Méhekre kockázatos repcetáblákat semmisíttetett meg Baranya megyében a hatóság

Helyi méhészek jelzései alapján több virágzó és virágzás előtt álló repcetáblából is mintát vettek múlt héten a Baranya Megyei Kormányhivatal növényvédelmi szakemberei. A vizsgálatok célja az volt, hogy megállapítsák, az adott növényállományok kockázatot jelenthetnek-e a beporzó rovarokra, méhekre. A Nébih laboratóriumi eredményei és kockázatbecslése alapján öt esetben kellett a hasznos rovarok védelme érdekében elrendelni a növények megsemmisítését. A kimutatott növényvédőszer-maradék egyértelműen szabálytalan növényvédelmi technológia eredményeként jelenhetett meg.

A beporzó rovarok védelme az élelmiszerlánc-biztonság szempontjából is kiemelten fontos feladat. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME), a Nébih és a megyei növény- és talajvédelmi hatóságok 2012 óta rendszeresen célzott monitoring vizsgálatokat folytatnak a virágzó kultúrákban. A közös akciók célja, hogy kiszűrjék a méhekre kockázatot jelentő, szabálytalanul kezelt növénykultúrákat. 

Az évi mintegy 60-100 mintából átlagosan 5-10 esetben bizonyosodik be a szabálytalan szerhasználat és sikerül kiszűrni kockázatos területeket. A múlt héten mintázott húsz Baranya megyei területből ötnél igazolták a Nébih laboratóriumi eredményei, majd kockázatbecslése, hogy veszélyt jelentenek a méhekre. A Baranya megyei hatóság haladéktalanul elrendelte az érintett, egyértelműen szabálytalan technológiával kezelt, repcetáblák felszámolását.

Fontos tudni, hogy a szabályos, a növényvédő szerek címkéjén előírtaknak megfelelően végzett növényvédelmi tevékenység nem jelent kockázatot a házi méhekre és a vadon élő beporzó szervezetekre. Szerencsére az általános tapasztalat is azt mutatja, hogy a termelők többsége betartja ezeket az előírásokat, így tevékenységükkel nem veszélyeztetik a méhek életét.
Ezt támasztja alá a méhpusztulások kivizsgálása során végzett technológiai ellenőrzések és analitikai vizsgálatok többsége is. A hatóságok kiemelten kezelik a méhpusztulási eseteket, melyek vizsgálata során az elhullás környezetében található, méhekre attraktív kultúrák növényvédelmi kezeléseit is mindig ellenőrzik. A bejelentett mérgezés-gyanúk kivizsgálása során évente mindössze az esetek 5-10%-ában lehet megállapítani, hogy növényvédő szer okozta a mérgezést.

A beporzó rovarok védelme mindannyiunk közös érdeke. A kockázat minimalizálását szolgáló növényvédelmi előírások a Nébih „Kötelező, de jól felfogott érdekünk is a beporzó rovarok védelme” című cikkében olvashatóak. Az előírásokat szándékosan megszegő termelők pedig a jövőben is maximális hatósági szigorra számíthatnak.

Indokolt-e a repce rovarölő szeres permetezése virágzásban?

Az elmúlt napok szokatlanul meleg időjárása robbanásszerűen felgyorsította a növények, köztük az őszi káposztarepce fejlődését. Míg körülbelül két héttel ezelőtt zöldbimbós állapotban találtuk a repcetáblákat, addig mostanra az állományok többsége már teljes virágzásban van.

A repce virágzáskori kártevői közül idén tömeges mértékben találkozhattunk a fénybogarak jelenlétével. Ugyanakkor, felvételezéseink alapján, a nagy repceormányos és a repceszár-ormányos a korábbi évekhez képest kisebb egyedszámban települtek be a táblákba. A fénybogarak a legnagyobb kárt a virágbimbók megrágásával okozzák. A virágzás idején a bogarak kártétele már nem számottevő, a védekezés már nem indokolt. A kártétel megelőzésének kulcs mozzanata az imágók elleni, zöldbimbós állapotban végrehajtott, rovarölő szeres védekezés. Aki ezt nem, vagy nem megfelelően végezte el, már hiába próbálja pótolni!

A virágzás időszakában ugyanakkor helyenként jelentőssé válhat a repcebecő-ormányos betelepülése. A védekezés szükségességét táblaszintű felvételezés alapján kell eldönteni! Ahol indokolttá válik a rovarölő szeres permetezés, azt a beporzó rovarok védelme érdekében vagy méhekre nem jelölésköteles készítménnyel, vagy méhekre mérsékelten kockázatos rovarölő szerrel, az engedélyokirat alapján, méhkímélő technológiával lehet elvégezni. A méhekre nem jelölésköteles rovarölő szerek gombaölő szerekkel tankkombinációban történő kijuttatásánál az együttes kijuttatás lehetőségéről az engedélyokiratban kapunk tájékoztatást.

A védekezés szükségességéről és módjáról kérje szakember véleményét, keresse növényvédelmi szakmérnök, növényorvos iránymutatását.

Zöldbimbós állapot. A fénybogarak elleni hatékony védekezés időszaka (fotó: Nagy G.)	Érési táplálkozást folytató repcebecő-ormányosok a virágzaton (fotó: Nagy G.)

Gabona és repce tarlók ápolása, parlagfű-mentesítése és a védekezés alapelvei

A tarló hántása és ápolása során védekezzünk a parlagfű ellen is! Aparlagfű nem csak allergiát okoz több millió embernek, hanem 10-30 %-osterméskiesést is eredményezhet!

A gabona, valamint repcetarlók kezelése, rendbetétele fontos növénytermesztési- növényvédelmi technológiai láncszem, és egyben a parlagfű-mentesítés, valamint az évelő gyomnövények elleni védekezések fontos alapeleme. A kalászos gabonák betakarítását követően az elhanyagolt tarlókat szőnyegszerűen borítja a parlagfű, esetenként a csattanó maszlag, szerbtövis fajok, árvakelésű napraforgó, kender, ebszékfű, az évelők közül pedig a mezei aszat, folyondár szulák, tarackbúza, valamint a fenyércirok.

Az Aerobilógiai Hálózat által rendszeresen mért magas parlagfű pollen-koncentrációhoz jelentősen hozzájárulnak a műveletlen tarlók virágzó „parlagfű-mezői”, ezért a tarlók ápolása nem csak növénytermesztési, hanem közegészségügyi jelentőséggel is bír.

Tarlóhántással a betakarítást követően kelt gyomnövényeket, növényi maradványokat a talajba forgatjuk, ezáltal a gabonák, valamint a repce kártevőit és kórokozóit jelentős mértékben gyéríthetjük.

A hatékony tarlókezelés a mechanikai és növényvédőszeres védekezés megfelelő ötvözete. A betakarítás utáni legfontosabb teendő a különböző növényi maradványok, a szalma letakarítása. Ezzel elősegíthetjük az évelő gyomnövények mind gyorsabb újrahajtását. Az alacsony tarlóval történő betakarítás is ezt a célt szolgálja.

A kalászos növény és a repce lekerülését követően nagyon fontos feladat a talajnedvesség megőrzése, másrészt elő kell segíteni a talajharmat képződését és a nyári csapadék leszivárgását. A tarlóhántás során a talaj hajszálcsöveinek (kapillárisainak) az átvágásával a meleg és száraz nyári időszakban jelentősen csökkenthető a termőréteg vízvesztése, kiszáradása. A tarló időben végzett művelésével a talajélet korábban beindul, és a nedvesebb talaj előbb beérik az őszi magágy készítés idejére. A nyári tarlóápolás egyúttal megkönnyíti az őszi talajmunkákat is: kisebb lesz az energiaigénye az őszi szántásnak. A talajban megőrzött nedvesség hatására az őszi vetésű növények gyorsabban és jobban fejlődnek.

A tarlóhántás optimális talajművelő eszköze a forgatásos alapművelést végző tárcsa, valamint forgatás nélküli művelés esetén a különböző kultivátorok. A tarlóhántást sekélyen (kb. 10-12 cm) végezzük, és gondoskodni kell a hántott felszín egy menetben, általában gyűrűs- vagy
pálcáshengerrel történő lezárásáról is.

A tarló ápolása és esetleges növényvédőszeres gyomirtása a következő évek agrotechnikai munkáit teszi könnyebbé és olcsóbbá.

A megfelelő időben elvégzett tarlókezeléssel nemcsak egy olyan agresszív gyomnövény, mint a parlagfű nyárvégi, őszi utókelését akadályozhatjuk meg, hanem területünk következő évi gyomfertőzöttségét is mérsékelhetjük. Számos gyomnövény jóval kisebb költségszinten (pl. fenyércirok, tarackbúza) elpusztítható tarlón, mint szelektív gyomirtó szerekkel egy adott kultúrából.

A tarló gyomirtásáról
A mechanikai gyomirtás nem minden esetben kielégítő hatékonyságú. Mindig az adott körülményeknek megfelelően kell megválasztanunk, hogy mechanikai, vagy növényvédőszeres védekezést, vagy esetenként mindkettőt végezzük. A növényvédőszeres védekezés elvégzése elsősorban tarlókezelés formájában az évelő gyomnövények tömeges kihajtása esetén szükséges.

Amennyiben kihajtottak az évelő gyomfajok, úgy a növényvédőszeres védekezés elvégzésénél a gyomnövény megfelelő fenológiai állapotára kell koncentrálnunk. Tarackbúza esetében a 20-25 cm, fenyércirok esetében a 40-50 cm-es nagyság, aprószuláknál a virágzás, mezei aszatnál a tőlevélrózsás állapotban van a szisztemikus (felszívódó) gyomirtó szer kijuttatásának optimális időpontja. Erre a célra legalkalmasabbak a glifozát hatóanyagú növényvédőszerek. Tovább növelheti az egyébként is már adjuvált herbicidek hatékonyságát, ha a permetlébe szárazabb időjárás esetén további segédanyagokat, hatásfokozókat is adagolunk (pl. Hyspray, Frigate, Biofilm stb.). Kedvező hatású lehet a gyomirtó szerrel együtt kijuttatott 4 kg/ha feloldott amPRuPRtrát műtrágya is, mert fokozza a gyomok élettevékenységét, a glifozát hatóanyag felszívódását és hatáskifejtését a fehérje anyagcserében.

Amennyiben a területünkön erős a gabona árvakelés úgy PRk 1-3 leveles fejlettségekor valamilyen engedélyezett szuperszelektív egyszikűirtó alkalmazása célszerű. Természetesen ezek a készítmények tarackbúza, és fenyércirok ellen is hatékonyan alkalmazhatók a glifozátokhoz hasonlóan. Magról kelő gyomnövények (parlagfű, csattanó maszlag, selyemmályva, kender stb.) ellen azok 2-6 leveles (5-10 cm) állapotukban kell védekeznünk növényvédőszerrel. Az egyes készítmények dózisainak megválasztásánál mindig szigorúan tartsuk be a növényvédőszer engedélyokirat, vagy ha azzal nem rendelkezünk, akkor az PRk alapján készült címkén lévő előírásokat, paramétereket.

A leghatékonyabb védekezési módszer kiválasztásáról és a növényvédőszerek helyes használatával kapcsolatban kérjen segítséget a Növényvédő Mérnöki – és Növényorvosi Kamara növényorvos, növényvédelmi mérnök tagjaitól.

A földhasználók kötelezettségeiről
A parlagfű a tarlón sem juthat el a virágzásig, illetve a virágbimbós fenológiai állapotig.

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 17. § (1) 4. bekezdése kimondja, hogy a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.

Az idei évben a parlagfű-mentesítésben részt vevő hatóságok különös figyelmet szentelnek, a tarlók állapotának ellenőrzésére, hogy enyhítsenek a több mint 2,5 millió allergiás ember augusztusi, szeptemberi, parlagfű-pollen miatti szenvedésén. Így a felelőtlen földhasználó terület-nagyságtól függően tizenötezertől ötmillió forintig terjedő növényvédelmi bírságban részesülhet a tarlóművelés elmulasztása, és ennek következtében virágbimbós, illetve virágzó parlagfű állomány előfordulása esetén.

Dancza István