A takarmányok jelölésén feltüntethető állításokra vonatkozó előírások

Melyek a takarmányok jelölésén feltüntethető állításokra vonatkozó előírások?

Takarmány kategóriák

Az Európai Parlament és a Tanács takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 767/2009/EK rendelet 15. cikke tartalmazza az általános kötelező címkézési követelményeket. A takarmány-alapanyagok és takarmánykeverékek címkéjén kötelezően feltüntetendő a takarmány fajtája, azaz a termék megnevezése, melyek a következők lehetnek: 

„takarmány-alapanyag”: olyan természetes állapotú, friss vagy tartósított, növényi vagy állati eredetű termékek, amelyek elsődleges rendeltetése az állatok táplálkozási szükségleteinek fedezése, illetve az ilyen termékek ipari feldolgozásából származó termékek, valamint olyan szerves vagy szervetlen anyagok, adalékanyagokkal vagy azok nélkül, amelyeket akár magukban, akár feldolgozás után állatok etetéséhez vagy takarmánykeverékek előállításához vagy előkeverékek vivőanyagaként szándékoznak felhasználni;

„adalékanyag”: olyan takarmány-alapanyagoktól és előkeverékektől eltérő anyag, mikroorganizmus vagy készítmény, amelyet szándékosan adnak hozzá a takarmányhoz vagy a vízhez, különösen az 5. cikk (3) bekezdésében említett egy vagy több funkció ellátása érdekében;

„előkeverék”: takarmány-adalékanyagok, illetve egy vagy több takarmány-adalékanyag vivőanyagként takarmány-alapanyagokkal vagy vízzel vegyített keveréke, amelyet nem közvetlenül állatok etetésére szánnak;

„takarmánykeverék”: legalább két takarmány-alapanyag keveréke, adalékanyagokkal vagy azok nélkül, amelyet állatok etetésére használnak teljes értékű vagy kiegészítő takarmány formájában;

„teljes értékű takarmány”: olyan takarmánykeverék, amely összetételénél fogva napi adagként elegendő; (a „teljes értékű takarmány” esetében értelemszerűen a „teljes értékű tejpótló takarmány” megnevezést lehet használni)

„kiegészítő takarmány”: olyan takarmánykeverék, amely nagy mennyiségben tartalmaz bizonyos anyagokat, de amely összetételénél fogva kizárólag más takarmánnyal együtt kombinálva elegendő napi adagként; (a „kiegészítő takarmány” esetében értelemszerűen az alábbi megnevezéseket lehet használni: „ásványi takarmány” vagy „kiegészítő tejpótló takarmány”)

A kedvtelésből tartott állatok eledelének megjelöléseként a következő kifejezés is használható: „állateledel”
A macskáktól és kutyáktól eltérő, kedvtelésből tartott állatok esetében a „teljes értékű takarmány” és a „kiegészítő takarmány” kifejezést helyettesíteni lehet a „takarmánykeverék” kifejezéssel;

„különleges táplálkozási célokra szánt takarmány”: olyan takarmány, amely speciális összetétele vagy különleges előállítási eljárása folytán különleges táplálkozási célt elégít ki, és ennek köszönhetően világosan megkülönböztethető az általános fogyasztásra használt takarmánytól. A különleges táplálkozási célokra szánt takarmány nem foglalja magában a 90/167/EGK irányelv szerinti gyógyszeres takarmányokat;

•    A BIZOTTSÁG (EU) 2020/354 RENDELETE (2020. március 4.) a különleges táplálkozási célokra szánt takarmányok tervezett felhasználásainak jegyzéke létrehozásáról és a 2008/38/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről
•    Bővebben: ’Mikor állítható a takarmányról, hogy különleges táplálkozási célra szánt, ún. „diétás” takarmány?’ címszó alatt

„diétás” minősítés a kizárólag a különleges táplálkozási célokra szánt takarmány esetében használható a takarmány fajtája, azaz a termék megnevezés után.

Állítások

A 767/2009/EK rendelet preambulumának (16) pontja értelmében a takarmányra vonatkozó állítások alkalmazásával kapcsolatban elsősorban a tudományos megalapozottságot kell figyelembe venni, és az ilyen állításokat a takarmányipari vállalkozóknak igazolniuk kell. Az állítások az összes rendelkezésre álló tudományos adat és a bizonyítékok értékelése révén tudományosan bizonyíthatóak. 

Minden állítás esetén igazolni kell, hogy az állítást megalapozó jellemző esetében a konkrét takarmányban levő mennyiség kifejti a hatást.

A 767/2009/EK rendelet 13. cikke tartalmazza az állításokra vonatkozó előírásokat, melyek a következők:
(1) A takarmány-alapanyag és a takarmánykeverék címkézése és kiszerelése felhívhatja a figyelmet egy bizonyos anyag takarmányban való meglétére vagy hiányára, különleges táplálkozási jellemzőkre vagy folyamatra, vagy az előbb említettek valamelyikéhez kapcsolódó különleges funkcióra, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

a) az állítás tárgyilagos, a hatáskörrel rendelkező hatóságok által ellenőrizhető és érthető a takarmány felhasználója számára; valamint 
b) a címkézésért felelős személy a hatáskörrel rendelkező hatóság kérésére az állítást – vagy nyilvánosan elérhető tudományos bizonyítékra, vagy dokumentált vállalati kutatásra hivatkozással – tudományosan alá tudja támasztani. Az állítások tudományos alátámasztásának elérhetőnek kell lennie a takarmány forgalomba hozatalának időpontjában. A vevőknek joguk van a hatáskörrel rendelkező hatóság figyelmét felhívni az állítás helytállóságával kapcsolatos kétségeikre. Amennyiben az állítást nem találják kellően megalapozottnak, a címkézést ezen állítás tekintetében megtévesztőnek kell tekinteni. Amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóságnak kétségei vannak az érintett állítás tudományos megalapozottságát illetően, akkor a hatáskörrel rendelkező hatóság a kérdést a Bizottság elé terjesztheti. A Bizottság határozatot fogadhat el, adott esetben a Hatóság véleményének beszerzését követően.

Megengedettek a táplálás optimalizálásáról valamint az élettani állapot támogatásáról és védelméről szóló állítások.

Nem megengedettek az alábbi állítások:

•    segítségével megelőzhető, kezelhető vagy gyógyítható valamilyen betegség (az engedélyezett kokcidiosztatikumok és hisztomonosztatikumok kivételével); Ez a pont azonban nem alkalmazható a táplálási egyensúly felborulására vonatkozó állításokra, amennyiben ahhoz nem társítanak kóros tünetet; 
•    a tervezett felhasználások jegyzékében felsorolt különleges táplálkozási célt szolgál, kivéve, ha megfelel az abban foglalt követelményeknek

A 767/2009/EK rendelet 11. cikke tartalmazza a címkézés és kiszerelés elveire vonatkozó előírásokat, mely szerint:

(1) A takarmány címkézése és kiszerelése nem tévesztheti meg a felhasználót, különösen:

a) a takarmány tervezett felhasználását és jellemzőit illetően, különös tekintettel a takarmány jellegére, előállításának vagy termelésének módszerére, tulajdonságaira, összetételére, mennyiségére, eltarthatóságára, valamint azokra az állatfajokra vagy -kategóriákra, amelyek etetésére szánták; 
b) olyan hatásoknak és jellemzőknek a takarmánynak való tulajdonításával, amelyekkel a takarmány nem rendelkezik, vagy annak a sugallásával, hogy a takarmánynak különleges jellemzői vannak, miközben minden hasonló takarmány is rendelkezik ilyen jellemzőkkel; 

Webáruházon keresztüli értékesítés esetén be kell tartani a címkézési adatok (köztük az állítások) felhasználóval való közlésekor ugyanezen cikk (3) bekezdésének előírásait is, mely szerint:

(3) Ha a takarmányt távközlő eszköz révén kínálják értékesítésre, az e rendelet által előírt kötelező címkézési adatokat – kivéve

•    a címkézésért felelős takarmányipari vállalkozó nevét vagy vállalkozásának nevét és címét, a tétel hivatkozási számát, szilárd termékek esetében tömegegységben, folyékony termékek esetében pedig tömeg- vagy térfogategységben kifejezett nettó mennyiségét;
•    a technológiai adalékanyagok kivételével az adalékanyagok minimális eltarthatósági idejét
•    a minimális eltarthatósági időt – 

a távértékesítést lehetővé tevő eszköz által közlik vagy más megfelelő eszközökön keresztül biztosítják a távértékesítési szerződés megkötése előtt. 
Azonban a fentiekben részletezett adatokat is meg kell adni, legkésőbb a takarmány leszállításakor.

(„távközlő eszköz” bármely eszköz, amelyet a szállító és a fogyasztó egyidejű fizikai jelenléte nélkül vehetnek igénybe az e felek közötti távértékesítési szerződés megkötése céljából.)

Az állításokra vonatkozó főbb kritériumok
•    tárgyilagos
•    ellenőrizhető
•    érthető
•    nem megtévesztő
•    nem tiltott

Az állítások igazolhatóságának lehetőségei
•    tudományos bizonyítékok
•    tudományos irodalom (szakcikkek)
•    hatóságok által kiadott szakvélemények és publikációk (EFSA, FDA, nemzeti takarmány/élelmiszer hatóságok)
•    kutatási és fejlesztési kísérletek

Az állítások kategóriái

1.    Összetétellel kapcsolatos állítások

A)    Állítások az összetevőkről

Egy bizonyos alap- vagy adalékanyag jelenlétére, magas vagy alacsony szintjére vagy hiányára utaló állítások

  B)    Gyártási folyamatokra utaló állítások, például

•    hőkezelt
•    expandált
•    extrudált
•    granulált

2.    Funkcionális állítások
Egy teljes értékű vagy kiegészítő takarmány, vagy benne lévő alapanyag vagy adalékanyag élettani funkciókra (növekedésre, fejlődésre) kifejtett hatására utal, illetve érintheti a táplálás optimalizálását valamint az élettani állapot támogatását és védelmét. Egy bizonyos funkcionális hatásokkal bíró anyag kiemelésekor nyilatkozni kell a mennyiségéről.

A)    Tápanyag funkciós és Funkciónövelő állítások

Összekapcsolja a termékben található tápanyagot illetve azok keverékét a növekedésre, fejlődésre valamint a test élettani funkcióira gyakorolt szerepével. 

B)    Egészségmegőrző állítások és valamely betegség kockázatának csökkentéséről szóló állítások

A táplálkozás optimalizálásáról és az élettani állapotok támogatásáról szóló állítások. Utalhatnak az egészségmegőrzésre vagy a kiegyensúlyozatlan táplálkozásból fakadó betegség kockázatának csökkentésére.
Támogatja vagy erősíti az állat élettani funkcióit, vagy segít visszaállítani a normál élettani állapotot 
Fontos kiemelni, hogy különleges táplálkozási célokra szánt takarmányként (másnéven: diétás takarmányként) való megjelölés csak a (EU) 2020/354 bizottsági rendelet mellékletében foglaltaknak megfelelően tüntethető fel a jelölésen

C)    Állatok termelésével, teljesítményével kapcsolatos állítások (növekedési erélyre, tejtermelésre, tojáshozamra, stb.)

D)    a takarmányértékesítésre, emészthetőségre vonatkozó állítások

3.    Állatállománnyal kapcsolatos állítások
Ezek az állítások a takarmánykeverék azon tulajdonságához köthetők, amelyek különleges hatásuk révén a környezeti, egészségügyi kockázatokat csökkentik, javítják a az állati termék minőségét. Ez az állítás akár alapanyag, akár adalékanyag jelenlétére vagy hiányára is vonatkozhat.

A)    Környezeti kockázati tényezők csökkentésére irányuló állítások
B)    Egészségügyi kockázati tényezők csökkentésére irányuló állítások
C)    Állati termékek minőségének javítására irányuló állítások

Tiltott állítások

•    A táplálás optimalizálásáról, támogatásáról szóló állítások nem megengedettek, ha tartalmazzák az alábbi szavak valamelyikét:

o    megelőz
o    kezel
o    gyógyít
Egy betegség kezelésre, gyógyítására vagy megelőzésére vonatkozó állítások gyógyhatásúnak mutatnak be egy terméket.

•    Nem megengedett az állítás, ha azt sugallja, hogy a gyártási folyamat során a takarmány különleges jellemzőkkel lett „felruházva”, miközben mindezt a „közönséges” takarmány is tartalmazza. 
•    Nem alkalmazhatók a következő kifejezések:

o    adag/adagolás/dózis
o    gyógyít
o    kezel/kezelés
o    enyhít
o    orvoslására
o    megelőzésére
o    gyógyítására
o    ellenszer/gyógyszer/orvosság

A “megelőz” kifejezést lehet használni, ha nem kapcsolódik egy betegséghez.
o    Rostokat tartalmaz a szőrcsomók kockázatának csökkentésére.
o    Segít a fogkő megelőzésében.

•    Más, használható kifejezések

o    segíti,
o    biztosítja,
o    …-ért,
o    támogatja,
o    csökkenti … kockázatát

Visszavonták a titán-dioxid, mint takarmány adalékanyag engedélyét

Megjelent a titán-dioxid valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezésének megtagadásáról szóló végrehajtási rendelet, amely 2021. december 15-én lép hatályba. 

Előírásai szerint az adalékanyagot és az azt tartalmazó előkeverékek meglévő készleteit 2022. március 20-ig ki kell vonni a forgalomból. Az adalékanyaggal vagy az azt tartalmazó előkeverékből 2022. március 20. előtt előállított takarmány-alapanyagokat és takarmánykeverékeket 2022. június 20-ig kell kivonni a forgalomból.

Módosul a gyógyszeres takarmány előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának szabályozása

Számos változást hoz magával az Európai Parlament és a Tanács gyógyszeres takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 4/2019 EU rendelete, melynek előírásait 2022. január 28-tól kell alkalmazni.

A legfontosabb változások többek között az állatorvosi rendelvények adattartalmát és a gyógyszeres takarmányok felhasználására vonatkozó előírásokat érintik. 

Gyógyszeres takarmányokra vonatkozó állatorvosi rendelvény adattartalmára és gyógyszeres takarmányok felhasználására vonatkozó előírások

• A gyógyszeres takarmányokra vonatkozó állatorvosi rendelvényt csak az állatorvos által végzett klinikai vizsgálat vagy bármely egyéb megfelelő értékelés után, kizárólag diagnosztizált betegség esetén lehet kiállítani. Kivételt az immunológiai állatgyógyászati készítmények és a parazitaellenes szerek jelentenek.
• Egyazon gyógyszeres takarmányra vonatkozó állatorvosi rendelvényre felírt gyógyszeres takarmányt csak egy kezelésre lehet felhasználni. Ez alól kivétel a prémes állatoktól eltérő, nem élelmiszer-termelés céljából tartott állatoknak szánt gyógyszeres takarmány.
• A kezelés időtartama megfelel a takarmányban található állatgyógyászati készítmény engedélyében foglalt adagolási időtartamnak. Amennyiben nincs meghatározva, nem haladhatja meg az egy hónapot, illetve az antibiotikum hatóanyagú állatgyógyászati készítményt tartalmazó gyógyszeres takarmányok esetében a két hetet.
• A gyógyszeres takarmányokra vonatkozó állatorvosi rendelvény a prémes állatoktól eltérő, nem élelmiszer-termelés céljából tartott állatok esetében a kiállítástól számított legfeljebb hat hónapig, az élelmiszer-termelés céljából tartott állatok és a prémes állatok esetében legfeljebb három hétig érvényes. Az olyan gyógyszeres takarmányok esetében, amelyek antimikrobiális állatgyógyászati készítményeket tartalmaznak, a rendelvény a kiállítás időpontjától számított legfeljebb öt napig érvényes.
• Az állatorvosi rendelvény eredeti példányát és a másolatokat a kiállítás időpontjától kezdve öt évig kell megőrizni.
• Az állatorvos nem írhat fel olyan gyógyszeres takarmányt, amely egynél több antimikrobiális szer-tartalmú állatgyógyászati készítményt tartalmaz.
• Az antimikrobiális állatgyógyászati készítményeket tartalmazó gyógyszeres takarmányok nem használhatók fel profilaxisra (azaz betegség-megelőzésre).
• A gyógyszeres takarmányokra vonatkozó állatorvosi rendelvény az V. mellékletben meghatározott információkat tartalmazza.

Gyógyszeres takarmányokra és köztitermékekre vonatkozó címkézési követelmények
A követelményeket a 4/2019-es rendelet III. melléklete, valamint a 767/2009/EK rendelet tartalmazza.

Gyógyszeres takarmányok és köztitermékek előállítására, tárolására, szállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó egyedi követelmények
Ezen előírásokat a 4/2019/EK rendelet II. fejezete, valamint annak 1. melléklete tartalmazza.

Hatóanyag-tartalomban megengedhető eltérések szabályai
A gyógyszeres takarmányok vagy a köztitermékek hatóanyag-tartalmának a címkén jelölt értékei és a hatósági ellenőrzések során elemzett tartalom között a  megengedhető eltéréseket 4/2019/EK rendelet IV. melléklete határozza meg. E szerint

• Antimikrobiális hatóanyag esetében 10 %-os tűrés megengedhető.
• A többi hatóanyagra a következő tűrések vonatkoznak:
   

Ezen eltérések csak technikai különbségeket foglalnak magukban.

Fel nem használt vagy lejárt termékek begyűjtési vagy megsemmisítési rendszerei
Az állattartónak és a takarmány-vállalkozóknak gondoskodniuk kell a fel nem használt vagy lejárt gyógyszeres takarmányok és köztitermékek megsemmisítéséről.

Reklámozás
Az antimikrobiális állatgyógyászati készítményeket tartalmazó gyógyszeres takarmányok promóciós célból nem forgalmazhatók, sem kis mennyiséget tartalmazó termékmintákként, sem bármely egyéb kiszerelésben.
 

Szeptembertől új szabályok lépnek életbe a nem kérődző haszonállatok takarmányozásában

2021. augusztus 17-én megjelent az Európai Unió Bizottságának új rendelete*, amely módosítja a prémes állatoktól eltérő, nem kérődző haszonállatok állati eredetű fehérjével való takarmányozásának tilalmát. A rendelet 2021. szeptember 7-én lép hatályba, az e naptól életbe lépő változásokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján közzétett tájékoztatóban foglaltuk össze.

A módosítás értelmében a rendelet hatálybalépését követően, meghatározott követelmények teljesülése esetén,  
•    a nem kérődző haszonállatok takarmányában felhasználható a kérődző állatokból származó kollagén és zselatin;
•    engedélyezett lesz a sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje baromfitakarmányban való felhasználása;
•    a baromfiból származó feldolgozott állati fehérje sertésfélék takarmányában való felhasználása;
•    a tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérje baromfi és sertésfélék takarmányában való felhasználása. 

A témával kapcsolatos további részletekről alábbi cikkünkben tájékozódhatnak:
Módosult a prémes állatoktól eltérő, nem kérődző haszonállatok állati eredetű fehérjével való takarmányozásának tilalma

Módosult a prémes állatoktól eltérő, nem kérődző haszonállatok állati eredetű fehérjével való takarmányozásának tilalma

2021. augusztus 17-én megjelent az Európai Unió Bizottságának új rendelete*, amely módosítja a prémes állatoktól eltérő, nem kérődző haszonállatok állati eredetű fehérjével való takarmányozásának tilalmát. A rendelet 2021. szeptember 7-én lép hatályba, az e naptól életbe lépő változásokat az alábbi cikkünkben foglaltuk össze.

A jogszabály hatályon kívül helyezi a nem kérődző haszonállatok kérődzőkből származó kollagénnel és zselatinnal történő takarmányozására vonatkozó tilalmat. A módosítás értelmében a hatálybalépést követően a nem kérődző haszonállatok takarmányában felhasználható a kérődző állatokból származó kollagén és zselatin.

A módosítás a rendeletben előírt követelmények teljesülése esetén engedélyezi a sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje baromfitakarmányban való felhasználását. A sertés eredetű feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeveréket előállító létesítmény kizárólag baromfinak, víziállatoknak, prémes állatoknak szánt takarmányokat állíthat elő és ezen tevékenységét engedélyeztetnie kell a telephely szerint illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonságért felelős szervezeti egységénél.

A módosítás engedélyezi továbbá a rendeletben előírt követelmények teljesülése esetén a baromfiból származó feldolgozott állati fehérje sertésfélék takarmányában való felhasználását. A baromfi eredetű feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeveréket előállító létesítmény kizárólag sertésféléknek, víziállatoknak, prémes állatoknak szánt takarmányokat állíthat elő és ezen tevékenységét engedélyeztetnie kell a telephely szerint illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonságért felelős szervezeti egységénél.

A hatálybalépést követően engedélyezett továbbá a tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérje baromfi és sertésfélék takarmányában való felhasználása. A tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeveréket előállító létesítmény kizárólag sertésféléknek, baromfinak és víziállatoknak szánt takarmányokat állíthat elő és ezen tevékenységét engedélyeztetni kell a telephely szerint illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonságért felelős szervezeti egységénél.

Megyei kormányhivatalok elérhetősége

A tenyésztett rovarokból, sertésfélékből vagy baromfiból származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverékeket megfelelő jelöléssel kell ellátni.

A tenyésztett rovarokból, sertésfélékből vagy baromfiból származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverék címkéjén egyértelműen fel kell tűntetni az alábbi szavakat: 
„… (kérjük, illessze be azokat a releváns haszonállatokat, amelyekből a feldolgozott állati fehérje származik az 1. táblázat első oszlopa szerint) -ból/-ből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmaz – nem használható haszonállatok takarmányozására, kivéve … (kérjük, illessze be az 1. táblázat második oszlopából azokat a megfelelő haszonállatokat, amelyek takarmányozhatók a feldolgozott állati fehérjével).”

Például: „Sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmaz – nem használható haszonállatok takarmányozására, kivéve tenyésztett víziállatok, prémes állatok, baromfi.”

1.    táblázat