Az eddiginél közvetlenebb segítséget nyújt a Nébih a lótartóknak – megújult a lótartásbejelentő nyomtatvány!

Az elmúlt évek tapasztatait figyelembe véve újfajta, ügyfélbarát ügyintézéssel segíti a lótartókat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A gazdák hivatali ügyintézését megkönnyítendő, megújult a lótartásihely-bejelentő nyomtatvány, amelyhez egy egyszerűsített kitöltési útmutató is készült. Mindezek mellett elkészült a lótartással kapcsolatos „Hasznos tudnivalók” gyűjteménye. A beküldés menete is megváltozott, egyszerűbbé vált a kapcsolattartás a hivatallal.

A Nébih ügyintézőinek tapasztalatai alapján összeállított gyűjtemény témához kapcsolódó „Hasznos tudnivalók”-at, többek közt azokat a típushibákat tartalmazza, amelyek miatt általában nem rögzíthető a bejelentés. Ezen az elméleti segítségnyújtáson túl, újdonságként közvetlen telefonos ügyfélszolgálat válik elérhetővé a lovas ügyfelek számára, amely lehetővé teszi az eddiginél közvetlenebb kommunikációt a Nébihhel. Továbbá egy közvetlen funkcionális e-mail címet (lotartas@nebih.gov.hu) is létrehozott a hivatal, amely kizárólag a lótartással kapcsolatos dokumentumok, bejelentések fogadására szolgál. 

A lótartás bejelentése elsősorban azon gazdák számára kiemelten fontos, akik részt vesznek a ”VP VÉDETT ŐSHONOS ÉS VESZÉLYEZTETETT MEZŐGAZDASÁGI ÁLLATFAJTÁK GENETIKAI ÁLLOMÁNYÁNAK IN SITU MEGŐRZÉSE TÁMOGATÁS” című programban. A megfelelő adatszolgáltatás esetükben a sikeres pályázat egyik alapköve. Ezenkívül minden, így akár már az egy herélt lovat, szamarat/öszvért, zebrát tartó magánszemélyre és cégre nézve is jogszabályi kötelezettség.

A jogszabályok betartása, valamint a pontos adatszolgáltatás közös érdek, amit a fenti újítások is támogatnak. A Nébih ezúton is felhívja az érintett állattartók figyelmét, hogy a lótartás bejelentésének elmulasztásáért állattenyésztési bírság szabható ki!

A megújult nyomtatvány, a kitöltési útmutató és a „Hasznos tudnivalók” gyűjteménye az alábbi linken érhető el:
http://portal.nebih.gov.hu/web/guest/ugyintezes/allat/nyomtatvanyok

Meghaladja a 15 ezer hektárt a tavaszi fagykár sújtotta ültetvények nagysága

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által működtetett informatikai rendszerben rögzített adatok szerint, a megyei kormányhivatalok ellenőrzései alapján meghaladja a 15 ezer hektárt a tavaszi fagykárral sújtott ültetvények nagysága hazánkban. Az egész országra kiterjedő fagy főként a gyümölcstermesztésben, azon belül is különösen a kajszibarack-állományban okozott traumát. A 2020. április 1-jét követően bekövetkezett káresemények bejelentésére még május 15-ig van módjuk az érintetteknek.

A Nébih által működtetett Kármegállapítási Munkafolyamatot Támogató Rendszer (a továbbiakban: KMTR) adatai alapján 2020. május 8-ig összesen 15.426 hektárnyi tavaszi fagykárral érintett területen tartottak szemlét a megyei kormányhivatalok ellenőrei. A már feldolgozott vizsgálati eredmények alapján 3.161-ből 2.675 parcella esetében tényleges fagykárt állapított meg hatóság, s csupán a földterületek 15-20 százalékánál nem tapasztaltak valós károsodást a szakemberek. Az utóbbi esetekben vagy egyáltalán nem történt káresemény, vagy gazos, nem művelt területre vonatkozott a valótlan kárbejelentés.

A március utolsó hetében és április első napjaiban az egész országra kiterjedő fagy elsősorban a kertészeti kultúrákban, különösen a gyümölcstermesztésben okozott traumát. Az első lehűlés leginkább a korai fajtákban, tehát a kajszibarackban és őszibarackban idézett elő sérülést. A mezőgazdasági káresemény bekövetkeztét alátámasztó helyszíni szemlék tapasztalatai is azt mutatják, hogy a 2.675 darab károsodott parcellának mintegy fele (2.300 hektár) kajszibarack ültetvény, ahol 70-100%-os virágkár tapasztalható.

Bár a fagykár fajonként és országrészenként eltérő mértéket mutat, az április első napjaiban tapasztalt mínuszok gyakorlatilag már mindegyik gyümölcsfajnál jelentős virágkárokat eredményeztek. Olyannyira, hogy a szakemberek a szemlézett területek mintegy 15%-a esetén 90-100%-os mértékű hozamcsökkenést állapítottak meg, vagyis ezeken a parcellákon az idei évben nem várható termés-betakarítás.

Szintén jelentős, 50% feletti a virágveszteség az őszibarack és a cseresznye növénykultúrákban, míg az alma-, körte- és meggyültetvényekben valamivel mérsékeltebb a kár. Az előzetes adatok alapján legkevésbé a szilvaültetvényeket érte trauma, bár a korai fajtáknál itt is nagyobb hozamkiesés várható. A májusi virágzású birsalmát és bodzát, úgy tűnik, megkímélték az éjszakai fagyok.

Fontos hangsúlyozni, hogy jelenleg virág- és rügykárról beszélhetünk. Az idei gyümölcstermést még nagymértékben befolyásolja az elkövetkező hetek időjárása. Országos viszonylatban egyes fajoknál, erős virágzás esetén, akár a virágok negyede-harmada is elegendő lehet a normál, esetleg közepes terméshozam eléréséhez. Ugyanakkor a károsodást nem mutató virágok, virágkezdemények sérülhettek annyira, hogy nem termékenyülnek meg, nem kötődik meg a gyümölcs. Ezt figyelembe véve a várható termésre vonatkozóan leghamarabb a virágzás után 4-6 héttel, május végén lehet tisztább prognózist adni.

A Nébih felhívja a termelők figyelmét, hogy amennyiben a mezőgazdasági káresemény tárgyév április 1. napja után következik be és a kárbejelentésben nyitva álló határidő (káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül) az egységes kérelem szankciómentes benyújtására nyitva álló időszakban telik le, akkor a kárbejelentés is az egységes kérelem szankciómentes benyújtására előírt határidő utolsó napjáig, azaz 2020-ban május 15-ig tehető meg.

Megváltoztak a méhtartás regisztrálására vonatkozó előírások

A méhtartókat is érinti a Tenyészet Információs Rendszerre (TIR) vonatkozó jogszabályi környezet módosulása. A 2018 végén hatályba lépett előírások értelmében egy állattartónak egy tenyészetéhez csak egy tartási hely tartozhat, vagyis minden egyes tartási hely önálló tenyészetnek minősül, és ennek megfelelően saját azonosítót kap. A méhtartás regisztrálásakor az állatok állandó tartási helyét kell bejelenteni, s az így létrejött tenyészet rendelkezik majd önálló azonosítóval.

A tavaly év végén hatályba lépett rendeletmódosítás értelmében egy állattartónak egy tenyészetéhez csak egy tartási helye tartozhat. Amennyiben egy állattartó tenyészetéhez több olyan tartási hely tartozik, ahol ténylegesen állattartást folytat, akkor valamennyi tartási hely önálló tenyészetnek minősül, és ennek megfelelően önálló azonosítót kap a Tenyészet Információs Rendszerben (TIR).

A rendelet szerint, új méhtartás regisztrálása esetén elegendő az állatok állandó tartási helyét bejelenteni a TIR-be. Azoknak az állattartóknak pedig, akik már rendelkeznek bejelentett, más fajokat tartó tenyészettel, csak akkor szükséges a méhtartást regisztrálniuk, ha az még nem szerepel a TIR adatbázisban.

A tartási hely bejelentésekor továbbra is kötelező megadni a méhcsaládszámot. Fontos, hogy valamennyi méhcsalád az állandó tartási helyre legyen bejelentve a nyilvántartásban, mert a Magyar Államkincstár ezt a számadatot tekinti támogatható létszámnak a továbbiakban. Az ideiglenes tartási helyeket az Országos Adatbázis nem tartja nyilván.

A TIR rendelet változatlanul fenntartja a kaptárak jelölési kötelezettségét, elsősorban az eltulajdonítások számának csökkentése érdekében. Ennek megfelelően, az állattartó köteles a méhészhez tartozó tenyészetkódot a kaptárak külső felületén, jól láthatóan, legalább 20 milliméteres számokkal feltüntetni. A méhésznek minden egyes kaptárján azt az egy tenyészetkódot kell feltüntetnie, amelyhez a méhcsaládokat bejelentette.

A jelölési kötelezettségnek úgy kell eleget tenni, hogy „kaptárnak” az egy kaptárként kezelt egységet tekinti a méhész (beleértve a több részből összeállított, egy egységként kezelt rakodókaptárt is). Egy egységen legalább egy jelölésnek szerepelnie kell. A kaptárnál kisebb részegységek jelölése nem kötelező, de önkéntesen megtehető.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Ügyfélprofil Rendszerén (ÜPR) keresztül indított meghatalmazással az állattartó nevében eljáró személy is elvégezheti a bejelentést.

Kapcsolódó jogszabály:
119/2007. (X.18.) FVM rendelet a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről

Bejelentéskötelezetté váltak a harminc hektár alatti halastavak is

A vonatkozó jogszabály módosulása miatt, mostantól kapacitástól függetlenül regisztrálniuk kell az állattartóknak minden halastóval rendelkező haltartó tenyészetet. A jogszabályváltozásból adódó bejelentési kötelezettség egyszerűen, néhány lépésben teljesíthető a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Ügyfélprofil Rendszerén (ÜPR) keresztül.

A 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet 2018 decemberében hatályba lépett módosítása értelmében minden halastóval rendelkező, élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó haltermelőnek be kell jelentenie tenyészetét, illetve haltartását a Tenyészet Információs Rendszerbe (TIR). Korábban ez a kötelezettség csak a harminc hektár tófelület feletti halgazdaságokra vonatkozott.

A haltartás továbbra is bejelenthető hagyományos módon a megyei kormányhivatalok járási vagy megyei ügyfélszolgálatán. A bejelentési kötelezettség azonban már elektronikus úton, a Nébih Ügyfélprofil Rendszerén (ÜPR) keresztül is teljesíthető, amennyiben az adatot szolgáltató haltartó Ügyfélkapu-regisztrációval rendelkezik. (Az Ügyfélkapuról és a regisztráció feltételeiről a hivatkozott honlapon olvasható további információ.)

A tenyészetkóddal már rendelkező állattartók a „2153-as Tartási hely és tartás módosító lap” kitöltésével jelenthetik be haltartásukat, a fentiekben említett módokon.

A NÉBIH ENAR Ügyfélszolgálata az alábbi elérhetőségeken nyújt segítséget a regisztrációt érintő kérdésekkel kapcsolatban:

• Postázási cím: NÉBIH-ENAR, 1537 Budapest, Pf. 397.
• Központi telefonszám: 06-1-336-9050
• E-mail: enarufsz@nebih.gov.hu
• Weboldal: https://portal.nebih.gov.hu/enar

A Nébih ÜPR nem csupán a tenyészet-bejelentést teszi lehetővé az állattartóknak, de az e-ügyintézés számos egyéb előnyét kínálja a felhasználók számára. A hivatal informatikai fejlesztéseinek köszönhetően, egyre bővül azon élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos ügyek száma, amelyek gyorsan és hatékonyan, formai hibák nélkül intézhetőek az ÜPR-ben.

Kapcsolódó jogszabály:
119/2007. (X.18.) FVM rendelet a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről

06-80-263-244 − Zöld szám a biztonságos élelmiszerekért

A magyarországi „élelmiszer-kommandó”, azaz a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Kiemelt Ügyek Igazgatósága 2012 szeptembere óta működik. Az igazgatót, Helik Ferenc hatósági főállatorvost a tapasztalatokról kérdeztük.

Mit vizsgál a Kiemelt Ügyek Igazgatósága?

Főként az élelmiszerrel összefüggő szabálytalanságokat. Magyarország összes településén ellenőrizhetünk és intézkedhetünk azokban az egységekben, amelyek élelmiszert állítanak elő vagy forgalmaznak. Célunk az, hogy a nagyszámú vásárlót érintő, több megyére kiterjedő ügyekben vizsgálódjunk, akár egyszerre több helyen is. Fogyasztói, zöld számos bejelentések alapján, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), a rendőrség és saját információink alapján döntjük el, hogy hol végzünk ellenőrzést.

Milyen hatékonysággal dolgoznak?

Tavaly szeptember óta 147 alkalommal ellenőriztünk, 85%-ban találtunk szabálytalanságot. A találati arány mutatja, hogy célzatosan, gyanú alapján derítjük fel az ügyeket. Az eddigi munkánk eredményeként 1300 tonna, egészségre veszélyt jelentő terméket vontak ki a forgalomból. A termékek köre széles: zöldség, gyümölcs, fagyasztott élelmiszer, hús, száraztészta, növényvédő szer is akadt. A klasszikus élelmiszer-ellenőrzés mellett a figyelmünk kiterjed az olyan esetekre is, amikor állatvédelmi szempontból kell vizsgálódni. Volt olyan ügyünk, amikor 40, rossz körülmények közt tartott kutya elhelyezésében kellett eljárni.

Hány főből áll és hogyan dolgozik a csapatuk?

Tizenöten vagyunk, a létszámba a jogászunk és a titkárnőnk személye is beleértendő. Összeszokott csapatként, rugalmas időbeosztással végezzük az ellenőrzéseket, ez gyakran napi 24 órás ügyeletet, szolgálatot, mobilitást követel. Szoros stratégiai együttműködésben vagyunk a NAV-val. Az ő bevetési egységük, illetve a készenléti rendőrség gondoskodik a biztonságunkról, erre kiemelt esetekben szükség is van. Amikor egy-egy helyszínt ellenőrzünk, és ott szabálytalanságot találunk, azt az egységet később ismét felkeressük. A szabályok betartásában a távol-keleti éttermek jellemzően lazábbak másoknál, de együttműködésre készek.

A tapasztalatok alapján milyen az élelmiszer-biztonság Magyarországon?

Naponta körülbelül 10 ezer tonna élelmiszert fogyasztunk el, ennek csupán 5%-a volt kifogásolható minőségű. Erre alapozva mondhatjuk, hogy − a megyei igazgatóságok illetékességéhez tartozó − folyamatos ellenőrzésnek köszönhetően jó színvonalú, és az uniós átlagnál magasabb fokú az élelmiszer-biztonság. A több országot érintő, nagyobb járványok, mérgezések, hamisítások vagy (mint például legutóbb a lóhússal kapcsolatos) csalások egyike sem hazánkból eredt. Ennek ellenére tény marad az is, hogy az üzletekben árulnak romlott párizsit, lejárt szavatosságú termékeket. Az elsődleges felelősség a forgalmazóé, de a vásárlók is sokat tehetnek azért, hogy megóvják magukat az élelmiszer-eredetű megbetegedéstől.

Milyen óvintézkedéseket tegyen a fogyasztó?

A tudatos vásárlás a legfontosabb. Megszokott és bevált helyeken vásároljunk, ahol eddig sem volt problémánk az áruval. Legyünk tisztában avval, hogy meddig fogyasztható a termék, olvassuk el a jelöléseket. Mi magunk is úgy szállítsuk haza az élelmiszert, hogy nagybevásárláskor például ne tegyük ki több órás hőségnek a hűtést igénylő tejet, tejterméket, húst. Ha pedig vásárlás során bármilyen, élelmiszer-biztonsági szempontból kifogásolható termékkel találkozik, hívja a NÉBIH ingyenes Zöld számát: 06-80-263-244.