2030-ra a felére csökkenhet az élelmiszerhulladék-termelés Európában

Fejenként a felére csökkenhet az élelmiszerhulladék-termelés Európában 2030-ra, ha megvalósulnak az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és az Európai Unió új szándéknyilatkozatában kitűzött célok. A nemzetközi akcióhoz a NÉBIH is csatlakozott a „Maradék nélkül” elnevezésű programja révén. A szándéknyilatkozat az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem mellett az antimikrobiális rezisztencia (AMR) növekvő fenyegetésére is felhívja a figyelmet.

Új szándéknyilatkozatot bocsátott ki a FAO és az EU, melynek fő célja, hogy a felére mérsékelje a fejenkénti élelmiszerhulladék-termelést 2030-ig. A dokumentum ünnepélyes aláírására a FAO római központjában került sor. Az ENSZ új Fenntartható Fejlődési Célok globális programjával maximálisan összehangolt elvi kinyilvánítás az antimikrobiális rezisztencia (AMR) gazdaságokban és élelmiszerrendszerekben való terjedése ellen is hathatós fellépést tervez.

Az új szándéknyilatkozat létrejöttét az a felismerés indokolta, miszerint globálisan az emberi fogyasztásra megtermelt élelmiszer harmada – 1,3 milliárd tonna – vész kárba évente, amely a természeti források elpazarlása mellett komoly anyagi veszteséget is jelent. Az EU becslése szerint csak Európában mintegy 88 millió tonna élelmiszer-hulladék képződik egyetlen év alatt, melynek anyagi vonzata megközelíti a 143 milliárd eurót.

Az összes élelmiszer-veszteség fele a rendelkezésre álló élelmiszerkészlet etikátlan pazarlásának eredménye. Mivel a jelenlegi, irreális mértékű hulladékképzés tudatos fogyasztói magatartással elkerülhető lenne, a FAO – EU közös szándéknyilatkozata elsősorban a társadalom, azon belül az egyének felelősségére hívja fel a figyelmet.

A FAO és az EU új szándéknyilatkozatáról ezen cikkünkben olvashatnak bővebben.

Tiltott módon malacok kapták a moslékot a menhelyi kutyák helyett

Egy többszereplős csalás leleplezése érdekében egy időben három helyszínen tartottak ellenőrzést május 29-én Győr-Moson-Sopron és Vas megyében a NÉBIH szakemberei. Az állati eredetű melléktermékek visszagyűjtését végző cégtől papíron egy állatmenhelyhez került mintegy 2500 tonna élelmiszer-hulladék, vélhetően azonban több sertéstelep állataival etették fel azt.  A gazdasági haszonállatok moslékkal történő etetése szigorúan tilos, mivel annak komoly járványügyi kockázata van!

A Győr-Moson-Sopron megyei vállalkozás engedéllyel gyűjtött állati eredetű melléktermékeket. Az élelmiszer-hulladékot áruházakból, kórházakból, közétkeztetőktől és vendéglátóhelyekről szállították el a Dunántúl teljes területén.

A cég csak tavaly több mint 2500 tonna élelmiszer-hulladékot gyűjtött, amelyből mindössze 24 tonna került legálisan működő ártalmatlanító helyre. A fennmaradó csaknem 2500 tonna moslék felhasználását papíron egy, az ügyfél elmondása szerint átlagosan 100 fős létszámú kutyamenhely igazolta, valójában azonban részben az ellenőrzés harmadik helyszínére, egy Vas megyei sertéstelepre szállították.

Az élelmiszer-hulladékok (élelmiszertermelő) gazdasági haszonállatokkal történő feletetése szigorúan tilos, mivel annak komoly köz- és állategészségügyi kockázata van. Az élő állatokkal történő közvetítés mellett ugyanis az élelmiszer-hulladék az egyik legfontosabb fertőzésközvetítő anyag, például a klasszikus sertéspestis esetében.

A sertéstelepen a szakemberek érkezésekor éppen az élelmiszer-hulladék lerakodását végezték.  A telep sem a takarmány beszállítására vonatkozó dokumentummal, sem állomány-nyilvántartással nem rendelkezett, emellett a kötelező állat-egészségügyi mentesítési programokban sem vett részt. A feltárt szabálytalanságok miatt az ott tartott állatokra vonatkozóan a NÉBIH azonnali hatállyal forgalmi korlátozást rendelt el, valamint előírta a sertések állategészségügyi státuszának tisztázását és az állati eredetű moslék arra jogosulttal történő elszállíttatását.

Az ügyben érintett valamennyi céggel szemben a hatóság eljárást indított. A Győr-Moson-Sopron megyei vállalkozás által begyűjtött hulladék további felhasználóinak felderítésére folyamatban van. A hatóság előzetes számításai szerint kb. 35-50 sertéstelepre kerülhetett jogszabály ellenesen a moslék az elmúlt években.

Az afrikai sertéspestis (ASP) magyar határ melletti megjelenése miatt az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság kiemelt figyelemmel és szigorral fogja megkövetelni és ellenőrizni az élelmiszer-hulladék etetésének tilalmát.

Az afrikai sertéspestisben elpusztult kárpátaljai vaddisznó esete kapcsán ugyanis tovább nőt a kockázata, hogy Magyarországon is megjelenhet az ASP vírusa, mely a sertéságazat valamennyi szereplőjének komoly gazdasági hátrányt okozna. A betegség hazai megjelenésével egyrészt korlátozzák az EU-ba irányuló élő sertés, sertéshús, sertéshúskészítmények kiszállítását, másrészt a harmadik országok is teljes kereskedelmi tilalmat vezetnek be a sertéshúsra, húskészítményekre.

Kapcsolódó anyagok:
közlemény letölthető formában
képek tömörítve

Az ellenőrzés közben feltárt hibákat, hiányosságokat bemutató videó a cikkben leírtak vizuális bemutatására szolgál, többletinformációt nem tartalmaz.