Késve jelentett ENAR eseményt? Ellenőrizze online!

Mostantól lekérdezhetik az állattartók a késve jelentett eseményeket a Nébih Ügyfélprofil Rendszerében (ÜPR) a szarvasmarha- és juhfélék tekintetében. A lekérdezés a támogatást igénylő ügyfeleket segíti abban, hogy az idén életbe lépett, új jogszabályi követelményeknek megfelelően nyújthassák be támogatási igényüket.

Aki már adott be a Magyar Államkincstár (korábban MVH) Egységes Kérelem (EK) felületén termeléshez kötött támogatási igényt (anyatehén, anyajuh, tejhasznú tehén, hízott bika), az tudja, hogy e jogcímek kapcsán számos, az adott faj ENAR rendeletében leírt feltételnek kell megfelelnie. Egyebek közt például gondoskodni kell a támogatásba bevont egyed bekerülésének/kikerülésének jelentéséről, az ellések, valamint a szaporítások közléséről. 

Mindeddig a Nébih által üzemeltetett FELIR-ENAR rendszer weben és papír alapon egyaránt befogadta az adatokat, függetlenül attól, hogy az adott ENAR rendelet milyen határidőt szab az adat bejelentésére. Azonban 2022-től a kifizető ügynökséget (MÁK) jogszabály kötelezi arra, hogy a kifizetések megítélésekor, azaz a döntéshozatal során vegye figyelembe azt is, hogy a kérelmező ügyfél az ENAR jogszabályban meghatározott határidőn belül tett-e eleget a bejelentési kötelezettségének.

A Nébih mindkét fajcsoporthoz – tehát a szarvasmarha- és a juhfélékre vonatkozóan is – elkészített egy-egy új lekérdezést a tartók számára, amely egyszerűen ellenőrizhetővé teszi, hogy az ügyfél vagy kapcsolattartója határidőben eleget tett-e adatszolgáltatási kötelezettségének. Erre szarvasmarhák tekintetében a „1219 – Késve jelentett szarvasmarha események”, juhfélék tekintetében pedig a „1220 – Késve jelentett juh/kecske események” cím szolgál. 

Az említett menüpontokat egyrészt a Nébih ÜPR (https://upr.nebih.gov.hu/) felületén (webENAR), másrészt a www.enar.hu felületen érhetik el az ügyfelek, mindkét esetben bejelentkezést követően. Bejelentkezés után a tenyészetkódot vagy ügyfélazonosítót, valamint a vizsgálni kívánt események időintervallumát megadva „pdf” vagy „xls” (Excel) formátumban listázhatók a késve benyújtott bizonylatok. Papír alapú beküldés esetén a postára adás dátuma, webes beadás esetén a beadás dátuma képezi az esetleges késve jelentés számításának alapját.

A lekérdezések használata megkönnyíti annak eldöntését a támogatást igénylő ügyfelek részére, hogy az adott egyedre kérjen-e támogatást vagy visszavonja az arra vonatkozó támogatási igényét.

Új nyomtatványon igényelhető a tenyésztésszervezési támogatás a 2021-től kezdődő támogatási időszakra

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja az állattartók figyelmét, hogy 2020. december 31-én lejár a tenyésztésszervezési támogatások kapcsán korábban benyújtott támogatási kérelmek (KKV-s nyilatkozatok) érvényessége. Emiatt az érintetteknek újabb kérelmet kell benyújtaniuk a 2021-től kezdődő támogatási időszakra vonatkozóan. A kérelemhez szükséges új formanyomtatvány elérhető a Nébih honlapján.

A vonatkozó jogszabály* alapján a Magyarországon elismert, egyesületi formában működő tenyésztőszervezetek támogatást igényelhetnek a tagjaik számára nyújtott tenyésztési szolgáltatások után. A nemzeti támogatásokra vonatkozó uniós szabályozás szerint ugyanakkor ilyen jellegű támogatás kedvezményezettje csak kis- és középvállalkozás (KKV) lehet, tehát az egyesületek kizárólag az ezen kategóriába tartozó tenyésztőknek nyújtott szakmai szolgáltatások után igényelhetnek támogatást. 

A tenyésztőknek a kedvezményes szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelmeiket az érintett tenyésztőszervezetnél kell leadniuk, amely továbbítja azokat a Nébih felé. A kérelemben a tenyésztőknek – számos egyéb adat megadásán túl – nyilatkozniuk kell arról is, hogy a KKV szektor tagjai. 

A Nébih a beérkezett kérelmeket ellenőrzi, és amennyiben a nyomtatvány kitöltése megfelelő, azt rájegyzéssel igazolja. Az egyesületek csak ezt követően kezdhetik meg a kedvezményes szolgáltatásnyújtást az érintett tenyésztők számára. 

A tenyésztők által kitöltött támogatási kérelmek (KKV-s nyilatkozatok) ellenőrzésén túl a Nébih végzi a tenyésztőszervezetek által benyújtott kifizetési kérelmek jogosultsági igazolását is az állatnyilvántartó rendszerekben (ENAR, OLIR, BIR) tárolt adatok alapján.

A tenyésztésszervezési támogatásról bővebben:

Ez a támogatási forma már több évtizede nyújt hathatós segítséget a hazai tenyésztőszervezeteknek abban, hogy tagjaik számára magas szakmai színvonalon, ugyanakkor elérhető árszinten biztosíthassanak törzskönyvezéssel, származásellenőrzéssel, teljesítményvizsgálattal, és tenyészérték-becsléssel kapcsolatos szolgáltatásokat. 

A nemzetközi viszonylatban is megfelelő minőségű tenyészállatok előállításának ma már elengedhetetlen feltétele a korszerű informatikai megoldások, a genomikai adatok alapján történő tenyészérték-becslés vagy a standardizált tartási körülmények között végzett teljesítményvizsgálatok alkalmazása. Tekintettel a hazai állatpopulációk korlátozott méretére és az állattartás jövedelmezőségi szintjére, a legtöbb hazai fajta esetében a korszerű tenyésztési eljárások extra költségeit önmagában a tenyészállat- vagy szaporítóanyag-forgalmazás nem fedezi. Ezek alkalmazását – egyebek mellett – a tenyésztésszervezési támogatás teszi lehetővé a tenyésztőszervezetek számára. 

A támogatás pénzügyi hátterét korábban a végtermékforgalmazók kötelező befizetéseiből létrejött Állattenyésztési Alap biztosította. Az Alap rendszeres kimerülése miatt a szükséges keretösszeget 2014-től az Agrárminisztérium külön költségvetési soron biztosítja. Az elmúlt évek során az igényelt összeg folyamatosan emelkedett, a 2019-es évben mér megközelítette az 1,4 milliárd forintot. A növekedés egyrészt a tenyészállatok számának, másrészt az egyes támogatási tételek növekedésének volt köszönhető. 

A kifizetett összegeket évenként, jogcímenként, illetve fajonként az alábbi táblázatokban foglaltuk össze:

Folyamatban van a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták támogatásának helyszíni ellenőrzése

A Nébih szakértői, a Magyar Államkincstárral kötött megállapodás alapján helyszínen ellenőrzik a támogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelőket.

A támogatás célja a mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzése, ezen belül a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzése.

A védett őshonos mezőgazdasági állatfajták azok, amelyeket Magyarország természetföldrajzi környezetében, történelmi múltra visszatekintően tenyésztenek, ezáltal a nemzeti örökség, a mezőgazdasági génbank, valamint a természet- és tájvédelem részévé váltak. Védett őshonos mezőgazdasági állatfajta például a magyar szürke szarvasmarha, a lipicai, a szőke mangalica és a kendermagos magyar tyúk. A veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták olyan magas genetikai értéket képviselő, nem őshonos állatfajták, amelyek kiszorultak a termelésből, ezért a génállományuk megőrzése érdekében szükségessé vált védelmük. E körbe jelenleg a magyar tarka szarvasmarha és a magyar merinó juh tartozik.

A támogatás célja az alacsony létszámmal rendelkező védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták nőivarú (baromfifélék esetén vegyes ivarú) állományának - a fajták eredeti tartási-, takarmányozási körülményeihez hasonló - in situ feltételek közötti, tenyésztésben történő életképes populációjának fenntartása. Mindez a genetikai állomány megőrzéséről, valamint az adott állatfajták fennmaradását biztosító tenyésztési programokról szóló jogszabályoknak megfelelően kell, hogy történjen.

A gazdák 2016-ban és 2017-ben beadott támogatási kérelme 5 éves tenyészetben tartás kötelezettségvállalást jelent az alábbiak szerint: 
támogatási kérelmüket 2016-ban beadók esetében: 2016. január 1. – 2020. december 31.
támogatási kérelmüket 2017-ben beadók esetében: 2017. január 1. – 2021. december 31.

Szakértőink feladata az állatállomány, valamint a dokumentációk ellenőrzése. Az állatállomány helyszíni ellenőrzése során a tenyészetben található és a támogatási kérelemben szereplő állatokat egyedenként megvizsgálják. A helyszíni ellenőrzéskor fellelt állatok egyedi azonosítóit összeegyeztetik az állattartó nyilvántartásával (szarvasmarha és juh esetén az ENAR adatbázissal is), majd ennek megfelelően jegyzőkönyvbe vezetik. 

A dokumentáció ellenőrzése során az alábbi dokumentumokat (fajonként, fajtánként eltérőek) vizsgálják: a tenyészetben vezetett állomány-nyilvántartás (minden állatfajnál), marhalevelek (szarvasmarha, bivaly), lóútlevelek (ló, szamár), szállítólevelek (juh/kecske, sertés, baromfi esetében), és nem utolsó sorban a tenyésztési program által előírt dokumentumok.

A Nébih szakértői év végéig 70 tenyészet különböző szarvasmarha-, ló-, sertés-, juh- és baromfi fajtáit ellenőrizik. 

Kollégáink a korábbi évekhez hasonlóan szaktudásukkal és szorgalmukkal érdemben hozzájárulnak a pályázatokban vállalt kötelezettségek szakszerű ellenőrzéséhez.

Őshonos és veszélyeztetett magyar szarvasmarha-, illetve bivaly fajták: Magyar Szürke szarvasmarha, Magyartarka, Magyar házibivaly
Őshonos ló-, és szamárfajták:
Gidrán, Kisbéri félvér, Furioso – North Star, Nonius, Shagya arab, Hucul, Magyar hidegvérű, Lipicai, Magyar parlagi szamár
Őshonos és veszélyeztetett magyar juh-, valamint kecskefajták:
Hortobágyi (magyar) racka, Gyimesi racka, Cikta, Cigája, Tejelő cigája, Magyar merinó, Magyar parlagi kecske
Őshonos magyar sertésfajták:
Szőke mangalica, Vörös mangalica, Fecskehasú mangalica
Őshonos magyar baromfifajták:
Tyúkok: Fehér magyar tyúk, Sárga magyar tyúk, Kendermagos magyar tyúk, Fogolyszínű magyar tyúk, Fekete erdélyi kopasznyakú tyúk, Fehér erdélyi kopasznyakú tyúk, Kendermagos erdélyi kopasznyakú tyúk
Gyöngytyúk: Magyar parlagi gyöngytyúk
Kacsa: Fehér magyar kacsa, Tarka magyar kacsa
Lúd: Magyar lúd, Fodros tollú magyar lúd
Pulyka: Rézpulyka, Bronzpulyka
 

Rekordszámú tenyészbika a hazai húsmarha-állományban

A tavalyi évhez hasonlóan idén is lehetőség nyílt tenyészbikák tenyésztésbe állításához de minimis támogatás igénylésére*. A Nébih összegyűjtötte az igényléssel kapcsolatos általános tudnivalókat, valamint a 2020-as év fő tapasztalatait.

A de minimis támogatásnak köszönhetően tovább emelkedett a tenyésztő szervezetek által minősített, kiváló teljesítményű, termelésbe állított fiatal tenyészbikák száma. Az idősebb tenyészállatok cseréjével az ágazat soron kívüli lehetőséget kapott a genetikai előrehaladás felgyorsítására, a termelékenység és a hatékonyság növelésére. 

Központi lajstromszám – a minőség garanciája
A támogatás elnyeréséhez a Nébih által kiadott központi lajstromszám (klsz) igénylése szükséges, amely a tenyészállat frissítés minőségi garanciája is egyben. Az eljárás alapja, hogy a tenyészbika jelöltet először a tenyésztő szervezet saját teljesítményvizsgálata során – teljesítmény és küllem alapján is – tenyésztésre alkalmasnak minősíti. Következő lépésként a Nébih ellenőrzi, hogy a kérelemhez minden szükséges okmányt csatoltak-e, a bika származási lapján szereplő adatok megegyeznek-e a Nébih adatbázisában szereplőkkel, valamint DNS vizsgálattal igazolt-e az állat származása. Amennyiben a Nébih minden fent felsorolt kritériumot megfelelőnek talál, akkor az apaállat részére kiállítja a lajstromszámot. 

Az igénylés menete
A támogatás igénylését a fajtához tartozó egyesület nyújthatja be, a Nébih Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóságához. Az ehhez szükséges dokumentumok az alábbiak:

• tenyésztő szervezeti nyilatkozat, (import sperma esetén hozzájárulás) a tenyészállat törzskönyvbe való befogadásáról
• állategészségügyi státuszigazolás (61/2002. (VIII.1.) FVM rendelet szerint)
• hiteles származásigazolás
• teljesítményvizsgálati eredmény (minősítő lap), tenyészérték megállapítás
• szaporítóanyagot adó tenyészállat DNS-alapú származásellenőrzés vizsgálati eredmény (DNS kártya)
• minőségi bizonyítvány (mélyhűtött szaporítóanyag esetében)

Az egyesületi tagsággal nem rendelkező bikák számára is igényelhető központi lajstromszám. Ez a lehetőség egy-egy kutatási program időtartamára biztosított.

1. kép Kárpáti borzderes bika (tenyészbika jelölt), Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ (fotó: Machalekné Kis-Vén Márta)

2020-as támogatási időszak fő tapasztalatai
Az idei támogatási időszakban 1993 bika kapott lajstromszámot. A húshasznú szarvasmarhák tekintetében a limousin fajta igényelte és kapta a legtöbbet (554 darabot), ezt követi a charolais (404 darab) és az aberdeen angus (144 darab). 

* tárgyév: a támogatási kérelem benyújtásának naptári éve (szeptember 1. - augusztus 31.)

A támogatási összegek az alábbiak szerint alakultak:

• húshasznú tenyészbika esetén 750 ezer forint,
• hústípusú magyartarka tenyészbika esetén 650 ezer forint,
• magyar szürke tenyészbika esetén 400 ezer forint,
• bivaly tenyészbika esetén 300 ezer forint

2.kép Idén minősült limousin bikák, melyekre támogatás igényelhető (fotó: Limousin és Blonde d'Aquitaine Tenyésztők Egyesülete)

Vásároljunk körültekintően!
Vásárlás előtt mindenképpen javasolt a bika teljesítményvizsgálati eredményeit áttekinteni, mivel sok hasznos információt tartalmaz az állatról. Minősítéssel és központi lajstromszámmal nem rendelkező bika számos olyan tulajdonságot örökíthet tovább a tenyészetben, amelyek a következő generációkkal rossz irányba befolyásolják a termelést, például rossz tejtermelésű vagy hibás lábú egyedekkel.

3. kép A 35388 lajstromszámú charolais bika a minősítéskor (fotó: Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete)

Fontos tudnivalók a sikeres adategyeztetéshez

A Nébih az egy tenyészetben több tartási hellyel rendelkező állattartók adategyeztetési folyamatának eddigi tapasztalatai alapján az alábbiakban foglalja össze az adategyeztetéssel kapcsolatos fontosabb tudnivalókat:

1. Az adategyeztetést az állattartónak vagy a TIR/ENAR ügyintézésért felelős ENAR-felelősének, megyei kapcsolattartójának kell elvégezni, hogy az maximálisan az állattartó szándékai szerint történjen.
2. Az adategyeztetés meghatalmazott útján is megtehető.
3. A bizonylatot az ügyfélkapun bejelentkezve, az ügyfélportálon (https://upr.nebih.gov.hu) lehet elérni. Fontos, hogy a legenerálás nem elegendő, a kitöltést követően az adatokat vissza is kell tölteni a rendszerbe!
4. Bár a felületen több adatot – a jelenlegi adatbázis alapján – előre kitölt a szoftver, vannak olyan adatok, amiket mindenképp meg kell adni, hogy benyújtható legyen a bizonylat.
5. Meghosszabbítottuk a rögzítésre rendelkezésre álló kapcsolódási időt, így nem szakad meg a kapcsolat az ügyfélkapus belépést követően sem hosszú ideig, több idő áll rendelkezésre az adatok felvitelére.
6. Amennyiben korábban amiatt alakított ki egy tartó több tartási helyet, mert csak öt mező volt a bejelentőn, akkor ezek a tartási helyek módosíthatók és egy tartási hely alá rendezhetők az összetartozó helyrajzi számok. Itt figyelni kell a kapacitás adatok rendezésére is.
7. Amennyiben a tartási helyek összefüggő területet fednek le és a járási állategészségügyi hatóság engedélyezi, a tartási helyek összevonhatók (pl. halastavak, legelők).
8. Olyan tartási helyet, ahol az állatok akár ideiglenesen is tartózkodnak (pl. legelő), a nyomonkövethetőség érdekében meg kell tartani.

Az egyes állatfajok esetén felmerülő speciális kérdésekről, megoldásokról az eljárásrend nyújt hasznos információt.

Amennyiben az adategyeztetés során az állatait másik tenyészetkód alá jelenti be és az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet alapján az elvégzett állategészségügyi szolgáltatásokra az új tenyészetkóddal rendelkező tartási helyekre is támogatást vesz igénybe, vagy kíván igénybe venni, akkor a vonatkozó jogszabályok értelmében az új adatokat tartalmazó jóváhagyási határozat kiállítását a jogosultnak kell kérelmeznie az illetékes megyei kormányhivatalnál.

Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben az érintett állattartó egységes kérelmet vagy bármilyen más, a tenyészetekre, tartási helyekre vagy a tartott állatállományra vonatkozó kérelmet nyújtott be a Magyar Államkincstárnál a komplex bizonylat beadását megelőzően, akkor az adatváltozást be kell jelenteni. Az adatváltozással kapcsolatos pontos teendőkről a Magyar Államkincstár honlapján vagy ügyfélszolgálatán tájékozódhatnak: https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu

Felmerülő kérdéseivel keresse megyei körzeti kapcsolattartóját, vagy a Nébih Ügyfélszolgálatát:

• Postázási cím: Nébih-ENAR, 1537 Budapest, Pf. 397. 
• Központi telefonszám: 06-1-336-9050
• E-mail: enarufsz@nebih.gov.hu

A Nébih szeretné elkerülni, hogy az adategyeztetés elmulasztása miatt az állattartók helyett hivatalból kelljen elvégezni az informatikai rendszerben a tartási hely és tenyészet összerendelést, mivel az anyagi és adminisztratív hátránnyal is járhat.

Érdemes a komplex bizonylat benyújtása előtt átgondolni, hogy melyik helyek maradjanak meg, melyeket vonják össze és még a bizonylat legenerálása előtt rendezni ezeket.

Benyújtást követően a megszokott és a www.enar.hu-n vagy az ügyfélportálon keresztül elérhető TIR bizonylatokon van lehetőség a tenyészetek és tartási helyek adatainak módosítására.

Szarvasmarhatartás esetén a borjak bejelentését úgy kell megtenni, hogy az a születéskori tenyészetbe történjen meg, azaz az anyákat addig ne mozgassák át másik tenyészetbe a bizonylattal, amíg a borjak születését nem jelentették be. Méhészetek esetén csak az állandó tartási hely bejelentése kötelező.