer-vállalkozó meleg, hideg ételeket és/vagy cukrászati készítményeket forgalmaz vendéglátó tevékenység keretében, a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal külön engedélyére van szüksége, amelyet a hivatal előzetes szemle alapján ad meg. A külön engedély kérelemhez az 57/2010. (V. 7.)  FVM rendelet 3. mellékletében felsorolt dokumentumokat kell csatolni. Az engedélyezési eljárás díj- és illetékmentes.

Letölthető információs anyag
Útmutató a Vendéglátás és Étkeztetés Jó Higiéniai gyakorlatához