Tájékoztató az állami horgászjegyről és az éves területi engedéllyel kifogható halak mennyiségéről

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ismételten felhívja a horgászok figyelmét arra, hogy Magyarországon nincs olyan vízterület, ahová nem szükséges állami horgászjegyet váltaniuk a horgászati tevékenységhez. Az állami horgászjegyen túl területi engedély megváltása is kötelező. Fontos változás, hogy éves területi engedéllyel a naponta kifogható darabszámmal is védett halfajokból évente összesen legfeljebb 100 darab fogható ki az adott vízterületből.

A Nébih korábbi tájékoztatásait megerősítve, ismételten felhívjuk a hazánkban horgászók figyelmét, hogy a horgászati tevékenység végzéséhez Magyarország minden halgazdálkodási vízterületén állami horgászjegyet szükséges váltaniuk. Ez alól – a különböző horgászfórumokon terjedő híresztelésekkel ellentétben – a magántulajdonban lévő, nem nyilvántartott vízterületek sem jelentenek kivételt.

Az állami horgászjegy megváltása a nem nyilvántartott vízterületen is kötelező, ezekre a vízterületekre azonban egyéb szabályok is vonatkoznak. A nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületekre nem adható ki területi jegy, továbbá azokba tilos halat telepíteni, illetve a nem nyilvántartott vízterületből kifogni és megtartani csak idegen honos halfajt lehet. Azt a személyt, aki nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületbe halat telepít, illetve ezeken a vizeken állami horgászjegy nélkül horgászatot engedélyez, a hatóság halgazdálkodási bírsággal sújtja, az engedély nélkül horgászó személy pedig halvédelmi bírságra és a horgászati tevékenységtől történő eltiltásra számíthat.

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. CII. törvény végrehajtási rendeletébe (Vhr) új elemként került be, hogy egy horgásznak egy évben egy adott halgazdálkodási vízterületre csak egy darab érvényes, éves területi jegye lehet (27.§ (8) bek.). A Vhr. 9. mellékletében szerepel az az új rendelkezés, hogy "A naponta kifogható darabszámmal is védett halfajokból éves területi engedéllyel évente összesen legfeljebb 100 db fogható ki."

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a horgász az éves területi jegye birtokában egy adott vízterületen kifogta a 100 darabos „kvótát”, újabb éves jegyet ugyanoda már nem válthat. A korlátozás kizárólag az éves területi jegyekre vonatkozik, vagyis a horgász a kvóta túllépését követően is jogosult lehet napi vagy heti jegy váltására, amennyiben a halgazdálkodásra jogosult a helyi horgászrendjében erről másként nem rendelkezik.

A Nébih kéri az érintetteket, hogy a horgászattal, halvédelemmel kapcsolatos kérdéseiket juttassák el az allamihalor@nebih.gov.hu e-mail címre, illetve keressék a Nébih Állami Halőri Szolgálatának munkatársait a FeHoVa-n a „G” pavilon 34D standján.

Hazánkban a horgászat az egyik legnépszerűbb szabadidős tevékenység - Jelentős mértékben növekszik a regisztrált horgászok létszáma

A turista horgászjegy kiadási és információs rendszer (TUHIR) indulása óta - 2014. május 1-je -, ez idáig mintegy negyvenötezren regisztráltak a TUHIR online felületen, és összesen több mint harmincegyezeren igényelték a váltás napjától számítva 90 napra érvényes turista állami horgászjegyet.

A több mint harmincezres szám azt jelenti, hogy a regisztrálók 70%-a ténylegesen kiváltja a turista állami horgászjegyet és annak birtokában veszi kezébe horgászfelszerelését, hogy hódoljon a horgászat szenvedélyének.

Tavaly több mint tízezerötszázan váltották ki a turista állami horgászjegyet, és örömteli hír, hogy 2018-ban tovább nő az érdeklődés a turista állami horgászjegy iránt. Ez év első három hónapjában ugyanis 60%-kal többen váltották ki a turista állami horgászjegyet, mint 2017 első negyedévében.  

Jó hír, hogy nemcsak a turista állami horgászjegyet kiváltók száma növekszik jelentős mértékben, hanem az akár 13 hónapra is érvényes állami horgászjegyet kiváltó regisztrált horgászok száma is.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2013 óta működteti a horgász és horgászjegy nyilvántartó programot (HHJNY, korábban SZÁK szakrendszer), amelyben többek között az állami horgászjegyet kiváltó regisztrált horgászok létszáma, korcsoport szerinti megoszlása is látható. Ennek eredményeként elmondható, hogy 2017-ben több mint 442 ezer horgász váltotta ki az állami horgászjegyet, hogy akár csak pár órát, egy hétvégét, vagy akár hosszabb időt is a vízparton töltsön horgászattal.

Külön kiemelendő az elmúlt években történt gyerekhorgászok létszámának (mintegy 60 ezer fő) növekedése, akik talán a legfontosabb részét alkotják  a jelenlegi horgásztársadalomnak, hiszen belőlük válhatna előbb ifjúsági, majd felnőtt horgászok. Várhatóan a létszámuk a jövőben is jelentősen emelkedni fog, köszönhetően annak, hogy országos szinten támogatásban részesülnek, úgymint pl. ingyen kapják az állami horgászjegyet, vagy egyes halgazdálkodásra jogosult ingyenesen biztosít részükre területi jegyet is.

Sajnálatos tapasztalat, hogy a gyermekhorgászok mindössze 1/5-e válik ifjúsági horgásszá, amely viszont nagyon alacsony szám a jövőt tekintve. A szakrendszer adatiból az is kiderül, hogy a horgásztársadalom csaknem 80%-át a felnőtt horgászok, 6%-át pedig a 70. életévüket betöltött személyek teszik ki.

2018. évben várhatóan tovább növekszik a regisztrált horgászok létszáma.

Összehasonlítva a 2017. év első három hónapjában és az idei év első negyedévében állami horgászjegyet kiváltó regisztrált horgászok létszámát, elmondható, hogy ez év első három hónapjában 23 ezer fővel többen váltották ki az állami horgászjegyet, hogy megéljék a horgászat nyújtotta élményeket.

A Nébih Földművelésügyi Igazgatósága által működtetett különböző szakrendszerekben rögzített adatok alapján kijelenthető, hogy az ország ténylegesen regisztrált horgászainak létszáma az elmúlt éveket tekintve folyamatosan növekszik, és a növekedés még várhatóan 1-2 évig biztosan tartani fog. A növekedés eredményeként 2020-ra a regisztrált horgászok létszáma elérheti az 500 ezer főt is.

A regisztrált horgászlétszám jelentős növekedésének több oka is van.

Az egyik lehetséges ok, a médiában történő jogszerű horgászati tevékenységgel kapcsolatos folyamatos tájékoztatók megjelenése, az interneten történő felhívások, „hírelések”, valamint a vonatkozó jogszabályi rendelkezések is elősegítik a horgászat, mint ágazat kifehérítését, amely nemzetgazdasági jelentősége egyáltalán nem elhanyagolható.

Nem elválaszthatatlan része a növekedésnek a 2015. május 1-jén megalakult, Nébih által működtetett állami halőri szolgálat munkássága sem. Az állami halőri szolgálat országos hatáskörrel rendelkezik, melynek értelmében az állami halászati őrök Magyarország területén található nyilvántartott és nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületein, valamint haltermelő létesítményein is jogosultak a horgászok és halászok halfogásra jogosító okmányainak ellenőrzésére. Az állami halászati őrök intézkedési jogköre kiterjed a vendéglátó egységek, halboltok és más halárusító helyeken a hal, haltermékek nyomon követhetőségének ellenőrzésére is. Az állami halászati őri szolgálat fennállása óta több mint 15 ezer horgászt és halászt ellenőrzött, és több mint 500 esetben került sor halvédelmi bírság kiszabására, valamint a több mint 600 étterem, halbolt ellenőrzése során mintegy 50 esetben tártak fel szabálytalanságokat és kezdeményezett a hatóság eljárást.

A folyamatos ellenőrzések, tájékoztatók, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések eredményeként egyre több olyan horgász váltja ki az állami horgászjegyet, akik eddig „láthatatlanok” voltak a rendszerben, mivel nagyrészt olyan vízterületen horgásztak, ahol az ingatlan tulajdonosa vagy üzemeltetője, halfogásra jogosító okmányok megléte nélkül csak a napi horgászati díj megfizetését kérte a horgászoktól.

A jogszabályi rendelkezés értelmében 2014-től kötelező a horgász és horgászjegy nyilvántartó program használata az állami horgászjegyet kiadó szervezetek részére, így ezek a horgászok is szépen-lassan bekerülnek a nyilvántartásba.

A horgászokon túl, a Nébih által működtetett elektronikus nyilvántartásba (VIZA program) kerülnek hazánk halgazdálkodási vízterületei is, melyek összterülete mintegy 160.000 hektárnyi nyilvántartott vízfelületet jelent a horgászni vágyóknak. A szakrendszerben regisztrált horgászok létszámát, valamint a hazánkban nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek nagyságát tekintve az egy horgászra jutó vízfelület nagysága 0,41 ha körüli terület, amely semmiképpen sem mondható kevésnek.

Már a halastavakon is kötelező állami horgászjegyet váltani

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a horgászok figyelmét, hogy 2018. január 1-jétől már a halgazdálkodási létesítményeken, halastavakon történő horgászat esetén is kötelező állami horgászjegyet vagy turista állami horgászjegyet váltani. Az engedélyváltás elmulasztása súlyos szankciókat von maga után. A vonatkozó jogszabályok ismeretének hiánya senkit sem mentesít az előírások betartása alól.

A hatályos jogszabályok alapján hazánkban horgászati tevékenységet halgazdálkodási vízterületen és halgazdálkodási létesítményben kizárólag állami horgászjegy vagy turista állami horgászjegy birtokában lehet folytatni. Ennek hiányában a jogosulatlan horgászat halvédelmi bírság kiszabását és a horgászjegy váltásától történő eltiltást vonja maga után.

Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen (víztérkóddal rendelkező vizek) az állami vagy turista állami horgászjegy mellett a halgazdálkodásra jogosult által kiadott területi jegy megváltása is szükséges, és – a jogszabályi előírásokon túl – a halgazdálkodásra jogosult által meghatározott feltételek betartása is kötelező.

Nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen (nincs víztérkódja és nem halastó) az állami vagy turista állami horgászjegy birtokában lehet horgászni, illetve onnan elvinni csak idegenhonos halfajokat lehet. A Nébih felhívja a horgászok figyelmét, hogy a jogszabályban előírt kötelezettségek betartása alól a magántulajdonban lévő úgynevezett „horgásztavak” (nem összekeverendő a halastóval) sem mentesülnek!

A halastavak esetében (szintén nincs víztérkódja), amennyiben nem egyértelmű, hogy a horgászni kívánt víz nem nyilvántartott vízterület vagy halastó, az üzemeltetőtől kell felvilágosítást kérni, hogy a létesítmény rendelkezik-e FELIR azonosítóval. A FELIR azonosító megléte a haltermelési létesítmények esetében kötelező.

Nem árt az elővigyázatosság: a horgásztavakon is kötelező az állami horgászjegy!

A NÉBIH felhívja a horgászok figyelmét, hogy Magyarországon horgászati tevékenység kizárólag állami horgászjegy birtokában folytatható. A nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken – ideértve a hazai horgásztavak túlnyomó többségét – a horgászjegy kiváltása kötelező, annak elmulasztása pedig súlyos szankciókat von maga után. A vonatkozó jogszabályok ismeretének hiánya senkit sem mentesít az előírások betartása alól.

Az érvényben lévő jogszabályok alapján hazánkban horgászati tevékenységet kizárólag állami horgászjegy birtokában lehet folytatni. Ennek hiányában az illegális horgászat halvédelmi bírság kiszabását és a horgászjegyváltástól történő eltiltást vonja maga után.

E jogkövetkezmények alól egyedül a halastavak (haltermelési létesítmények) esetében mentesülhetnek a horgászok. Halastónak minősül az elsődlegesen haltermelési célokat szolgáló – kifejezetten e célra tervezett és engedélyezett – haltermelési létesítmény, amely vízfeltöltést és lecsapolást biztosító műtárgyakkal rendelkezik, ideértve a teleltető, raktár- és ivadéknevelő tavakat, valamint a táp- és lecsapoló csatornákat.

Magyarországon minden olyan vízterület, amely nem halastó, azonban a hal életfeltételei benne biztosítottak, halgazdálkodási vízterületnek minősül. Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen horgászati tevékenységet csak az állami horgászjegy kiváltását követően, névre szóló területi engedély birtokában, a jogszabályban meghatározott eszközökkel lehet folytatni, meghatározott fajú és mennyiségű halra vonatkozóan. Nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen – szintén állami horgászjegy birtokában – csak az invazív halfajokat lehet megtartani.

A NÉBIH felhívja a horgászok figyelmét, hogy a jogszabályban előírt kötelezettségek betartása alól a magántulajdonban lévő horgásztavak sem mentesülnek! A rájuk alkalmazandó szabályozás a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületekével azonos.

Érdemes tehát kétkedve fogadni a megtévesztő, sok esetben túlzottan kecsegtető hirdetéseket, miszerint az érintett tavon való horgászathoz nem kell állami horgászjegyet váltani, kettőnél több bottal is lehet horgászni vagy esetleg nem érvényesek a különböző tilalmak.

A bizonytalanságok eloszlatása, valamint a jogsértések, szankciók elkerülése érdekében a NÉBIH várja a horgászok kérdéseit az allamihalor@nebih.gov.hu e-mail címre.

Letölthető anyag:
A közlemény letölthető formátumban