A hazai gyümölcsösökben is növekszik a fagykárok gyakorisága

Valószínűleg a globális klímaváltozás egyik hatása, hogy hazai gyümölcsösökben is növekszik a tavaszi fagykárok gyakorisága, kockázata. Az utóbbi években sajnos szinte menetrendszerűen fordulnak elő ilyenkor durva lehűlések, amelyek a gyümölcsfajok közül legnagyobb mértékben a korai virágzásúakat károsítják. Nem csak az alföldi termőtájakon, de a dombvidéki, nagyobb tengerszint feletti magasságuknál fogva viszonylag biztonságosabb területeken is károsodnak az ültetvények.

A témában készült részletes szakmai anyagunkat a Nébih honlapján olvashatják: 
Fagyos tavaszi hajnalok után

Fagyos tavaszi hajnalok után

Valószínűleg a globális klímaváltozás egyik hatása, hogy a hazai gyümölcsösökben is növekszik a tavaszi fagykárok gyakorisága, kockázata. Az utóbbi években sajnos szinte menetrendszerűen fordulnak elő ilyenkor durva lehűlések, amelyek a gyümölcsfajok közül legnagyobb mértékben a korai virágzásúakat károsítják. Nem csak az alföldi termőtájakon, de a dombvidéki, nagyobb tengerszint feletti magasságuknál fogva viszonylag biztonságosabb területeken is károsodnak az ültetvények.

A 2020-ban országosan komoly károkat okozó tavaszi időjárási helyzet idén megismétlődni látszik. A 2021 március 20. körüli napokban érkező mínuszok a virágzásra készülő, pirosbimbós állapot körüli fázisban érték a kajszibarack fákat, már ekkor is károsodtak a virágszervek. Az április 4-től, Húsvéttól egy hétig Európa középső részére, a Kárpát-medencére is rátelepedő sarkvidéki, hideg légtömeg még érzékenyebb fenológiai fázisban (fejlettségi állapotban) érte az ültetvényeket. A mandula, kajszibarack és őszibarack ültetvények voltak ekkor a legérzékenyebb állapotban (virágzás vége, sziromhullás, v. sziromhullás utáni fázis). A hajnali lehűlések nagyon sok helyen meghaladták a fajok tűrőképességét. Ez látható ezen az április 9-i hőmérsékleti térképen:

A tavaszi fagyok elleni védekezés a termelők részéről igen nagy energiát és magas költségeket igénylő erőfeszítés.(Paraffin fagyvédelmi gyertyák, mobil fűtő-légkeveréses berendezések, füstölés.) Ezek a módszerek kb. -4 C-ig hatásosak és csak kisugárzási fagyok esetén. Fagyvédelmi öntözésre hazánkban, nagyobb ültetvényekben jellemzően nincs lehetőség. Az idei helyzetet nagyon megnehezítette, hogy a hideghullám tartama alatt napról napra ismétlődtek a hajnali fagyok, a károsodás mértéke összeadódott. Az általuk okozott termésveszteséget a kitettség időtartama, a fajták genetikailag meghatározott tűrőképessége, a növények kondíciója, a védekezés sikeressége befolyásolja – az ültetvényekben bekövetkezett károk pontos nagysága később, a tenyészidőszak előrehaladtával lesz látható. 

A virágzási időszakban, vagy a körül érkező fagyok pusztítása gyakran nem feltűnő azonnal, a fák „szépen” virágoznak tovább, de a virágot felnyitva látható az elfeketedett, vagy elbarnult termő és bibe. Az okozott termésveszteség mértékét a károsodott virágok aránya határozza meg.

Cseresznye a fehérbimbós fázis kezdetén és az ekkor megfigyelt fagykárosodás (Monorierdő, Nébih Fajtakitermesztő Állomás, 2021.04.07.):

Kajszi a sziromhullás fázisban és az ekkor megfigyelt fagykárosodás (Monorierdő, Nébih Fajtakitermesztő Állomás, 2021.04.07.):

Amely virágokat a fagyok életben hagynak, azoknak meg is kell termékenyülniük. A nappali hűvös időjárásban a házi méhek nem mozogtak, ilyenkor a poszméheknek és más természetes beporzó rovaroknak van nagy szerepe.

Nincsenek könnyű helyzetben termelőink. Az egyre nagyobb időjárási kihívások miatt sok minden felértékelődik. A fajok, fajták választásánál azok termésbiztonsága, stressz-tűrőképessége az elsődleges szempontok között kell legyen. Nagyon lényeges, hogy ehhez kapjanak a telepítők elegendő információt, módszeres vizsgálatokra alapozott adatot, amely segíti a választást a sok-sok fajtaújdonság között. A telepítésre tervezett táblák felmérése, a termőhelyi alkalmasság értékelése nemcsak egy formalitás, amelynek eleget kell tenni a pályázatos telepítéseknél, hanem, együtt a helyi termelői tapasztalatokkal, a viszonylag biztonságosabb termőhelyek kiválasztását hivatott segíteni. S az aktív fagyvédelem megoldása sem kerülhető ki ma már a beruházások tervezésénél az érzékenyebb kultúrák esetében.

A tavaszi fagyok rendszeres előfordulása felértékeli a magasabb termésbiztonságú gyümölcsfajokat s a termesztő berendezések alatt történő, legintenzívebb termesztéstechnológiákat is.  
Nagyon fontos, hogy gyümölcsös telepítése előtt tájékozódjunk a terület adottságairól, ebben nagy segítség a termőhelyi kataszterbe sorolás során végzett termőhelyi felmérés, amelyet helyszíni szemle és a talajvédelmi tervben található agrokémiai információk értékelésén alapul.

A termőhelyi kataszterrel kapcsolatos információkért keresse a Nébih Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóságát, az mgei@nebih.gov.hu email címen.
 

Meghaladja a 15 ezer hektárt a tavaszi fagykár sújtotta ültetvények nagysága

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által működtetett informatikai rendszerben rögzített adatok szerint, a megyei kormányhivatalok ellenőrzései alapján meghaladja a 15 ezer hektárt a tavaszi fagykárral sújtott ültetvények nagysága hazánkban. Az egész országra kiterjedő fagy főként a gyümölcstermesztésben, azon belül is különösen a kajszibarack-állományban okozott traumát. A 2020. április 1-jét követően bekövetkezett káresemények bejelentésére még május 15-ig van módjuk az érintetteknek.

A Nébih által működtetett Kármegállapítási Munkafolyamatot Támogató Rendszer (a továbbiakban: KMTR) adatai alapján 2020. május 8-ig összesen 15.426 hektárnyi tavaszi fagykárral érintett területen tartottak szemlét a megyei kormányhivatalok ellenőrei. A már feldolgozott vizsgálati eredmények alapján 3.161-ből 2.675 parcella esetében tényleges fagykárt állapított meg hatóság, s csupán a földterületek 15-20 százalékánál nem tapasztaltak valós károsodást a szakemberek. Az utóbbi esetekben vagy egyáltalán nem történt káresemény, vagy gazos, nem művelt területre vonatkozott a valótlan kárbejelentés.

A március utolsó hetében és április első napjaiban az egész országra kiterjedő fagy elsősorban a kertészeti kultúrákban, különösen a gyümölcstermesztésben okozott traumát. Az első lehűlés leginkább a korai fajtákban, tehát a kajszibarackban és őszibarackban idézett elő sérülést. A mezőgazdasági káresemény bekövetkeztét alátámasztó helyszíni szemlék tapasztalatai is azt mutatják, hogy a 2.675 darab károsodott parcellának mintegy fele (2.300 hektár) kajszibarack ültetvény, ahol 70-100%-os virágkár tapasztalható.

Bár a fagykár fajonként és országrészenként eltérő mértéket mutat, az április első napjaiban tapasztalt mínuszok gyakorlatilag már mindegyik gyümölcsfajnál jelentős virágkárokat eredményeztek. Olyannyira, hogy a szakemberek a szemlézett területek mintegy 15%-a esetén 90-100%-os mértékű hozamcsökkenést állapítottak meg, vagyis ezeken a parcellákon az idei évben nem várható termés-betakarítás.

Szintén jelentős, 50% feletti a virágveszteség az őszibarack és a cseresznye növénykultúrákban, míg az alma-, körte- és meggyültetvényekben valamivel mérsékeltebb a kár. Az előzetes adatok alapján legkevésbé a szilvaültetvényeket érte trauma, bár a korai fajtáknál itt is nagyobb hozamkiesés várható. A májusi virágzású birsalmát és bodzát, úgy tűnik, megkímélték az éjszakai fagyok.

Fontos hangsúlyozni, hogy jelenleg virág- és rügykárról beszélhetünk. Az idei gyümölcstermést még nagymértékben befolyásolja az elkövetkező hetek időjárása. Országos viszonylatban egyes fajoknál, erős virágzás esetén, akár a virágok negyede-harmada is elegendő lehet a normál, esetleg közepes terméshozam eléréséhez. Ugyanakkor a károsodást nem mutató virágok, virágkezdemények sérülhettek annyira, hogy nem termékenyülnek meg, nem kötődik meg a gyümölcs. Ezt figyelembe véve a várható termésre vonatkozóan leghamarabb a virágzás után 4-6 héttel, május végén lehet tisztább prognózist adni.

A Nébih felhívja a termelők figyelmét, hogy amennyiben a mezőgazdasági káresemény tárgyév április 1. napja után következik be és a kárbejelentésben nyitva álló határidő (káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül) az egységes kérelem szankciómentes benyújtására nyitva álló időszakban telik le, akkor a kárbejelentés is az egységes kérelem szankciómentes benyújtására előírt határidő utolsó napjáig, azaz 2020-ban május 15-ig tehető meg.

Fagykár felmérés

Május 5-től 8-ig terjedő időszakban bekövetkezett, az ország egyes részeit ért fagykárokról a megyei Kormányhivatalok FM Igazgatóságai gyorsjelentése alapján az alábbi tájékoztatást adjuk.

A kár felmérése folyamatban van, jelenleg még sem a nagyságrendet, sem az okozott kár %-os mértékét nem lehet megmondani pontosan. A károsodás jelei az elkövetkezendő 3-4 napban lesznek mérhetőek. A károk az ültetvényeken kívül a szántóföldi kultúrák közül leginkább a korai előhajtatott burgonyát is károsították. A termelői bejelentések nagyobbik része az elkövetkezendő 10-15 napon belül várható.
A felmérés jelenlegi állapotát az alábbi adatok tükrözik.
 
Gyümölcsös ültetvényeket összességében mintegy 13 ezer  hektáron ért jelentősebb fagykár.

• Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 3.500-4.000 ha gyümölcsöst ért fagykár.

• A Beregi, Balkányi, Szatmári térségben a fagykár 90-100%-os. Érintett gyümölcsfajok: alma, csonthéjasok, héjasok, bogyósok.

• Pest megyében 2.357 ha gyümölcsöst ért fagykár. Ebből 766 ha meggy, 577 ha alma, 527 ha kajszi,180 ha őszibarack.

• Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2.300 ha gyümölcsöst ért  80-100%-os kár, ebből alma 1220 ha, körte 438 ha, szilva 110 ha, dió 153 ha, meggy 164 ha, kajszi 204 ha.

• Hajdú-Bihar megyében mintegy 2.000 ha gyümölcsöst ért fagykár, a kár mértéke még nem megállapítható. Károsodott gyümölcsfajok: 800 ha alma, 800 ha meggy, szilva, cseresznye.

• Heves megyében 920 hektáron keletkezett 40-100%-os kár,  ebből 360 ha alma, 120 ha meggy, 120 ha szilva ültetvény.

• Somogy megyében 400-500 ha gyümölcsöst ért 50-100%-os kár.

• Vas megyében 138 ha-t ért fagykár, ebből 66 ha dió, 59 ha alma, a kár mértéke 10-50%-ra tehető.

• Fejér megyében 100-120 ha gyümölcsöst ért 50-80%-os fagykár alma, őszibarack, meggy, dió kultúrákban.

• Komárom-Esztergom megyében 110 ha almaültetvény 90%-ban szenvedett fagykárt.

• Jász-Nagykun-Szolnok megyében 114 hektáron különböző mértékű károk keletkeztek a gyümölcsösökben.

• Győr-Moson-Sopron megyében 20 ha dió 65-70%-ban fagyott le.

• Tolna megyében 9 ha dió és alma 70%-os kárt szenvedett.

• Bács-Kiskun megyében is jelentős fagykár keletkezett 6.110 ha területű gyümölcsösben. Ebből mintegy 3.000 hektáron valószínűsíthető 50% feletti fagykár. Ebből 940 hektár alma, 800 hektár meggy, 680 hektár szilva, 450 hektár kajszi ültetvény.

• Nógrád megyében mintegy 501 hektáron keletkezett fagykár, amelyből az almatermésűek nagysága 125 hektár, továbbá 113 ha szilva, 56 hektár meggy és 35 ha bodza ültetvény.

 
A szőlő ültetvényeket összességében mintegy 904 hektáron ért jelentősebb fagykár, illetve 16.500 hektár szőlőterületet érintett.

• Bács-Kiskun megyében az összes szőlőterületből (mintegy 22 ezer ha) 16.500 hektár szőlő terület vonatkozásában jelentkezik valamilyen szintű fagykár. Ebből 8.500 hektáron a károsodás mértéke 50% felettire becsülhető.

• Jász-Nagykun-Szolnok megyében 315 hektáron, Pest megyében 262 hektáron, Vas megyében 12 hektáron, Tolna megyében 55 hektáron, Győr-Moson-Sopron megyében 55 hektáron, Fejér megyében 20 hektáron, Veszprém 50 hektáron, Nógrád megyében 135 hektáron jelentkezett kár.

A többi megyében nem vagy csak kisebb mértékű fagykárok léptek fel.