Csongrád-Csanád vármegyét is elérte a madárinfluenza

Rohamosan terjed a madárinfluenza-járvány hazánkban: már Csongrád-Csanád vármegyében is magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét azonosította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az érintett állományok felszámolásával kapcsolatban az illetékes hatóságok intézkedtek, valamint a védő- és felügyeleti körzeteket is kijelölték.

A Csongrád-Csanád vármegyei Szentesen lévő, mintegy 6000 állatot számláló tenyészliba állományban a „klasszikus” jelek (megemelkedett elhullás, idegrendszeri tünetek megjelenése, a takarmány-, és vízfogyasztás csökkenése) utaltak a lehetséges madárinfluenza fertőzésre. 
A Nébih laboratóriuma igazolta is a madárinfluenza H5N1 altípusának jelenlétét.

A hatóságok azonnal elkezdték a járványügyi nyomozást, és az állományt rövidesen felszámolják. 
A szakemberek az érintett gazdaság körül kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, és – kockázatelemzés alapján – meghatározták a felügyeleti (megfigyelési) körzetet. 

A madárinfluenzával kapcsolatban minden további információ elérhető a Nébih portál tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Tájékoztatás - A nyugat-európai E.coli járványos megbetegedéseket „görögszéna” mag okozhatta

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal legfrissebb megállapítása szerint egyiptomi eredetű „görögszéna” mag állhat a nyugat-európai E. coli fertőzések hátterében. A „görögszéna” gyógy- és fűszernövény, de csíráztatott módon is fogyasztható. Laboratóriumi vizsgálattal alátámasztott bizonyíték egyelőre nincs, de a járványügyi vizsgálatok közös forrásként tárták fel az egyiptomi eredetű „görögszéna” magot. A biztonság kedvéért Európában a hatóságok visszavonják az Egyiptomból származó valamennyi „görögszéna” mag tételt.

Az Európai Unió gyorsriasztási rendszerén (RASFF) érkezett információk alapján Magyarországra eddig három alkalommal érkezett néhány kilogramm a kérdéses „görögszéna” mag tételből, a RASFF értesítése szerint azonban egyik sem volt szennyezett a baktériummal.

A legnagyobb biztonságra törekedve a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal élelmiszerlánc-biztonságot felügyelő munkatársai minden esetben azonnal ellenőrizték a bejelentéseket és megtették a szükséges lépéseket. A raktárban fellelhető árut zárolták, vizsgálják, és a cégeket utasították, hogy az érintett tételeket vonják vissza a forgalomból.

Egyre több a mezei pocok

Az ország több részén egyre jelentősebb a mezei pocok (Microtus arvalis) fertőzés. A növényvédelmi hatóság szakemberei szerint az utóbbi évek egyik legjelentősebb felszaporodásával állunk szemben, ezért kiemelt figyelemmel követik nyomon az országos károsító-helyzet alakulását.

A fertőzéssel összefüggésben Baranya, Csongrád, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyéből jelentettek tetemes károkat, többek között őszi kalászos (őszi árpa, őszi búza), lucerna, borsó valamint repce kultúrákban.

Kirívó esetben repcében a fertőzöttség mértéke 14-50 lakott járat/100 m² és hasonló a helyzet lucernában is. Kalászosokban egyes helyeken 16-18 lakott járat/100 m², napraforgóban 6-8 lakott járat/100 m² fertőzöttség alakult ki. A kártevő egyes területeken teljes tarrágást okozott! Vészhelyzet azokon a területeken alakult ki, ahol lucernatáblák és gyepterületek vannak az őszi kalászosok mellett.

Hazánkban jelenleg három rágcsálóirtó készítmény rendelkezik állandó engedéllyel a mezei pocok elleni védekezésre: Arvalin LR (40 g/kg cink-foszfid), Polytanol (280 g/kg kalcium-foszfid), valamint Delu (800 g/kg kalcium-karbid), melyek kizárólag a járatok nyílásába helyezve alkalmazhatók. A Redentin 75 RB (0,0075% klórfacinon) csak szükséghelyzeti engedély birtokában használható fel a kártevő elleni védekezésre. A NÉBIH az ország déli megyéiben és középső területein kialakult rendkívüli mezei pocok gradáció megállításához 2014. május 30. és július 31. között engedélyezte a készítményt teljes felületkezeléssel, földi és légi alkalmazással kalászos és repce kultúrákban. Amennyiben a mezei pocok fertőzés a hazai lucernásokban tovább erősödik, a Redentin 75 RB szükséghelyzeti forgalomba hozatali és felhasználási engedélye ennek figyelembevételével módosításra kerül. A készítmény felhasználásához termelői regisztráció szükséges a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságain.

Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat tájékoztatója a botulizmus megbetegedésekről

Nemzetközi és haza járványügyi információk valamint a Nemzeti Élelmiszerlác-biztonsági Hivatal (NÉBIH) adatai alapján külföldön és Magyarországon olyan botulizmus megbetegedések fordultak elő (Grúzia/Franciaország – 3, Magyarország – 1), melyeket megelőzően a betegek egy magyar termelő által készített, különböző, csak zöldségféléket tartalmazó termékeket (szarvasgombás pesto, humusz) fogyasztottak.

A Grúziában megbetegedett, de Franciaországban kezelt egyik beteg tekintetében a humán laboratóriumi vizsgálatok már megerősítették a betegség diagnózisát, a többi megbetegedés kivizsgálása még nem zárult le, a magyar beteg esetében a vizsgálatok az Országos Epidemiológiai Központban történnek. A gyanús termékek laboratóriumi vizsgálata a NÉBIH laboratóriumában megkezdődött.
A gyanús termékeket bio-piacokon, delikátesz boltokban, bio-üzletekben, fesztiválokon és az interneten forgalmazták. Pontos adatok a NÉBIH honlapján itt érhető el.

Javasoljuk, forduljon orvoshoz, aki a fent jelzett termékek fogyasztását követő 4 óra – 10 nap (átlagosan 12-72 óra) közötti időszakon belül az alábbi tüneteket észleli: szájszárazság, homályos, illetve kettőslátás, nyelési és beszédzavar, szemhéjcsüngés (ptosis), a pupillareflex kiesése. A kezdeti tüneteket követően szimmetrikus, leszálló típusú petyhüdt bénulás, végül légzésbénulás alakulhat ki. Láz és érzékelési zavarok nincsenek. Az ételmérgezést gyomor-bélrendszer tünetek kísérhetik (hasmenés, hányás, majd székrekedés).

Mivel a betegség súlyos, akár halálos kimenetelű, a tüneti kezelés mellett specifikus terápiát csak az ellenméreggel (antitoxin) történő kezelés jelenthet, ezért fontos a gyanús betegek időben történő felderítése és az ellátásukról történő gondoskodás.

Illegális vágás okozott gondot Heves megyében is

Lépfene kórokozóját mutatta ki szombaton egy Heves megyei házi vágásból származó marhahúsból a NÉBIH Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága. A marhahús a járványügyi nyomozás eredménye szerint nem került közfogyasztásra és az eset nem áll okozati összefüggésben a Tiszafüredhez kötődő lépfenés megbetegedéssel. A fertőzött állatból származó húst az élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi hatóság begyűjtötte és megsemmisítette.

A fertőzött szarvasmarha húsának darabolásakor sérült meg egy személy, akit bőrlépfene tüneteivel kezelnek Gyöngyösön. A területileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi hatóság haladéktalanul felderítette, hogy mely magánszemélyekhez került a húsból, majd ezt követően valamennyi még fellelhető húst elkoboztak és megsemmisítettek. A népegészségügyi szolgálat megkezdte a hússal érintkező személyek antibiotikumos megelőző kezelését, a velük egy háztartásban élők figyelmét a hatóság felhívta a betegség tüneteire.

Lépfenével az állatok leggyakrabban takarmány útján fertőződnek, például fertőzött legelőn történő legeltetés során. Az esetek száma megnőhet áradás után a baktérium spórák kimosódása révén vagy hosszabb szárazság idején, amikor az ásott kutak vizéhez fertőzött iszap keveredik.

A betegségről és annak tüneteiről további információk olvashatók a NÉBIH weboldalán és az Országos Epidemiológiai Központ honlapján, a lakossági tájékoztatók között:
http://www.oek.hu/oek.web?to=1725nid=670pid=1lang=hun.

Állat-egészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság