Közlemény - Hazánkban is megjelent a karantén listán szereplő nyugati dióburok-fúrólégy

2012 nyarán Magyarországon is igazolták az Észak-Amerikából származó nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa) jelenlétét. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szeretné felhívni a figyelmet, hogy a karantén listán szereplő károsító terjedésének megakadályozása közös feladatunk.

A nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa Cresson) az USA és Mexikó területéről származik, a ’80-as évek elején jelent meg először Európában, Svájcban. Tápnövénye a dió (Juglans spp), melynek termésburkában károsít és erős fertőzésnél akár 50%-os kártételt okozhat a dióültetvényeinkben. Európa éghajlati adottságai és tápnövényének széleskörű előfordulása elősegíti a gyors terjedését és felszaporodását.

Magyarországi megjelenésének gyanújáról 2011-ben számoltak be Kőszeg körzetében. A térségben a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága (NTAI) fokozott növény egészségügyi felderítést rendelt el, melynek eredményeként 2012 nyarán hatóságilag igazolta a károsító jelenlétét.

A kártevő terjedése leginkább természetes úton történik. Tápnövényének széleskörű előfordulása (házi kertekben, ültetvényekben, közterületeken, parkokban, erdős területeken) elősegíti a gyors terjedését és felszaporodását. Terjedésének megakadályozásában fontos, hogy a lárva ne kerüljön a talajba.

A károsító természetes ellenségei egyelőre nem ismertek. Ezért a NÉBIH NTAI által kiadott szükséghelyzeti eseti engedélye lehetővé teszi a kémiai védekezést is.

A nyugati dióburok-fúrólégy felszámolására nincs lehetőség, feladatunk terjedésének visszaszorítása, ehhez azonban a termelők és a lakosság aktív közreműködése is szükséges! A NÉBIH felhívja mindenki figyelmét, ha gyanúja van a károsító jelenlétére, vagy, ha úgy véli, hogy a kifejlett egyedet látja, azonnal értesítse az illetékes megyei növényvédelmi hatóságot és tegye meg a NÉBIH honlapján javasolt védekezési intézkedéseket.

A károsító jellemzőiről, a lehetséges védekezési módokról a NÉBIH honlapján tájékozódhatnak:

Tájékoztató a karantén listán szereplő nyugati dióburok-fúrólégyről

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
Növény-, Talaj – és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság

Rekord eredmény a trófeabírálaton

Négy év után ismét nemzetközi trófeabírálatot tartottak hazánkban. 2014. március 29-én, a hatvani Széchényi Zsigmond Vadászati Múzeum megnyitóján négy dámbikát értékelt a zsűri, s világranglistás eredmény is született.

A bírálatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szervezte. Az eseményt a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) szabályai szerint bonyolították le. A bizottság munkáját az osztrák Karl Maierhofer vezette, tagjai pedig a Szlovákiából érkezett Leboczky Tibor, valamint Bognár Gábor voltak.

A négy dámbikából egyet Hajdú-Bihar megyében,(Gúthi erdészet vadászterületén), hármat pedig Tolna megyében (kettőt a Kocsolai Földtulajdonosok, egyet Pincehely község határában, a Land-Star Kft. vadászterületén) hoztak terítékre.

A trófeabírálat során a trófea súlyán kívül mérésre kerül az agancs szár hossza, a szemág hossza, a dám lapát hossza, szélessége, a rózsa, az alsó és felső szárkörméret, valamint az agancs terpesztése. A mért adatok és az ezekből kiszámított pontszámok mellet olyan szubjektív elemek pontozása is befolyásolja a végső pontszám kialakítását, mint az agancs színére, a lapát csipkézettségére, valamint a számos, egyéb paramétert magába foglaló tömeg, alak, szabályosságra adott pontok.

A Gúthi erdészet vadászterületén 2012-ben külföldi bérvadász által terítékre hozott dámbika lapátja a nemzetközi bírálat során 219,42 CIC pontot kapott, míg a Kocsolai területen 2007-ben és 2013-ban terítékre hozott dámbikák 211,68, illetve 217,29 CIC pontot értek el.

A bírálat legérdekesebb tétele a 2013 novemberében Pincehelyen, külföldi bérvadász által terítékre hozott dámbika trófeájának értékelése volt, melyet a szervezők – a trófea paraméterei alapján – a világranglista első öt helyezettje közé vártak. A dámbika 6,05 kg-os lapátja végül 227,57 CIC pontot kapott a nemzetközi trófeabírálaton, mellyel a harmadik helyet szerezte meg a szabad területen elejtett Dámok Világranglistáján.

A fenti eredmény alapján a NÉBIH, mint országos hatáskörű vadászati hatóság kezdeményezte a pincehelyi dámbika nemzeti értékké történő nyilvánítását. A nemzeti értékké nyilvánított trófea Magyarországról csak engedéllyel vihető ki, a trófea múzeumba történő végső kiállításáról a NÉBIH a későbbiekben gondoskodik.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat tájékoztatója a botulizmus megbetegedésekről

Nemzetközi és haza járványügyi információk valamint a Nemzeti Élelmiszerlác-biztonsági Hivatal (NÉBIH) adatai alapján külföldön és Magyarországon olyan botulizmus megbetegedések fordultak elő (Grúzia/Franciaország – 3, Magyarország – 1), melyeket megelőzően a betegek egy magyar termelő által készített, különböző, csak zöldségféléket tartalmazó termékeket (szarvasgombás pesto, humusz) fogyasztottak.

A Grúziában megbetegedett, de Franciaországban kezelt egyik beteg tekintetében a humán laboratóriumi vizsgálatok már megerősítették a betegség diagnózisát, a többi megbetegedés kivizsgálása még nem zárult le, a magyar beteg esetében a vizsgálatok az Országos Epidemiológiai Központban történnek. A gyanús termékek laboratóriumi vizsgálata a NÉBIH laboratóriumában megkezdődött.
A gyanús termékeket bio-piacokon, delikátesz boltokban, bio-üzletekben, fesztiválokon és az interneten forgalmazták. Pontos adatok a NÉBIH honlapján itt érhető el.

Javasoljuk, forduljon orvoshoz, aki a fent jelzett termékek fogyasztását követő 4 óra – 10 nap (átlagosan 12-72 óra) közötti időszakon belül az alábbi tüneteket észleli: szájszárazság, homályos, illetve kettőslátás, nyelési és beszédzavar, szemhéjcsüngés (ptosis), a pupillareflex kiesése. A kezdeti tüneteket követően szimmetrikus, leszálló típusú petyhüdt bénulás, végül légzésbénulás alakulhat ki. Láz és érzékelési zavarok nincsenek. Az ételmérgezést gyomor-bélrendszer tünetek kísérhetik (hasmenés, hányás, majd székrekedés).

Mivel a betegség súlyos, akár halálos kimenetelű, a tüneti kezelés mellett specifikus terápiát csak az ellenméreggel (antitoxin) történő kezelés jelenthet, ezért fontos a gyanús betegek időben történő felderítése és az ellátásukról történő gondoskodás.