Fazekas Sándor: új védjegy garantálja a magyar élelmiszerek GMO-mentességét

Új védjegyet vezet be a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a géntechnológiai módosításoktól (GMO) mentes magyar élelmiszerek megkülönböztetésére - közölte Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten.

A tárcavezető kiemelte, hogy a védjegy, amelynek alapmotívuma matyóhímzéses minta, az egészséges, jó minőségű, természetes, GMO-mentes élelmiszereket jelöli. A védjegy tulajdonosa az FM, amely a tanúsítással a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szervezetét, az Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Kft.-t (Élbc NKft.) bízta meg - tette hozzá.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a védjegy bevezetésével a tárca Magyarország GMO-mentes mezőgazdasági termelést erősíti. A világon elsőként a magyar alaptörvény mondta ki a mezőgazdasági termelés GMO-mentességét, ehhez kapcsolódik a vásárlók tájékoztatása, a fogyasztói tudatosság erősítése - húzta alá.

Rámutatott arra is, hogy Magyarország az Európai Unióban (EU) élharcosa volt a GMO-mentes mezőgazdasági termelésnek az elmúlt években. Kezdeményezték az európai szójanyilatkozatot, és útjára indult a Szövetség a GMO-mentes Európáért összefogás. Emellett Magyarországon folyamatosan ellenőrzik a mezőgazdasági termelést, a vetőmagokat a környezet tisztaságának és az élelmiszerek biztonságának megőrzése érdekében - mondta.

Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár ismertette, hogy a tanúsítvány igényléséről a vállalkozások és kistermelők az Élbc NKFt. honlapján kaphatnak információt. A védjegy megszerzéséhez mellékelni kell a termékek leírását, illetve a felhasznált GMO-mentes alapanyagok nyomonkövethetőségét.

Kiemelte, hogy a GMO-mentes védjegy az első olyan tanúsítvány Magyarországon, amely hiteles, állami garanciát nyújtó termékbiztonságot jelent. Az ellenőrzéseknek köszönhetően az elmúlt két évben nem került GMO-val szennyezett vetőmag forgalomba az országban, és az üzletekbe sem került GMO-val szennyezett vagy nem megfelelően jelölt termék - sorolta.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a védjegy elsősorban a magyar vásárlók tájékoztatását szolgálja, azonban ez nem zárja ki azt, hogy a vállalkozások a külföldi értékesítéskor használják, népszerűsítve ezzel a magyar, jó minőségű, GMO-mentes élelmiszereket.

Forrás: MTI

Mikor lehet „GMO-mentes termelésből” származó egy szójaliszt, a tej, a méz, egy szójaital vagy egy szalámi?

A jelenlegi európai uniós szabályozás szerint, amennyiben egy adott GMO-t tartalmazó élelmiszert az Unióban engedélyeztek élelmiszercélú felhasználásra, akkor az áruk szabad mozgása elv miatt forgalomba lehet hozni az Európai Unió területén, így Magyarországon is.

A géntechnológiával módosított élelmiszerekről szóló uniós rendelet értelmében azok az élelmiszerek, amelyek GMO-kat tartalmaznak, vagy azokból állnak, vagy azokat GMO-kból állították elő, jelöléskötelesek, tehát azokon GMO jelenlétére utaló jelölésnek kell szerepelnie. Pl. „Ez a termék géntechnológiával módosított szervezetet tartalmaz”.

Ugyanakkor az előírások alapján bizonyos állati eredetű termékek kívül esnek a fenti jelölési kötelezettségen. Például a GM takarmányt fogyasztó állatok tejét, húsát, tojását nem kell jelölni. Továbbá nem kell jelölni azokat a növényi eredetű élelmiszereket sem, amelyek legfeljebb 0,9%-ban tartalmaznak GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül”.

Az „inverz jelölés” (fordított jelölés), azaz a GMO-mentesség feltüntetése már évekkel ezelőtt fontos kérdésként merült fel az Unió egyes tagállamaiban, így Magyarországon is. Annak érdekében, hogy a fogyasztó ezekről a termékekről is tudja, hogy az állatokat GMO-mentes takarmánnyal etették-e vagy sem, illetve a növényi eredetű élelmiszerek esetén legfeljebb 0,1%-ban tartalmazhatnak GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül”, szükségessé vált a GMO-mentességre utaló jelölésre vonatkozó jogszabály kidolgozása. Már 2016-ban megjelent a földművelésügyi miniszter 61/2016. (IX. 15.) FM rendelete a GMO-mentességre utaló jelölésről és 2017. május 31-től hatályba lépett az ezt módosító rendelet is.

A GMO-mentes jelölés használata önkéntes. A rendeletben előírt feltételeknek való megfelelés esetén a vállalkozó a csomagoláson feltüntetheti a GMO-mentes termelésre utaló szöveget.

Egyetlen összetevőből álló növényi termék esetén csak akkor lehet GMO mentességre utalni, ha a növénynek létezik engedélyezett GMO-s változata, és nem tartalmaz, vagy legfeljebb 0,1%-ban tartalmaz GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül”.

Az Európai Unió területén jelenleg 55 különböző élelmiszer- és takarmány célú GMO forgalomba hozatala engedélyezett: 10 gyapot-, 25 kukorica-, 4 olajrepce-, 15 szója- és egy cukorrépafajta rendelkezik érvényes forgalomba hozatali engedéllyel. A fentiek alapján pl. egy szójaliszt lehet GMO-mentes termelésből származó. Viszont olyan egyetlen összetevős növényi termékre nem lehet ezt a jelölést alkalmazni, aminek nem létezik – az Európai Unióban engedélyezett – GMO-s változata, pl. búzaliszt.

MI A KÜLÖNBSÉG AZ ALÁBBI JELÖLÉSŰ TERMÉKEK KÖZÖTT?

SZÓJALISZT

Tehát, ha egy terméken nincs GMO-mentességre utaló jelölés, akkor az nem azt jelenti, hogy a termék GMO-s!

Hús, hal, tej, tojás és az ezen összetevőket tartalmazó élelmiszerek esetén akkor alkalmazható a GMO-mentességre utaló jelölés, ha az állatnak – a rendeletben előírt ideig – kizárólag GMO-mentes termelésben felhasználható takarmányt adtak (a takarmány legfeljebb 0,9%-ban tartalmazhat GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül”).

TEJ

Egy mézen GMO-mentességre utaló jelölés abban az esetben használható, ha olyan kaptárból származik, amely a méz kinyerését megelőző legalább egy éven át megfelelt az alábbi feltételeknek:
 a) a kaptár 5,5 km-es körzetében a nektár- és virágporforrásokat géntechnológiával nem módosított növények képezik,
 b) a méheket GMO-mentes termelésben felhasználható takarmánnyal takarmányozták.

Több összetevőből álló élelmiszer esetén részletes szabályok vannak a feltüntetés feltételeire, például ezek a szabályok a szójaitalok esetében a következőképpen értelmezhetők:

1. példa: Megnevezésben nem jelölhető a GMO-mentes termelésre utalás, csak az összetevők között

Szójaital
Összetevők: víz, hántolt szójabab GMO-mentes termelésből (5,9%), nyers nádcukor, tengeri só.

Az 1. példában a szójabab legfeljebb 0,1%-ban tartalmazhat GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül”. A vizet és a sót nem beleszámolva legalább 10 %-ban kell jelen lennie annak az összetevőnek, ami GMO-mentes termelésből származó. Mivel a cukornádnak nincs engedélyezett GMO-s változata, így nem lehet GMO-mentes termelésből származóként feltüntetni a nyers nádcukrot. Emiatt a terméken csak az összetevők között lehet utalni a GMO-mentességre.

2. példa: Megnevezésben jelölhető a GMO-mentes termelésre utalás

Szójaital GMO-mentes termelésből
Összetevők: víz, hántolt szójabab (5,9%), tengeri só, stabilizátor (gellángumi).

A 2. példában a szójabab összetevő legfeljebb 0,1%-ban tartalmazhat GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül”. A GMO-mentes termelésből származó összetevő mellett a termék hozzáadott vizet, sót, fűszereket és GMO-mentes termelésben felhasználható élelmiszer-adalékanyagot, technológiai segédanyagot, enzimet is tartalmazhat.  Ebben az esetben a megnevezésben is lehet utalni a GMO-mentességre.

Amennyiben egy szójaitalon nem jelenik meg GMO-mentességre utaló jelölés, az jellemzően azt jelenti, hogy a termék szójabab összetevője legfeljebb 0,9%-ban tartalmazhat GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül”, tehát nem jelenti azt automatikusan, hogy a termék GMO-s! Amennyiben viszont ennek a feltételnek nem felel meg a termék, azaz a benne lévő GMO-tartalom nem véletlenül, vagy technikailag elkerülhetetlen módon került bele, és/vagy annak mennyisége meghaladja a 0,9%-ot, akkor egyértelműen fel kell rajta tüntetni, hogy GMO-t tartalmaz.

Egy szalámin az alábbi esetben a megnevezésben is jelölhető a GMO-mentesség; a hús és a szalonna GMO-mentes termelésből származik, emellett sót, fűszereket és GMO-mentes termelésben felhasználható élelmiszer-adalékanyagot is tartalmazhat a termék.  

GMO-mentes termelésből származó füstölt, érlelt szalámi - nem ehető bélben
A hús GMO-mentes termelésben felhasználható takarmánnyal etetett állattól származik.
Összetevők: sertéshús, sertésszalonna, étkezési só, fűszerek, tartósítószer (nátrium-nitrit).  

Több európai uniós tagállam (pl. Ausztria, Németország, Franciaország, stb.) is rendelkezik saját nemzeti jogszabállyal a GMO-mentes jelölésre vonatkozóan, ezen jogszabályok alapján jogszerű jelölésekkel rendelkező termékek Magyarországon is forgalmazhatók. Ha egy ilyen termék esetében a feltételrendszer nem teljesen egyezik meg a hazai jogszabályban foglaltakkal, akkor a GMO-mentességre utaló jelölésről szóló 61/2016. (IX. 15.) FM rendeletben szereplő GMO-mentességre utaló jelölések nem alkalmazhatók. Például az osztrák „Ohne Gentechnik hergestellt” felirat esetén az alábbi magyar nyelvű felirat megfelelő: Az osztrák élelmiszerkönyvi irányelveknek megfelelően géntechnológia nélkül előállított termék.

Önkéntes jelölés segít megtalálni a GMO-mentes élelmiszereket és takarmányokat

Szeptember 20-án életbe lépett a GMO-mentes termelés szabályait, valamint a GMO-mentes élelmiszer és takarmány előállítás és forgalmazás feltételeit meghatározó hazai rendelet. Az új, önkéntes jelölés a vásárlók tájékozódását és a GMO-mentes élelmiszerekhez való könnyebb hozzáférést segíti. 

Hazánk Alaptörvénye szigorúan tiltja a genetikailag módosított növénykultúrák termesztését. Az EU-s szabályozás szerint azonban, ha egy adott GMO-t tartalmazó élelmiszert az Unióban engedélyeztek élelmiszercélú felhasználásra, akkor azt – az áruk szabad áramlása miatt – forgalomba lehet hozni az EU területén, így Magyarországon is. Ezeknél a termékeknél a GMO jelenlétére utalni kell. Ilyen élelmiszereket azonban kereslet hiányában elvétve találni csak az üzletekben.

Az uniós szabályozás szerint ugyanakkor nem jelölésköteles, ha a termékbe véletlenszerűen vagy technikailag elkerülhetetlen módon került GMO és az nem haladja meg a 0,9%-ot. Emellett azt sem kell jelölni, ha a húst, halat, tejet, tojást adó állatot GMO-s takarmánnyal etették.

A GMO-mentes élelmiszerek jelöléséről viszont nincs egységes EU-s szabály, így Ausztria, Németország, Franciaország és Olaszország után hazánk is kidolgozta saját jelölési rendszerét. Az új rendelet lehetővé teszi, hogy külön jelölést kapjon

• a GMO-mentes élelmiszer, takarmány,
• az ezekből készült egyes összetett termékek,
• a GMO-mentes takarmánnyal etetett állatoktól származó hús, hal, tojás, tej,
• valamint a GMO-mentes méz.

Egy szarvasmarha húsánál például akkor használható a „GMO-mentes termelésből, a hús GMO-mentes takarmánnyal etetett állattól származik” jelölés, ha az állat levágását megelőző legalább egy éven át nem kapott GMO-s takarmányt. A GMO-mentes jelöléssel ellátott növényi eredetű élelmiszer, illetve takarmány pedig legfeljebb csak 0,1%-ban tartalmazhat véletlenszerűen vagy technikailag elkerülhetetlen módon belekerült GMO-t.

Nem jelölhető viszont mentesként az olyan növényi eredetű élelmiszer, amelynek nincs forgalomban GMO engedéllyel rendelkező változata. Nem érdemes tehát GMO mentes almát keresni a piacon, hisz minden alma GMO-mentes.

A jelölés használatához a termék előállítójának biztosítania és igazolnia kell, hogy az összetevők nem tartalmaznak GMO-t. Állati eredetű termékeknél azt is, hogy az állatok GMO-mentes etetése az élelmiszerláncban nyomonkövethető.

A jelölés nem sugallhatja, hogy a termék különleges érzékszervi vagy táplálkozási jellemzőkkel rendelkezik. Továbbá azt sem, hogy az egészségre vagy a környezetre gyakorolt hatása kedvezőbb, mint azoknak a termékeknek, amelyeken nem szerepel a GMO-mentes jelölés.

Fontos, hogy a jelölés használata önkéntes, lehetőség és nem kötelezettség a vállalkozások számára. A NÉBIH információi szerint számos vállalkozás felkészült a változásra és tervezi a GMO-mentes élelmiszerek és takarmányok előállítását.

Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság

Kapcsolódó anyagok:
közlemény letölthető formában