Kapcsolódó vizsgálatok szerepe a forgalmazói magatartások ellenőrzési gyakorlatában

A NÉBIH bejelentésre, vagy hivatalból vizsgálja a kereskedőknél a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról rendelkező 2009. évi XCV. törvény betartását.

A vizsgálat során a NÉBIH jogosult az eljárás alá vont kereskedőt, vagy az eljárásban érintett beszállítót – az általa kezelt adatokból – meghatározott adattartalmú kimutatás készítésére határidő tűzésével felhívni. Az eljárásban érintett beszállítók kapcsolódó vizsgálat keretében történő bevonása egy eszköz a NÉBIH kezében ahhoz, hogy a törvényben előírt tényállás tisztázási kötelezettségének eleget tegyen.

Mikor nem indít kapcsolódó vizsgálatot a hatóság?

Amennyiben a kereskedő adatszolgáltatási kötelezettségét a felhívásban foglaltak szerint teljesíti, és az átadott adatokból a tényállás tisztázható, a jogsértés vagy annak hiánya egyértelműen megállapítható, a NÉBIH nem indít kapcsolódó vizsgálatot az érintett beszállítóknál.

Milyen esetekben van szükség kapcsolódó vizsgálatokra?

Azokban az esetekben, amikor

• a döntéshozatalhoz szükséges tényállás tisztázásához nem elegendőek a rendelkezésre álló bizonyítékok, vagy
• a kereskedő az ellenőrzés során olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, akadályozására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul, vagy azt eredményezheti, illetve
• adatszolgáltatási kötelezettségének többszöri felszólítás ellenére sem tesz eleget,

a NÉBIH kapcsolódó vizsgálatot indít.

Hogyan zajlik a kapcsolódó vizsgálat?

A NÉBIH a kapcsolódó vizsgálatról előzetesen írásban értesíti a beszállítót, az adatszolgáltatás teljesítésére általában 15 napos határidőt biztosítva. A kapcsolódó vizsgálat keretében kért adatok lehetnek például

• a beszállító és a vizsgálat alá vont kereskedő szerződéses kapcsolatát igazoló dokumentumok,
• az áruszállításokat igazoló számlák,
• szállítólevelek, banki átutalások bizonylatai, az ezekhez kapcsolódó áttekinthető kimutatások, valamint
• teljesítésigazolások,
• elszámolások,
• a vizsgált jogcímhez kapcsolódó levelezések.

A NÉBIH a kapcsolódó vizsgálat időtartama alatt a kereskedőnél megindított ellenőrzést a kapcsolódó vizsgálattól függetlenül folytatja. A kapcsolódó vizsgálat körében beszerzett adatok, dokumentumok az alapeljárásban bizonyítékként használhatók. A kapcsolódó vizsgálatba bevont beszállító köteles a kért adatszolgáltatást teljesíteni.

A NÉBIH évente mintegy félszáz kapcsolódó vizsgálatot végez beszállítóknál. A hatóság a forgalmazói gyakorlatok vizsgálata során kiemelten kezeli a beszállítók érdekeinek védelmét, valamint a döntéshozatalhoz szükséges tényállás körültekintő tisztázását. A kapcsolódó vizsgálatokkal a beszállítók hozzájárulnak a hatósági ellenőrzések hatékony lefolytatásához és ezzel elősegítik a jogkövető forgalmazói magatartás egyre szélesebb körű elterjedését. 

Európai Parlament: uniós szintű keretszabályozás kell a tisztességtelen kereskedelmi magatartás visszaszorításához

Uniós szintű keretszabályozást, az átlátható árképzés biztosítását és visszatartó erejű szankciókat javasol többek között az Európai Parlament (EP) a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal foglalkozó állásfoglalásában. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) a terület magyarországi felelőseként az élelmiszer-termelők és feldolgozók védelme érdekében tett jelentős lépésként értékeli a kezdeményezést. Hazai javaslatra került fel a tisztességtelen gyakorlatok listájára a beszerzési, illetve előállítási költség alatti áron történő értékesítés tilalma.

A tisztességtelen forgalmazói gyakorlatok a kereskedelem számos területén előfordulnak, s ebbe az élelmiszerlánc különböző szintjei is beletartoznak. Az EP állásfoglalása szerint a nemzetközi szinten eddig megtett lépések nem elegendőek a probléma kezeléséhez. Uniós szintű keretszabályozásra van szükség, ami biztosítja a termelők és vásárlók számára a tisztességes értékesítési és vásárlási feltételeket.

Az EP felkérte az Európai Bizottságot egy, a nemzeti hatóságokat összehangoló hálózat létrehozására. Állásfoglalásukban hangsúlyozzák, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok visszaszorítása érdekében egységes, önálló szabályozásra van szükség az unióban.

Az élelmiszer-előállítási láncban meglévő, a versenyképességet is akadályozó egyenlőtlenségek leginkább a kis- és közepes méretű termelőket, élelmiszer feldolgozókat sújtják. Ez a teher arra is ösztönözheti az érintett vállalkozásokat, hogy a nyereség megtartása érdekében költségeiket akár az élelmiszerminőség rovására is csökkentsék.

Az EP állásfoglalásában javaslatot tett a tisztességtelen és tisztességes gyakorlatok példáit bemutató lista bővítésre. A gyűjteménybe magyar kezdeményezésre került bele a beszerzési, illetve előállítási költség alatti áron történő értékesítés. Az EP megerősíti, hogy az árképzésnek a lehető legátláthatóbbnak kell lennie, az eladási árban megjelenítve az elsődleges termelők által hozzáadott értéket is. Kitérnek arra is, hogy eddig nem fordítottak kellő figyelmet a saját márkák ipari márkákkal szembeni versenyére. Az EP álláspontja szerint erősíteni kell a szakmai szervezetek részvételét a kivizsgálások kezdeményezésében.

Az EP hangsúlyozza, hogy a végrehajtási szerveknek visszatartó erejű intézkedéseket és szankciókat kell alkalmazniuk. Magyarországon a tisztességes termelők, előállítók védelme eddig is kiemelten fontos feladat volt. Ezt igazolja, hogy már 2010. január 1. óta hatályos a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény, ami alapján ezt a területet hazánkban a NÉBIH felügyeli. A hivatal az egész országban végez ellenőrzéseket és már jelenleg is az EP elvárásainak megfelelő szabályozási, szankcionálási megközelítést alkalmaz.

Kapcsolódó anyagok:
közlemény letölthető formában

A NÉBIH elnöke fogadja a tejtermelők képviselőit

Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) elnöke egyeztetésre várja hétfőn a tejtermelők képviselőit. A NÉBIH az elmúlt években is sokat tett az ágazat tisztaságának védelméért. Emellett, ahogy eddig is, nyitott az ágazati szereplők javaslataira, hisz mindannyiunk érdeke a kiváló minőségű, biztonságos hazai termékek és a magyar munkahelyek védelme.

A Földművelésügyi Minisztérium és a NÉBIH mindent megtesz annak érdekében, hogy termőföldtől az asztalig biztosítsa az élelmiszerlánc zavartalan működését, megteremtve ezáltal mind az előállítók, mind a forgalmazók és természetesen mind a magyar emberek számára a mindennapok nyugodt légkörét. E területen belül a tejágazat, a magyar tejtermelők helyzete már az elmúlt években is kiemelt jelentőséggel bírt mindkét szervezet életében.

A NÉBIH megalakulása óta számos vizsgálatot folytatott a tejágazatban. Ezek részben ágazati javaslatra, részben hivatalból történtek. A hatóság rendszeresen vizsgálja a tisztességtelen forgalmazói magatartást a tejpiacon. Az elmúlt négy évben majd négy tucat ilyen irányú ellenőrzést végeztek a szakemberek. Ennek eredményeként 15 alkalommal állapítottak meg jogsértést és több mint 96 millió forint termékpálya-felügyeleti bírságot szabtak ki – védve ezzel mind a tisztességes forgalmazók, mind pedig a vásárlók érdekeit.

Rendszeresek az élelmiszerbiztonsági célellenőrzések is, elsősorban a Kiemelt Ügyek Igazgatóságának közreműködésével. A tej- és tejtermékekre fokuszáló kiemelt akciók során két és fél év alatt mintegy 310 tonna alapanyagot, félkész- és készterméket foglaltak le az ellenőrök, többek között higiéniai problémák, lejárt fogyaszthatósági idő, illetve ismeretlen eredet miatt.

A NÉBIH a piacszerzésben is segíti a hazai tejfeldolgozó létesítményeket és a hozzájuk kapcsolódó tejtermelő gazdaságokat. E téren elsősorban az export auditokra történő felkészülésben és az ellenőrzések lefolytatásában nyújt szakmai támogatást a hivatal.

A hatósági munka alapját az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia adja. A rendelet szintű dokumentum – amellett, hogy „zéró toleranciát” hirdet a tisztességtelen vállalkozások ellen – kiemelt figyelmet fordít az ágazati szereplőkkel való együttműködésre, a partnerségre, az információk és tapasztalatok kölcsönös megosztására. A sikeres partneri kapcsolat kiváló példája a Tej Szakmaközi Szervezettel és Terméktanáccsal végzett közös munka, amit február elején együttműködési megállapodás formájában is megerősített a két szervezet.

Oravecz Márton, a NÉBIH elnöke a hétfői demonstráció alkalmával a petíció átvétele mellett egyeztetésre is várja a tejtermelők képviselőit, hiszen a cél közös: a magyar gazdaság és a hazai tejágazat, a magyar tejtermelők védelme.

Kapcsolódó anyagok:
közlemény letölthető formában

Az áron aluli hús torzítja a piaci versenyt

A friss sertéshúsok beszerzési, illetve önköltségi ár alatti értékesítését vizsgálta egy kereskedelmi lánc öt üzletében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Az ellenőrzés feltárta, hogy a forgalmazott termékek 44%-át az önköltségi árnál alacsonyabb fogyasztói áron adták el, ami sérti a kereskedők közötti tisztességes versenyt. Az eljárás során 5 millió forint termékpálya felügyeleti bírságot szabott ki a hatóság.

Az ellenőrök mind az öt üzletben megállapították a tisztességtelen forgalmazói magatartást, mivel a forgalmazott friss sertéshús termékek 44%-át az önköltségi árnál alacsonyabb fogyasztói áron adták el. Jellemző hiba volt például az árképzés során, hogy a csomagolóanyag költsége nem jelent meg az árban, vagy – azon esetekben például, amikor a forgalmazott termékeket a kereskedő állította elő helyben, félsertés feldarabolásával – a plusz munkaigény költségeinek kihagyása. Ez utóbbi szintén jelentősen torzítja a piaci versenyt, hiszen a beszállítók ezektől a költségektől nem tudnak eltekinteni. A kiszabott termékpálya felügyeleti bírság összege 5 millió forint.

Az árképzés az egyik leglényegesebb eleme a kereskedők közötti tisztességes versenynek, a kiegyensúlyozott élelmiszerellátásnak, a hazai élelmiszer-előállító vállalatok fennmaradásának, a munkahelyek és ezzel a fizetőképes kereslet megőrzésének. A beszerzési árnál alacsonyabb fogyasztói árak hosszabb távú hatása a piac torzítása, valamint a kereskedők között kialakuló (gyakran fékezhetetlen) verseny, ami az áruellátásban jelentkező problémákhoz, majd később áremelésekhez vezet.

Kapcsolódó anyagok:
közlemény letölthető formában

A tejpiacon tapasztalt tisztességtelen forgalmazói magatartás miatt intézkedett a NÉBIH

A 1,5%-os zsírtartalmú UHT tejek értékesítése kapcsán a beszállítókkal szembeni tisztességtelen forgalmazói magatartást vizsgálta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Az akció az előállítók, a forgalmazók és kereskedők korrekt piaci viszonyának elemzésére irányult és elsősorban a beszállítók hátrányos megkülönböztetésének kiszűrését célozta. Az ellenőrzések során a szakemberek a 41 vizsgálat több mint 30%-ánál megállapították a tisztességtelen forgalmazói magatartás megvalósulását, amely miatt öt esetben, több mint 96 millió forint értékben bírságot is kiszabtak a hivatal ellenőrei.

Az UHT tejek esetében a tisztességtelen forgalmazói magatartás elsősorban a termékek beszerzési ár alatti értékesítésével, illetve a magyar és külföldi tejek árképzésének különbségében valósulhat meg. A NÉBIH szakemberei az elmúlt időszakban 41 ilyen irányú vizsgálatot végeztek. Az ellenőrzések felét hat kereskedelmi láncnál, illetve három – kereskedelmi lánchoz franchise szerződéssel kapcsolódó – kiskereskedőnél folytatták le, míg a másik felét kereskedő kis- és középvállalkozásoknál.

Az árképzés vizsgálata során jelentős eltéréseket tapasztaltak a szakértők. Egyes tejeket akár 10-30%-al magasabb árréssel is értékesítettek, ami miatt főként a magyar termékek fogyasztói ára emelkedett. Ezzel pedig jelentős negatív hatást gyakoroltak a hazai termékek eladásaira az egyébként is árérzékeny piacon.

A szakemberek a 41 ellenőrzés több mint 30%-ánál megállapították a tisztességtelen forgalmazói magatartás megvalósulását. A szabálytalanságok összesen 19 féle – 5 kereskedelmi és 14 gyártói, ún. saját márkás – tej forgalmazását érintették, amelyek közül 9 magyar és 10 külföldi gyártású volt. A szabálysértések súlyosságát mérlegelve végül öt esetben összesen 96 millió forint értékben szabott ki termékpálya felügyeleti bírságot a hivatal.

A NÉBIH szakemberei a tisztességes előállítók, beszállítók, valamint a magyar vásárlók érdekeinek védelme érdekében a jövőben is folyamatosan vizsgálják majd a tisztességtelen forgalmazói magatartás jelenlétét a kereskedelemben.

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Kapcsolódó anyagok:
közlemény letölthető formában