Tudnivalók a Magyarországról Kínába irányuló árukukorica exporttal kapcsolatos kötelezettségekről

Hazánk és a Kínai Népköztársaság 2017-ben megállapodást kötött a Magyarországról Kínába irányuló árukukorica export növényegészségügyi követelményeiről. Ennek lényege, hogy a Kínába szánt kukoricának meg kell felelnie a releváns kínai növényegészségügyi és behozatali szabályoknak, továbbá a kínai nemzeti előírásoknak, emellett mentesnek kell lennie élő rovaroktól és a Kína által kockázatosnak tartott zárlati károsítóktól.

Export szándék bejelentése

Az exportáló cégnek minden év április 30-ig be kell jelentenie a területileg illetékes kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályán a kukorica Kínába irányuló export szándékát, megjelölve:

• a termőhelyet (hrsz., területnagyság),
• az exportálandó kukorica feldolgozására és tárolására szánt létesítményeket

Mindezt a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001 (I.17.) FVM rendelet 10. számú mellékletének megfelelő adattartalommal.

A bejelentés alapján az illetékes kormányhivatal növényvédelmi felügyelői a termesztési szezonban a termőhelye(ke)t a kukorica törpülés vírus (Maize dwarf mosaic virus), a cukornád mozaikvírus (Sugarcane mosaic virus) és búza csíkos mozaikvírus (Wheat streak mosaic virus) tekintetében szemlézik és mintát vesznek a nemzetközileg jóváhagyott módszerek alkalmazásával.
A Kínába történő bevitel előtt a kínai importőrnek behozatali engedélyt kell kérnie a Kínai Népköztársaság Minőségellenőrzési Felügyeleti és Karantén Hivatalától. 

Hogyan kell tárolni az exportálni kívánt tételt?
A tárolásra szánt, megfelelő tisztaságú terményt, csak kitisztított és fertőtlenített raktárban szabad elhelyezni, amelyet a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 4.§ ír elő. 
Az exportőrnek kell gondoskodni arról, hogy a szállítmány igazoltan nyomon követhető legyen a termőhelytől. Gondoskodnia kell továbbá a Kína által kockázatosnak vélt károsítóktól való mentességről, valamint arról, hogy a betakarítást követő tisztítási és raktározási tevékenységeket elvégezzék annak érdekében, hogy az a kínai növényegészségügyi előírásoknak megfeleljen.
A mintavételre és a vizsgálatra küldésre a betárolást követően van lehetőség.

Mit érdemes tudni a laboratóriumi vizsgálatokról? 
A mintavételezést a kormányhivatal növényvédelmi felügyelői végzik. A levélmintákat a Nébih részére küldik meg laboratóriumi vizsgálat céljából. A termőhelyi szemle magában kell, hogy foglalja a fenti kiemelt három vírus károsítón kívül a Megállapodás I. mellékletben szereplő további károsítókat, valamint a kínai karantén listán szereplő károsítókat, pl.: Pantoea stewartii subsp. stewartii, azonban ezen károsítókra vonatkozó mintavétel és laboratóriumi vizsgálat nem kapcsolódik hozzájuk.
Az exportálandó áru kukorica minták virológiai vizsgálatát a Nébih ÉLI Velencei Virológiai Laboratóriuma végzi. 
Minden növényegészségügyi és GMO státuszt igazoló vizsgálat díj, illetve az esetleges audit során felmerülő költség az exportőrt terheli. 
Felhívjuk a figyelmet, hogy az árukukorica GMO mentessége az exportőr felelőssége, a kínai szakhatóság által igazolt GMO fertőzöttség esetén a szállítmányt visszaküldik vagy megsemmisítik.  A GMO vizsgálatra önellenőrzés formájában Magyarországon a Nébih ÉLI Mikrobiológiai Nemzeti Referencia Laboratóriumban van lehetőség. 

Laboratóriumi elérhetőségek (mintaátvételi információk menüpontban):
https://portal.nebih.gov.hu/nebih-eli-laboratoriumai

Fontos, hogy 2022. május 15-ig a hazai élelmiszer- és takarmányellátás zavartalan biztosítása érdekében minden, Magyarország területéről külföldre értékesíteni, illetve kivinni kívánt búzát, rozst, árpát, zabot, kukoricát, szójababot és napraforgót az értékesítést, illetve kivitelt tervező személynek vagy vállalkozásnak be kell jelentenie a Nébih-hez. A kötelezettség részleteiről alábbi cikkünkben tájékozódhatnak: https://portal.nebih.gov.hu/-/majus-15-ig-minden-gabonakiviteli-szandekot-be-kell-jelenteni-a-nebih-nel 

Tájékoztató GMO szennyezett kukorica vetőmagot vásárolt termelők részére

Általános háttér Nemzetstratégiai érdek Magyarország GMO (genetikailag módosított szervezetek) mentességének fenntartása. Ez az egyik alapja a hosszútávon fenntartható növénytermesztésnek és exportpiacaink megtartásának. Egyes, Magyarországon vetőmagot forgalmazó cégek, termékeiket gyakran olyan országokban állítják elő, ahol engedélyezett bizonyos GMO-k köztermesztése, így előfordulhat, hogy a hazánkba beérkezett vetőmagok kismértékben GMO-szennyeződést tartalmaznak. Azokon a területeken, ahol GMO szennyezett vetőmagokat vetettek, az MgSzH a jogszabályoknak megfelelően minden esetben a növények megsemmisítését rendeli el, mert a GMO-s vetőmagokból kikelő állomány további GMO szennyeződések forrása lehet.

GMO ellenőrzések 2011. év tavaszán

A fenti célok érdekében a vidékfejlesztési miniszter 2011. április 27-én a vetőmagoknál fokozott GMO ellenőrzést rendelt el.

Az MgSzH vizsgálja az egyes vetőmagtételek GMO szennyezettségét.

Amennyiben az MgSzH megállapítja a vetőmagtétel GMO szennyezettségét, a 48/2004 (IV.21) FVM rendelet 52/A., 52/B. és 52/C. §-ai alapján a GMO szennyezett vetőmagtételt, valamint a génmódosított fajtákkal szennyezett vetőmagokból kikelt növényi állományt zárolja és elrendeli annak megsemmisítését.

A hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján a GMO szennyezett vetőmagból származó növényi állomány mellett – annak 400 m-es izolációs távolságán (a puffer zónán) belül – az egyéb kukorica állományt is meg kell semmisíteni. A 400 méteres puffer zóna meghatározása a géntechnológiával módosított, a hagyományos valamint az ökológiai gazdálkodással termesztett növények egymás mellett folytatott termesztéséről szóló 86/2006. (XII.23.) FVM rendelet 2. számú melléklete alapján történt.

A Határozat végrehajtása

Az a gazdálkodó, akinek növényállománya megsemmisítését elrendelte az MgSzH, haladéktalanul vegye fel a kapcsolatot a Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságával vagy az illetékes falugazdásszal a megsemmisítés végrehajtásának nyomon követhetősége érdekében. Tőlük tájékoztatást kap arról, hogy mit kell tennie a határozatban foglaltak teljesítéséhez.

A megsemmisítés a következő rend szerint történik:

• A növényvédelmi felügyelő 2 napon belül a falugazdásszal együtt helyszíni felmérést tart az érintett területen. Ennek során jegyzőkönyv felvételére kerül sor a termésbecslésről, valamint a puffer távolságon (400 m) belül lévő kukorica terület nagyságának beméréséről, az izolációs távolságon belül lévő kukorica területek tulajdonosainak azonosításáról.

• A jegyzőkönyv felvételének időpontjában a gazdálkodónak nyilatkozni kell a megsemmisítés időpontjáról, amely nem lehet később, mint a hatóság által meghatározott időpont. Abban az esetben amikor az időjárási körülmények nem teszik lehetővé a megsemmisítés végrehajtását lehetőség van halasztásra külön engedély alapján. A kérelmet a falugazdász szakvéleményével kiegészítve az MgSzH-nak kell megküldeni aki végzés formájában rendelkezik a megsemmisítés új határidejéről.

• A Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság a falugazdászokkal együtt ellenőrzi a vetőmagtétel és növényállomány megsemmisítésének tényét, amelyet újabb jegyzőkönyvben rögzít.

A megsemmisítés a növényállomány és a helyszíni körülmények alapján az alábbi módokon lehetséges:

• tárcsázás utána leszántás

• földre szecskázás utána leszántás

• a leszecskázott kukorica összegyűjtése a tábla szélére ideiglenes tározóba. A tejsavas kierjedést meg kell várni, utána az anyag a tábla mellett történő etetés esetén (amennyiben szállítani nem szükséges) – külön hozzájárulás nélkül – szabadon felhasználható. A siló megbontásáról előzetesen tájékoztatni kell a területileg illetékes falugazdászt.

• a tejsavas erjedést követően a siló összegyűjtése és elszállítása kizárólag olyan zárt szerelvényű gépjárművel lehetséges, amelynél a növényi részek kihullása és ezzel a génsodródás veszélye kizárt. A siló csak az MgSzH külön hozzájárulásával szállítható. Az MgSzH hozzájárulása – a termelő neve, címe, a felhasználás tervezett módja (biogáz, takarmány), valamint a célállomás megjelölése mellett – a falugazdász útján kérhető, aki a szállítás ellenőrzését is elvégzi.

Amennyiben a termelő a határozatban meghatározott időpontig nem végzi el a növényállomány megsemmisítését, akkor azt a gazdálkodó költségére az MgSzH végezteti el.

El nem vetett vetőmag esetén a készletet vissza kell küldeni a vetőmag forgalmazójának a Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának értesítése mellett.

A gazdálkodó a megsemmisítésről, mint vis maior tényről az MVH-t annak megtörténtétől számított 15 napon belül értesíti a megsemmisítési jegyzőkönyv másolatának megküldésével, az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról, valamint egyes agrár tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet 3. § (1) bekezdés h) pontja alapján:

„3. § (1) bekezdés h) a zárlati vagy Magyar Köztársaság területén még nem honos károsító, illetve károkozó ellen hozott hatósági intézkedés.”

A gazdálkodók fix hektáronkénti kárfedező juttatást kapnak, melynek összege 360 ezer forint. A kártérítés összege az elmúlt évek átlagos termésmennyisége és a termények átlagára alapján került meghatározásra.

A kártérítési igények szeptember 30-ig nyújthatóak be, amelyeket a kormány november végéig bírál el és decemberben fizet ki.

A magyarországi előállítású vetőmag esetén annak előállítója, más esetben az első magyarországi forgalmazó felel a vetőmag géntechnológiával módosított szervezettel történő szennyezéstől való mentességért.

Fajtakísérleti metodika

Fajtakísérleti metodika

Parlagfű elleni védekezés kukoricában

A parlagfű a legnagyobb kárt a kapásnövényekben, leginkább a kukoricavetésekben okozza, agresszivitásával elnyomja a kultúrnövényeket, miközben felhasználja a talaj tápanyag- és vízkészletét. A hatékony védekezés módjairól érdemes növényvédelmi szakemberek tanácsát kérni.

A parlagfű magja mélyebb talajrétegekben több évtizedig megőrzi életképességét. A nem bolygatott területeken, ahol zárt növénytakaró alakul ki, a parlagfű nem talál életteret. Később azonban, bolygatás hatására, amikor talajfelszínre kerül, még négy évtized múlva is életképes a parlagfű magja. Ezzel szemben a rendszeresen művelt területeken, ahol évről-évre csírázásra késztetjük és elpusztítjuk a kikelt növényeket, öt év alatt minimálisra csökkenthetjük a parlagfű magkészletet a talajban.

Parlagfűvel erősen fertőzött területeken célszerű olyan kultúrát termeszteni, amely sűrű, jó gyomelnyomó képességű (őszi kalászosok, őszi káposztarepce) vagy amelyben eredményesen tudunk védekezni ellene (kukorica). A parlagfű ellen a kukoricavetésekben agrotechnikai, mechanikai és kémiai gyomszabályozási védekezési módszerek kiegészítő alkalmazásával érhető el a legjobb eredmény. Az agrotechnikai eszközökkel a kultúrnövény jó kondíciója, versenyképessége, gyomelnyomó képessége erősödhet. Fontos a megfelelő fajta választása. Jó minőségű, gyommagoktól mentes, lehetőleg fémzárolt vetőmagot használjunk. Biztosítsuk, hogy optimális legyen a vetésidő, a növénysűrűség, a tápanyag-utánpótlás, hogy a kukorica gyorsan, egyenletesen keljen és fejlődjön. A talajművelő eszközökkel a kukorica igényeinek megfelelő, jó kultúrállapotú talaj hozható létre, emellett a kikelt gyomnövények is elpusztulnak. A parlagfű elleni védelemben fontos, hogy a vetőágy gyommentes legyen, így a kultúrnövény egyenletesen, jól fejlődhet és a gyomnövények egyöntetű kelésével lehetővé válhat a védekezés optimális időzítése.

A parlagfű ellen hatékony védekezési lehetőségek széles választéka áll rendelkezésre vetés után, kelés előtt és kelést követően is. Az utóbbi években kukoricavetésekben a preemergens (vetés után, kelés előtt kijuttatott) növényvédőszeres-technológiák jelentősége csökkent, ez esetben az állománykezelések váltak dominánssá.

A technológia megválasztásához az adott év időjárási viszonyait kell figyelembe venni. A preemergens növényvédő szerek jó hatásához a kijuttatást követő két héten belül legalább 15-20 mm bemosó csapadék szükséges. A preemergens kezelések optimális hatékonyságához rög-, és szármaradvány-mentes, aprómorzsás talajfelszín szükséges. Az alkalmazott dózisokat a talaj kötöttségéhez, szervesanyag-tartalmához kell igazítani.

A kukorica vetése befejeződött az országban. A kukorica fejlettsége a vetés idejétől függően nagyon változó, többnyire 1-7 leveles közötti. Homokterületeken a korábban elvetett kukoricák 7-9 leveles fejlettségűek. A parlagfű fejlettsége nagyon heterogén, a sziklevelestől a 10 levelesig. A legfejlettebb egyedek 15-20 cm-es nagyságúak.

Az állománykezelések elvégzésére még lehetőség van a kukorica 8 leveles fejlettségi állapotáig. A 7-8 leveles fejlettségű kukoricában viszont már többnyire a gyomnövények túlságosan fejlettek, emiatt a gyomirtó szerek gyengébb eredményt adnak. Ennél fejlettebb állományban már csak mechanikai védekezés jöhet szóba. A sorközművelésre sík területen, precíz vetést követően kerülhet sor, mert különben a kukorica is károsodhat. Az állománykezelések a gyomnövények ismeretében célzottan végezhetők. Az állománykezelésre engedélyezett növényvédő szerek széles választéka áll rendelkezésre, magról kelő és évelő egy- és kétszikű gyomnövények ellen is eredményesen lehet védekezni.

A kukorica kelése utáni gyomszabályozás során a szakmai ismeretek különösen fontosak, a gazdálkodóknak célszerű segítséget kérni. A leghatékonyabb és leghatásosabb technológiák kiválasztásában a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara területi szakemberei nyújtanak segítséget.

Vidékfejlesztési Minisztérium