A határérték cimkéjű tartalom.

Fogyasztói bejelentés vezette a határérték feletti csávázószert tartalmazó árpa nyomára az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságot

Fogyasztói bejelentés vezette a határérték feletti csávázószert tartalmazó árpa nyomára az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságot

2013. március 13, szerda

Összesen több mint 7 tonna fogyasztói kiszerelésű, pirosas felületű hántolt árpát (gerslit) hozott kereskedelmi forgalomba a TÜNDÉRKERT Kft (Mórahalom) és a PA-COMP Kft (Újfehértó). A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) laborvizsgálata kimutatta, hogy a termékek határérték felett tartalmaztak csávázószert (tritikonazolt). A NÉBIH várja azon cégek jelentkezését, akik az alapanyag forgalmazójától, a KEHIDA-AGROIMPEX Kft-től (Abony) hántolt árpát vásároltak.

A pirosas elszíneződést tartalmazó hántolt árpából a NÉBIH zöld számára érkezett, közérdekű bejelentés kivizsgálása során vettek mintát a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei és a Heves Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság (KH ÉbÁI) szakemberei. Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság gyanú alapján azonnal elrendelte a termékek forgalomból történő kivonását. A megmintázott termékeket a NÉBIH laboratóriumában vizsgálták, s bebizonyosodott, hogy csávázószer tartalmuk a maximálisan megengedett mennyiség kb. százszorosa.

A csomagolóüzemek illetékességi területe szerinti Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei és a Csongrád Megyei KH ÉbÁI szakemberei a nyomonkövetési vizsgálat során megállapították, hogy a PA-COMP Kft 3.500 kg, a TÜNDÉRKERT Kft pedig 3.800 kg nem biztonságos terméket csomagolt le és hozott kiskereskedelmi forgalomba. A hatóság a forgalomból való kivonás mellett kötelezte a felelős cégeket a forgalomba került tételek azonnali visszahívására is.

Az alapanyagot biztosító KEHIDA-AGROIMPEX Kft. nyilatkozata szerint tévedésből szállított a csomagolóüzemeknek vetőmagként vásárolt árpát. Az Újszászon található hántolóüzem esetében illetékes Jász-Nagykun-Szolnok Megyei KH ÉbÁI a cég élelmiszer-előállítói tevékenységét azonnali hatállyal megtiltotta, mert a Kft. tevékenységét nem jelentette be az illetékes hatóságnak, továbbá az előállítás higiéniai körülményei sem feleltek meg az előírásoknak.

A KEHIDA-AGROIMPEX Kft. nem megfelelő nyomonkövetési rendszert működtetett, így egyes tételek kiszállításával kapcsolatban nem tudott dokumentumokkal szolgálni. A NÉBIH zöld számán (06-80/263-244) várja azon cégek jelentkezését, amelyek hántolt árpa terméket vásároltak a Kft-től. Az alapanyagot szállító és a csomagoló cégek ellen hatósági eljárás indult, az előreláthatóan több százezres nagyságrendű bírságok kiszabása és a visszagyűjtött tételek megsemmisítése folyamatban van. Az alapanyag szállító vállalkozás ellen a területileg illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság rendőrségi feljelentést is tesz.


Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság


Friss hírek

2024. június 4, kedd

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2024.06.04.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

2024. június 4, kedd

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2024.06.04.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

Átlagos (0 Szavazatok)

Tájékoztató a transz-zsírsavakról

Tájékoztató a transz-zsírsavakról

2014. március 3, hétfő

2014. február 18-tól hatályos a 71/2013. (XI.20.) EMMI rendelet az élelmiszerekben lévő transz-zsírsavak megengedhető legnagyobb mennyiségéről, a transz-zsírsav tartalmú élelmiszerek forgalmazásának feltételeiről és hatósági ellenőrzéséről, valamint a lakosság transz-zsírsav bevitelének nyomon követésére vonatkozó szabályokról, amelynek betartását a NÉBIH és a szakmai felügyelete alatt működő megyei élelmiszerlánc-felügyeleti szervek ellenőrzik.

1. Mi is az a transz-zsírsav?

A mesterséges transz-zsírsavak (trans-fatty acid=TFA) a növényi olajok katalitikus hidrogénezése során keletkeznek, ezért az ilyen technológiával előállított félkemény vagy szilárd növényi zsírok (pl. margarinok) mesterséges TFA-t tartalmaznak, következésképpen az ilyen zsiradékok felhasználásával készült élelmiszerek is. A mesterséges transz-zsírsavak az emberi szervezet számára káros anyagok, melyek jelentős kockázati tényezőt képviselnek a szívkoszorúér-megbetegedések kialakulásában. A 71/2013. (XI.20.) EMMI rendelet (továbbiakban: Rendelet) kimondja, hogy Magyarország területén tilos olyan élelmiszert forgalomba hozni, amelynek transz-zsírsav tartalma nem felel meg a Rendeletben rögzített határértékeknek.

 

2. Hogyan kerülhet transz-zsírsav az élelmiszerbe?

Transz-zsírsavak kétféle módon keletkezhetnek: természetes és mesterséges úton.

  • A természetes eredetű transz-zsírsavaknak - melyek a kérődző állatok anyagcseréje révén keletkeznek, ezért tejükben, húsukban fordulhatnak elő - nincsenek kedvezőtlen élettani hatásai.

  • A mesterséges transz-zsírsavak az egyes növényi zsiradékok részleges vagy teljes hidrogénezése folyamán keletkeznek. Ezt a technológiai eljárást az élelmiszeriparban a folyékony halmazállapotú növényi olajok szilárd, kenhető állományú zsiradékká alakítására és az eltarthatóság meghosszabbítására alkalmazták.

A kialakult kedvező tulajdonságok miatt széles körben elterjedt a transz-zsírsavat tartalmazó félkemény vagy szilárd növényi zsírok (pl. egyes margarinok) használata, főként az édes- és sütőiparban, a cukrászatban, a vendéglátás területén. Ilyen alapanyagokból készítettek magas zsírtartalmú süteményeket, leveles tésztákat, növényi zsíros habokat, kakaós bevonó masszából készült figurás termékeket (pl. mikulás, húsvéti tojás), nápolyiféleségeket, kekszeket, margarinokat, konzerv-készételeket, gyorséttermi ételeket stb.

 

3. Mire vonatkozik a Rendeletben megadott határérték és kiket érint a nyilvántartási kötelezettség?

A Rendeletben előírt határérték a végső fogyasztó számára átadott élelmiszer összes zsírtartalmának 100 grammjában lévő transz-zsírsav legnagyobb mennyisége, mely alapesetben 2 g, 20%-nál kisebb zsírtartalmú élelmiszer esetében legfeljebb 4 g; 3%-nál kisebb össz-zsírtartalmú élelmiszernél legfeljebb 10 g. Tehát a határérték a végső fogyasztóhoz kerülő pl. péksüteményre vonatkozik, de a péksütemény előállításához összetevőként felhasznált margarinra nem.

Ki kell emelni, hogy a Rendeletnek nem megfelelő, de 2014.február 18-án már forgalomban lévő termékek egészen a fogyaszthatósági illetve minőségmegőrzési idejük végéig, de legfeljebb 2015. február 18-ig forgalomban maradhatnak.

Fontos tudni, hogy a Rendelet nyilvántartási kötelezettséget is előír a vállalkozásoknak, amennyiben TFA-tartalmú olajokat, zsírokat, zsíremulzió-alapanyagokat használnak fel összetevőként (vagy alkalmaznak a gyártási technológiájuk során). Nem hazai előállítású élelmiszerek esetében az első magyarországi forgalmazónak van nyilvántartási kötelezettsége. A péksütemény példánál maradva: a péksütemény gyártójának a készterméke gyártásakor összetevőként felhasznált margarin-alapanyag transz-zsírsav tartalmáról kell nyilvántartást vezetnie és ha ezt az ipari margarint külföldön gyártották, akkor az első magyarországi forgalmazójának is nyilvántartással kell rendelkeznie.
 

4. Mit kell tennie a vállalkozónak ahhoz, hogy terméke meg tudjon felelni a rendelet előírásainak?

Be kell szereznie az alapanyag-beszállítóktól az alapanyagok TFA-tartalmára vonatkozó információkat. Az alapanyaggyártók specifikációikban vagy az alapanyag jelölésén szerepeltetik ezt az adatot, az első magyarországi forgalmazóknak viszont nyilvántartást kell vezetniük a transz-zsírsav tartalmú alapanyagok transz-zsírsav tartalmáról, ennek alapján megadják az információt.

Mivel a Rendelet a határértékek betartása mellett nyilvántartásvezetésére is kötelezi az élelmiszer előállítóját, ezért a transz-zsírsavat tartalmazó alapanyagokra vonatkozóan egy nyilvántartásban rögzítenie kell az adott alapanyagot és annak transz-zsírsav tartalmát. Ez a nyilvántartás lehet önálló, de lehet az előállított termék gyártmánylapja vagy vendéglátók esetében az anyaghányad nyilvántartás is. (Például: pék- és cukrász-sütemények esetében az összetevőként felhasznált ipari margarin transz-zsírsav tartalmát kell nyilvántartani). Az import alapanyagot beszállító első magyarországi forgalmazó a Rendelet által érintett alapanyagok transz-zsírsav tartalmára vonatkozó nyilvántartását az adott alapanyag specifikációjában is szerepeltetheti.

A Rendeletnek megfelelő élelmiszer előállítása legegyszerűbben úgy érhető el, ha az előállító nem használ fel olyan alapanyagot, amely transzzsírsavat tartalmaz vagy transzzsírsav-tartalma 2 % feletti. (Ma már a margarin-gyártók túlnyomó része nem alkalmazza a hidrogénezéses technológiát.)

Amennyiben 2 % feletti transzzsírsav-tartalmú alapanyagot kénytelen az előállító felhasználni, akkor ki kell számolnia a késztermék összes zsírtartalmának 100 grammjára vonatkoztatva a TFA-tartalmat, ami viszont már meg kell, hogy feleljen a Rendeletben rögzített határérték(ek)nek.
 

5. Mit tesz a NÉBIH?

A Rendelet előírásainak betartását és annak ellenőrzését a megyei kormányhivatalok élelmiszerlánc-felügyeleti szerveinek bevonásával a NÉBIH végzi.

Ezért 2014. február 18-tól kezdődően országos célellenőrzést rendelt el a NÉBIH, mely ellenőrzések a nyilvántartások meglétére, megfelelőségére, valamint a fogyasztásra kész élelmiszerek transzzsírsav-tartalom vizsgálatára terjednek ki.

A Rendeletben meghatározott határértéknek nem megfelelő transzzsírsav-tartalmú élelmiszer, mivel hosszú távon egészségre ártalmas hatást eredményezhet, nem biztonságos élelmiszer. Az ilyen élelmiszertételt a hatóság kivonja a forgalomból, további forgalmazását megtiltja és élelmiszer-ellenőrzési bírságot szab ki.

A vállalkozó által vezetendő nyilvántartás hiánya vagy nem megfelelősége esetén figyelmeztetést vagy élelmiszerlánc-felügyeleti bírság szankciót alkalmaz a hatóság.


Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság


Friss hírek

2023. december 14, csütörtök

Elismert tenyésztő szervezetek

Magyarországon elismert tenyésztő szervezetek

Tovább >

2023. június 30, péntek

EFSA Focal Point

Az Európai Unió 2002-ben hozta létre az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (EFSA), mely független kockázatbecsléssel és kockázatkommunikációval foglalkozik.

Tovább >

Átlagos (0 Szavazatok)