Hatályba lépett az uniós termésnövelő anyagok forgalmazását szabályozó rendelet

2022. július 16-án hatályba lépett az uniós termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozó szabályokat megállapító rendelet*. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az alábbiakban összefoglalta az új jogszabály legfontosabb rendelkezéseit, továbbá cikkünk végén elérhető a témában felmerülő, gyakran ismételt kérdések frissített változata is.

Az uniós termésnövelő anyagok olyan termésnövelő anyagok, amelyeket CE jelöléssel látnak el, majd e tanúsításuk után az Európai Unió területén forgalmazhatók. A nemrégiben hatályosult új jogszabályi környezet* számos változást determinál velük kapcsolatban, amelyeket az alábbiakban tekintünk át.

•    A jogszabály egységes piacot létesít több termék számára. A rendelet valamennyi termésnövelő anyagra nézve egységes biztonsági, minőségi és címkézési szabályokat ír elő, melyek szabadon forgalmazhatók az egész Európai Unióban. Ilyen módon piacot biztosít azon termékek számára, amelyek eddig nem tartoztak a harmonizált szabályok alá. Ide tartoznak például a szerves és szerves-ásványi trágyák, talajjavítók, inhibitorok, növényi biostimulánsok, termesztőközegek és termésnövelő anyagok keverékei. 
•    A rendelet az új keretjogszabály szerint épül fel. Meghatározza azokat a kritériumokat, melyeknek meg kell felelni annak érdekében, hogy CE jelölésű lehessen a termésnövelő anyag. Továbbá a gyártók és forgalmazók által követendő megfelelőség-értékelési eljárásokat vezet be a termésnövelő anyagok megfelelőségének bizonyítása érdekében. 
•    A jogszabály hatályba lépésével a jogalkotó először vezeti be uniós szinten az uniós termésnövelő anyagok toxikus szennyezőanyag-határértékeit. Ez az intézkedés egyfelől magas szintű talajvédelmet biztosít és csökkenti az egészségügyi és környezeti kockázatokat, másfelől lehetővé teszi a gyártók számára, hogy az új határértékeknek megfelelő gyártási folyamatot alkalmazzanak. 
 
Fontos tudni, hogy az uniós termésnövelő anyagok tanúsítását a megfelelőség-értékelő szervezetek végzik. A magyarországi gyártóknak ez ügyben célszerű a jelenlegi „CE jelölt” termésnövelőanyag-értékelését végző CerTrust Kft-hez fordulniuk (https://certrust.eu/hu).

A NANDO adatbázisban (https://ec.europa.eu/growth/tools-databases/nando/) megtalálhatók a jelenlegi bejelentett szervezetek központjai és tevékenységei. Körük a jövőben várhatóan további bejelentett szervezetekkel bővül majd.
 
A rendelet értelmezését segítendő a Bizottság frissítette a témában felmerülő, gyakran ismételt kérdéseket. A GYIK az alábbi linken érhető el: https://portal.nebih.gov.hu/noveny/gyakran-ismetelt-kerdesek/talaj

Új édesítőszert engedélyeztek Európában

A közelmúltban lépett hatályba az az uniós rendelet, amely az advantám nevű új édesítőszer használatáról rendelkezik.

Az advantám (E 969) nagyon intenzív, aszpartám származék édesítőszer. Édesítő ereje felhasználástól függően 20 000 - 37 000-szerese a cukorénak (szacharózénak) és hozzávetőleg 100-szorosa az aszpartáménak, ezért más édesítőszerekhez viszonyítva kis mennyiség is elegendő. Íze az aszpartámhoz hasonlóan tisztán édes, egy kicsit hosszabban tartó édes utóízzel. Az advantám normál tárolási körülmények között stabil, azonban savas italokban illetve hő hatására részben elbomlik.

Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2013. júliusában adta ki véleményét az advantám élelmiszer-adalékanyagként történő alkalmazásának biztonságosságáról.

Az advantám illetve bomlástermékeinek és metabolitjainak biztonságosságát állatkísérletekben (egereken, nyulakon, kutyákon) tesztelték és humán megfigyeléseket is végeztek. Az advantám gyorsan, de kis mértékben szívódik fel a bélrendszerből, legnagyobb része a széklettel távozik. Az EFSA élelmiszer adalékanyagokkal és élelmiszerekhez adott tápanyagforrásokkal foglalkozó tudományos szakbizottsága (ANS Panel) megállapította, hogy az advantám nem kelt aggodalmat genotoxicitás és karcinogenitás tekintetében. Az állatkísérletek során a vemhes nyulaknál emésztőrendszeri zavarokat tapasztaltak, ami alapján a NOAEL értéket 500 mg/ttkg /napban állapították meg. Ebből az értékből 100-as biztonsági faktorral osztva határozták meg a megengedhető napi beviteli értéket (ún. ADI értéket), mely az EFSA, és korábban a JECFA értékelése szerint is 5 mg/ttkg/nap. A FAO/WHO adalékanyagok értékelésével foglalkozó közös szakértői bizottsága (JECFA) értékelése szerint ez az ADI érték alkalmazható fenilketonuriában szenvedő betegek esetén is. A fenilketonuriás gyermekek számára az advamtám tartalmú élelmiszerek és italok fogyasztásából várható fenilalanin többletexpozíció a fenilalanin bevitel viszonylag kis növekedését jelenti.

A maximális felhasználási adatok és az európai élelmiszerfogyasztási felmérések felhasználásával az EFSA ANS Panel konzervatív becslést végzett az advantám bevitelre. Ez az átlagos gyermekfogyasztók esetén 0,02 és 0,33 mg/ttkg/nap közötti érték, nagy fogyasztókra számítva (95. percentilis) pedig 0,05 és 0,74 mg/ttkg/nap közé esik. Felnőtteknél az átlagos fogyasztók várható bevitele 0,01-0,12 mg/ttkg/nap, a nagyfogyasztóké pedig 0,03-0,28 között van. A becslés szerint a javasolt maximális felhasználási szintek mellett az advantám nagy mennyiségben történő fogyasztása esetén a fogyasztott mennyiség sem felnőtteknél, sem gyermekeknél nem éri el a megengedhető napi bevitelt.

A stabilitásra, a bomlástermékekre, a toxikológiára és az expozícióra vonatkozó adatok mérlegelését követően az EFSA arra a következtetésre jutott, hogy a javasolt felhasználások és felhasználási szintek mellett az advantám édesítőszerként történő alkalmazása nem jelent biztonsági kockázatot a fogyasztók egészségére.

Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-ellenőrzési Hivatal (FDA) 2014 májusában biztonságosnak nyilvánította az advantám használatát általános édesítőként és ízfokozóként.

Uniós rendelet az advantám használatáról