Gümőkórt mutattak ki két Somogy vármegyei szarvasmarha-állományban

2023 elején két Somogy vármegyei szarvasmarha telepen is gümőkór-fertőzöttség igazolt a Nébih laboratóriuma. Az állatok tüneteket nem mutattak, a fertőzöttségre az éves ellenőrző vizsgálatok derítettek fényt. Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság az érintett telepeken – visszavonásig – forgalmi korlátozást rendelt el. Legeltetett húsmarha-állományokról lévén szó nagy az esélye annak, hogy a szarvasmarhák vadállatoktól fertőződtek meg, a járványügyi nyomozás azonban még folyamatban van.

Két Somogy vármegyei telepen  az éves ellenőrző vizsgálat (ún. intradermális tuberkulinpróba) során merült fel egy-egy tünetmentes állatnál a gümőkór gyanúja. A telepek egymástól nagyjából 40 km-es távolságban helyezkednek el, azonban közvetlen járványügyi kapcsolat nincs az állományok között. 
A területileg illetékes hatóság a pozitív tuberkulinpróba alapján intézkedett a fertőzött állatok diagnosztikai vágásáról és forgalmi korlátozást rendelt el a telepeken. A gümőkór jelenlétét a Nébih laboratóriumi vizsgálatai is megerősítették a Mycobacterium caprae baktérium kitenyésztésével.
A vágóhidakat felügyelő, EU-szerte egységes, hatósági állatorvosi rendszernek köszönhetően fertőzött állat húsa közfogyasztásra nem kerülhetett! Hazánk továbbra is megőrizte a „gümőkórtól hivatalosan mentes” minősítését, mivel a fertőzött telepek száma a jogszabály által megengedett érték alatt maradt.
A betegségről részletesen alábbi cikkünkben olvashatnak: https://portal.nebih.gov.hu/-/a-szarvasmarha-gumokor
Az esetek a Nébih interaktív térképén is megtalálhatók: https://portal.nebih.gov.hu/kitoresek-es-mentessegek

Gümőkór egy Komárom-Esztergom megyei szarvasmarha-állományban

Újabb szarvasmarha telepen azonosítottak gümőkór-fertőzöttséget, ezúttal Komárom-Esztergom megyében. Az állatok tüneteket nem mutattak, a fertőzöttségre a telepen elvégzett ellenőrző vizsgálat derített fényt. Az érintett telepen forgalmi korlátozást rendelt el az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság, mely jelenleg is érvényben van. A járványügyi nyomozás megállapította, hogy – tekintettel az állatmozgások hiányára – az állomány nagy valószínűséggel vadállatoktól fertőződött a legeltetés során.

A Komárom-Esztergom megyei állattartó telepen májusban végzett gümőkórvizsgálat során négy állat mutatott kétes reakciót. Az eredmények ismeretében a hatóság elrendelte a kétes reakciót adó állatok diagnosztikai vágását,  a Nébih laboratóriumi vizsgálatai megerősítették a gümőkór jelenlétét.  

A fertőzött állatokkal együtt tartott szarvasmarháknál addig folytatják a szűrővizsgálatokat, amíg az egész állomány újra mentes nem lesz.  

Az EU-szerte egységes vágóhídi hatósági állatorvosi felügyeleti rendszernek köszönhetően fertőzött állat húsa közfogyasztásra nem kerülhetett! Az eset ellenére hazánk továbbra is megőrizte a „gümőkórtól hivatalosan mentes” minősítését, mivel a fertőzött telepek száma a jogszabály által megengedett érték alatt maradt.

A betegségről részletesen alábbi cikkünkben olvashatnak: https://portal.nebih.gov.hu/-/a-szarvasmarha-gumokor

Gümőkór egy Csongrád-Csanád megyei szarvasmarha-állományban

Gümőkór-fertőzöttséget igazoltak a hatósági vizsgálatok 2022 májusában egy Csongrád-Csanád megyei szarvasmarha-állományban. Az esetre a telepen elvégzett ellenőrző vizsgálat derített fényt. Az érintett telepen forgalmi korlátozást rendelt el az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság; jelenleg a fertőzés eredetét vizsgálják a szakemberek.

A Csongrád-Csanád megyei állattartó telepen március végén elvégzett gümőkórvizsgálat során négy állat mutatott pozitív reakciót. Az eredmények ismeretében a hatóság további vizsgálatokat és – már a gyanú alapján – forgalmi korlátozást rendelt el. A pozitív állatok diagnosztikai vágását követően a Nébih laboratóriumi vizsgálatai megerősítették a betegség jelenlétét. Az állomány ismételt vizsgálatára még májusban sor kerül. A járványügyi nyomozás során jelenleg a gümőkór-fertőződés eredetét vizsgálják a szakemberek, melynek kulcsa lehet a baktérium (Mycobacterium) törzsek genetikai azonosítása és összehasonlítása más, korábban izolált törzsekkel. 

Az EU-szerte egységes vágóhídi hatósági állatorvosi felügyeleti rendszernek köszönhetően fertőzött állat húsa közfogyasztásra nem kerülhetett!

A gümőkórról, hazai jelenlétéről és jelentőségéről:
Magyarországon minden szarvasmarhánál évente kötelezően végeznek intradermális gümőkórvizsgálatot. Emellett a Nébih laboratóriuma házi, vadon élő és fogságban tartott emlősállatból származó mintákat is vizsgál a gümőkór kórokozójának kimutatása céljából. Hazánk bizonyos területein, különösen a Dunántúlon, egy-egy legeltetett háziállat-állomány szinte minden évben megfertőződik a vadállomány – Nébih által is igazolt – gümőkór-fertőzöttsége miatt. Idén – a járványügyi nyomozásnak is köszönhetően – két Bács-Kiskun megyei telepen állapították meg a fertőzöttséget.

A fertőződés – bizonyos esetszám felett – veszélyeztetheti hazánk élő szarvasmarha exportjának állategészségügyi megítélését és az ország hivatalos szarvasmarhagümőkór-mentességét, ezért minden kitörés gyors intézkedést és alapos vizsgálatot igényel. Magyarország 2021-ben továbbra is megőrizte a „gümőkórtól hivatalosan mentes” minősítését, mivel a fertőzött telepek száma a jogszabály által megengedett érték alatt maradt.

Gümőkór egy Bács-Kiskun megyei húsmarha-állományban

Gümőkór fertőzöttséget igazoltak a hatósági vizsgálatok 2022. február elején egy Bács-Kiskun megyei állattartó telepen. Az esetre telepek közti állatmozgatást követően, a karantén ideje alatt elvégzett gümőkór vizsgálat nyomán derült fény. Az érintett származási telepen forgalmi korlátozást rendelt el az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság, az állomány felszámolása megtörtént, jelenleg a fertőződés eredetét vizsgálják a szakemberek.

Egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei telepre történő állatszállítást követően, a karantén ideje alatt elvégzett vizsgálatok során több szarvasmarhánál is bebizonyosodott, hogy gümőkórral fertőzöttek. Az eredmények alapján a hatóság a feladó Bács-Kiskun megyei gazdaságban további vizsgálatokat és – már a gyanú alapján – forgalmi korlátozást rendelt el. A Nébih laboratóriumi vizsgálatai a származási telepen is megerősítették a betegség jelenlétét, az állomány felszámolása megtörtént. A járványügyi nyomozás során jelenleg a gümőkór fertőződés eredetét vizsgálják a szakemberek, melynek kulcsa lehet a baktérium (Mycobacterium) törzsek genetikai beazonosítása és összehasonlítása más, korábban izolált törzsekkel. 

Az EU-szerte egységes vágóhídi, hatósági állatorvos felügyeleti rendszernek köszönhetően fertőzött állat húsa közfogyasztásra nem kerülhetett!

A gümőkórról, hazai jelenlétéről és jelentőségéről
Magyarországon minden szarvasmarhánál évente kötelezően végeznek intradermális gümőkór vizsgálatot. Emellett a Nébih laboratóriuma házi, vadon élő és fogságban tartott emlősállatból származó mintákat is vizsgál a gümőkór kórokozójának kimutatása céljából. Hazánk bizonyos területein, különösen a Dunántúlon, egy-egy legeltetett háziállat-állomány szinte minden évben megfertőződik a vadállomány – Nébih által is igazolt – gümőkór fertőzöttsége miatt. Tavaly Baranya, Veszprém, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egy-egy szarvasmarhatartó telepén igazolták a fertőzöttséget a vizsgálatok. 

A fertőződés – bizonyos esetszám felett – veszélyeztetheti hazánk élő szarvasmarha exportjának állategészségügyi megítélését és az ország hivatalos szarvasmarha gümőkór mentességét, ezért minden kitörés gyors intézkedést és alapos vizsgálatot igényel. Magyarország 2021-ben továbbra is megőrizte a „gümőkórtól hivatalosan mentes” minősítését, mivel a fertőzött telepek száma a jogszabály által megengedett érték alatt maradt.
 

Gümőkór egy Veszprém megyei húsmarhaállományban

Gümőkór fertőzöttséget igazoltak május végén egy Veszprém megyei állattartó telepen a helyi hatóság és a Nébih szakemberei. A fertőzésre a vágóhídi, hatósági állatorvos felügyeleti rendszer vizsgálatai alapján derült fény, melyek azt is szavatolják, hogy fertőzött állat húsa közfogyasztásra nem kerülhet. A fertőzés forrását vizsgáló járványügyi nyomozás folyamatban van.

Magyarország bizonyos területein, különösen a Dunántúlon, egy-egy legeltetett háziállat-állomány szinte minden évben megfertőződik a vadállomány – Nébih által is igazolt – gümőkór fertőzöttsége miatt. A fertőződés – bizonyos esetszám felett – veszélyeztetheti hazánk élő szarvasmarha exportjának állategészségügyi megítélését és az ország hivatalos szarvasmarha gümőkór mentességét, ezért minden kitörés gyors intézkedést és alapos vizsgálatot igényel.

A Veszprém megyei állattartó telepen május végén igazolta a gümőkór jelenlétét a Nébih laboratóriuma. A telepen forgalmi korlátozást rendeltek el a hatósági állatorvosok, az állomány felszámolása folyamatban van. A járványügyi nyomozás során jelenleg a gümőkór fertőződés eredetét vizsgálják a szakemberek, melynek kulcsa lehet a baktérium (Mycobacterium) törzsek genetikai beazonosítása és összehasonlítása más korábban izolált törzsekkel. Az EU-szerte egységes vágóhídi, hatósági állatorvos felügyeleti rendszernek köszönhetően fertőzött állat húsa közfogyasztásra nem kerülhetett. A Veszprém megyei állomány fertőzöttségére is ezen vizsgálatok alapján derült fény.
Mivel a telepről az elmúlt két évben Olaszországba, Törökországba és Izraelbe is szállítottak marhát, ezért az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően –hivatalosan értesítette az érintett államokat a fertőzésről. 

Gümőkór vizsgálatok Magyarországon
Magyarországon minden szarvasmarhánál évente kötelezően végeznek gümőkór vizsgyálatot. Emellet a Nébih laboratóriuma 2020-ban 968 házi, vadon élő és fogságban tartott emlősállatból származó mintát vizsgált a gümőkór kórokozójának kimutatása céljából. Ennek során 2-2 Baranya és Somogy megyei szarvasmarhatelepnél igazolták a fertőzöttségét. 
Ettől függetlenül Magyarország 2020-ban továbbra is megőrizte a „gümőkórtól hivatalosan mentes” minősítését, mivel a fertőzött telepek száma a jogszabály által megengedett érték alatt maradt.