null Aggasztja a tudósokat a madárinfluenza meglepő hőtűrő-képessége

Aggasztja a tudósokat a madárinfluenza meglepő hőtűrő-képessége

2025. december 9, kedd

A Cambridge-i és a Glasgow-i Egyetem kutatói felfedezték, hogyan képes a madárinfluenza túlélni azt a hőmérsékletet, amely megállítja a humán influenza szaporodását.

A szezonális humán influenzavírusok évente emberek millióit fertőzik meg. Ezek a gyakori influenza A vírusok általában a „hűvösebb” felső légutakban szaporodnak, ahol az átlagos hőmérséklet 33 °C körül van, a melegebb alsó légutakban – jellemzően 37 °C körüli hőmérsékleti környezetben – nem terjednek olyan hatékonyan. A láz, amely akár 41°C-ra is megemelheti a testhőmérsékletet, a szervezet egyik fő eszköze a vírusfertőzések lassítására. A madárinfluenza vírusok másképp működnek, mint a humán vírus törzsek, hiszen a madarak testhőmérséklete több fokkal magasabb az emlősökénél. A madárinfluenza vírusok hajlamosak az alsó légutakban szaporodni, és szokásos gazdaszervezeteikben, például a kacsákban és a sirályokban gyakran megfertőzik a bélrendszert. Ezekben a környezetekben a hőmérséklet elérheti a 40-42°C-ot. 

Az új kutatásban a tudósok egerekben lázas állapotot idéztek elő, hogy megfigyeljék, hogyan reagálnak a vírusok. Az eredmények szerint a testhőmérséklet lázas szintre emelése rendkívül hatékonyan akadályozta a humán eredetű influenzavírusok szaporodását, miközben nem állította meg a madárinfluenza vírusokat. A kutatócsapat azt is megállapította, hogy a vírusgenom fertőzött sejtekbe történő másolásához elengedhetetlen PB1 gén központi szerepet játszik a hőmérséklet-tűrésben. A PB1 gént tartalmazó vírusok képesek voltak elviselni a lázzal járó magas hőmérsékletet, és súlyos betegséget okoztak egerekben — írja a Science Daily. 

Ez a felfedezés azért figyelemre méltó, mert a madár- és a humán influenzavírusok genetikai anyagot cserélhetnek, amikor ugyanazt a gazdaszervezetet támadják meg. A hőállóság, a madár- és humán törzsek közötti esetleges géncserével kombinálva növeli a világjárványok kockázatát.  Ez történhetett az 1968-as hongkongi influenza világjárvány esetén is, amikor ez a gén a madárinfluenza vírusokból a humán influenza törzsekbe került, ami elősegítette azok szaporodását. A tanulmány a neves Science folyóiratban jelent meg.


Friss hírek

2026. 10月 16, 金曜日

Felmelegítve tényleg csak a töltött káposzta jó?

Egy ausztrál kutatás azt vizsgálta, hogy finomabbak-e az ételek másnap, mint frissen elkészítve.

Tovább >

2026. 10月 15, 木曜日

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása megnövelheti több krónikus betegség kockázatát

Egy nagyszabású áttekintő tanulmány szerint az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása összefüggésbe hozható számos krónikus betegség, valamint az összhalálozás magasabb kockázatával.

Tovább >