Kiemelkedő sikerrel zárult a Budapesten megrendezett CCMAS 42. ülése

2023. június 13-16. között tartotta 42. szakmai ülését Budapesten a FAO/WHO Codex Alimentarius Analitikai és Mintavételi Módszerek Szakbizottsága (CCMAS). A szakmai találkozón az eddig kidolgozott munkaanyagok döntő részét lezárták, majd újabb területek feldolgozását jelölték ki feladatként. A szakbizottság elnöki feladatait 2018 óta dr. Nagy Attila, a Nébih Élelmiszerlánc-biztonsági Laboratóriumának (ÉLI) igazgatója látja el.

A koronavírus világjárvány miatt négy év után találkozhattak ismét személyesen a szakbizottság tagjai. A budapesti megbeszéléseken közel 50 ország, 10 nemzetközi szervezet több mint 150 szakértője vett részt – köztük hét delegált a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) által finanszírozott projekt keretében, ugyanis a NAÜ az élelmezésbiztonság előmozdításáért a vizsgálati módszerek fejlesztését és terjesztését is fontos feladatának tekinti.

Dr. Nagy Attila (Nébih ÉLI) elnök munkáját alelnökként az Állatorvostudományi Egyetem Digitális Élelmiszerlánc Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Intézetének munkatársa, dr. Farkas Zsuzsa segítette. A plenáris ülésszakaszt dr. Nobilis Márton Élelmiszeriparért és Kereskedelempolitikáért Felelős Államtitkár és Nabil Gangi, a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Irodájának képviselője személyesen nyitották meg. Az ülést élőben sugározták, így a WHO regionális irodavezetőségének, valamint a Codex Alimentarius Főbizottság elnökének is lehetősége nyílt arra, hogy eredményes munkát kívánjon a szakbizottság tagjainak.

Az egyhetes konferencia alatt a bizottság tagjai többéves kidolgozás során elkészült szakmai anyagokat vitattak meg, és szinte kivétel nélkül minden munkadokumentumot jóváhagytak a június 20-án virtuálisan megrendezett jelentés elfogadáson. Ennek köszönhetően a Főbizottság őszi ülését követően elfogadhatják a mérési bizonytalanságról szóló útmutatót, a mintavételi szabályokat összefoglaló dokumentumot, a jelenleg használt módszergyűjteményben frissíthetik a feldolgozott gyümölcsök és zöldségek, illetve a zsírok-olajok területén használt szabványokat és mérési módszereket.

A sikeres konferenciát követően a szakbizottság új témákat határozott meg, amelyek feldolgozásával a testület tagjai az év során elektronikus munkacsoportokban foglalkoznak majd, végül pedig az eredményeket 2024 májusában egy szakmai ülésen fogják bemutatni.

A delegáltak döntésének értelmében a bizottság a jövőben – többek között – az alábbi területeken folytatja munkáját:
•    gyümölcslevek, halak, halászati termékek módszereinek áttekintése
•    nitrit és nitrát teljesítménykritériumok meghatározása
•    a mintavételt segítő applikáció fejlesztése
•    az allergének esetén a megfelelő analitikai módszerek kiválasztásának elősegítése
 

Idén is folytatják a szakmai munkát a FAO/WHO Codex Alimentarius Analitikai és Mintavételi Módszerek Szakbizottságának budapesti ülésén

2023. június 13-16. között tartja Budapesten a 42. szakmai ülését az idén 60 éves FAO/WHO Codex Alimentarius Analitikai és Mintavételi Módszerek Szakbizottsága (CCMAS). A nemzetközi szervezet szabványrendszereinek laboratóriumi kérdéseit összefogó testület 1972 óta Magyarországon ülésezik, valamint az elnöki feladatokat is minden évben magyar szakember látja el.

A koronavírus világjárvány miatt négy év után idén találkozhatnak ismét személyesen a szakbizottság résztvevői. A szakértők ugyanakkor a pandémia alatt is üléseztek, sikeres virtuális találkozókra és webináriumokra került sor az elmúlt években. A kiemelt fontosságú szakmai rendezvény szervezésében ezúttal is fontos szerepet vállalt az Agrárminisztérium, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A szakbizottság elnöki feladatait 2018 óta dr. Nagy Attila, az Nébih Élelmiszerlánc-biztonsági Laboratórium Igazgatóság igazgatója látja el.
Az egyhetes konferenciát megelőző napokban tematikus munkacsoporti és kétoldalú találkozókon már kezdetét veszi a szakmai munka. A vizsgálati módszerek szabványairól szóló előkészítő ülésre évről évre egyre több szakember érkezik a világ minden tájáról. A rendezvényen való részvételi szándékát pedig mintegy 50 ország, 10 nemzetközi szervezet 180 delegáltja jelezte. Az idei évben - újdonságként - a megbeszéléseket a Codex Alimentarius honlapján keresztül élőben sugározzák, így az ülést azok is figyelemmel kísérhetik, akik nem tudnak személyesen részt venni az eseményen.

A szakbizottság tagjaira a 42. ülésen többek között az alábbi fontos feladatok várnak:
•    a mérési bizonytalanságról szóló útmutató véglegesítése;
•    a mintavételi szabályokat összefoglaló dokumentum felülvizsgálata;
•    a jelenlegi, vizsgálati módszerekről szóló szabványgyűjtemény alapján egy, a Nébih által üzemeltetett adatbázis létrehozása;
•    a gabona-, a feldolgozott gyümölcsök és zöldségek, illetve zsírok-olajok területén a jelenleg használt módszergyűjtemény áttekintése és az új mérési módszerek bevezetése is szerepel az elnökség tervei között.

A munkadokumentumok és további részletek a CCMAS szakbizottság honlapján olvashatóak.
 

2030-ra a felére csökkenhet az élelmiszerhulladék-termelés Európában

Fejenként a felére csökkenhet az élelmiszerhulladék-termelés Európában 2030-ra, ha megvalósulnak az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és az Európai Unió új szándéknyilatkozatában kitűzött célok. A nemzetközi akcióhoz a NÉBIH is csatlakozott a „Maradék nélkül” elnevezésű programja révén. A szándéknyilatkozat az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem mellett az antimikrobiális rezisztencia (AMR) növekvő fenyegetésére is felhívja a figyelmet.

Új szándéknyilatkozatot bocsátott ki a FAO és az EU, melynek fő célja, hogy a felére mérsékelje a fejenkénti élelmiszerhulladék-termelést 2030-ig. A dokumentum ünnepélyes aláírására a FAO római központjában került sor. Az ENSZ új Fenntartható Fejlődési Célok globális programjával maximálisan összehangolt elvi kinyilvánítás az antimikrobiális rezisztencia (AMR) gazdaságokban és élelmiszerrendszerekben való terjedése ellen is hathatós fellépést tervez.

Az új szándéknyilatkozat létrejöttét az a felismerés indokolta, miszerint globálisan az emberi fogyasztásra megtermelt élelmiszer harmada – 1,3 milliárd tonna – vész kárba évente, amely a természeti források elpazarlása mellett komoly anyagi veszteséget is jelent. Az EU becslése szerint csak Európában mintegy 88 millió tonna élelmiszer-hulladék képződik egyetlen év alatt, melynek anyagi vonzata megközelíti a 143 milliárd eurót.

Az összes élelmiszer-veszteség fele a rendelkezésre álló élelmiszerkészlet etikátlan pazarlásának eredménye. Mivel a jelenlegi, irreális mértékű hulladékképzés tudatos fogyasztói magatartással elkerülhető lenne, a FAO – EU közös szándéknyilatkozata elsősorban a társadalom, azon belül az egyének felelősségére hívja fel a figyelmet.

A FAO és az EU új szándéknyilatkozatáról ezen cikkünkben olvashatnak bővebben.