Hatósági eljárás menete belterületen

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Élv.) 17. § (4) bekezdése értelmében a földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.

Ez azt jelenti, hogy a termelők és a földtulajdonosok egész évben kötelesek védekezni földterületükön a károsító gyomnövények ellen, ez nemcsak a parlagfűre, hanem az egyéb károsító gyomnövényekre is vonatkozik.

Helyszíni ellenőrzés
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Élv.) 17. § (4) bekezdése értelmében a földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.

Belterületi, károsítókkal fertőzött terület esetében a hatósági ellenőrzés lefolytatására, annak keretében a helyszíni szemle megtartására a jegyző jogosult, mivel a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 25. § b) pontja szerint: az Éltv. 50. § (1) és (4) bekezdése alapján belterületen, a növényvédelmi tevékenység keretében, a károsítók elleni védekezési kötelezettség betartásának ellenőrzése, illetve a közérdekű védekezés elrendelése tekintetében élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a jegyző jár el.
Az önkormányzat használatában lévő belterületi ingatlan esetében a Megyei Kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának munkatársai végzik a hatósági ellenőrzést.
A helyszíni ellenőrzést hivatalból vagy bejelentés alapján indulhat. A helyszíni ellenőrzésről a földhasználó előzetes értesítése mellőzhető, a helyszíni ellenőrzésről minden esetben jegyzőkönyv készül.
A hatósági helyszíni ellenőrzésre a bejelentéstől számítva 5 napon belül kerül sor, biztosítva annak lehetőségét, hogy a parlagfüves területeken minél korábban megtörténhessen a közérdekű védekezés elrendelése.

Közérdekű védekezés belterületen
Amennyiben a földhasználó a parlagfű elleni védekezési kötelezettségének nem tesz eleget, ezért az ingatlan legalább virágbimbós fenológiai állapotú parlagfűvel fertőzött, az Éltv. 50. § (4) bekezdés alapján közérdekű védekezést kell elrendelni.
A közérdekű védekezést belterületen a 221/2008. Korm.rendelet (VIII.30.) 1.§ (1) bekezdés b) pontja szerint a jegyző rendeli el. Önkormányzat használatában lévő területen a 221/2008. Korm.rendelet (VIII.30.) 2.§- a szerint pedig a megyei kormányhivatal növény-és talajvédelmi osztálya rendeli el. A közérdekű védekezést elrendelő határozat hirdetmény útján, illetve a helyben szokásos módon is közölhető.
Az illetékes hatóság már minden olyan kultúrnövénnyel borított területen elrendeli a közérdekű védekezést, ahol a felületi parlagfű-borítottság meghaladja a 30%-ot, függetlenül a kultúrnövény tőszámától.

Ügyfél értesítése
A közérdekű védekezés elrendelésével egyidejűleg a jegyző értesíti az ügyfelet, hogy eljárás indult ellene parlagfű elleni védekezési kötelezettség elmulasztása miatt.

A közérdekű védekezés végrehajtása
A közérdekű védekezést a jegyző által megbízott vállalkozók, gazdálkodó szervezetek végzik. A közérdekű védekezés végrehajtása során a vállalkozó az érintett területre beléphet, ott a szükséges cselekményeket elvégezheti.
Amennyiben az ügyfél időközben maga eleget tesz parlagfű mentesítési kötelezettségének, ezt köteles bejelenteni a jegyzőnek, ennek elmulasztása esetén vele szemben a vállalkozó okafogyottá vált kiszállásával kapcsolatban felmerült költségek érvényesíthetőek.

A közérdekű védekezéssel kapcsolatban felmerült költség
A közérdekű védekezéssel kapcsolatban felmerült költségeket a földhasználónak kell megfizetnie.
A jegyző végzésben a közérdekű védekezés költségeként a következő tételek megfizetésére kötelezi a földhasználót:
o    a felmerült vállalkozó díj (ha a vállalkozó a közérdekű védekezést végrehajtotta),
o    a vállalkozó okafogyottá vált kiszállásának költsége (ha az ügyfél elmulasztotta értesíteni a hatóságot, hogy maga elvégezte a védekezést és a vállalkozó kiment a helyszínre).

A növényvédelmi bírság kiszabása
A növényvédelmi bírság kiszabására a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztálya jogosult. Az eljárás lefolytatása érdekében a közérdekű védekezés elrendelését követően a jegyző az ügyben keletkezett összes iratot továbbítja a kormányhivatalnak.
A kormányhivatal értesíti a földhasználót, hogy eljárás indult ellene parlagfű elleni védekezési kötelezettség elmulasztása miatt, egyben tájékoztatja arról, hogy az eljárás során észrevételt tehet.
Az Éltv. 60. § (1) bekezdés c) pontja alapján növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki a parlagfű elleni védekezési kötelezettségét elmulasztja. A hatóságnak a védekezési kötelezettség elmulasztásának, az azért való felelősségnek a megállapítása során nincs mérlegelési lehetősége. A növényvédelmi bírság mértékét az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről szóló 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet szerint a parlagfűvel fertőzött terület mérete határozza meg.
Amennyiben az adott földhasználó 3 éven belül ismételten elmulasztja parlagfű elleni védekezési kötelezettségét, a vele szemben kiszabására kerülő növényvédelmi bírságot az irányadó bírságtétel másfélszeresére kell emelni.
A földhasználó viseli a kormányhivatalnál vele szemben lefolytatott hatósági eljárás során felmerült költségeket is.

Jogorvoslat:
A jegyző által első fokon hozott közérdekű védekezést elrendelő határozata, illetve a közérdekű védekezéssel kapcsolatban felmerült költségekről szóló végzése ellen fellebbezés nyújtható be, amelyet másodfokon a megyei kormányhivatal bírál el.
A növényvédelmi bírság határozat ellen keresetlevéllel közigazgatási per indítható. A keresetlevelet az illetékes megyei kormányhivatalhoz a határozat közlésétől számított harminc napon belül lehet benyújtani.

Hatósági eljárás menete külterületen

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Élv.) 17. § (4) bekezdése értelmében a földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.

A jogszabály a tavalyi év során változott, tehát fontos, hogy a földtulajdonosoknak ez a kötelezettsége már nemcsak július 1-től áll fenn, hanem az egész vegetációs időszak alatt. A jogszabály-változtatást az indokolta, hogy a parlagfű nagyon jól alkalmazkodik hazánk időjárási viszonyaihoz, emiatt képes volt megfelelő időjárási körülmények között az eredetileg törvényben megjelölt határidő előtt is virágozni. 

Helyszíni ellenőrzés
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Élv.) 17. § (4) bekezdése értelmében a földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.

A helyszíni ellenőrzést külterületen a területileg illetékes ingatlanügyi hatóság (megyei kormányhivatal földhivatali osztálya) végzi. 
A helyszíni ellenőrzésről a földhasználó előzetes értesítése mellőzhető.
A hatósági helyszíni ellenőrzésre a bejelentéstől számítva 5 napon belül kerül sor, biztosítva annak lehetőségét, hogy a parlagfüves területeken minél korábban megtörténhessen a közérdekű védekezés elrendelése.
Amennyiben az ingatlanügyi hatóság a helyszíni ellenőrzés során az ingatlan parlagfűvel fertőzöttségét észleli, elektronikai eszközzel rögzíti a fertőzött terület főbb töréspontjának koordinátáit és a parlagfű foltra vonatkozó további jellemzőket. A koordináták térképre vetítésével történik az ingatlan beazonosítása.
Az ingatlanügyi hatóság a helyszíni ellenőrzés megállapításait jegyzőkönyvben rögzíti, amelyet a földhasználóra vonatkozó adatokkal együtt elektronikus úton továbbít a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztálya részére, amely jogosult a hatósági eljárás lefolytatásra.
Az ingatlanügyi hatóság helikopterrel is végezhet helyszíni ellenőrzéseket. A légi felvételezés során lehetőség van elzárt területek feltérképezésére, nagy kiterjedésű foltok felderítésére és azok kiterjedésének pontosabb meghatározására.

Közérdekű védekezés külterületen
Amennyiben a földhasználó a parlagfű elleni védekezési kötelezettségének nem tesz eleget, emiatt pedig az ingatlan legalább virágbimbós fenológiai állapotú parlagfűvel fertőzött, az Éltv. 50. § (4) bekezdés alapján közérdekű védekezést kell elrendelni. A közérdekű védekezést külterületen a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztálya rendeli el. A közérdekű védekezést elrendelő határozat hirdetmény útján, illetve a helyben szokásos módon is közölhető.
Az illetékes hatóság már minden olyan kultúrnövénnyel borított területen elrendeli a közérdekű védekezést, ahol a felületi parlagfű-borítottság meghaladja a 30%-ot, függetlenül a kultúrnövény tőszámától.

Ügyfél értesítése
A közérdekű védekezés elrendelésével egyidejűleg a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztálya értesíti az ügyfelet, hogy eljárás indult ellene parlagfű elleni védekezési kötelezettség elmulasztása miatt, egyben tájékoztatja arról, hogy eljárás során észrevételt tehet.

A közérdekű védekezés végrehajtása
A közérdekű védekezést a kormányhivatal által megbízott vállalkozók, gazdálkodó szervezetek végzik. A közérdekű védekezés végrehajtása során a vállalkozó az érintett területre beléphet, ott a szükséges cselekményeket elvégezheti.
Amennyiben az ügyfél időközben eleget tesz a parlagfű-mentesítési kötelezettségének, ezt köteles bejelenteni a kormányhivatal számára, ennek elmulasztása esetén vele szemben az okafogyottá vált kiszállással felmerült költségek érvényesíthetőek.

A növényvédelmi bírság kiszabása
A növényvédelmi bírság kiszabására a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztálya jogosult.
Az Éltv. 60. § (1) bekezdés c) pontja alapján a növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki a parlagfű elleni védekezési kötelezettségét elmulasztja. A növényvédelmi bírság mértékét az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről szóló 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendeletben foglaltak szerint a parlagfűvel fertőzött terület mérete és a parlagfűvel való felületi borítottság mértéke határozza meg.
Amennyiben az adott földhasználó 3 éven belül ismételten elmulasztja a parlagfű elleni védekezési kötelezettségét, a vele szemben kiszabásra kerülő növényvédelmi bírságot az irányadó bírságtétel másfélszeresére kell emelni.
A földhasználó viseli a vele szemben folytatott hatósági eljárás során felmerült költségeket, így különösen:
o    az ingatlanügyi hatóság helyszíni ellenőrzés lefolyatásával összefüggő valamennyi költségét,
o    a kormányhivatalnál a hatósági eljárás lefolytatásával kapcsolatban felmerült költségeket.

A közérdekű védekezéssel kapcsolatban felmerült költség
A közérdekű védekezéssel kapcsolatban felmerült költségeket a földhasználónak kell megfizetnie. A kormányhivatal végzésben a közérdekű védekezés költségeként a következő tételek megfizetésére kötelezi a földhasználót:
o    a felmerült vállalkozói díj (ha a vállalkozó a közérdekű védekezést végrehajtotta),
o    a vállalkozó okafogyottá vált kiszállásának költsége (ha az ügyfél elmulasztotta értesíteni a hatóságot, hogy maga elvégezte a védekezést és a vállalkozó kiment a helyszínre).

Jogorvoslat:
Az elmúlt években megszokott fellebbezési eljárás megszűnt.
A megküldött határozat/végzés ellen keresetlevéllel közigazgatási per indítható. A keresetlevelet az illetékes megyei kormányhivatalhoz a határozat közlésétől számított harminc napon belül lehet benyújtani.

Két hét alatt 500 áldozata volt az illegális sertésszállítmányoknak

Két hét alatt több mint 500 sertést kellett, az afrikai sertéspestis (ASP) behurcolásának veszélye miatt, azonnal leölni, mivel megemelkedett az illegális élősertés-szállítmányok száma hazánkban. Az elfogott szállítmányokat jellemzően Lengyelországból közvetlenül Magyarországra, illetve hazánkon keresztül más Európai Uniós országokba szánták. A hatóság a súlyos gazdasági kockázat miatt a szállítókkal szemben minden esetben büntető eljárást kezdeményez!

Januárban Litvániában, majd februárban Lengyelországban is kimutatták az afrikai sertéspestis vírust, amely a házi sertések és vaddisznók esetében egy rendkívül ragályos vírusfertőzés. A betegség különös veszélye, hogy jelentős mértékben és igen gyorsan továbbterjed.

Az ASP esetleges megjelenése hazánkban súlyos gazdasági kárt jelentene a magyar sertéstenyésztőknek, ugyanis megakadályozza az Unión belüli kereskedelmet és a harmadik országokba irányuló élő sertés és sertés eredetű termék exportot is.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felhívja minden állattartó, kereskedő és szállító figyelmét az alábbiakra:

• az állat-egészségügyi hatóság minden illegálisan szállított sertést mérlegelés és kártérítés nélkül leölet, melynek költségét az állattartónak kell állnia,

• amennyiben bizonyítható, hogy illegális szállítmánnyal hurcolják be a betegséget Magyarországra, úgy a szállítót személyes felelősség terheli és viselnie kell annak minden jogi következményét.

A NÉBIH felhívja az érintettek figyelmét, hogy kizárólag legális keretek között, ellenőrzött, a hatóságoknál nyilvántartott partnertől vásároljanak élősertést és azokból előállított terméket. A hivatal kéri a lakosságot, ha illegális sertésszállításra vonatkozó információval rendelkeznek, jelentsék az ingyenesen és anonim hívható NÉBIH zöld számon (06-80/263-244).

Állat-egészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság