Egyre közelebb Magyarország déli határához az afrikai sertéspestis

Október közepén a Magyarországgal határos, horvátországi Eszék-Baranya megyében is igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) jelenlétét házisertés-állományokban. A horvát járvány nyári kezdete óta a kitörések száma meghaladta az ezret, a fertőzött állatoké a húszezret. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a körültekintő és felelős hozzáállásra hívja fel a Horvátországba utazók figyelmét, egyúttal a déli vármegyék sertéstartóitól a kiemelt járványvédelmi intézkedések betartását kéri.

2023. nyarán Horvátországban is megjelent az ASP. A járvány kezdetben Horvátország Szerbiával és Bosznia-Hercegovinával határos területeit érintette, majd robbanásszerűen elterjedt. Október közepén a hazánkkal határos, horvátországi Eszék-Baranya megyében is azonosították a vírust. 
A magyar állategészségügyi hatóság továbbra is fenntartja a megerősített járványvédelmi intézkedéseket annak érdekében, hogy minimalizálja a betegség behurcolásának kockázatát. Bár a nyári élénk turisztikai forgalom csökkent, a Horvátországba látogató magyar lakosság részéről továbbra is elengedhetetlen a fokozott óvatosság.

A Nébih kéri az érintett utazókat, hogy ne hozzanak haza sertés eredetű húskészítményeket, és kiemelten ügyeljenek arra is, hogy az élelmiszerhulladékot kizárólag a vadállománytól védett, megfelelően kialakított hulladékgyűjtőkbe dobják ki.

A romló járványhelyzet miatt fontos, hogy már a közepes kockázatú déli vármegyékben is betartsák a sertéstartók a kiemelt járványvédelmi intézkedéseket. Ebben a Nébih honlapjáról letölthető Jó Sertéstartási Gyakorlat nyújt segítséget. Ezenfelül a Nébih ASP tematikus oldalán további hasznos információk olvashatóak a horvát származású élősertés és a sertés eredetű termék megfelelő származásáról, valamint a horvátországi korlátozás alatt álló területek alakulásáról: https://portal.nebih.gov.hu/-/asp-korlatozas-fertozott-teruletek-horvatorszag 

Fontos tudni, hogy az afrikai sertéspestis megjelenése rendkívül komoly gazdasági kárt okoz. Az elmúlt évek kiemelkedő állategészségügyi sikere, hogy a magyar házisertés-állományt sikerült megvédeni a betegségtől, valamint a vadállományban is nagymértékben lelassult a vírus terjedésének üteme. Az utazók, kirándulók, rokonlátogatásra utazók egyaránt Magyarország állatállományának védelmét szolgálják a hatóság javaslatainak betartásával. 
 

Nagyobb állattartói felelősségvállalást követel az új kártalanítási rendelet

Az Agrárminisztérium módosította az egyes állat-járványügyi intézkedésekről és az azokkal összefüggő állami kártalanításról szóló rendeletet*. Az új előírások kapcsán dr. Bognár Lajos országos főállatorvos kiemelte, egyszerűsítik az állattartók adminisztrációs feladatait, ugyanakkor a járványvédelmi intézkedések fokozására is ösztönzik őket. A járványvédelem ugyanis nem kizárólag hatósági feladat, elsősorban az állattartók felelőssége. Ennek megfelelően a jövőben csak azok az állattartók kaphatnak majd 100 százalékos állami kártalanítást, akiknél egyértelműen megállapítható, hogy mind járványmentes időszakban, mind járványhelyzetben törekednek a kármegelőzésre, illetve kárenyhítésre.

Az elmúlt években több alkalommal jelentek meg Magyarországon járványos állatbetegségek, amelyek megelőzése, megfékezése és felszámolása szigorú hatósági intézkedéseket, sok esetben az állatok leölését, a tartásuk során használt eszközök megsemmisítését igényelte. A védekezés, amennyiben az érintett állattartó a jogszabályi kötelezettségeiknek eleget tett, állami kártalanítás mellett történt. A 2021. június 8-án hatályba lépő jogszabálymódosítás lehetővé teszi a hatóság számára a védekezési intézkedésekért járó állami kártalanítás arányos megítélését a gazdáknak. 
 
Az új kártalanítási rendszerben, egy objektív kritériumrendszer révén, nagyobb hangsúlyt kap az állattartói felelősségvállalás. A jövőben csak azok a gazdák kaphatnak majd 100 százalékos állami kártalanítást, akiknél egyértelműen megállapítható, hogy mind járványmentes időszakban, mind járványhelyzetben törekednek a kármegelőzésre, illetve kárenyhítésre. Ennek érdekében pedig akár a jogszabályi kötelezettségeken túlmutató intézkedéseket is tesznek. A rendeletmódosítás másik jelentős eredménye, hogy az adminisztratív terhek csökkentésével és az eljárásrend egyszerűsítésével, a megítélt kártalanítási összegek gyorsabb kifizetését is lehetővé teszi. 
 
Az állattartónak, valamint az élelmiszerlánc valamennyi szereplőjének (pl. élőállat-szállítók) jogszabályi kötelezettsége, hogy amennyiben állatai betegségét, szokatlan elhullását tapasztalja, mielőbb jelentse azt a helyi állategészségügyi hatóság felé. A késedelem nélküli bejelentés teszi lehetővé, hogy a szakemberek időben felismerjék az állatbetegségeket, és hatékonyan tudjanak fellépni ellenük, minimalizálva a betegség okozta károkat.  

Forrás: AM Sajtó
 

Lezárult a veszettség elleni védekezés őszi kampánya

2013. október 5-e és 20-a között zajlott idén a veszettség elleni orális vakcinázás őszi kampánya. Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyében szeptember-október hónapban tíz róka bizonyult fertőzöttnek veszettség vírusával, így a határsávi szórás idén kiegészült az első eset körüli 50 km-es körben történő gócvakcinázással is.

Magyarországon a rókák veszettség elleni vakcinázását 1992 ősze óta szervezi rendszeresen az állat-egészségügyi hatóság, évente két alkalommal. Idén ősszel tíz, részben a veszettség monitoring program keretében kilőtt, részben a betegség gyanúja miatt beküldött fertőzött róka miatt a határsávi szórás gócvakcinázással is kiegészült. A következő vakcinázási kampányban (2014 tavaszán) mind a határ menti, mind a góc területen sor kerül majd a vakcinázásra.

Annak érdekében, hogy a rókák minél nagyobb arányban egyék meg a csalétekbe rejtett vakcinát, az érintett térségekben a vakcinázás kezdetétől számított tizennégy napig az illetékes járási főállatorvos ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendelt el. A fertőzött területeken a járási főállatorvos a házimacskák veszettség elleni rendszeres, megelőző védőoltását is előírhatja. Ezzel mind az ebtartók, mind a macskatartók nagyban hozzájárulnak a veszettség elleni védekezés sikeréhez.

Humán fertőződés, megbetegedés nem történt. Azokban a gazdaságokban, amelyekben a háziállatok érintkezhettek a fertőzött rókák valamelyikével járványvédelmi intézkedések léptek életbe (forgalmi korlátozás elrendelése és a gazdaságban tartott állatok vakcinázása).

Fontos!

• A természetellenesen viselkedő (barátságos, vagy támadó magatartást mutató) vadon élő emlősállattal (róka, aranysakál, kóbor eb) ne érintkezzen!
• Ha jármű által elgázolt vagy ismeretlen ok miatt elhullott róka tetemet talál, ne érintse meg!
• Mindkét fenti esetben értesítse az állategészségügyi hatóságot!
• Ha veszettségre gyanús állattal érintkezett, sürgősen keresse fel háziorvosát.
• Ha házi kedvence a megszokottól eltérően viselkedik, vagy harapás nyomait véli felfedezni rajta, haladéktalanul értesítse állatorvosát!
• Ne feledkezzen meg az ebek kötelező veszettség elleni oltásáról!

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
Állat-egészségügy és Állatvédelmi Igazgatóság