Burgonyákat tettünk próbára a Szupermentán

A Szupermenta csomagolt burgonya terméktesztjén már kiderült, hogy biztonságosak a kereskedelemben kapható krumplik. A Nébih szakemberei a teszt folytatásaként további vizsgálatokat végeztek. Utánajártak például, hogy hogyan változik a különböző körülmények között tárolt burgonyák cukortartalma és káros anyag mennyisége, valamint megvizsgálták azt is, hogy általánosságban van-e különbség a krumplik beltartalma között.

A Szupermenta kiegészítő vizsgálatai során többek között kiderült, hogy a „tiszteletbeli burgonya” címmel elismert édesburgonya rászolgált a nevére, hiszen a kísérlet elején mért cukortartalma bőven meghaladta a klasszikus krumpliét: az első méréskor 5,35 g/100g volt. Ez az érték negyed évvel később szobahőmérsékleten történő tárolással 5 g/100g-ra csökkent, míg hűvös helyen eltéve 6,23 g/100g-ra nőtt.
A Nébih szakembereinek vizsgálatai arra is rávilágítottak, hogy zsír-, fehérje-, cukor- és keményítőtartalmukat tekintve a hagyományos burgonyák beltartalmi értékei között nincs jelentős különbség. Míg a klasszikus krumplikat és az édesburgonyát összehasonlítva megállapítható, hogy utóbbinak nemcsak a cukor, hanem a fehérjetartalma is magasabb.

A kísérlet részletes eredményei elérhetőek a Nébih Szupermenta termékteszt oldalán: https://szupermenta.hu/ilyen-probakat-kellett-kiallniuk-a-burgonyaknak/

Biztonságosak a burgonyák? A Szupermenta kiderítette!

A Szupermenta program legújabb tesztjében csomagolt burgonyákat vizsgáltak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei, többek között csaknem 8000 laboratóriumi paraméter mérésével. Ellenőrizték például a növényvédőszer-maradék és a nehézfémek esetleges jelenlétét, valamint sor került a penész és GMO vizsgálatra is. A teszt megnyugtató eredménnyel zárult, ugyanis mindent rendben találtak az ellenőrök.

A Nébih szakemberei szeptember elején 27 különböző – köztük 2 bio – csomagolt burgonyát gyűjtöttek be a kereskedelmi áruházláncok polcairól. Az 1 és 3 kg közötti kiszerelésű termékek közül, származásuk szerint, 13 magyar, 7 francia, 4 szlovák, 2 horvát és 1 osztrák volt. Felhasználásukat tekintve 6 „A”, azaz salátának való, 16 „B”, főzni való és 5 „C”, sütni való típusú burgonya szerepelt a tesztben.

A laboratóriumban sor került többek között a penész és GMO vizsgálatra, de a szakemberek ellenőrizték a növényvédőszer-maradék és a nehézfémek esetleges jelenlétét is, valamint megmérték a termékek keményítő- és fehérjetartalmát. Általánosságban elmondható, hogy a vizsgált burgonyák beltartalmi és élelmiszerbiztonsági jellemzői megfeleltek az előírásoknak.

A hatósági felügyelők a jelölésvizsgálat során ellenőrizték, hogy a kötelező elemek – például a fajtanév, vagy a felhasználást segítő főzési típus – szerepelnek-e és megfelelő formában a címkéken. E téren sem tártak fel hiányosságokat, mindent rendben találtak.

A kedveltségi vizsgálaton szakértő és laikus kóstolók pontozták a termékeket. Értékelésük alapján a sorrend a következőképpen alakult:

„A” típusú, azaz salátának való burgonyák:

1. Sissi, sárga, Étkezési burgonya, salátának való (Tesco finest)
2. Cherie, piros, Salátaburgonya (Príma)
3. Cherie, piros, Golden Burg Burgonya salátákhoz (Spar)

„B” típusú, azaz főzni való burgonyák:

1. Red Fantasy, piros, Bio Organic Burgonya (Lidl Piac)
2. Ditta, sárga, Bio étkezési burgonya (Aldi)
3. Red Fantasy, piros, Golden Burg Burgonya, főzni való (Penny)

„C” típusú, azaz sütni való burgonyák:

1. Megan, sárga, Étkezési burgonya, sütni való (Tesco)
2. Wega, sárga, Golden Burg Burgonya sütéshez (Spar)
3. Belami, sárga, Burgonya, sütni való (Lidl Piac)

További információk, érdekességek és a részletes vizsgálati eredmények elérhetők a Nébih Szupermenta termékteszt oldalán: https://szupermenta.hu/27-csomagolt-burgonyat-teszteltunk-megnyugtato-hogy-az-osszes-termek-biztonsaggal-fogyaszthato/

Szigorodtak a Ralstonia solanacearum növénykórokozó baktérium felszámolására tett intézkedések a vető- és áruburgonyában

Amint arról már több közleményünkben is beszámoltunk a Nébih honlapján, a burgonya baktériumos hervadását és barna gumórothadását okozó Ralstonia solanacearum uniós zárlati baktérium 2019-ben – az előző évekhez képest – jóval több helyszínen fordult elő hazánkban. A megnövekedett növényegészségügyi kockázat miatt 2020-ban az eddigieknél országosan 30%-kal több hatósági ellenőrzés - termőhelyi szemle, mintavétel és laboratóriumi vizsgálat - elvégzését rendelte el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A növényvédelmi felügyelők az intenzív ellenőrzési program részeként a hazai termesztés mellett az Európai Unió többi tagállamából származó vetőburgonyatételek mintavételét is növelik. A vetőként árult vagy reklámozott (vető méretű, apró), de a többlépcsős hatósági vizsgálatoknak nem alávetett burgonya ellenőrzésére is sor került a tavaszi időszakban.

A szigorúbb és gyakoribb ellenőrzések célja, hogy még hatékonyabban szolgálják a kórokozó felszámolását és terjedésének megakadályozását a hazai burgonyatermesztés hosszú távú védelme érdekében.

2019-ben 20 termelőnél 34 burgonyamintából mutatták ki a kórokozót. A szigorúbb idei ellenőrzési programban már 11 áruburgonya-minta fertőzöttségét szűrte ki a Nébih laboratóriumi vizsgálata. Az érintett kormányhivatal már a fertőzés gyanújának felmerülésekor intézkedéseket tett a kórokozó lehetséges terjedésének megakadályozása érdekében, vagyis – az előírásoknak megfelelően – forgalomba hozatali és felhasználási korlátozást rendelt el a területen termelt burgonyára, valamint megtiltotta a burgonyaállomány betakarítását és szállítását. 

A hatóság vizsgálatot végzett a fertőzés eredetének kiderítése céljából is, melynek során kiemelt hangsúlyt kapott a felhasznált vetőgumó származásának visszakövetése. A fertőzés tényét megerősítő vizsgálatot követően pedig a fertőzött termőhelyekre, a fertőzöttével közös eredetű vetőgumó vagy a közös művelés, tárolás, öntözés révén feltételezetten, valamint a károsító valószínű terjedése alapján feltételezhetően fertőzött területekre, az együtt használt termesztőberendezésekre és eszközökre az érintett megyei kormányhivatalok a vonatkozó jogszabály1 szerint hozzák meg a zárlati intézkedéseket.

A fokozott vizsgálatok további eredményeként 2020. április 30-ig országos szinten 262 magyarországi és uniós tagállamokból származó vetőgumótétel ellenőrzése történt meg. A laboratóriumban vizsgált 262 burgonyamintából 1 lett pozitív. A hatóság lebonyolította továbbá 31 helyi piac, 32 forgalmazóhely és 112 termelő ellenőrzését is. A koronavírus járvány miatt csökkent piaci forgalmazásban végzett helyszíni ellenőrzések egyike sem tárt fel szabálytalanságot.  

Az interneten hirdetett vetőgumó-forgalmazás/-eladás szabályosságát összesen 17 esetben vizsgálták a kormányhivatalok és a Nébih szakemberei, ebből 3 esetben derítettek fényt szabálytalanságra. Bírság kiszabása csak egy esetben bizonyult indokoltnak. A többi hirdetőportál hatósági felhívásra eltávolította a jogszabályellenes hirdetéseket.

Holland származású fertőzött vetőburgonyát talált a hatóság Somogy megyében

A burgonya baktériumos hervadását és barna gumórothadását okozó Ralstonia solanacearum károsítót mutatott ki az egyik holland származású vetőburgonya-tételben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az azonos fémzárszámú tételből két Somogy megyei céghez szállítottak – 47.500 kg, illetve 3.750 kg mennyiségben –, a területileg illetékes kormányhivatal mindkét esetben elrendelte a fertőzött vetőburgonya megsemmisítését. A kifogásolt tételek szerencsére nem érintkeztek más szállítmányokkal, így sikerült megakadályozni a károsító terjedését.

Amint arról korábban a Nébih honlapján is hírt adtunk, a burgonya baktériumos hervadását és barna gumórothadását okozó Ralstonia solanacearum zárlati baktérium 2019-ben – az előző évekhez képest – jóval több helyszínen fordult elő hazánkban. A Nébih a kórokozó esetleges jelenlétének kiderítésére monitoring rendszert működtet, melynek keretében a megyei kormányhivatalok rendszeresen vizsgálják a termőterületeket, a forgalmazó- és tárolóhelyeket, valamint a felszíni vizeket.

A megnövekedett növényegészségügyi kockázat miatt 2020-ban az előző évekhez képest 30%-kal több hatósági szemle és laboratóriumi vizsgálat zajlik Magyarországon. A hatóság a hazai termesztés mellett az Európai Unió tagállamaiból származó burgonyatételeket is ellenőrzi, melynek során az idei év elején a Nébih laboratóriuma Ralstonia solanacearum károsítót mutatott ki egy, a Somogy Megyei Kormányhivatal által mintázott holland származású vetőburgonya-tételben.

A két szállítójárművel, azonos fémzárszám alatt érkezett, összesen 47.500 kg vetőburgonyát a vevő egy raktárban tárolta,  más tételekkel nem került érintkezésbe. A fertőzés lehetséges kiterjedésének felmérésekor azonban kiderült, hogy ebből a fémzárszámú tételből egy másik Somogy megyei céghez is érkezett további 3.750 kg. Az ellenőrzések során  mindkét szállítmány hiánytalanul rendelkezésre állt, így a teljes fertőzött tétel hatóság által elrendelt megsemmisítése megtörténhetett. A gyors intézkedésnek köszönhetően sikerült megakadályozni a károsító terjedését.

A kórokozó terjedésének megakadályozása és a kártétel csökkentése érdekében, a Nébih szorgalmazza a hatóság és a termelők között az eddigieknél szorosabb partneri viszony kialakítását, valamint a folyamatos kommunikáció meglétét. A jelenlegi esetben is megtörtént a kapcsolatfelvétel a holland hatósággal, annak érdekében, hogy ellenőrizzék a termelőt, akitől a fertőzött vetőburgonya Magyarországra került.

Az új növényegészségügyi szabályozás alapján az uniós ellenőrzési rendszer jelentősen szigorúbbá vált. Ezen intézkedések elsődleges célja, hogy elfogadható szintre csökkentsék a károsítók bekerülésének és terjedésének a kockázatát, illetve minimalizálják az általa okozott veszteséget az Európai Unió tagállamaiban. Bár a megelőzés és a felszámolás szintén költségekkel jár, az mindig nagyságrendekkel alacsonyabb, mint azok a várható veszteségek, amelyeket a kórokozó korlátlan terjedése okozna.

Számos kockázatot rejt a bizonytalan eredetű vetőburgonya ültetése

Nem érdemes ellenőrizetlen vetőburgonyát ültetni. A megspórolt költségnél ugyanis jóval többet veszíthet a termelő, hiszen fennáll a fertőzés és az azzal járó terméskiesés kockázata.

A burgonya baktériumos hervadását és barna gumórothadását okozó Ralstonia solanacearum zárlati baktérium a tavalyi évben (a korábbiakhoz képest) jóval nagyobb mértékben fordult elő hazánkban. Ennek hátterében nagyrészt a nem fémzárolt, ellenőrizetlen vetőburgonya növekvő mértékű használata áll. Pedig az ebből fakadó anyagi kár kockázata jóval nagyobb, mint amennyi megtakarításra számíthat a termelő.

A Nébih e témában készített részletes felhívása itt olvasható: https://portal.nebih.gov.hu/-/csak-ellenorzott-jo-minosegu-vetoburgonyat-ultessen