Önkéntes jelölés segít megtalálni a GMO-mentes élelmiszereket és takarmányokat

Szeptember 20-án életbe lépett a GMO-mentes termelés szabályait, valamint a GMO-mentes élelmiszer és takarmány előállítás és forgalmazás feltételeit meghatározó hazai rendelet. Az új, önkéntes jelölés a vásárlók tájékozódását és a GMO-mentes élelmiszerekhez való könnyebb hozzáférést segíti. 

Hazánk Alaptörvénye szigorúan tiltja a genetikailag módosított növénykultúrák termesztését. Az EU-s szabályozás szerint azonban, ha egy adott GMO-t tartalmazó élelmiszert az Unióban engedélyeztek élelmiszercélú felhasználásra, akkor azt – az áruk szabad áramlása miatt – forgalomba lehet hozni az EU területén, így Magyarországon is. Ezeknél a termékeknél a GMO jelenlétére utalni kell. Ilyen élelmiszereket azonban kereslet hiányában elvétve találni csak az üzletekben.

Az uniós szabályozás szerint ugyanakkor nem jelölésköteles, ha a termékbe véletlenszerűen vagy technikailag elkerülhetetlen módon került GMO és az nem haladja meg a 0,9%-ot. Emellett azt sem kell jelölni, ha a húst, halat, tejet, tojást adó állatot GMO-s takarmánnyal etették.

A GMO-mentes élelmiszerek jelöléséről viszont nincs egységes EU-s szabály, így Ausztria, Németország, Franciaország és Olaszország után hazánk is kidolgozta saját jelölési rendszerét. Az új rendelet lehetővé teszi, hogy külön jelölést kapjon

• a GMO-mentes élelmiszer, takarmány,
• az ezekből készült egyes összetett termékek,
• a GMO-mentes takarmánnyal etetett állatoktól származó hús, hal, tojás, tej,
• valamint a GMO-mentes méz.

Egy szarvasmarha húsánál például akkor használható a „GMO-mentes termelésből, a hús GMO-mentes takarmánnyal etetett állattól származik” jelölés, ha az állat levágását megelőző legalább egy éven át nem kapott GMO-s takarmányt. A GMO-mentes jelöléssel ellátott növényi eredetű élelmiszer, illetve takarmány pedig legfeljebb csak 0,1%-ban tartalmazhat véletlenszerűen vagy technikailag elkerülhetetlen módon belekerült GMO-t.

Nem jelölhető viszont mentesként az olyan növényi eredetű élelmiszer, amelynek nincs forgalomban GMO engedéllyel rendelkező változata. Nem érdemes tehát GMO mentes almát keresni a piacon, hisz minden alma GMO-mentes.

A jelölés használatához a termék előállítójának biztosítania és igazolnia kell, hogy az összetevők nem tartalmaznak GMO-t. Állati eredetű termékeknél azt is, hogy az állatok GMO-mentes etetése az élelmiszerláncban nyomonkövethető.

A jelölés nem sugallhatja, hogy a termék különleges érzékszervi vagy táplálkozási jellemzőkkel rendelkezik. Továbbá azt sem, hogy az egészségre vagy a környezetre gyakorolt hatása kedvezőbb, mint azoknak a termékeknek, amelyeken nem szerepel a GMO-mentes jelölés.

Fontos, hogy a jelölés használata önkéntes, lehetőség és nem kötelezettség a vállalkozások számára. A NÉBIH információi szerint számos vállalkozás felkészült a változásra és tervezi a GMO-mentes élelmiszerek és takarmányok előállítását.

Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság

Kapcsolódó anyagok:
közlemény letölthető formában

Új jelölés segít eligazodni a boltban kapható burgonyák között

Szeptember elseje óta mind a csomagoltan, mind az ömlesztve árult étkezési burgonyáknál kötelező alkalmazni az új jelölési előírásokat. A jövőben többek között nem csak a fajtáról és a származási országról, hanem a jellemző főzési típusról is tájékozódhatnak a vásárlók.

Május közepén lépett életbe az étkezési burgonyára vonatkozó rendelet, ami a minőség és a jelölés terén is rendet tesz az ágazatban. Az előírás alól mentesültek azok a tételek, amelyeket még a rendelet hatályba lépése előtt csomagoltak és címkéztek, mostantól viszont már minden kereskedelmi forgalomban lévő csomagoltan és ömlesztve árult burgonyánál kötelező feltüntetni az adatokat.

A vásárlók ezentúl tájékozódhatnak többek között a termék pontos fajtájáról, származási országáról és főzési típusáról. Kötelező feltüntetni az „étkezési burgonya” vagy „újburgonya” megnevezést is és csomagolt termék esetén a csomagoló és a forgalmazó nevét, címét, a csomagolás időpontját, valamint a gumók minimum méretét.

A főzési típust – az adott fajtának megfelelően– három kategóriába sorolják: „A – saláta (nem szétfővő)”, „B – főzni való (kissé szétfővő)” és „C – sütni való (szétfővő)”. Az új, egységes jelölés jelentős segítséget nyújt a vásárlók számára, hogy az igényeiknek leginkább megfelelő terméket választhassák.

Az információkat a csomagoláson, vagy egy ahhoz rögzített címkén kell feltüntetni. Ömlesztve árult burgonya esetén a termék mellett kell jól olvashatóan kihelyezni, tehát az előírás a piacok árusaira is vonatkozik.

Növény-, Talaj- Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság

Kapcsolódó anyagok:
közlemény letölthető formában

December közepétől kötelező lesz a tápértékjelölés az élelmiszereken

2016. december 13-tól ismét kötelező lesz a tápértékjelölés feltüntetése az előrecsomagolt élelmiszerek többségénél. A határidőt megelőzően forgalomba hozott, tápértékjelölés nélküli termékek a készlet erejéig szintén a polcokon maradhatnak.

A hamarosan életbe lépő változás miatt az élelmiszer-vállalkozásoknak fokozottan figyelniük kell a tápértékadatok helyes feltüntetésére. Az érintett előállítók és forgalmazók a NÉBIH honlapján megtalálhatják a legfontosabb információkat, például a jelölés kötelező elemeit és a feltüntetés sorrendjét is.

Magyarországon a tápértékjelölés az EU csatlakozás előtt kötelező volt. A belépést követően csak azokon a termékeken kellett feltüntetni az adatokat, amelyek tápanyag-összetételre vagy egészségre vonatkozó állítást tartalmaztak. Emellett a különleges táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszereknél a speciális tápértékadatokról tájékozódhattak a vásárlók.

A három éves átmeneti időt követően 2016. december 13-tól ismét kötelező válik a tápértékjelölés feltüntetése az előrecsomagolt élelmiszereken. A „régi-új” előírás alól néhány termékcsoport mentesül. Ezek közé tartoznak például a nyers húsok, a fűszernövények, az étkezési só, az asztali édesítőszerek, a rágógumi, a zselatin, valamint a kistermelői és kézműves élelmiszerek.

A tápértékjelölésre vonatkozó alapvető előírásokról a NÉBIH honlapján tájékozódhatnak az érintettek és az érdeklődők:
http://portal.nebih.gov.hu/-/2016-december-13-tol-kotelezo-lesz-az-elelmiszereken-a-tapertekjeloles

Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság

Kapcsolódó anyagok:
közlemény letölthető formában

Amit a tojás jelöléséről tudni kell

Az étkezési tojásokat és csomagolásukat – Uniós és hazai jogszabályok előírásai alapján – a termelés helyén vagy a csomagoló központban kötelező jelölni. A tojásokat „A ”és „B” minőségi osztályokba sorolják, a kereskedelemben azonban csak „A” minőségű termékekkel találkozhatnak a fogyasztók.

Közlemény - Amit a tojás jelöléséről tudni kell

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) a tojások jelölésére vonatkozó legfontosabb információkat tartalmazó gyűjteménnyel bővítette tájékoztató kiadványainak sorát.

A tojás – lévén alapélelmiszer – mindennapi életünk része. A tudatos vásárláshoz és fogyasztáshoz azonban elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a tojásokon és azok csomagolásán alkalmazott jelölésekkel, rövidítésekkel.

A NÉBIH legújabb lakossági tájékoztatójában az érdeklődök olyan kérdésekre kaphatnak választ, mint például, honnan tudhatjuk, hogy a megvásárolt tojás magyar származású, szabadon tartott tyúk tojta, vagy épp, gyanakodnunk kell-e, ha jelöletlen tojással találkozunk a piacon.

A tájékoztató megtekinthető és letölthető a NÉBIH weboldaláról:

Amit a tojás jelöléséről tudni kell