FELHÍVÁS – időszerű a hagymafélék vetésbejelentése és a dughagyma-előállítási engedélykérelmek benyújtása

Jó néhány szabálytalanságot, majd az esetek felgöngyölítésekor is számtalan további jogsértést tártak fel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei a dughagymaárusítás piacokon, vásárokon végzett hatósági ellenőrzései során. Az eddigi kedvezőtlen tapasztalatokat figyelembe véve összefoglaltuk, hogyan kell eljárniuk és mire érdemes ügyelniük az érintetteknek a szaporítóanyag-előállítói és -forgalmazói tevékenységük legalizálása, valamint a szaporítóanyagok eredetének igazolása érdekében.

A hatósági ellenőrzéseken a Nébih ellenőrei néhány tipikus hibára figyeltek fel, például, hogy a forgalmazók több esetben hatósági engedéllyel nem rendelkező termesztőtől vásárolták meg a dughagymát, amelyet aztán a helyszínen kimérve, fajtanév nélkül értékesítettek. A Nébih a feltárt ügyeket áttette a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Békés Megyei Kormányhivatalhoz, amely az engedély nélkül termesztőket kötelezte az engedélykérelem benyújtására. Az engedélyezés helyszíni ellenőrzése során az is kiderült, hogy a termelők a dughagymát olyan vetőmagból állították elő, amely legfeljebb növényegészségügyi ellenőrzésen esett át, de a növénytermesztési hatóság a vetőmagot nem minősítette, mert a vetőmag-termesztők elmulasztották a vetésbejelentést a hatósághoz. Tehát az így árusított dughagyma többszörösen is bizonytalan egészségügyi státuszú, fajtájú és eredetű volt. 

Hazánkban a vöröshagymát, fokhagymát, dughagymát szinte kizárólag Békés és Csongrád-Csanád megyében, elsősorban Makó körzetében termesztik. Az elmúlt évek során ebben a térségben mindössze 9 hagymatermesztő kért engedélyt. Az ellenőrzés hírére és a hatóságok szoros együttműködése következtében idén újabb 19 termelő és két nagykereskedő jelentkezett be. Az engedélykérelmek régebbi elmaradása valószínűleg információhiányból adódott, hiszen a termesztők évtizedek óta a hagyomány alapján, a régi beidegződések szerint végzik a tevékenységüket. A vetőmagokat egymás között, kísérő okmányok nélkül „csencselik”, a dughagymatermesztést nem tervezetten, hanem esetlegesen végzik, és az is általános tapasztalat, hogy az érintettek nincsenek tisztában a jogszabályi előírásokkal.

A hasonló hibák és hiányosságok elkerülése érdekében a Nébih tájékoztatja a hagymaszaporítóanyag-termesztőket, hogy Magyarországon a szaporítóanyagok forgalomba hozatalát a köznyelvben vetőmagtörvénynek* nevezett törvény, és a zöldségrendeletnek** nevezett rendelet szabályozza. A jogszabályok kimondják, hogy hazánkban a vöröshagyma államilag elismert vagy a Közösségi Fajtajegyzékben szereplő fajtáinak vetőmagját standard vetőmagként lehet forgalomba hozni, amennyiben az anyamag tekintetében igazolják a fajtaazonosságot és a származást.

Azok a dughagymatermesztők, akik a tevékenységüket Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés megye területén végzik, minden évben május 20-ig kötelesek bejelenteni – szántóföldi ellenőrzés és minősítés céljából – a vetőmagtermő táblákat a növénytermesztési hatáskörben eljáró, területileg illetékes Békés Megyei Kormányhivatal, Agrárügyi Főosztály, Vetőmag és Szaporítóanyag-felügyeleti Osztályához. Dugványból történő vetőmag-előállítás esetén mind a dugványozás, mind a vetés évét be kell jelenteni. A bejelentésre szolgáló „V141 – Vetésbejelentés” megnevezésű űrlap letölthető a Nébih honlapjáról: https://portal.nebih.gov.hu/ugyintezes/noveny/nyomtatvanyok#Vet%C5%91mag

A vetőmagtermesztők számára jó hír, hogy a vonatkozó jogszabályok*** alapján a fenti kötelezettségeket teljesítő vetőmag-előállító mezőgazdasági káresemény bekövetkezésekor jogosult az állam által megállapított kárenyhítő juttatásra. A kötelezettséget nem teljesítő termesztő értelemszerűen nem élhet ezzel a lehetőséggel.

Dughagyma csak a fentiek szerinti, aktuális vetésbejelentéssel rendelkező, ellenőrzött vetőmagtáblából nyert magból termeszthető és hozható forgalomba.

Az engedélyes dughagymatermesztőnek az évente végzett hatósági ellenőrzés alkalmával igazolnia kell a vetőmag származását. Ezt a vetőmagtermesztőtől kapott, a vetőmagtábla szántóföldi ellenőrzését tanúsító hatósági jegyzőkönyvvel vagy ennek hiányában a vetésbejelentés másolatával tudja megtenni.

Amennyiben valaki a fenti három megyében dughagymát szeretne forgalomba hozni, a dughagymatermesztői és -nagykereskedői engedély iránti kérelmet ugyancsak a Békés Megyei Kormányhivatal, Agrárügyi Főosztály, Vetőmag és Szaporítóanyag-felügyeleti Osztályához kell benyújtania. A Kérelem űrlap letölthető a Nébih honlapjáról: 
https://portal.nebih.gov.hu/ugyintezes/noveny/nyomtatvanyok#Disznoveny_es_Zoldsegpalanta

Az engedélykérelemmel kapcsolatos további információk szintén elérhetők a Nébih honlapján: https://portal.nebih.gov.hu/-/tajekoztatas-a-zoldsegpalanta-eloallito-es-forgalmazo-uzem-engedelyezeserol-teruletmodositas-adatmodositas-es-engedely-visszavonas-

A vetésbejelentést és a dughagymatermesztői, -nagykereskedői kérelmeket az ePapírszolgáltatás segítségével kell benyújtani a kormányhivatalhoz, kivéve az ügyfélkapuval nem rendelkező természetes személyeket (őstermelő), akik postai úton is megküldhetik a kérelmüket a hivatal címére (Békés Megyei Kormányhivatal, Agrárügyi Főosztály, Vetőmag és Szaporítóanyag-felügyeleti Osztály 5600 Békéscsaba, Hunyadi tér 4.). 

Elektronikus beküldés esetén a https://epapir.gov.hu/ oldalról indulva, azonosítás után a „Kormányhivatali ügyek” témacsoportot, a „Növénytermesztési, vetőmag- és szaporítóanyag-felügyeleti feladatok” ügytípust, majd a Békés Megyei Kormányhivatalt kell kiválasztani, majd az elektronizált (pl. beszkennelt) dokumentumokat csatolni.

Felhívjuk az érintettek figyelmét arra, hogy a növénytermesztési hatóság 200.000 forintig terjedő minőségvédelmi bírságot vethet ki abban az esetben, ha:
- a dughagymát engedély nélkül, a hagymavetőmagot vetésbejelentéssel létrejövő nyilvántartásba vétel nélkül hozták forgalomba,
- olyan vetőmagot, dughagymát hoztak forgalomba, amelynek fajtája nem szerepel a Nemzeti Fajtajegyzékben vagy a Közösségi Fajtajegyzékben, nem faj-, illetve fajtaazonos vagy nem faj-, illetve fajtatiszta,
- az előállító, forgalmazó a termesztési rendszerében vagy szaporítóanyag-nyilvántartásában a szaporítóanyag követhetőségét nem biztosítja.

Milyen a jó dughagyma és fokhagyma-szaporítóanyag?

A házikerti zöldségtermesztés ősszel időszerű munkája a dughagyma és az őszi fokhagyma gerezdjeinek elduggatása, amelyekkel előteremthetjük a húsvéti sonkához legfinomabb, zsenge zöldhagymát és a főzéshez a legkorábbi fokhagymát. Ezeket a szaporítóanyagokat most kell beszereznünk. Cikkünkben áttekintjük, vajon mire kell ügyelnünk a vásárlásnál.

A vonatkozó jogszabályi előírások szerint a dughagyma- és fokhagyma-szaporítóanyagok kizárólag csomagolt formában értékesíthetők. A csomagolásnak zártnak és olyannak kell lennie, hogy biztosítsa a szaporítóanyagok jó szellőzését. A különböző színű úgynevezett raschel háló, vagy a perforált műanyag zacskó megfelelő, de óvakodjunk az átláthatatlan, pl. dobozos, papírzacskós megoldásoktól, mivel azok elfedik a szaporítóanyagok minőségi állapotát. Ezen kívül a csomagolásnak olyannak kell lennie, hogy azt a csomagolóanyag megsértése nélkül ne lehessen megbontani.

A csomagolási egységeken fel kell tüntetni a szaporítóanyag nevét és fajtáját, valamint a csomagoló (kiszerelő) nevét. Az MSZ 11938:2008 számú vöröshagyma-dughagyma szabvány szerint azonban – ez előbbieken kívül - a dughagyma méretcsoportját, a kiszerelési egység tömegét, csávázott termék esetén a csávázószer hatóanyagát és a hőkezelés tényét is fel kell tüntetni.
Ez utóbbiak fakultatív követelmények, tehát jelenleg még nem számonkérhetők.

Milyen a jó dughagyma?
A jó dughagyma a Nébih nyilvántartásában szereplő engedélyestől származik, fajtája a Közösségi Fajtajegyzék, vagy a Nemzeti Fajtajegyzék szerinti, fajtaazonos, fajtatiszta, a növényegészségügyi előírásoknak megfelelő és egészséges (károsítóktól és azok tüneteitől mentes), ép (sérüléstől mentes), száraz héjazatú, teljesen beérett (beszáradt nyakú és száraz gyökérzetű), megfelelően kemény (tömör), megfelelően csíramentes, idegen szerves és szervetlen anyagoktól mentes, hagymája jellemző szagú.

A héj nélküli, sérült, puha, féregrágott és rövid csírás (búvócsírás) egyedek számának, valamint az idegen növényi részeknek, köveknek, rögöknek és egyéb földszennyezésnek, hagymából származó szárrészeknek és burokleveleknek a lehető legalacsonyabb mértékűnek kell lennie. 
A dughagyma nem lehet fagyott, idegenszagú, penészes. 

A hagyományos Makó környéki dughagyma méretkategóriák az alábbiak:

A dughagyma mérete befolyásolja a belőle előállítható terméket, ugyanis a nagyobb hagymák már a termesztés korai stádiumában felmagzanak, így étkezési vöröshagyma termesztésére alkalmatlanok. 
A nagyobb méretű dughagymákból viszont kitűnő zöldhagyma nevelhető. Étkezési hagyma előállításához a III-IV. méretcsoportba tartozó dughagymát szokták használni, ezek talajba helyezése azonban koratavasszal történik. 
A hőkezelt dughagyma nem magzik fel, mivel a megfelelő hőkezelés meggátolja a magszárképződést. Hőkezelt dughagymával azonban ritkán találkozunk a boltok polcain.

A fokhagyma vegetatív úton szaporítható növény. A szaporításnak kétféle módja van. Gyakoribb a fiókhagymás (gerezdes) szaporítás, de egyes fajták virágszáron fejlődő kis hagymák, az úgynevezett bulbilli-k segítségével szaporíthatók. Ez utóbbi csak ritkán kapható a boltokban. 
Az engedélyes fokhagymaszaporítóanyag-termesztők szelektált, ellenőrzött anyanövény-állományról végzik a szaporítást. A fokhagyma külső, nagy gerezdjei használhatók szaporításra. Szaporítóanyagként általában a gerezdeket hozzák forgalomba, esetenként azonban egész fejekkel is találkozhatunk a polcokon.

A fokhagyma-szaporítóanyag esetén is fontos a megfelelő egészség (károsítóktól és tüneteiktől való mentesség), valamint a gerezdeknek megfelelően fejlettnek, keménynek (tömörnek) és csíramentesnek kell lennie. 
Hosszú ideig és meleg helyen tárolt fokhagyma szaporítóanyag hajlamos a vízvesztés következtében fellépő puhulásra és a penészedésre (Botrytis), ezért a szaporítóanyagot száraz, hűvös, de fagyvédett helységben tartsuk.

Az ősszel kapható és ősszel elduggatott fokhagyma gerezdekből lesz a legkorábban fogyasztható fokhagyma, de ez a fokhagyma télre nem tartható el, mert rosszul tárolható. Téli tárolásra szánt fokhagymához a tavaszi fokhagymákat javasoljuk.

Az étkezési vöröshagyma- (zöldhagyma-, kötözőhagym-a) és fokhagyma-termesztés sikere nagy mértékben függ a szaporítóanyag minőségétől, ezért érdemes a házikerti termesztésnél is odafigyelni a fenti, szaporítóanyag-minőségi szempontokra.

Amennyiben további kérdéseik, észrevételeik vannak a témában írjanak az mgei@nebih.gov.hu email címre.

Tájékoztatás a dughagyma és fokhagyma szaporítóanyagok kiszerelésével, csomagolásával, forgalomba hozatalával kapcsolatos 2012. évtől életbe lépett szabályozásáról

A dughagyma és a fokhagyma szaporítóanyagként való forgalomba hozataláról, a növény-egészségügyi és egyéb rendelkezések mellett, a 2003. évi LII. törvény (továbbiakban: törvény), valamint a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 50/2004. (IV.22.) FVM rendelet (a továbbiakban: rendelet) előírásai az irányadók.

A törvény 21. § (1) bekezdés szerint „vetőmagot, dughagymát és fokhagyma szaporítóanyagot csak olyan csomagolóanyagban lehet forgalomba hozni, amely biztosítja a minőség megóvását, valamint nem teszi lehetővé a kivételt és a kicserélést a csomagolóanyag megsértése nélkül”.

A fenti rendelkezés, valamint a rendelet értelmében dughagyma és fokhagyma kiszerelésére NÉBIH zöldségpalánta előállítói vagy –forgalmazói engedéllyel rendelkező forgalmazó jogosult.

Azok az üzemek, amelyeknek tevékenysége kizárólag dughagyma, vagy fokhagyma szaporítóanyag nem árutermelők részére, hanem kiskerti felhasználás céljára történő értékesítésre terjed ki, és az általuk forgalomba hozott mennyiség üzemenként és telephelyenként nem haladja meg dughagyma esetében az évi 200 kg-t, fokhagyma szaporítóanyag esetében a 100 kg-t, nem kell a rendelet 31.§ (1) bekezdés szerinti engedélyt kiváltaniuk.

Ebben az esetben ezek az üzemek kiszerelést sem végezhetnek. A megfelelő súlyegységben kiszerelt szaporítóanyagokat engedéllyel rendelkező üzemektől szerezhetik be, szaporítóanyag-kísérő okmány kíséretében. A szaporítóanyag-kísérő okmány adott esetben lehet a forgalmazó számlája, vagy egyéb okmánya, amelynek minden esetben tartalmaznia kell a dughagyma, fokhagyma fajtáját, valamint a forgalmazó engedélyszámát.

A növénytermesztési hatóság szúrópróbaszerűen tartott ellenőrzése alkalmával a gazdaboltnak a nála fellelhető szaporítóanyag tételek származását szaporítóanyag-kísérő okmány felmutatásával kell igazolnia.

Ez a szabályozás a forgalmazót nem mentesíti a dughagyma és fokhagyma forgalomba hozatalára vonatkozó egyéb előírások betartása alól.