Az MgSZH élelmiszer-ellenőrzései 2010 második felében

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) egyik legfontosabb feladata, hogy csak ellenőrzött és biztonságos élelmiszerek kerüljenek a magyar fogyasztókhoz.

A jogszabályok számos lehetőséget nyújtanak az élelmiszerlánc felügyeleti szakembereknek, akik biztosítják a gyors és hatékony hatósági fellépést, és segítik a silány minőségű áruk forgalomba hozatalának elkerülését.

Az új kormány egyik első döntéseként bevezette a másodlagos élelmiszervizsgálatot, amelynek célja a gyenge minőségű élelmiszerek kiszűrése.

A jogszabály segítségével az MgSzH munkatársai 2010. második félévében - a szokásos ellenőrzéseken kívül - fokozottan felléphettek annak érdekében, hogy a magyar állampolgárok biztonságos élelmiszereket vásárolhassanak.

A hatóság munkatársai az elmúlt félévben összesen közel 50 ezer élelmiszerellenőrzésen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bírságot szabtak ki.

Ebből a szokásos éves terv alapján 2010. július 1. és november 30. között 27406 ellenőrzés történt és a hivatal munkatársai 229 039 157 forint bírságot róttak ki. A szakemberek 42 313 mintát vettek, és 119 343 laboratóriumi vizsgálatot végeztek. Bírsággal nem járó figyelmeztetési határozatot 1019 esetben hoztak.

A mélységi ellenőrzéseken (VPOP-vel közös közúti szemle) a 19 megyei MgSzH munkatársai összesen 382 élőállat és 208 élelmiszer szállítmányt vizsgáltak.

Élőállat szállítással kapcsolatban felmerült annak gyanúja, hogy külföldi szarvasmarhákat hazai fülszámmal és dokumentumokkal látnak el. Az MgSzH büntetőfeljelentést tett több cég ellen. Ilyen típusú ellenőrzések jelenleg is zajlanak és a jövőben is folyamatosak lesznek.

50 esetben enyhébb szabálytalanságot észlelt az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság, 13 esetben azonban élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot szabtak ki.

A szakemberek élelmiszerlánc biztonsági kockázat miatt összesen 33 millió forint értékben 161 ezer kiló  ellenőrzött terméket vontak ki a forgalomból.

Nagy érdeklődés kísérte az MgSzH októbertől kezdődő jelöletlen illetve osztályozatlan tojásszállítmányokkal kapcsolatos ellenőrzéseit. A hatóság az elmúlt fél évben összesen 600 ezer bizonytalan eredetű tojást foglalt le és semmisített meg.

A másodlagos élelmiszervizsgálatról szóló rendeletmódosítás július 20-tól lépett életbe.
Az azóta eltelt időszakban az MgSzH kiemelten kezelte a jogszabály érvényesítését annak érdekében, hogy megakadályozza a silány minőségű élelmiszerek beáramlását a hazai piacokra.

2010. július 20. és november 30. között összesen 23 210 bejelentés alapján 4715 esetben végeztek ellenőrzést a hatóság munkatársai. 113-szor figyelmeztetési határozatot hoztak, 20 esetben összesen 34 624 247 forintnyi bírságot róttak ki.
Tipikus hibaként észlelték a szakemberek az ismeretlen származású termékek “feketén” történő értékesítését, a legkirívóbb eset pedig az a német szállítmány volt, amelyben antibiotikummal szennyezett sertésfejeket találtak. A rakományt azonnal megsemmisítették.

Az MgSzH az eltelt időszakban és a jövőben is megköveteli az élelmiszerlánc-felügyeleti előírások és szabályok szigorú betartását, különös tekintettel az áruházláncokra, amelyek a legnagyobb arányban látják el a magyar lakosságot élelmiszerrel. Ezért a szakemberek egy korábban szankcionált előhűtött baromfi- és emlőshús termék miatt kiemelt ellenőrzést tartottak a Tesco áruházláncnál 2010. november 16. és december 1. között. Országosan összesen 196 Tesco-áruházban 220 ellenőrzést végeztek, 27 esetben összesen 14 125 000 Ft. bírságot szabtak ki.

Az MgSzH a tisztességtelen forgalmazói magatartást tiltó törvény megszegői ellen is szigorúan fellépett. Köztudott, hogy az áruházláncok sokszor agresszív árletörő politikát folytatnak beszállítóikkal szemben, ami többnyire a minőség ellen hat és gyengíti az élelmiszerbiztonságot. A tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény alapján az MgSzH szakemberei az elmúlt hónapokban több üzletlánccal szemben indítottak eljárást.

Az elvégzett vizsgálatok alapján összesen 582 millió forintnyi büntetést szabtak ki az ellenőrök a törvény megsértése miatt. (Penny 109 millió Ft, Lidl 155 millió Ft,Tesco 130 millió Ft, Cora 188 millió Ft)

Az MgSzH a jövőben is folytatja a szigorú vizsgálatokat a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény alapján. Elsősorban a fizetési határidők betartására, az akciós értékesítések ellenőrzésére, a bónusz elszámolások szabályszerűségére összpontosítanak majd a szakemberek.

Az áruházláncokra jellemző másik szabálysértés a beszerzési ár alatti értékesítés, amit az agrárpiaci rendtartásról szóló jogszabály tilt. Az MgSzH munkatársainak az elmúlt fél évben 6 élelmiszer-áruházláncot kellett megbüntetniük ezen a jogcímen, összesen 166 millió forint értékben. (AUCHAN, CORA, LIDL, PENNY, TESCO, ALDI)

Az elmúlt félévben fontos feladat hárult az MgSzH Borászati Igazgatóságára is.

Az ágazatban különösen súlyos gondokat okoznak ugyanis többek között a külföldről érkező nagy mennyiségű borászati termékek, a beszerzési ár alatti értékesítés gyakorlata és a borhamisítások.

A hivatal munkatársai a külföldi borok forgalmazása során feltárt hiányosságok miatt mintegy 40 millió forint bírságot szabtak ki.

Az ellenőrzés eredményeként a hatóság 7 borászati üzemnél ideiglenes bezárást rendelt el.

Az MgSzH munkatársai a Kiskun-Vin Kft. borászati üzemében 2010. október 21-én átfogó ellenőrzést tartottak.140 mintát vettek és ebből 10 tételnél 4832 hektoliter manipulált bort találtak.

Az elkövetett szabálytalanságok miatt a hatóság a Kiskun-Vin Kft. borászati üzemét 30 napra ideiglenesen bezáratta, és 1,4 milliárd forint bírságot szabott ki a cégre.

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal továbbra is kiemelt célkitűzésének tartja, hogy a magyar állampolgárok biztonságos, egészséges és jó minőségű élelmiszerekhez jussanak és ennek érdekében a jogszabályoknak megfelelően a jövőben is szigorúan fellép minden szabálytalansággal szemben.

Nemzeti stratégiával a biztonságos élelmiszerláncért

A mai napon mutatta be Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a hónap elején elfogadott, középtávú nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiát a széles közönségnek. „Az élelmiszerlánc-biztonság jövője” című szakmai konferencián hazai előadók mellett külföldi országos főállatorvosok segítségével a nemzetközi élelmiszer-biztonsági trendeket is megismerhették a rendezvény résztvevői.

Az élelmiszerlánc egyre bonyolultabbá válása, az élelmiszerlánc-biztonságban bekövetkező változásoknak, trendeknek köszönhetően a szakemberek úgy ítélték meg, hogy a terület jelenlegi felelősségi rendszerét és a hagyományos hatósági felügyeleti rendszert tovább kell fejleszteni. Az élelmiszerbiztonság és élelmiszerlánc-biztonság uniós és a hazai szinten is prioritást élvez, támogatandó terület.

Ennek a folyamatnak az eredményeként állított össze a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal egy olyan átfogó stratégiát, amely korábban a szakterületen még nem létezett. A 2013-2022 közötti időszakot felölelő stratégia főleg keretjellegű feladatkitűzéseket, az elkövetkezendő évek fő fejlesztési prioritásait határozza meg. A dokumentum elfogadása után megkezdődött a benne foglalt 11 program tervezett intézkedéseinek részletes kidolgozása, valamint ezek összehangolása a NÉBIH már most sikerrel futó projektjeivel.

A stratégia végrehajtásáért elsődlegesen Vidékfejlesztési Minisztérium a felelős, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (NÉBIH) együttműködve, bevonva a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveit. A dokumentum kiemelten kezeli a partnerségen alapuló együttműködést és a még intenzívebb közös munkát mind a társhatóságokkal (VPOP, NAV, GVH), mind a tudományos műhelyekkel, kutatókkal, oktatással, élelmiszeripari és feldolgozói vállalkozásokkal, szakmai és civil szervezetekkel, és nem utolsó sorban a fogyasztókkal is. A megvalósítás során az ismeretterjesztés, a vásárlói tudatottság erősítése, az általános kockázatkommunikáció és a prevenció is nagyobb szerephez jutnak majd.

Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a konferencia sajtótájékoztatóján elmondta: „Az 1990-es évekig elsősorban az élelmiszerlánc egyes kritikus pontjaira koncentráltunk. Úgy láttuk és látjuk, a 2000-es évek elejétől újfajta, modern élelmiszerbiztonságot feltételező megközelítést kell alkalmaznunk, ahol a figyelemnek már a teljes élelmiszerlánc minden elemére ki kell terjednie. A most elfogadott stratégia a partnerségen és tudásmegosztáson alapuló szemlélet bevezetésével új, korszerű alapokra helyezi az élelmiszerlánc-biztonságért felelős szereplők viszonyát.”

A konferencia aktualitását a stratégia elfogadása mellett az állategészségügyi-szolgálat 125. éves jubileuma adta. A nagy hagyományokkal rendelkező terület és az élelmiszerbiztonság között szoros a kapcsolat, az állatok gyógyítása az emberek jólétéhez is hozzájárul: az állategészségügyi szolgálat teszi ugyanis lehetővé, hogy ép, egészséges élelmiszerhez jussunk – tehát céljai közösek a nemrég elfogadott Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiával.

„Mint főállatorvosnak különösen kedves, egy valódi ünnep ez a jubileum. Hazánk úttörő volt ezen a területen, kevés országban működött ilyen jellegű, irányító és ellenőrző feladatokat is ellátó állami hatóság az 1800-as évek végén. Elmondhatjuk, az akkor kialakított keretek a mai napig hatással vannak a munkánkra. Úgy gondolom, ezeket az értékeket, amelyeket eddig megteremtettünk, a folyamatos fejlődés mellett is meg kell őriznünk” - tette hozzá Dr. Kardeván Endre országos főállatorvos, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára. 

„A stratégia célja, hogy megvalósulása által az élelmiszerlánc termékei (különösen élelmiszerek) mindenkor egészségesek, kiváló minőségűek és biztonságosak legyenek, valamint azok előállítása, kereskedelme, felhasználása vagy fogyasztása során az emberek és a társadalom magas fokú tudatosságot és felelősséget tanúsítson” – mondta el Dr. Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára.

 Az eseménnyel párhuzamosan rendezték meg a CEUREG Forumot, a közép- és kelet-európai országok növényvédőszer-engedélyezési szakembereinek konferenciáját. A CEUREG képviseletében Szalkai Gábor, a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztályának főosztályvezető-helyettese és Josef Švaříček, a CEUREG szervező bizottságának titkára elmondta, a növényvédelmi hatóság és a növényvédelmi szakemberek együttműködése, az integrált növényvédelmi rendszerek alkalmazása biztosítja a növényvédőszer-maradék mentes élelmiszerek előállítását, illeszkedve ezzel az Élelmiszerlánc Biztonsági Stratégiához.

Az aflatoxin szennyezettség csökkentésének lehetőségei az élelmiszerláncban

A növények és terményeik penészgombával történő fertőződése a mezőgazdaság régről ismert problémája. A különböző penészgombák jelenléte a terméshozamot, és a termények értékesíthetőségét csökkenti, jelentős veszteséghez vezet.

Megfigyelték, hogy a penészes takarmányt az állatok is visszautasítják, és ha mégis elfogyasztják, nem fejlődnek megfelelően, szaporodási zavarok lépnek fel, sőt megbetegedést, tömeges elhullást is észleltek. Több alkalommal leírták azt is, hogy a penészgombával fertőzött terményekből készült élelmiszerek rendszeres fogyasztása súlyos emberi megbetegedésekhez is vezetett. Ennek oka, hogy egyes penészgombák erős biológiai hatású, mérgező anyagokat, mikotoxinokat termelnek.

A mikotoxinok között is az aflatoxinokat tekintik a legveszélyesebb méreganyagoknak. Jelentőségük miatt világszerte, így az Európai Unióban és hazánkban is szigorú szabályozás alá esnek, rendszeres ellenőrzésük indokolt és szükséges.

Az aflatoxinok képződése korábban a trópusi, szubtrópusi országok terményeire volt jellemző, azonban újabb kutatások szerint a klímaváltozás következtében előfordulásuk hazánkban sem zárható ki, erre fel kell készülni a gazdálkodóknak is és a hatóságoknak is.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatósága, a NÉBIH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatósága, Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága, valamint Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága közreműködésével készült.

Letölthető anyag

Az aflatoxin szennyezettség csökkentésének lehetőségei az élelmiszerláncban

Javuló eredmények a tavaszi szezonális ellenőrzésen

Csaknem 3 000 ellenőrzés, 16 000 megvizsgált hazai és külföldi élelmiszer tétel és összesen mintegy 12 500 000 Ft bírság a tavaszi szezonális ellenőrzés fő számai. A Húsvétot megelőző két hetes időszakban – a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal koordinálásával – a gasztronómiai hagyományoknak megfelelő termékekre fókuszált az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság. Az ellenőrzéssorozat középpontjában ezúttal az élelmiszer kereskedelemre állt.

Kiemelt szempont volt, hogy a tojások jelölésén a származási hely a vásárlók számára egyértelműen azonosítható legyen, és a magyar eredetűként jelölt zöldség-gyümölcs esetében is fokozott hangsúlyt kapott a termékek származásának ellenőrzése.

A vendéglátó-étkeztető vállalkozásoknál és a cukrászatokban a transzzsírsav tartalmú alapanyagok felhasználására vonatkozó eljárások és nyilvántartások ellenőrzésére is sor került.

A két hetes időszakban országosan összesen 2 951 ellenőrzést végeztek a szakemberek.

A feltárt szabálytalanságok miatt 58 alkalommal figyelmeztetett a hatóság, és 176 esetben összesen 12 540 246 Ft bírságot szabtak ki. Az ellenőrzések alkalmával megvizsgált 16 222 hazai és külföldi élelmiszer tétel 3,3 %-át (438 tételt) kellett kivonni a forgalomból 9 tonna mennyiségben, melynek értéke meghaladta a 6 millió forintot.

Az élelmiszerek forgalomból történő kivonásának leggyakoribb oka a jelölési hiba és a fogyaszthatósági, illetve minőség megőrzési idő lejárta volt, előfordulási arányát tekintve azonban egyik sem érte el a vizsgált tételek 1%-át.

Az élelmiszer-előállító és forgalmazó létesítményekben megállapított különböző hiányosságok előfordulási aránya hasonló a 2013-ban tapasztalttal, első helyen a higiéniai hiányosságok állnak. A nyomon követhetőségre vonatkozó hibák előfordulási aránya 4 %-ról 2,4 %-ra csökkent.

A forgalomból kivont élelmiszerek aránya a vizsgált tételek számához képest kis mértékben (2,6%-ról 3,3 %-ra) emelkedett a Húsvét előtti két hétben végzett ellenőrzések alapján. Az okokat tekintve 2013-ban a lejárt fogyaszthatósági, illetve minőség megőrzési idejű termék, idén a jelölési hibás tétel volt több, de az előfordulási arányát tekintve egyik sem érte el az 1%-ot sem idén, sem a megelőző évben.

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatósága