A becsomagolt igazság: Az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagok kérdését járta körbe a VI. Nébih Kerekasztal

Az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagok kivezetése volt a témája a Nébih hatodik Kerekasztal rendezvényének 2021. március 25-én. Az online előadások és a kerekasztal-beszélgetés során az élelmiszergyártás, a kereskedelem, a vendéglátás és a hatóság képviselői mellett a csomagolástechnológia területén jártas szakértők is bekapcsolódtak a szakmai egyeztetésbe, amelynek középpontjában a vásárlók szempontjából is kívánatos megoldási lehetőségek álltak.

Napjainkban az élelmiszergazdaság fenntarthatóságának fejlesztése újabb és újabb megoldandó feladatok elé állítja az élelmiszerlánc szereplőit. A Nébih támogató hatósági munkájának része, hogy lehetőséget teremt az élelmiszerláncot érintő időszerű feladatok megvitatására és közös ágazati álláspont kialakítására, amelyben kiemelt szerepet kap a hivatal szakmai egyeztető fóruma, a Nébih Kerekasztal. A hatodik alkalommal – csaknem 100 szakember részvételével – megrendezett eseményen az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagok kivezetéséről folytattak izgalmas és sokrétű online eszmecserét a résztvevők.

Megnyitó beszédében dr. Oravecz Márton, a Nébih elnöke a csomagolóanyagok fenntarthatósági problémái mellett azok sokrétű szerepét is hangsúlyozta. Habár az élelmiszerláncban felhasznált csomagolóanyagok mennyiségének csökkentése félreérthetetlen társadalmi elvárás, nem szabad elfeledkeznünk azok élelmiszerbiztonsági és minőségmegőrző szerepéről sem. A témakör komplexitása miatt minden eddiginél szorosabb együttműködésre van szükség az élelmiszerlánc szereplői és a hatóság között. 

Napjaink fogyasztója az élelmiszerbiztonsági, kényelmi és gazdasági szempontok mellett fenntarthatósági elvárásokat is támaszt az élelmiszerek csomagolásával szemben. Az ideális csomagolóanyag ezen – sokszor egymásnak ellentmondó – jellemzők olyan kombinációját hordozza, amely az adott termékhez a legjobban illeszkedik. A téma bemutatására felkért szakértők részletesen ismertették az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagok szabályozási kérdéseit, kiváltásának lehetőségeit, illetve a csomagolóanyag-fejlesztés potenciális irányait is. A szakemberek egyetértenek abban, hogy az élelmiszerbiztonsági és élelmiszerminőségi szempontokat figyelembe véve az élelmiszerek csomagolása ma még sok esetben nem váltható ki a jelenleg rendelkezésre álló technológiákkal. A járványhelyzetben ráadásul még inkább felértékelődött az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagok higiéniai szerepe. Ezért az alternatív csomagolóanyagok fejlesztése mellett, továbbra is fontos a jelenleg alkalmazottak környezetbarát újrafeldolgozásának vagy energetikai hasznosításának korszerűsítése.

A Nébih legfrissebb, reprezentatív fogyasztói felmérése az mutatja, hogy a magyar vásárlók több mint felének a döntéseiben ma már szerepet játszik valamilyen mértékben a környezetvédelem. A lakosság 77%-a minden esetben saját bevásárlószatyorral, táskával indul el a boltba, további 19% pedig törekszik rá, de néha elfelejti. 51% véli úgy, hogy az élelmiszer-előállítók túl sok csomagolóanyagot alkalmaznak. Az élelmiszerek csomagolásának környezeti hatása pedig jelentős aggodalommal tölti el a fogyasztókat. Ez az aggodalom olyan erős, hogy a csomagolás környezetterhelését sokszorosan túlbecsülik a termékéhez képest, amelyet a csomagolás védeni hivatott. Ugyanakkor a szakértők által ismertetett kutatási eredmények egybehangzóan bizonyítják, hogy az élelmiszercsomagolás az élelmiszerek romlásának késleltetésével hozzájárul az élelmiszerpazarlás csökkentéséhez, a két hatás mérlege pedig azt mutatja, hogy a csomagolóanyagok környezeti hatásánál sokkal jelentősebb a csomagolás hiányából eredő élelmiszerpazarlásból származó környezeti teher.

A VI. Nébih Kerekasztal tapasztalatai megerősítették,     hogy a kérdéskör komplexitása ellenére szükségessé vált a fenntarthatóbb, élelmiszerbiztonsági szempontból is megfelelő új élelmiszercsomagolási és hulladékhasznosítási megoldások kialakítása, amely az élelmiszerlánc-szereplők és a fogyasztók közös érdeke. Ebben kiemelt fontosságú a tudományos innovációk ösztönzése, amelyet azonban továbbra is széleskörű szakmai-társadalmi párbeszédnek kell kísérnie.

Elfogadható-e a saját csomagolás használata?

Az élelmiszerek előállításának, forgalmazásának, raktározásának, valamint szállításának feltételeit meghatározó Európai Uniós és nemzeti jogszabályok fő célja, hogy a fogyasztók egészségét védjék. A hatályos jogszabályok szerint az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért mindig az élelmiszer-vállalkozás felel, éppen ezért ő dönthet arról is, hogy hozzájárul-e a vásárló által vitt, saját csomagolóanyag használatához.

A fentieken túl, az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkező anyagok felhasználásával kapcsolatban alapkövetelmény, hogy azok ne szennyezzék az élelmiszert. A vásárló által vitt csomagolóanyag – például saját vászonzsák, zárható doboz – használata az élelmiszer-vállalkozás szempontjából élelmiszer-biztonsági kockázatot jelenthet, hiszen ránézésre, különösen a mikrobiológiai szennyezettséget szabad szemmel nem lehet megítélni.

Mivel az élelmiszerek biztonságosságáért és minőségéért az élelmiszer-vállalkozások felelősek, így azt is jogukban áll eldönteni, hogy vállalják-e a vásárlók által vitt, ismeretlen higiéniai állapotú csomagolóanyagba történő élelmiszer átadásából adódó kockázatot. Főként a szigorú belső rend szerint működő, nagyobb vállalkozásoknál fordulhat elő, hogy a saját szabályozásukba nem illeszthető bele az ilyen típusú csomagolóanyag használata.

Amennyiben a vásárló által hozott saját doboz vagy más csomagolóeszköz használatát az élelmiszer-vállalkozó elfogadja, gondoskodnia kell arról, hogy a csomagolóanyagok sem közvetlenül, sem közvetett módon ne jelenthessenek szennyező forrást a berendezésekre (mérleg, pult) vagy a forgalmazott élelmiszerekre. Mindezek megvalósítására a jogszabályok nem adnak részletes útmutatást, kizárólag azt a célt határozzák meg, miszerint az élelmiszert a teljes élelmiszerláncban meg kell óvni mindennemű szennyeződéstől.

A témához kapcsolódó fontosabb jogszabályok:
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény
178/2002/EK rendelet – az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról
Az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete az élelmiszer-higiéniáról

Fokozottan vizsgálják a kínai áruféleségek fa csomagolóanyagait

2013. április 1-jétől kétéves monitoring vizsgálat indul az egyes kínai áruféleségek (gránit, porfír, bazalt, homokkő és egyéb burkolóanyagok) fa csomagolóanyagainak ellenőrzésére. Az Európai Bizottság által elrendelt vizsgálat célja a növényi károsítók behurcolásával járó kockázat nagyságának meghatározása és az ennek elfogadható szintre történő csökkentéséhez szükséges előírások kidolgozása.

Az előző években az EU határain mintegy másfélszáz esetben tartóztatták fel a Kínából származó – főként gránit és egyéb kőáru – szállítmányok fa csomagolóanyagait, melyből több tucat eset károsító jelenléte miatt történt. Az észrevétlenül behurcolt kártevők közül a simahátú csillagoscincér (Anoplophora glabripennis), a vele rokon szemcséshátú csillagoscincérrel együtt, jelenleg lombos fáink első számú közellensége.

A Bizottság a nem vizsgálatköteles áruk fa csomagolóanyagának forgalmazásával járó növényegészségügyi kockázat nagyságának meghatározása érdekében rendelte el a kétéves monitoring vizsgálatot.

A vizsgálatban érintett, meghatározott vámtarifa számú árukról, az ellenőrzési
szempontokról, valamint az engedélyezett ellenőrzési helyek létesítésének feltételeiről a Nébih honlapján tájékozódhatnak.

Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság

Kapcsolódó cikk
Egyes kínai áruféleségek (gránit, porfír, bazalt, homokkő és egyéb burkolóanyagok) importőreit érinti, hogy 2013. április 1-jén indul az áruk fa-csomagolóanyagainak kétéves monitoring vizsgálata