Keressük a zászlócskával jelölt hazait!

Január közepe óta a pultból kínált friss sertéshús, június 15-től pedig a baromfi-, juh- és kecskehús esetében is kötelező feltüntetni a származásra vonatkozó információkat. A 200 m²-t meghaladó alapterületű üzletekben a származási ország zászlóját szintén szerepeltetni kell a kiírás mellett. Az előírás célja, hogy segítse a vásárlók eligazodását a kínálatban.

Az idei év egyik fontos, a tudatos választást segítő újítása volt a friss húsok származásának feltüntetését érintő előírások bevezetése. A szabályozás lényege, hogy a vásárlók még a vásárlást megelőzően egyértelmű információt kapjanak a friss húsok származási helyéről. Mostanra minden pultból kínált baromfi-, juh-, kecske- és sertéshús esetében kötelező kiírni a származási országot, a nagyobb üzletekben pedig a származási országnak megfelelő zászlók megjelenítésével is segíteni kell a vásárlók tájékoztatását.

A koronavírus járvány hatására vásárlási szokásaink jelentős változáson mentek keresztül. A Nébih tavaszi karanténkutatásából tudjuk (https://portal.nebih.gov.hu/karanten-kutatas), amellett, hogy hosszabb időre és előre tervezve végezték bevásárlásaikat a családok, felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak. E szempontból is jelentős segítség a húsok származásának feltüntetésére vonatkozó előírás bevezetése, melynek révén könnyen és gyorsan tájékozódhatnak a fogyasztók a húsok eredetéről. Érdemes tehát figyelni és keresni a jó minőségű magyar hústermékeket, előnyben részesítve a honi gazdák és termelők áruit vásárlásaink során. 
 

Mikor lehet „GMO-mentes termelésből” származó egy szójaliszt, a tej, a méz, egy szójaital vagy egy szalámi?

A jelenlegi európai uniós szabályozás szerint, amennyiben egy adott GMO-t tartalmazó élelmiszert az Unióban engedélyeztek élelmiszercélú felhasználásra, akkor az áruk szabad mozgása elv miatt forgalomba lehet hozni az Európai Unió területén, így Magyarországon is.

A géntechnológiával módosított élelmiszerekről szóló uniós rendelet értelmében azok az élelmiszerek, amelyek GMO-kat tartalmaznak, vagy azokból állnak, vagy azokat GMO-kból állították elő, jelöléskötelesek, tehát azokon GMO jelenlétére utaló jelölésnek kell szerepelnie. Pl. „Ez a termék géntechnológiával módosított szervezetet tartalmaz”.

Ugyanakkor az előírások alapján bizonyos állati eredetű termékek kívül esnek a fenti jelölési kötelezettségen. Például a GM takarmányt fogyasztó állatok tejét, húsát, tojását nem kell jelölni. Továbbá nem kell jelölni azokat a növényi eredetű élelmiszereket sem, amelyek legfeljebb 0,9%-ban tartalmaznak GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül”.

Az „inverz jelölés” (fordított jelölés), azaz a GMO-mentesség feltüntetése már évekkel ezelőtt fontos kérdésként merült fel az Unió egyes tagállamaiban, így Magyarországon is. Annak érdekében, hogy a fogyasztó ezekről a termékekről is tudja, hogy az állatokat GMO-mentes takarmánnyal etették-e vagy sem, illetve a növényi eredetű élelmiszerek esetén legfeljebb 0,1%-ban tartalmazhatnak GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül”, szükségessé vált a GMO-mentességre utaló jelölésre vonatkozó jogszabály kidolgozása. Már 2016-ban megjelent a földművelésügyi miniszter 61/2016. (IX. 15.) FM rendelete a GMO-mentességre utaló jelölésről és 2017. május 31-től hatályba lépett az ezt módosító rendelet is.

A GMO-mentes jelölés használata önkéntes. A rendeletben előírt feltételeknek való megfelelés esetén a vállalkozó a csomagoláson feltüntetheti a GMO-mentes termelésre utaló szöveget.

Egyetlen összetevőből álló növényi termék esetén csak akkor lehet GMO mentességre utalni, ha a növénynek létezik engedélyezett GMO-s változata, és nem tartalmaz, vagy legfeljebb 0,1%-ban tartalmaz GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül”.

Az Európai Unió területén jelenleg 55 különböző élelmiszer- és takarmány célú GMO forgalomba hozatala engedélyezett: 10 gyapot-, 25 kukorica-, 4 olajrepce-, 15 szója- és egy cukorrépafajta rendelkezik érvényes forgalomba hozatali engedéllyel. A fentiek alapján pl. egy szójaliszt lehet GMO-mentes termelésből származó. Viszont olyan egyetlen összetevős növényi termékre nem lehet ezt a jelölést alkalmazni, aminek nem létezik – az Európai Unióban engedélyezett – GMO-s változata, pl. búzaliszt.

MI A KÜLÖNBSÉG AZ ALÁBBI JELÖLÉSŰ TERMÉKEK KÖZÖTT?

SZÓJALISZT

Tehát, ha egy terméken nincs GMO-mentességre utaló jelölés, akkor az nem azt jelenti, hogy a termék GMO-s!

Hús, hal, tej, tojás és az ezen összetevőket tartalmazó élelmiszerek esetén akkor alkalmazható a GMO-mentességre utaló jelölés, ha az állatnak – a rendeletben előírt ideig – kizárólag GMO-mentes termelésben felhasználható takarmányt adtak (a takarmány legfeljebb 0,9%-ban tartalmazhat GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül”).

TEJ

Egy mézen GMO-mentességre utaló jelölés abban az esetben használható, ha olyan kaptárból származik, amely a méz kinyerését megelőző legalább egy éven át megfelelt az alábbi feltételeknek:
 a) a kaptár 5,5 km-es körzetében a nektár- és virágporforrásokat géntechnológiával nem módosított növények képezik,
 b) a méheket GMO-mentes termelésben felhasználható takarmánnyal takarmányozták.

Több összetevőből álló élelmiszer esetén részletes szabályok vannak a feltüntetés feltételeire, például ezek a szabályok a szójaitalok esetében a következőképpen értelmezhetők:

1. példa: Megnevezésben nem jelölhető a GMO-mentes termelésre utalás, csak az összetevők között

Szójaital
Összetevők: víz, hántolt szójabab GMO-mentes termelésből (5,9%), nyers nádcukor, tengeri só.

Az 1. példában a szójabab legfeljebb 0,1%-ban tartalmazhat GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül”. A vizet és a sót nem beleszámolva legalább 10 %-ban kell jelen lennie annak az összetevőnek, ami GMO-mentes termelésből származó. Mivel a cukornádnak nincs engedélyezett GMO-s változata, így nem lehet GMO-mentes termelésből származóként feltüntetni a nyers nádcukrot. Emiatt a terméken csak az összetevők között lehet utalni a GMO-mentességre.

2. példa: Megnevezésben jelölhető a GMO-mentes termelésre utalás

Szójaital GMO-mentes termelésből
Összetevők: víz, hántolt szójabab (5,9%), tengeri só, stabilizátor (gellángumi).

A 2. példában a szójabab összetevő legfeljebb 0,1%-ban tartalmazhat GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül”. A GMO-mentes termelésből származó összetevő mellett a termék hozzáadott vizet, sót, fűszereket és GMO-mentes termelésben felhasználható élelmiszer-adalékanyagot, technológiai segédanyagot, enzimet is tartalmazhat.  Ebben az esetben a megnevezésben is lehet utalni a GMO-mentességre.

Amennyiben egy szójaitalon nem jelenik meg GMO-mentességre utaló jelölés, az jellemzően azt jelenti, hogy a termék szójabab összetevője legfeljebb 0,9%-ban tartalmazhat GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül”, tehát nem jelenti azt automatikusan, hogy a termék GMO-s! Amennyiben viszont ennek a feltételnek nem felel meg a termék, azaz a benne lévő GMO-tartalom nem véletlenül, vagy technikailag elkerülhetetlen módon került bele, és/vagy annak mennyisége meghaladja a 0,9%-ot, akkor egyértelműen fel kell rajta tüntetni, hogy GMO-t tartalmaz.

Egy szalámin az alábbi esetben a megnevezésben is jelölhető a GMO-mentesség; a hús és a szalonna GMO-mentes termelésből származik, emellett sót, fűszereket és GMO-mentes termelésben felhasználható élelmiszer-adalékanyagot is tartalmazhat a termék.  

GMO-mentes termelésből származó füstölt, érlelt szalámi - nem ehető bélben
A hús GMO-mentes termelésben felhasználható takarmánnyal etetett állattól származik.
Összetevők: sertéshús, sertésszalonna, étkezési só, fűszerek, tartósítószer (nátrium-nitrit).  

Több európai uniós tagállam (pl. Ausztria, Németország, Franciaország, stb.) is rendelkezik saját nemzeti jogszabállyal a GMO-mentes jelölésre vonatkozóan, ezen jogszabályok alapján jogszerű jelölésekkel rendelkező termékek Magyarországon is forgalmazhatók. Ha egy ilyen termék esetében a feltételrendszer nem teljesen egyezik meg a hazai jogszabályban foglaltakkal, akkor a GMO-mentességre utaló jelölésről szóló 61/2016. (IX. 15.) FM rendeletben szereplő GMO-mentességre utaló jelölések nem alkalmazhatók. Például az osztrák „Ohne Gentechnik hergestellt” felirat esetén az alábbi magyar nyelvű felirat megfelelő: Az osztrák élelmiszerkönyvi irányelveknek megfelelően géntechnológia nélkül előállított termék.

Vakok napja az élelmiszerbiztonság jegyében

Az élelmiszerek vakok számára is értelmezhető jelölésével kapcsolatos lehetőségek volt a fő témája november 27-én a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara, a Vakok Állami Intézete, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közös szervezésében megvalósult szakmai napnak. Az egész napos előadássorozat különlegessége, hogy az állategészségügy és az élelmiszerbiztonság aktuális kérdéseit most először dolgozták fel kifejezetten a vak és gyengénlátó emberek szemszögéből.