Közétkeztetéssel kapcsolatos gyakran ismételt kérdések - kozetkeztetes
Közétkeztetéssel kapcsolatos gyakran ismételt kérdések
-
"Közétkeztetési közbeszerzési rendelettel” kapcsolatos kérdések
-
A „közétkeztetési közbeszerzési rendeletben” említett helyi termék a kistermelői termékeket jelenti?
Nem, a közétkeztetési közbeszerzések esetén a helyi termék fogalma alatt nemcsak a kistermelői termékeket érthetjük, hanem ide tartoznak a rendelet 2.§ c) pontja szerinti termékek is, például a KMÉ-védjegyes vagy az oltalom alatt álló feldolgozott élelmiszerek.
-
Hogyan tudják felvenni a közétkeztetők a kapcsolatot a kistermelőkkel?
Az eddigi tapasztalatok alapján az üzemeltetők többnyire ismerik a helyi kistermelőket. Ettől függetlenül a Nébih közétkeztetési aloldalán több keresőfelület létrehozásával is szeretné támogatni a közétkeztetés szereplőinek „egymásra találását”, amelynek része többek közt a kistermelők adatbázisának megjelenítése is.
-
Mit takar az „ellenőrzött ökológiai gazdálkodás” fogalma a „közétkeztetési közbeszerzési rendelet” szempontjából, mely termékek tartoznak e körbe?
Ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó termék: Az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről uniós jogszabály rendelkezik (848/2018/EK rendelet), amelynek előírásait az Éltv., valamint a 34/2013. (V.14.) VM rendelet ültette át a hazai jogrendbe. A szabályozások rögzítik, hogy ökológiai termelésre utaló kifejezéssel csak olyan élelmiszer hozható forgalomba, amely megfelel az uniós és hazai jogszabályban foglaltaknak és a tagállami hatóság által elismert tanúsító szervezet ellenőrizte és állította ki a tanúsítványt.
Magyarországon a Nébih ismeri el az ökológiai tanúsítószervezeteket, melyek jelenleg a Biokontroll Hungária Kft. (HU-ÖKO-01), valamint a Bio Garancia Kft. (HU-ÖKO-02) (További információ: https://portal.nebih.gov.hu/-/tanusito-szervezetek-magyarorszagon.) Vagyis kizárólag az ezen szervezetek által tanúsított termékek felnek meg a fogalomnak.Az eljárásban előírt címke: az eredetmegjelöléssel és földrajzi jelzésekkel ellátott termékek (összefoglaló néven uniós minőségrendszerek) és a nemzeti minőségrendszer jelzéssel ellátott termékek tartoznak ide. (A kormányrendelet 2.§ c) pontjában olvasható.)
- Uniós minőségrendszer az oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM), az oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ), valamint a hagyományos különleges termék (HKT).
- Jelenleg Magyarországon a nemzeti elismerési rendelet (26/2019. (X.1.) AM rendelet) alapján és az uniós notifikációs eljáráson is megfelelt nemzeti minőségrendszer a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszer, így az ilyen címkével ellátott termékek tartoznak ide.
-
Van olyan minimum eredmény, amit el kell érnie a közétkeztetőnek a Minőségvezérelt Közétkeztetés Program (MKP) audit során, ahhoz, hogy 2021. szeptember 1-jétől közétkeztetéssel kapcsolatos közbeszerzéseken indulhasson?
A kormányrendelet „csupán” alkalmassági feltételként írja elő a főzőkonyha minősítési eredményeinek benyújtását (4.§ (1) bekezdés b) pont), de annak eredményére vonatkozóan nem határoz meg kötelezően teljesítendő minimumot. Ezek alapján magának a minősítésnek a megléte az alkalmassági követelmény, hasonlóan a FELIR azonosító meglétéhez.
-
Beépül a „közétkeztetési közbeszerzési rendelet” 4.§ (2) bekezdésben előírtak teljesítésének vizsgálata a Minőségvezérelt Közétkeztetés Program minősítési szempontrendszerébe?
Nem, ez nem épül be a minősítési szempontrendszerbe. A minősítés továbbra is az Éltv. (23.§ (5) bekezdés) alapján, az ott meghatározott élelmiszerhigiéniai, élelmiszerbiztonsági és élelmiszerminőségi szempontok szerint történik.
-
A „közétkeztetési közbeszerzési rendelet” adatszolgáltatási kötelezettséget is előír a közétkeztetőknek, mind a Nébih, mind az NNK felé. Hogyan kell ezt teljesíteni? Milyen időszakokra vonatkozó adatszolgáltatásra készüljenek fel a közétkeztetők?
A „közétkeztetési közbeszerzési rendeletben” szereplő előírások teljesítésének ellenőrzését éves időintervallumban tervezzük, a szezonalitás hatásait is figyelembe véve. Ennek megfelelően az első ellenőrzési év 2022. lesz. Az előírt adatszolgáltatást már 2022-ben teljesíthetik az érintettek, viszont az adatok értékelése majd csak az egész évre vonatkozó információk birtokában, azaz a következő évben, 2023-ban történik meg.
Az adatszolgáltatási és ellenőrzési rendszer pontos koncepciójának kidolgozása folyamatban van.
-
Milyen szankcióra számíthat a közétkeztető, ha egy adatszolgáltatási részidőszakban a termék összértékre vonatkozó 60-80% nem teljesül?
Az esetleges szankciókról folynak az egyeztetések a Közbeszerzési Hatósággal. A szükséges végrehajtási rendelet kidolgozására ezt követően kerül sor.
-
Nem magyarországi székhelyű cégektől hogyan várható el a FELIR azonosító?
Amennyiben a más tagállamban letelepedett gazdasági szereplő Magyarországon kíván élelmiszerlánc-tevékenységet folytatni, úgy a magyar hatóságoknál is be kell jelentkeznie. Ekkor – az Éltv. rendelkezései alapján (38/B.§ (2) bekezdés) – az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv FELIR azonosítót állapít meg részére. Ennek megfelelően a nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplőkkel kapcsolatban is előírható az alkalmasságuk igazolására a FELIR azonosító.
-
-
Minőségvezérelt Közétkeztetés Programmal (MKP) kapcsolatos kérdések
-
Mi alapján történik az MKP minősítés?
Az élelmiszerhigiéniai, élelmiszerbiztonsági és élelmiszerminőségi minősítés egységes. A főzőkonyhák minősítése azonos szempontok szerint, egy bárki által megismerhető, nyilvános checklista alapján történik (link az aloldalra). A minősítést végző auditorok szintén egységes képzésben, valamint folyamatos továbbképzésen vesznek részt, és az ő “auditálásuk” is rendszeres.
-
Miért szűnt meg a „fejlesztés alatt, jobb minősítésre pályázik” értékelési opció a minősítési eredmények közzététele során?
A kivezetés felmenő rendszerben, az újraminősítések során történik.
A Minőségvezérelt Közétkeztetés Program célja változatlanul a közétkeztetés színvonalának fejlesztése és a minőségbeli javításra ösztönzés, annak továbbra sincs közvetlen hatósági következménye.
Az eredmények nyilvánosságra hozatalával a jó és jeles eredményeket szeretnénk kiemelni, egyúttal motiválni azokat a létesítményeket, amelyek idáig még nem kívántak javítani a 80% alatti eredményükön. Emellett az eredmények közlése hozzájárul a fogyasztók, valamint a döntéshozók pontosabb, egzakt informálásához is.
-
-
Általános szakmai kérdések a közétkeztetéssel kapcsolatban
-
Kinek a feladata a diétás étrend biztosítása nevelési-oktatási intézményben?
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21/A. § (1) b) pontja szerint, ha a szülő, törvényes képviselő eltérően nem rendelkezik, az intézményi gyermekétkeztetés keretében (a nem bentlakásos intézményekben) a gyermekek és a tanulók számára a nevelési/tanítási napokon a déli meleg főétkezést, valamint tízórai és uzsonna formájában két kisétkezést kell biztosítani.
Fentiek biztosításáért a (3) bekezdés szerint a felelős
a) a települési önkormányzat
aa) az általa fenntartott bölcsődében, mini bölcsődében és óvodában, továbbá
ab) a közigazgatási területén a tankerületi központ, illetve a szakképzési centrum részeként működő nevelési-oktatási intézményben, illetve szakképző intézményben.
A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet15. § (1) bekezdése szerint: a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben, személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátást, gyermekvédelmi szakellátást, illetve szociális szakosított ellátást nyújtó intézményben, valamint a nevelési-oktatási intézményben minden, szakorvos által igazolt diétás étkezést igénylő személy számára az állapotának megfelelő diétás étrendet kell biztosítani a (2)-(5) bekezdésben, valamint a 16. § (5) és (6) bekezdésében foglaltak betartásával. A 15. § (2) bekezdés szerint „A diétás étrendet az Intézmény úgy is biztosíthatja, hogy ha az Intézmény főzőkonyháján vagy az Intézményt ellátó Közétkeztetőnél nem biztosítottak a diétás ételek előállításához szükséges személyi, tárgyi, műszaki feltételek, az Intézmény azt más - ilyen feltételekkel rendelkező - Közétkeztetőtől rendeli meg.”
-
Milyen feltételek mellett biztosíthatja a szülő a diétás éterendet a gyermeke számára nevelési-oktatási intézményben?
Az óvoda főző- illetve tálalókonyhájára otthonról hozott ételt bevinni nem szabad. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény területén – a főző- vagy tálalókonyhán kívül – biztosított az otthonról bevitt étel hűtött tárolása, valamint a melegítési lehetőség, vagy ennek hiányában a hozzátartozó ebédidőben fogyasztásra kész állapotban átadja az ételt a nevelési-oktatási intézmény számára, ebben az esetben az étel bevitelének élelmiszerbiztonsági szempontból nincs akadálya. A nevelési-oktatási intézménybe otthonról ételt bevinni az intézményvezető, valamint a szülő egyedi megállapodása szerint lehetséges.
-
Hol kell kialakítani a dolgozók étkezőhelyét?
Az élelmiszerek által közvetített megbetegedések megelőzése érdekében a dolgozók étkezőhelyének kijelölését a konyha technológiai helyiségein kívül kell megoldani.
-
Ételhordó edény bekerülhet a főzőtérbe?
Abban az esetben, ha az ételhordók adagolás előtti fertőtlenítő mosogatását elvégezték, az ételhordókat a főzőtérben is ki lehet adagolni.
-
Az ételkóstolást mely dokumentumra kell rávezetni, milyen tartalommal?
A minőségi megfelelősség a tálalás ellenőrzési lapon is dokumentálható. A vezetett dokumentumon egy oszlop beszúrásával a „Megfelelt” szó beírásával és ételféleségenként egy pipával elegendő dokumentálni.
-
A megkezdett fűszert lehet tárolni zárt dobozban a következő felhasználásig?
Igen, azonban a megfelelő nyomon követhetőség érdekében, ha áttöltik a fűszereket, akkor a tároló edényre át kell vezetni a csomagolásról a fűszer megnevezését, a termékazonosító jelölést és a minőség megőrzési időt is.
-
A válaszokban hivatkozott jogszabályok és azok rövidítései:
- „közétkeztetési közbeszerzési rendelet” - 676/2020.(XII.28.) Korm. rendelet a közétkeztetés tárgyú közbeszerzések tekintetében alkalmazandó eljárások sajátos szabályairól
- Éltv. - 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről