A magyar fogyasztók aflatoxin terhelését vizsgálták a Nébih szakemberei

A Debreceni Egyetem és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közös projektben vett részt: „A magyar fogyasztók rövid és hosszú távú aflatoxin-terhelésének meghatározása a tejtermékláncban és a kockázatkezelő intézkedések megalapozása”-címmel. A szakemberek megállapították, hogy a hazai lakosságot jelenleg nem fenyegeti jelentős aflatoxin egészségügyi kockázat. Bár azonnali ellenintézkedések nem szükségesek, a takarmányok és élelmiszerek folyamatos ellenőrzése a lehetséges aflatoxin szennyeződésekre mégis indokolt és javasolt.

A napjainkban zajló éghajlatváltozás egyik következménye, hogy az aflatoxinokat termelő penészgombák észak felé történő terjedése figyelhető meg Európában. Ez veszélyeztetheti a mérsékelt éghajlatú országok, köztük hazánk lakosságát is. Az aflatoxinok rákkeltő, immunrendszert gyengítő hatású mikotoxinok, amelyek különösen veszélyesek a fiatal korosztály számára.
E mikotoxinok közül az aflatoxin B1 (AFB1) a májban aflatoxin M1-é (AFM1) alakul át, amely szintén rákkeltő hatású, és megjelenik a tehéntejben, valamint a tejtermékekben. 

Az aflatoxin terhelést vizsgáló, nemzeti kiválósági program (azonosítószám: NKFIH 2018-1.2.1-NKP-2018-00002) eredménye alapján a magyar lakosságnak egyelőre nem kell jelentős mértékű aflatoxin-kockázattól tartania. Továbbra is elengedhetetlen azonban a takarmányok és élelmiszerek ellenőrzése a lehetséges szennyeződések kiszűrése miatt. A Nébih az Integrált Többéves Nemzeti Ellenőrzési Terve során, a lánc több pontján 130 tejminta és 200 takarmányminta vizsgálatát végzi el. 



A projekt során a Nébih és a Debreceni Egyetem szakemberei a tej AFM1 tartalmára vonatkozóan (>0,02 μg/kg) cselekvési küszöbértéket határoztak meg. A 2023/915 uniós rendelet alapján a tejre vonatkozó AFM1 határérték 0,050 μg/kg. A cselekvési küszöbérték  elérésekor a projekt résztvevői olyan cselekvési tervet léptettek életbe, amelynek segítségével sikerült visszaszorítani a tej toxintartalmát a küszöbérték alá. A küszöbérték feletti eredmény azt jelezte, hogy a napi elegytejbe olyan tejtermelő gazdaságok napi tejtermelése keveredett, amelyek esetén a normál szintnél magasabb toxintartalom jelent meg.

Ez alapján a következő időszakban minden telepnél egyedi mintavétel és az önellenőrzési rendszer felülvizsgálata történt meg. Amelyik telep esetében bebizonyosodott, hogy a takarmány szennyezett volt, ott toxinkötővel vagy a takarmány cseréjével biztosították, hogy a magas toxinszint újra a normál szintre csökkenjen. Emellett a projekteredmények alapján javaslatot tettek a hatósági aflatoxin monitoring terv módosítására is. 

A mikroparcellás Aspergillus flavus (az egyik legelterjedtebb aflatoxint termelő penészgomba) fertőzési kísérletei és mikrometeorológiai mérései nyomán kiderült, hogy a penészgomba elterjedését jelentősen befolyásolta a hőmérséklet és a légköri szárazság. Az aflatoxin termelést pedig a rendkívül magas napi maximum hőmérsékletek határozták meg (különösen 35^oC felett).
A projekt szakértői szerint a mikroparcellás kísérleti eredményeik hozzájárulhatnak egy, a Kárpát-medence sajátosságait figyelembe vevő, Aspergillus flavus fejlődési és toxintermelési kockázatbecslő modell létrehozásához.

A projektben jelentős analitikai fejlesztést is végrehajtottak a silótakarmányok, valamint a keveréktakarmányok AFB1 tartalmának gyors és kellő pontosságú meghatározása érdekében. Továbbá metagenomikai és mikrobiológiai tenyésztéses módszereket alkalmazva, először nyertek átfogó képet a hazai takarmányok baktérium és élesztő összetételével kapcsolatban. 

Kedvezőtlen tapasztalatok a laboratóriumok aflatoxin körvizsgálatán

A Nébih ingyenes jártassági tesztet, ún. körvizsgálatot szervezett decemberben a magán laboratóriumok számára, hogy hatósági segítséggel ellenőrizhessék, mennyire pontosak az aflatoxin mérésére irányuló vizsgálataik. A lehetőséggel a megkeresett 78 laboratóriumból csupán 14 élt, amelyek közül hat esetben kell számottevő segítséget nyújtania a Nébih-nek a vizsgálati precizitás helyreállításához.

Az idei forró, aszályos év különösen kedvezett a gombatoxinok megjelenésének a takarmányokban, ami nehéz helyzetbe hozza a tejágazatot is. A fogyasztók egészségének megóvása érdekében – a hatósági ellenőrzések mellett – az előállítók részéről elengedhetetlenek az önellenőrző vizsgálatok. Ezek legegyszerűbb és leggyorsabb módja jelenleg a tej és tejtermékek vizsgálata, mely képet ad a takarmány átlagos szennyezettségéről.

Az aflatoxin vizsgálatok megfelelő végzéséhez a Nébih ingyenesen megszervezett egy ún. körvizsgálatot, jártassági tesztet. Ennek során a résztvevő laboratóriumok ismeretlen szennyezettségű tejet kaptak, amit a napi munkájuk során használt módszerrel kellett megvizsgálniuk. Az eredmények értékelése megmutatta, hogy a laboratórium milyen pontosan mér.

A minőségbiztosítási szempontból mértékadó lehetőséget 78 laboratórium számára ajánlotta fel a hivatal, azzal azonban csupán 14 vállalat élt. Az alábbi laboratóriumok vállalták a körvizsgálatban való részvételt, megmutatva, hogy számukra a pontos munkavégzés, ezáltal a fogyasztók védelme kiemelten fontos: 

• Adutrade Kft.
• Alföldi Tej Értékesítő és Beszerző Kft.
• Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. Takarmányanalitikai Laboratórium
• Bálint Analitika Mérnöki Kutató és Szolgáltató Kft. Laboratórium
• Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. Vizsgálólaboratórium
• East Milk Kft.
• Eurofins Food Analytica Kft.
• Kuntej Zrt.
• Óvártek Zrt
• Pusztaszabolcsi Agrár Zrt.
• SGS Hungária Kft. Élelmiszer-mikrobiológiai Laboratórium
• Sole-Mizo Zrt. Bácsbokod
• Sole-Mizo Zrt. Szeged
• Tejfarm Kft. (Kisszállási Tej Kft.)

A körvizsgálat fontosságát alátámasztja, hogy a hivatalos értékelés szerint 5 laboratórium nem megfelelő eredményt adott. További 1 laboratóriumban ugyan a megengedett hibahatáron belül mértek, azonban alacsony eredményt adott a vizsgálat, így fals negatívként értékelték a tej szennyezettségét. Az érintett laboratóriumoknak részletes tájékoztatást, továbbá igény esetén szakmai támogatást nyújt a Nébih Nemzeti Referencia Laboratóriuma.

Az aflatoxin szennyezés megelőzéséről állított össze kistermelői tájékoztatót a Nébih

A Nébih összegyűjtötte a kistermelők számára azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyek segítségével hatékonyan csökkenthetik tejtermékeikben az aflatoxin szennyezés kockázatát.

Az idei forró, aszályos nyár miatt megnőtt a veszélye a penészgombák által termelt gombatoxinok megjelenésének a takarmányokban, így az élelmiszerekben is. A helyzet a tejtermelő ágazat minden szereplőjétől megköveteli, hogy kiegészítő intézkedéseket tegyenek termékeik szennyezettségének megelőzéséért. Speciális helyzetben vannak a hagyományos technológiával, kisebb mennyiségben, magas minőségű termékeket előállító kistermelők. A Nébih összegyűjtötte számukra, hogy mire figyeljenek a tej- és tejtermékek mikotoxin szennyezés okozta kockázatának csökkentése érdekében: https://portal.nebih.gov.hu/-/hogyan-csokkentheto-a-nikotoxin-szennyezes-kockazata-a-tej-es-tejtermekekben

Magas aflatoxin-szennyezés kockázat - kiemelt hatósági és vállalkozói figyelem indokolt a takarmányoknál, tej és tejtermékeknél

Országos célellenőrzést rendelt el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) miután közvetlen fogyasztásra szánt tejtermékekben határérték feletti mennyiségben mutatott ki aflatoxin-szennyezést a hatóság laboratóriuma. Az érintett tételek nincsenek forgalomban, a hazai tej és tejtermékek biztonsággal fogyaszthatók. A szennyezés takarmány eredetű, ezért kiemelten fontos, hogy a gabonatermesztők, az állattartók és a tejfeldolgozók egyaránt rendszeresen önellenőrző vizsgálatokat végezzenek.

Kismértékben határérték feletti mennyiségben mutatott ki aflatoxin szennyezést egy Győr-Moson-Sopron megyei tejüzem termékeiben a Nébih laboratóriuma, ezért – az aktuális iparági körülményeket és kockázati tényezőket figyelembe véve – a hatóság országos célellenőrzést rendelt el múlt héten. Az érintett tételek kereskedelmi forgalomban nem kaphatók. A további vizsgálatok mostanáig nem tártak fel újabb szennyezett késztermékeket, a hazai tej és tejtermékek biztonsággal fogyaszthatók!

Az idei év időjárása különösen kedvezett a kukoricánál a penészgombák szaporodásának és az általuk termelt toxinszennyeződés kialakulásának, ami a szennyezett takarmány elfogyasztásával átkerülhet a tejbe is. A hatóság emiatt a takarmány-, valamint a tejágazatot egyaránt vizsgálja, azok képviselőivel pedig szoros és folyamatos kapcsolatot tart.

Az ismert kockázat miatt kiemelten fontos minden érintett szereplő részéről a felelős vállalkozói magatartás. A toxinok jelenlétét az élelmiszerláncból nem lehet teljes mértékben kiküszöbölni, azonban mindent meg kell tenni a toxinmennyiség csökkentése és a termékekben határérték alatti értéken való tartása érdekében. Ez a vállalkozások részéről rendszeres önellenőrző vizsgálatok elvégzésével valósítható meg, probléma, gyanú esetén pedig haladéktalanul értesíteniük kell a hatóságot. Fontos, hogy az esetleges pozitív, azaz határérték feletti eredményről a magán laboratóriumok is kötelesek tájékoztatni a Nébih-et.

A tejelő teheneknek szánt takarmányok aflatoxin-szennyezettségének csökkentési lehetőségeiről hasznos tanácsok olvasható a Nébih tájékoztatójában: https://portal.nebih.gov.hu/-/tejelo-tehen-takarmanyok-aflatoxin-szennyezettsegenek-csokkentesi-lehetosegei

A kiemelt ellenőrzés nem talált szennyezett tejterméket

Az aflatoxin szennyezettség hatékony kiszűrése érdekében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatósága (ÉTbI) kiemelten vizsgálja a hazai takarmányokat és a nyerstejet.

Az elmúlt napokban az egyik szarajevói napilap internetes száma arról tudósította olvasóit, hogy magasabb aflatoxin-tartalom miatt több tejet kivontak a forgalomból. A magyar élelmiszerbiztonsági hatóság ezzel kapcsolatosan hivatalos értesítést eddig nem kapott a boszniai társhatóságtól.

Az aflatoxinok a természetben előforduló gombatoxinok. Jellemzően a trópusi, szubtrópusi országok fehérjében gazdag terményeit (pisztácia, mandula, köles, rizs, kávé stb.) károsítja és főleg az import élelmiszerekkel és takarmányokkal (gyapotmag, szója) kerül hazánkba, de – különösen öntözött területeken – a klímaváltozással, a globális felmelegedéssel párhuzamosan először Dél-Európában, majd a tavalyi évtől Közép-Európában is kedvező ökológiai viszonyok alakultak ki az Aspergillusok szaporodásához.

Az aflatoxinok a táplálékkal kerülhetnek az emberi szervezetbe, ahol génkárosító és rákkeltő hatást fejtenek ki, ezért mind az élelmiszerekben, mind a takarmányokban a még megengedhető határérték szigorúan szabályozott. Az emberre a legnagyobb veszélyt az aflatoxin tejben megjelenő, úgynevezett. aflatoxin M1 metabolitja jelenti.

A szakembereink az aflatoxint is rendszeresen vizsgálják azokban a termékekben, amelyek az ezt termelő penészgombára érzékenyek. Magyarországon előállított tej, illetve tejtermék hatósági visszavonására aflatoxin szennyezés miatt ezidáig nem volt szükség. Ez annak is köszönhető, hogy a tejfeldolgozó vállalkozások jelentős része – a hatóság figyelemfelhívó tájékoztatását követően – önellenőrzés keretében, még feldolgozás előtt vizsgálja vagy vizsgáltatja a nyerstej aflatoxin tartalmát.

Magyarországon – a szokatlan időjárás miatt – tavaly év végén jelentkezett a probléma, amelyet a magyar hatóság kiemelt kockázati tényezőként kezel. Ezért a NÉBIH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatósága fokozottan ellenőrzi a hazai takarmánykukoricát, és a nyerstejet.

Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság