Március 30-tól indul a tavaszi rókavakcinázás

A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2024. március 30-án kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben. Az immunizálással párhuzamosan ebzárlat és legeltetési tilalom lesz érvényben az érintett térségekben. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy a megelőző intézkedések betartása össztársadalmi érdek, a veszettség gyanújának jelentése pedig jogszabályi kötelezettség.

Az immunizálás során a vakcinatartalmú csalétkeket kisrepülőgépek segítségével juttatják ki az érintett területekre. A művelet a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. Az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről, valamint az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih weboldalán is elérhető.

A veszettség fő terjesztője a vörös róka, melynek hazai állománya nagyságrendileg hatvanezer egyed. A veszettség a vadon élő és a házi emlősállatokra, valamint az emberre egyaránt veszélyt jelent, a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáknak pedig ajánlott.


 

A betegség a keleti szomszédainknál, Ukrajnában és Romániában rendszeresen előfordul, ezenfelül az utóbbi időszakban Szlovákia keleti régiójában is több helyen megjelent. 2022-ben Magyarországon szintén megváltozott a veszettséghelyzet, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben ezidáig 12 veszettségesetet állapítottak meg a szakemberek. 2022. szeptemberétől Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, de az ország többi része továbbra is mentes maradt.

A betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be. Jelenleg az Ukrajnához közeli területeken a szokásosnál nagyobb a járványügyi kockázat, mivel a háború miatt az ottani állategészségügyi hatóságok nem tudták végrehajtani a rókák vakcinázási programját.

A fentebb felsoroltak alapján kulcsfontosságú a hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása, úgymint a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Fontos tudni, hogy a betegség gyanújának jelzését jogszabály is előírja. Az idegrendszeri tüneteket mutató, elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében az állategészségügyi hatóság gondoskodik a mintavételről.

A téma iránt érdeklődők a Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus honlapján többek között a betegség tüneteiről, terjedésének módjáról és a megelőzéséről is részletes tájékoztatást olvashatnak.

Soron kívül vakcinázzák a rókákat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében

A veszettség Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében kialakult magas kockázata miatt 2024. február 24-25. között soron kívüli rókavakcinázásra kerül sor a vármegye teljes területén. Az érintett térségben ebzárlat és legeltetési tilalom lép majd életbe.

Az országos főállatorvos soron kívüli vakcinaszórást rendelt el a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye területén előforduló veszettségesetek miatt. 2024-ben ezidáig 8 esetben állapította meg a Nébih laboratóriuma a betegség jelenlétét, legutóbb február 12-én egy Kispalád település mellett, monitoring vizsgálat céljából kilőtt rókából azonosították a vírust. 

A tavaszi immunizálást megelőző, rendhagyó intézkedés célja a járványügyi helyzet javítása, a betegség szomszédos területekről történő újbóli behurcolásának megakadályozása, a háziállatok védelme és természetesen az emberi megbetegedések megelőzése. Az immunizálás során a vakcinatartalmú csalétkeket – a szokásos módon – kisrepülőgépekről juttatják ki a vármegye teljes területén a rókák élőhelyeire. A művelet a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. Ugyanakkor ebzárlatra és a legeltetési tilalomra ezúttal is sor kerül, melyekről az illetékes járási állategészségügyi hivatal, valamint a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot. 

A rendhagyó vakcinaszórás mellett idén is sor kerül a tavaszi rókavakcinázási kampányra. Az ország déli és keleti részét érintő immunizálási program március végén indul majd.

A veszettség fő terjesztője a vörös róka, melynek hazai állománya mintegy hatvanezer egyedre becsülhető. A veszettség a vadon élő és a házi emlősállatokra, valamint az emberre egyaránt veszélyt jelent, ezért a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáknak pedig ajánlott. A téma iránt érdeklődőknek érdemes felkeresniük a Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus honlapját (www.veszettsegmentesites.hu), ami többek között a betegség tüneteiről, terjedésének módjáról és a megelőzéséről is tájékoztatást nyújt.

Újabb veszettséggel fertőzött állat ‒ ezúttal emberre is támadt

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma január 26-án ismét veszettség esetet igazolt, ezúttal egy kóbor macskánál. A fertőzött állatot Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán határ közelében találták. Mielőtt elhullott, emberre is rátámadt a veszett macska.

A legújabb, milotai eset kapcsán számos járványügyi intézkedés ‒ többek között az oltatlan állatok vakcinázása, fokozott felügyelet, ebzárlat, rókák gyérítése ‒ elrendelését kezdeményezte az állategészségügyi hatóság. Az elrendelt intézkedéseket a Nébih és a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Kormányhivatal mindaddig fenntartja, amíg a járványügyi helyzet azt szükségessé teszi.

Az igazolt fertőzésről a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ illetékes szervét, továbbá az Európai Uniót és az Állategészségügyi Világszervezetet is tájékoztatta a Nébih.

Az esethez kapcsolódóan az interneten terjedő videó kapcsán az alábbiakra hívnánk fel a figyelmet.

Amennyiben kutya vagy macska embert támadott vagy mart meg, illetve vadon élő állattól származó sérülés történt, akkor haladéktalanul orvoshoz kell fordulni! Az emberi veszettség megbetegedés kialakulása is megakadályozható a veszettség elleni sorozatoltás beadatásával.  

Az eseményt mihamarabb jelenteni kell a helyi állategészségügyi hatóságnak is (élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi jogkörben eljáró járási hivatal), hogy késedelem nélkül megtehessék a szükséges intézkedéseket.

A háziállatok esetében Magyarországon a kutyák veszettség elleni oltása évente kötelező, a macskák oltása ajánlott. A Nébih ezúton is felhívja a kutya- és macskatartók figyelmét a veszettség elleni védőoltás rendszeres beadatásának kiemelt fontosságára!

A veszettség gyanújának bejelentése jogszabályi kötelesség, az idegrendszeri tüneteket mutató, elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében az állategészségügyi hatóság gondoskodik a mintavételről.

Ha valaki rendellenesen viselkedő, emberre támadó vagy idegrendszeri tüneteket mutató vadállatot vagy háziállatot lát, haladéktalanul jelentse az illetékes állategészségügyi hatóságnál, az elhullott rókákat pedig a Nébih ZöldSzámán (06/80/263-244)!

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény szerint az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minősül azonban a másként el nem hárítható támadás megakadályozása.

A Magyar Állatorvosi Kamara és a Nébih közös közleménye:
https://portal.nebih.gov.hu/-/a-veszettseg-elleni-vedekezes-fontossagara-figyelmeztet-a-maok-es-a-nebih

Fontos információk a veszettségről és az ellene való védekezésről

Év elején a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma ismét veszettséget állapított meg Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, egy a rendszeres monitoring program keretében kilőtt aranysakálnál és egy elhullott kutyánál.

Valamennyi eset az ukrán határ közelében történt, a térségben a korábbinál magasabb a járványügyi kockázat, mivel Ukrajna állategészségügyi hatósága a háború miatt nem tudta végrehajtani a rókaállományban végzett immunizálási programját.

Az érintett vadgazdálkodási egységek területén már korábban számos járványügyi intézkedés – többek között fokozott felügyelet, ebzárlat, rókák gyérítése – elrendelését kezdeményezte a hatóság, ugyanis már tavaly ősszel is észleltek veszettség-eseteket a térségben. Tekintettel arra, hogy a vírus az emberre is veszélyes, a veszettség elleni védekezés a házi- és vadállatokban az emberi megbetegedések megelőzését is szolgálja. A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében elrendelt intézkedéseket a Nébih mindaddig fenntartja, amíg a járványügyi helyzet azt szükségessé teszi. Az esetekről a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) illetékes szervét is tájékoztatta a Nébih.

A hazai állategészségügyi védekező intézkedések közé tartozik például a vadon élő rókák vakcinázása, a veszettség gyanús esetek jelentése az állategészségügyi hatóság felé, valamint az ebek kötelező vakcinázása.
A vadon élő állatokban előforduló veszettség felszámolásának hatékony módja a rókák orális immunizálása, melynek során a rókák számára vonzó, csalianyagba burkolt veszettségvakcinát juttatnak ki az élőhelyeikre.

Hazánkban a veszettségtől nem mentes országokkal szomszédos részen, a Dunától keletre eső terület déli és keleti sávjában történik a rókák veszettség elleni orális immunizálása (vakcinakiszórás) évente kétszer, tavasszal és ősszel. Az immunizálási program eredményességét a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a Nébih. Az előző évek eredményei alapján a vakcinázott területeken a rókák több, mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket.

A magyarországi veszettség járványügyi helyzet folyamatos felügyelete és monitorozása céljából az állategészségügyi hatóság minden rendellenesen viselkedő vagy idegrendszeri tüneteket mutató, továbbá az elhullásuk előtt emberre támadó háziállat és vadállat veszettségre irányuló vizsgálatát elvégzi. Ugyanígy az ország teljes területén elhullva talált rókák és egyéb, vadon élő emlősállatok veszettségre irányuló vizsgálata is megtörténik. Ezek a vizsgálatok az utóbbi években, az ország jelenleg mentes területein nem mutattak ki veszettség-fertőzöttséget sem házi, sem vadon élő állatokban.

A veszettség gyanújának bejelentése jogszabályi kötelesség, az idegrendszeri tüneteket mutató, elhullott háziállatok és az elhullottan talált vadállatok esetében az állategészségügyi hatóság gondoskodik a mintavételről.
Ha valaki rendellenesen viselkedő, emberre támadó vagy idegrendszeri tüneteket mutató vadállatot lát, haladéktalanul jelentse azt az illetékes állategészségügyi hatóságnál, az elhullott rókákat pedig a Nébih ZöldSzámán (06/80/263-244)!

A veszettség elleni védekezést nem csak a vadállatokban kell folytatni, hanem háziállatokban is.
Az ország betegségtől való mentesítésében és az emberi megbetegedések megelőzésében fontos szerepe van a háziasított húsevők rendszeres veszettség elleni védőoltásának.

A kutyák kötelező, veszettség elleni rendszeres védőoltását Magyarországon jogszabály írja elő (164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet). A macskák rendszeres, kötelező veszettség elleni oltását jogszabály nem írja ugyan elő, mégis a faj életmódja miatt ez erősen javasolt. A macskák kijárnak a kertből, többet mozognak a szabadban, ezáltal nagyobb eséllyel találkoznak vadakkal – így rókával is – és nagyobb eséllyel fertőződnek. Az egyéb, kedvtelésből tartott húsevő állatoknál (például vadászgörény) szintén nincs jogszabályi kötelezettség a veszettség elleni oltásra, de ezen állatoknál is mindenképpen javasolt az immunizálás: kisállatunk megbetegedésének megelőzése érdekében, és a vírus emberre is veszélyes volta miatt.

A Nébih és a Magyar Állatorvosi Kamara (MÁOK) ezúton felhívja a kutya- és macskatartók, valamint egyéb húsevő állatokat tartó gazdák figyelmét a veszettség elleni védőoltás rendszeres beadatásának kiemelt fontosságára! 

A veszettség évente több tízezer ember halálát okozza. Az ember fertőződése bekövetkezhet a veszett állat marása útján, a nyáluk sebbe, sérült bőrre jutása következtében vagy például a veszett rókák nyúzása során. Ezért kiemelten fontos a harapást, karmolást (macska!) követően a mielőbbi sebellátás, a seb szappannal vagy legalább tiszta vízzel való kimosása, fertőtlenítőszerrel való átöblítése, majd minél hamarabb orvoshoz kell fordulni. A megharapott ember veszettség elleni oltásáról a sérülést ellátó orvos, illetve a népegészségügyi hatóság dönt, az országos tisztifőorvos által kiadott szakmai irányelvek szerinti kockázatértékelés alapján.

A betegség kórtanáról és tüneteiről, a veszettség terjedési módjáról, előfordulásáról, a hazai járványügyi helyzetről, a lakókörnyezetben látható rókákkal kapcsolatos tudnivalókról, a rókák veszettség elleni immunizálásának programjáról, a háziállatok veszettség elleni védőoltásáról és a humán érintettséghez (harapás, karmolás) tartozó teendőkről részletes információk találhatóak portálunkon: 

https://portal.nebih.gov.hu/veszettseg
https://veszettsegmentesites.hu 
https://portal.nebih.gov.hu/kitoresek-es-mentessegek
 

A veszettség elleni védekezés fontosságára figyelmeztet a MÁOK és a Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) vizsgálatai az év eleje óta kutyánál és aranysakálnál is igazolták a veszettség fertőzöttséget. Az ukrán határ közelében kimutatott újabb fertőzések miatt a Magyar Állatorvosi Kamara (MÁOK) és a Nébih felhívja az állattartók figyelmét a veszettség elleni védőoltás és a megelőzést biztosító előírások betartásának fontosságára.

A Nébih laboratóriuma 2024. január 1-jén Tiszabecsen elhullott kutyánál, majd január 3-án Jánkmajtis községnél diagnosztikai célból kilőtt aranysakálnál állapította meg a veszettség fertőzöttséget. Mindkét település Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található, az ukrán határ közelében.
Az esetek olyan területeken jelentkeztek, ahol korábban számos járványügyi intézkedést – többek között fokozott felügyeletet, ebzárlatot, a rókák gyérítését – rendelt el a hatóság, miután már tavaly ősszel is előfordultak veszettség-esetek a térségben. A Nébih mindaddig fenntartja ezeket a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei intézkedéseket, amíg a járványügyi helyzet azt szükségessé teszi.

A betegség a vadon élő és a házi emlősállatok mellett az emberi egészségre is veszélyt jelent, ezért a MÁOK és a Nébih ezúttal is hangsúlyozza a megelőzés szerepét, elsősorban a kutyák számára kötelező, a macskák számára pedig ajánlott veszettség elleni védőoltás jelentőségét. Az oltás beadatása, valamint a betegség megelőzésével összefüggő jogszabályok betartása az ukrán határ közelében kiemelten fontos, de országszerte is indokolt.

A betegséggel és az ellene történő védekezéssel összefüggő legfontosabb információk, a veszettségmentesítési program aktuális hírei elérhetőek a Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus elektronikus felületein, internetes oldalain: a https://portal.nebih.gov.hu/veszettseg, a www.veszettsegmentesites.hu és a https://portal.nebih.gov.hu/kitoresek-es-mentessegek oldalakon.