Késve jelentett ENAR eseményt? Ellenőrizze online!

Mostantól lekérdezhetik az állattartók a késve jelentett eseményeket a Nébih Ügyfélprofil Rendszerében (ÜPR) a szarvasmarha- és juhfélék tekintetében. A lekérdezés a támogatást igénylő ügyfeleket segíti abban, hogy az idén életbe lépett, új jogszabályi követelményeknek megfelelően nyújthassák be támogatási igényüket.

Aki már adott be a Magyar Államkincstár (korábban MVH) Egységes Kérelem (EK) felületén termeléshez kötött támogatási igényt (anyatehén, anyajuh, tejhasznú tehén, hízott bika), az tudja, hogy e jogcímek kapcsán számos, az adott faj ENAR rendeletében leírt feltételnek kell megfelelnie. Egyebek közt például gondoskodni kell a támogatásba bevont egyed bekerülésének/kikerülésének jelentéséről, az ellések, valamint a szaporítások közléséről. 

Mindeddig a Nébih által üzemeltetett FELIR-ENAR rendszer weben és papír alapon egyaránt befogadta az adatokat, függetlenül attól, hogy az adott ENAR rendelet milyen határidőt szab az adat bejelentésére. Azonban 2022-től a kifizető ügynökséget (MÁK) jogszabály kötelezi arra, hogy a kifizetések megítélésekor, azaz a döntéshozatal során vegye figyelembe azt is, hogy a kérelmező ügyfél az ENAR jogszabályban meghatározott határidőn belül tett-e eleget a bejelentési kötelezettségének.

A Nébih mindkét fajcsoporthoz – tehát a szarvasmarha- és a juhfélékre vonatkozóan is – elkészített egy-egy új lekérdezést a tartók számára, amely egyszerűen ellenőrizhetővé teszi, hogy az ügyfél vagy kapcsolattartója határidőben eleget tett-e adatszolgáltatási kötelezettségének. Erre szarvasmarhák tekintetében a „1219 – Késve jelentett szarvasmarha események”, juhfélék tekintetében pedig a „1220 – Késve jelentett juh/kecske események” cím szolgál. 

Az említett menüpontokat egyrészt a Nébih ÜPR (https://upr.nebih.gov.hu/) felületén (webENAR), másrészt a www.enar.hu felületen érhetik el az ügyfelek, mindkét esetben bejelentkezést követően. Bejelentkezés után a tenyészetkódot vagy ügyfélazonosítót, valamint a vizsgálni kívánt események időintervallumát megadva „pdf” vagy „xls” (Excel) formátumban listázhatók a késve benyújtott bizonylatok. Papír alapú beküldés esetén a postára adás dátuma, webes beadás esetén a beadás dátuma képezi az esetleges késve jelentés számításának alapját.

A lekérdezések használata megkönnyíti annak eldöntését a támogatást igénylő ügyfelek részére, hogy az adott egyedre kérjen-e támogatást vagy visszavonja az arra vonatkozó támogatási igényét.

Kéknyelv megbetegedés Bulgáriában (frissített)

Kéknyelv megbetegedés Bulgáriában (frissített)

A bolgár állat-egészségügyi hatóság tájékoztatása alapján újabb kéknyelv megbetegedéseket állapítottak meg az ország több területén.
Az érintett területek eleinte:Blagoevrad, Varna, Gabrovo, Sliven, Sofia kerületek, valamint Stara Zagora és Stumen régiók. A szeptember eleji jelentések alapján 28 megyéből 21-be jelen van a megbetegedés.
Teljes körű állatszállítási tilalom van életben szarvasmarha- és juhfélék vonatkozásában.
A BIZOTTSÁG a kéknyelv-betegségre fogékony fajokhoz tartozó egyes állatok szállításának ellenőrzése, megfigyelése, felügyelete és korlátozása tekintetében a 2000/75/EK tanácsi irányelv végrehajtási szabályairól szóló 1266/2007/EK RENDELETE (2007. október 26.) 6. cikke alapján Bulgária teljes területe korlátozás alá vont körzet, így az országon belüli és az innen történő állatszállítás csak a rendeletben foglalt feltételek megfelelés esetén lehetséges.
A betegség iránt a házi és vadon élő kérődző állatok egyaránt fogékonyak. A kórokozó vírust a Culicoides nemzetségbe tartozó egyes szúnyog fajok, mint vektorok terjesztik a kérődző állatok között. A kéknyelv-betegség főként a juhokban jelentkezik súlyosabb elváltozásokkal.
 A vírus az érfalakat károsítja, emiatt a megbetegedett állatokban vizenyő, vérzés, nyálkahártya kifekélyesedés alakulhat ki különböző testrészeken. Vemhes állatokban  magzatkárosodást okozhat. A klinikai tünetek általában a fertőzés után 3-7 nappal jelentkeznek, az állatok lázasak, bágyadtak. Az orr- és szájüregből savós-nyálkás váladék szivároghat, emellett kialakulhat könnyezés, kötőhártya-gyulladás. A fej, a fültő, az áll alatti és nyaki területek bőr alatti területe vizenyőssé válhat. Az állatok a nyálzás mellett gyakran kiöltik nyelvüket, mely fokozatosan megduzzad és a kialakuló vérkeringési zavar miatt kékké színeződik. A száj nyálkahártyán fekélyes, elhalt területek alakulhatnak ki. A lábvégek szintén vizenyőssé válhatnak és itt is kialakulhatnak fekélyes területek.
A betegségnek nincs semmilyen emberi egészséget veszélyeztető hatása.
A rendelet az alábbi csatolmányban érhető el.

Letölthető állományok:

Kéknyelv rendelet 1266_2007_EU

Megjelent a kéknyelv-betegség Romániában (frissített)

Megjelent a kéknyelv-betegség Romániában (frissített)

Az augusztus 17-i bolgár bejelentést követően augusztus 22-én Románia is bejelentette, hogy kéknyelv megbetegedést igazoltak Buzau megyében mintegy 16 esetben. Korábban Románia nem jelentett ilyen megbetegedést.
Augusztus 26-án Prahova megyében szarvasmarha- és juh-, 27-én pedig Vrancea megyében juhállományban erősítették meg a betegséget.
Augusztus 28-án újabb kitörést igazoltak Gorj megyében, az eddigi megfigyelési körzeten kívül szarvasmarhában.
Jelenleg az alábbi megyék tartoznak a  korlátozás alá von körzetbe:

Iasi, Neamt, Vaslui, Bacau, Galati, Braila, Buzau, Vrancea, Prahova, Arges, Dambovita, Calarasi , Ialomiţa, Valcea, Gorj, Mehedinti, Dolj, Olt, Teleorman, Giurgiu és Ilfov  megyék teljes területe;
Botosani, Suceava, Tulcea és Constanta megyék területének egy része.

A román hatóságok a fenti területekről megtiltották a fogékony kérődzőfajok szállítását, repellens ellenes kezelést alkalmaznak, illetve egyéb a fertőzés terjedését visszaszorító intézkedéseket alkalmaznak.
Csatolt állományban megtalálható az érintett romániai területek térképe.
Állatvásárokat nem tartanak az ország teljes területén október 4-ig.
Legfrissebb!
Kedvezőtlen változások következtek be Románia és Szerbia járványügyi helyzetében.
A betegség megjelent Krassó-Szörény megye két településén is. A jelenlegi legközelebbi kitörés körül uniós jogszabályok szerint meghatározott,  csak Románia területét érintő, 100 km-es sugarú  védőkörzeten 50 kilométerrel túlterjedő megfigyelési körzet magában foglalja Csongrád megye Makói, Hódmezővásárhelyi és Szegedi járásának és Békés megye Gyulai, Orosházi és Mezőkovácsházi járásának egyes részeit. A megfigyelési körzetet elrendelő határozat, az érintett települések listája és térképe elérhető a NÉBIH honlapján.
A betegség iránt a házi és vadon élő kérődző állatok egyaránt fogékonyak. A kórokozó vírust a Culicoides nemzetségbe tartozó egyes szúnyog fajok, mint vektorok terjesztik a kérődző állatok között. A kéknyelv-betegség főként a juhokban jelentkezik súlyosabb elváltozásokkal.
 A vírus az érfalakat károsítja, emiatt a megbetegedett állatokban vizenyő, vérzés, nyálkahártya kifekélyesedés alakulhat ki különböző testrészeken. Vemhes állatokban  magzatkárosodást okozhat. A klinikai tünetek általában a fertőzés után 3-7 nappal jelentkeznek, az állatok lázasak, bágyadtak. Az orr- és szájüregből savós-nyálkás váladék szivároghat, emellett kialakulhat könnyezés, kötőhártya-gyulladás. A fej, a fültő, az áll alatti és nyaki területek bőr alatti területe vizenyőssé válhat. Az állatok a nyálzás mellett gyakran kiöltik nyelvüket, mely fokozatosan megduzzad és a kialakuló vérkeringési zavar miatt kékké színeződik. A száj nyálkahártyán fekélyes, elhalt területek alakulhatnak ki. A lábvégek szintén vizenyőssé válhatnak és itt is kialakulhatnak fekélyes területek.
A betegségnek nincs semmilyen emberi egészséget veszélyeztető hatása.
Az alábbi útvonalon található az EU kéknyelv (bluetongue) megbetegedéssel kapcsolatos hivatalos oldala:
http://ec.europa.eu/food/animal/diseases/controlmeasures/bluetongue_en.htm
Az Európai Unióban érintett területek térképe az alábbi útvonalon érhető el (jelen cikkben említett területek még nem szerepelnek a térképen):
http://ec.europa.eu/food/animal/diseases/controlmeasures/docs/bluetongue_restrictedzones-map.jpg

Letölthető állományok:

Kéknyelv_betegség kitörések Románia (térkép)

Kéknyelv-betegség Törökországban is

Kéknyelv-betegség Törökországban is

Bulgária és Románia mellett augusztus 14-én Törökország is megerősítette KIRKLAREL tartományában a kéknyelv-betegség megjelenését szarvasmarha- és juhállományban.
A betegséget ORBIVÍRUS okozza, melynek 24 szerotípusa van. Az orbivírus genus tagjaira jellemző, hogy terjesztésében ízeltlábú vektorok (esetünkben szúnyog) vesznek részt.
Az előzetes jelentés alapján a török megbetegedésekért a 4-es szerotípus felelős.
A betegség iránt a házi és vadon élő kérődző állatok egyaránt fogékonyak. A kórokozó vírust a Culicoides nemzetségbe tartozó egyes szúnyog fajok, mint vektorok terjesztik a kérődző állatok között. A kéknyelv-betegség főként a juhokban jelentkezik súlyosabb elváltozásokkal.
 A vírus az érfalakat károsítja, emiatt a megbetegedett állatokban vizenyő, vérzés, nyálkahártya kifekélyesedés alakulhat ki különböző testrészeken. Vemhes állatokban  magzatkárosodást okozhat. A klinikai tünetek általában a fertőzés után 3-7 nappal jelentkeznek, az állatok lázasak, bágyadtak. Az orr- és szájüregből savós-nyálkás váladék szivároghat, emellett kialakulhat könnyezés, kötőhártya-gyulladás. A fej, a fültő, az áll alatti és nyaki területek bőr alatti területe vizenyőssé válhat. Az állatok a nyálzás mellett gyakran kiöltik nyelvüket, mely fokozatosan megduzzad és a kialakuló vérkeringési zavar miatt kékké színeződik. A száj nyálkahártyán fekélyes, elhalt területek alakulhatnak ki. A lábvégek szintén vizenyőssé válhatnak és itt is kialakulhatnak fekélyes területek.
A betegségnek nincs semmilyen emberi egészséget veszélyeztető hatása.

Terjed a kéknyelv-betegség - Szerbia és Albánia is érintett

Szerbiában és Albániában is megjelent a kéknyelv-betegség

Szeptember 4-én a szerb állat-egészségügyi hatóság bluetongue 4-es szerotípusú, Kéknyelv-betegség megjelenését jelentette az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) felé. A kitörés helyszínei Szerbia dél-keleti része, Jablanicki térségben, a Grabvce és Ravna Banja települések. A kitörés időpontja 2014.augusztus 30. A laboratóriumi vizsgálatok szarvasmarhában mutatták ki a betegség jelenlétét.
 Albánia 2014.szeptember 12-én jelentette az Állat-egészségügyi Világszervezet felé a kéknyelv-betegség kitörését (szintén bluetongue 4-es szerotípusú), Qender Leskovik településen egy kecske- és juhtartó gazdaságban. 2014. augusztus 25-én juhban került igazolásra  laboratóriumi vizsgálati eredménnyel a  kéknyelv-betegség jelenléte.
A mellékletben megtekinthető az érintett Albán terület.

Letölthető állományok:

Kéknyelv-megbetegedéssel érintett albán terület