Mikor lehet „GMO-mentes termelésből” származó egy szójaliszt, a tej, a méz, egy szójaital vagy egy szalámi?

A jelenlegi európai uniós szabályozás szerint, amennyiben egy adott GMO-t tartalmazó élelmiszert az Unióban engedélyeztek élelmiszercélú felhasználásra, akkor az áruk szabad mozgása elv miatt forgalomba lehet hozni az Európai Unió területén, így Magyarországon is.

A géntechnológiával módosított élelmiszerekről szóló uniós rendelet értelmében azok az élelmiszerek, amelyek GMO-kat tartalmaznak, vagy azokból állnak, vagy azokat GMO-kból állították elő, jelöléskötelesek, tehát azokon GMO jelenlétére utaló jelölésnek kell szerepelnie. Pl. „Ez a termék géntechnológiával módosított szervezetet tartalmaz”.

Ugyanakkor az előírások alapján bizonyos állati eredetű termékek kívül esnek a fenti jelölési kötelezettségen. Például a GM takarmányt fogyasztó állatok tejét, húsát, tojását nem kell jelölni. Továbbá nem kell jelölni azokat a növényi eredetű élelmiszereket sem, amelyek legfeljebb 0,9%-ban tartalmaznak GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül”.

Az „inverz jelölés” (fordított jelölés), azaz a GMO-mentesség feltüntetése már évekkel ezelőtt fontos kérdésként merült fel az Unió egyes tagállamaiban, így Magyarországon is. Annak érdekében, hogy a fogyasztó ezekről a termékekről is tudja, hogy az állatokat GMO-mentes takarmánnyal etették-e vagy sem, illetve a növényi eredetű élelmiszerek esetén legfeljebb 0,1%-ban tartalmazhatnak GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül”, szükségessé vált a GMO-mentességre utaló jelölésre vonatkozó jogszabály kidolgozása. Már 2016-ban megjelent a földművelésügyi miniszter 61/2016. (IX. 15.) FM rendelete a GMO-mentességre utaló jelölésről és 2017. május 31-től hatályba lépett az ezt módosító rendelet is.

A GMO-mentes jelölés használata önkéntes. A rendeletben előírt feltételeknek való megfelelés esetén a vállalkozó a csomagoláson feltüntetheti a GMO-mentes termelésre utaló szöveget.

Egyetlen összetevőből álló növényi termék esetén csak akkor lehet GMO mentességre utalni, ha a növénynek létezik engedélyezett GMO-s változata, és nem tartalmaz, vagy legfeljebb 0,1%-ban tartalmaz GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül”.

Az Európai Unió területén jelenleg 55 különböző élelmiszer- és takarmány célú GMO forgalomba hozatala engedélyezett: 10 gyapot-, 25 kukorica-, 4 olajrepce-, 15 szója- és egy cukorrépafajta rendelkezik érvényes forgalomba hozatali engedéllyel. A fentiek alapján pl. egy szójaliszt lehet GMO-mentes termelésből származó. Viszont olyan egyetlen összetevős növényi termékre nem lehet ezt a jelölést alkalmazni, aminek nem létezik – az Európai Unióban engedélyezett – GMO-s változata, pl. búzaliszt.

MI A KÜLÖNBSÉG AZ ALÁBBI JELÖLÉSŰ TERMÉKEK KÖZÖTT?

SZÓJALISZT

Tehát, ha egy terméken nincs GMO-mentességre utaló jelölés, akkor az nem azt jelenti, hogy a termék GMO-s!

Hús, hal, tej, tojás és az ezen összetevőket tartalmazó élelmiszerek esetén akkor alkalmazható a GMO-mentességre utaló jelölés, ha az állatnak – a rendeletben előírt ideig – kizárólag GMO-mentes termelésben felhasználható takarmányt adtak (a takarmány legfeljebb 0,9%-ban tartalmazhat GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül”).

TEJ

Egy mézen GMO-mentességre utaló jelölés abban az esetben használható, ha olyan kaptárból származik, amely a méz kinyerését megelőző legalább egy éven át megfelelt az alábbi feltételeknek:
 a) a kaptár 5,5 km-es körzetében a nektár- és virágporforrásokat géntechnológiával nem módosított növények képezik,
 b) a méheket GMO-mentes termelésben felhasználható takarmánnyal takarmányozták.

Több összetevőből álló élelmiszer esetén részletes szabályok vannak a feltüntetés feltételeire, például ezek a szabályok a szójaitalok esetében a következőképpen értelmezhetők:

1. példa: Megnevezésben nem jelölhető a GMO-mentes termelésre utalás, csak az összetevők között

Szójaital
Összetevők: víz, hántolt szójabab GMO-mentes termelésből (5,9%), nyers nádcukor, tengeri só.

Az 1. példában a szójabab legfeljebb 0,1%-ban tartalmazhat GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül”. A vizet és a sót nem beleszámolva legalább 10 %-ban kell jelen lennie annak az összetevőnek, ami GMO-mentes termelésből származó. Mivel a cukornádnak nincs engedélyezett GMO-s változata, így nem lehet GMO-mentes termelésből származóként feltüntetni a nyers nádcukrot. Emiatt a terméken csak az összetevők között lehet utalni a GMO-mentességre.

2. példa: Megnevezésben jelölhető a GMO-mentes termelésre utalás

Szójaital GMO-mentes termelésből
Összetevők: víz, hántolt szójabab (5,9%), tengeri só, stabilizátor (gellángumi).

A 2. példában a szójabab összetevő legfeljebb 0,1%-ban tartalmazhat GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül”. A GMO-mentes termelésből származó összetevő mellett a termék hozzáadott vizet, sót, fűszereket és GMO-mentes termelésben felhasználható élelmiszer-adalékanyagot, technológiai segédanyagot, enzimet is tartalmazhat.  Ebben az esetben a megnevezésben is lehet utalni a GMO-mentességre.

Amennyiben egy szójaitalon nem jelenik meg GMO-mentességre utaló jelölés, az jellemzően azt jelenti, hogy a termék szójabab összetevője legfeljebb 0,9%-ban tartalmazhat GMO-t „véletlenül” vagy „technikailag elkerülhetetlenül”, tehát nem jelenti azt automatikusan, hogy a termék GMO-s! Amennyiben viszont ennek a feltételnek nem felel meg a termék, azaz a benne lévő GMO-tartalom nem véletlenül, vagy technikailag elkerülhetetlen módon került bele, és/vagy annak mennyisége meghaladja a 0,9%-ot, akkor egyértelműen fel kell rajta tüntetni, hogy GMO-t tartalmaz.

Egy szalámin az alábbi esetben a megnevezésben is jelölhető a GMO-mentesség; a hús és a szalonna GMO-mentes termelésből származik, emellett sót, fűszereket és GMO-mentes termelésben felhasználható élelmiszer-adalékanyagot is tartalmazhat a termék.  

GMO-mentes termelésből származó füstölt, érlelt szalámi - nem ehető bélben
A hús GMO-mentes termelésben felhasználható takarmánnyal etetett állattól származik.
Összetevők: sertéshús, sertésszalonna, étkezési só, fűszerek, tartósítószer (nátrium-nitrit).  

Több európai uniós tagállam (pl. Ausztria, Németország, Franciaország, stb.) is rendelkezik saját nemzeti jogszabállyal a GMO-mentes jelölésre vonatkozóan, ezen jogszabályok alapján jogszerű jelölésekkel rendelkező termékek Magyarországon is forgalmazhatók. Ha egy ilyen termék esetében a feltételrendszer nem teljesen egyezik meg a hazai jogszabályban foglaltakkal, akkor a GMO-mentességre utaló jelölésről szóló 61/2016. (IX. 15.) FM rendeletben szereplő GMO-mentességre utaló jelölések nem alkalmazhatók. Például az osztrák „Ohne Gentechnik hergestellt” felirat esetén az alábbi magyar nyelvű felirat megfelelő: Az osztrák élelmiszerkönyvi irányelveknek megfelelően géntechnológia nélkül előállított termék.

A hazai és külföldi élelmiszerek vizsgálati tapasztalatairól (2014 év végi vizsgálat)

Mind a Földművelésügyi Minisztérium, mind a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal számára kulcsfontosságú, hogy biztosítsa a lakosság számára a jó minőségű élelmiszerekhez való hozzájutást. E célok a 2013-ban elfogadott Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiában és az idén kihirdetett Nemzeti Élelmiszergazdasági Programban egyaránt megjelennek.

Hagyományaink védelme, valamint bizonyos élelmiszerek magas minőségének szavatolása a Magyar Élelmiszerkönyv (MÉ) megalkotásának és folyamatos bővítésének a célja. A MÉ számos élelmiszerre, illetve élelmiszercsoportra vonatkozóan tartalmaz élelmiszerminőségi, élelmiszerjelölési és élelmiszerbiztonsági szabályokat, amelyeket kötelező betartani a MÉ-ben szereplő, hazánkban forgalomba hozott termékek esetében. E munka kapcsán 2016-ban szigorodtak például a húskészítményekre, valamint a pékárúkra vonatkozó követelmények, de olyan hagyományos termékeket is szabályozunk segítségével, mint a Dobostorta.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) a hatósági vizsgálatokon túl komplex terméktesztek során is rendszeresen ellenőrzi a Magyarországon gyártott, illetve forgalmazott élelmiszerek biztonságát és minőségét. Ezen felül időszakonként célellenőrzéseket is végzünk, melynek keretein belül az egyik, 2014-es vizsgálatsorozat éppen arról szólt, hogy ugyanazon márkatermékek minőségét vizsgáltuk és hasonlítottuk össze: a vizsgálat alá vont mintaelemeket hazai, illetve osztrák áruházláncok (SPAR, METRO, LIDL, HOFER/ALDI) kiskereskedelmi egységeiből szereztük be. A vizsgálat során 24 féle azonos vagy nagyon hasonló termék-mintát hasonlítottunk össze érzékszervi tulajdonságaik, összetételi paramétereik és a vásárlók felé közvetített információk (jelölésük) valóságtartalma szempontjából.

Az eredmények kiértékelése során az alábbi következtetéseket tettük:

• Az édesipari termékek közül a közismert márkatermékek, mint pl. Milka tejcsokoládé, Lindt étcsokoládé, Raffaello desszert, Mon Cheri desszert sem összetételi (cukor-, zsírtartalom), sem érzékszervi tulajdonságaik szempontjából nem különböznek egymástól bárhol is kerültek forgalomba.
• Az ostyás édességek (Manner ostyák) terén azt tapasztaltuk, hogy a beltartalmi mutatók közel azonosak, de az érzékszervi tulajdonságok az ostya szerkezetét tekintve eltérőek, az osztrák mintáknál az ostya állaga kevésbé laza szerkezetű, mint a magyar minták esetében.
• A közkedvelt Nutella kenhető kakaós mogyorókrém esetében is az állomány volt eltérő, a magyar termék-minta kevésbé lágy, kevésbé jól kidolgozott volt az osztrákéhoz képest, csakúgy, mint a Ritter Sport marcipánnal töltött étcsokoládé esetében, ahol a cukor- és zsírtartalom azonos, mégis a magyar változatnál az étcsokoládé burok szájban kissé nehezebben olvadó volt, mint az osztrák párjánál.
• A Barilla száraztészta típusok nem mutattak eltérést érzékszervi szempontból sem.
• A Rio Mare tonhalkonzervek érzékszervi tulajdonságai sem különböztek egymástól, azonos nettó tömeg mellett közel 2%-kal több halat tartalmazott az osztrák minta.
• A fűszerek csoportján belül a babérlevelet vizsgáltuk, itt nem találtunk lényeges különbséget, de élvezeti értékében az osztrák forgalmazású babérlevél karakteresebb, intenzívebb ízt mutatott.
• Az italok közül a Coca cola magyar változatának illata kevésbé telt, kevésbé összetett, mely a felhasznált aromák minőségének különbségből eredhet. Összetételükben eltérnek, 0,6%-kal magasabb a magyar változat cukortartalma (így energiatartalma is magasabb), cukorösszetétele pedig alapvetően más, az osztrák szacharózt (is) tartalmaz, míg a magyar az olcsóbb (kukorica alapú) fruktóz-glükóz szirup/szörp/ felhasználásával készült.
• A Monster energiaital (zöld) esetében az energia és tápérték adatok azonossága mellett az osztrák változat koffein mellett taurint is tartalmaz, valamint azonos cukortartalom, de különböző cukorösszetétel jellemzi őket. Ez esetben a magyar tartalmaz több szacharózt.
• A poralakú ízesítők vizsgálati eredményei alapján megállapítható, hogy az előállításukhoz felhasznált összetevők eltérő minőségéből eredően az érzékszervi tulajdonságok, főként illat és íz-beli eltérések tapasztalhatóak, jellemzően az osztrák minták javára. Pl. a Nesquick kakaópor esetében a magyar változat illatában és ízében a kakaós jelleg gyengébb, főként az édes íz dominál, míg az osztrák mintát a harmonikusabb, intenzívebb kakaós illat, telt kakaós-csokis íz jellemzi.
• A vanillin cukrok egyformák voltak, míg a Bourbon vaníliás cukrok esetében a magyar változat 3% vanília rúd őrleményt (nem csak a kikapart belsejét) és kétféle aromát, míg az osztrák vanília extraktumot (koncentrált kivonatot) tartalmaz, viszont mindkét termék frontoldali megjelenítése ugyanaz, tehát a vásárlók első ránézésre azonos összetételű termékeknek vélhetik őket.
• Knorr márkajelzéssel kétféle porkeveréket vizsgáltunk, egyik esetben sem sikerült a termékazonosságot igazolni, az azonos megnevezés és termék-megjelenítés ellenére sem. A Knorr marhahúsleves kagylótésztával és húsgombóccal megnevezésű termék magyar vásárlója csak 48 g nettó tömegű, míg az osztrák vásárló 60 g-os terméket kap ugyanolyan csomagolásban. Mindkét vásárló 3 adag levest készíthet egy zacskóból, de az osztrák vásárló 2%-ka1 több tésztát, közel dupla annyi húsgombócot és 3%-kal több répát kap a csomagban, valamint ugyanakkora (250 ml-es) adagban 20%-kal sűrűbb, intenzívebb ízű, illatú levest fogyaszthat el, mint magyar szomszédja. Az érzékszervi bírálat során nem véletlen a megállapítás: „…jelentős minőségi különbség van, az osztrák ízletesebb, tartalmasabb, a magyar hígabb, csak az ételízesítő íze érvényesül.”
• A Knorr Fix Carbonara spagetti alap és az osztrák Knorr Carbonara szósz első látásra azonosnak tűnik, de összetételében lényeges eltérés, hogy a magyar változat nem tartalmaz sajtot (helyette 1%-kal több tejszínport), míg az osztrák alteregója három féle sajtot is tartalmaz 5% mennyiségben. A magyar alap-por tápérték jelölése sajátosan a tésztás-sonkás készételre vonatkoztatja a táblázat adatait, ami félrevezetheti a vásárlót a beviteli értékek tekintetében, hiszen a sonka és a spagetti összetételétől függ a készétel tápértéke, a csomagolásban pedig csak a porkeverék adott, ezért az osztrák termék tápérték jelölése, mely csak a porkeverékre vonatkozik, megfelelőbb, valósághű tájékoztatást nyújt.
• A vizsgált tejtermékek (Paula puding, Landliebe tejberizs, Actimel joghurt ital) érzékszervi tulajdonságainak mérlege egyértelműen az osztrák minták felé billen, melyek azt mutatják, hogy jobb minőségű alapanyagok felhasználásával készültek: a magyar puding hígabb állományú, az édes íz dominál, a kakaós-vaníliás íz gyenge; az osztrák tejberizs teltebb ízű, tejszínesebbnek, krémesebbnek érződik; a joghurtnál az aroma minőség-különbsége folytán a magyar joghurt harsányabb ízű, illatú és édesebb, az osztrák változat inkább a valódi gyümölcsre emlékeztető ízű, illatú. Összetételükben nagyjából azonosak, saját jelölésüknek megfelel a beltartalmuk, kivéve a joghurtoknál a mért kalcium tartalom nem érte el a jelölt értéket.

Mire figyeljünk, ha internetről rendelünk élelmiszert?

Töretlen az internetes kereskedelem népszerűsége. Élelmiszerek vásárlásához is egyre többen választják ezt a sok szempontból kényelmes beszerzési formát. Az új lehetőségek azonban újfajta kockázatokat is rejtenek. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat, hogy elkerüljük az internetes élelmiszer-vásárlás veszélyeit.

A NÉBIH tájékoztatója az általános tudnivalók mellett kiemelten foglalkozik az élelmiszereknél kötelezően feltüntetendő adatokkal. Sokan nincsenek ugyanis tisztában azzal, hogy a webáruházak is kötelesek valamennyi, a termékkel kapcsolatos legfontosabb azonosító adatot közzétenni. A termék neve, lejárati ideje, nettó tömege és összetevői mellett például az allergénekről, illetve a különleges tárolási és/vagy felhasználási feltételekről is tájékoztatni kell a vásárlót.

Fontos, hogy alaposan ellenőrizzük a választott webáruházat. Nézzük meg, hogy az impresszumban megtalálható-e a cég pontos címe (a postafiók önmagában nem elegendő), telefonszáma, illetve valamilyen egyéb kapcsolattartási lehetőség. A vállalkozónak tájékoztatnia kell a vásárlót székhelyéről, valamint a panaszkezelés módjáról is.

Attól, hogy egy weboldal „.hu”-ra végződik még nem biztos, hogy a vállalkozás is magyar. Külföldi (EU-n kívüli) székhelyű szolgáltatók esetében különösen körültekintőnek kell lenni, mivel a jogszabályi előírások eltérőek lehetnek. A NÉBIH – kockázatbecslés és bejelentés alapján – rendszeresen végez ellenőrzéseket, az élelmiszerértékesítéssel foglalkozó webáruházak száma azonban rendkívül magas. Különösen nagy a kockázat a külföldről közvetlenül házhoz rendelt élelmiszerek esetében, hisz ott a termék egyből a vásárlóhoz kerül.

Ha magyar vállalkozástól rendelünk élelmiszert, ellenőrizzük, hogy rendelkezik-e FELIR számmal. A hazai cégeknek biztosítaniuk kell a 14 napon belüli indoklás nélküli elállási jogot. Élelmiszerek esetében – például gyorsan romló termékeknél – azonban ezt nem mindig tudjuk érvényesíteni, ezért fontos, hogy már az áru átvételkor legyünk körültekintőek. Ellenőrizzük például, hogy a kiszállított élelmiszer hőmérséklete megfelelő-e: a fagyasztott termék nincs-e felolvadva stb.. Nézzük meg a termék fogyaszthatósági/minőségmegőrzési idejét, hogy csomagolása zárt, sértetlen-e, vagy állati eredetű élelmiszer esetében szerepel-e a jelölésen az ún. „ovális jel”.

A témában további hasznos információk olvashatók alábbi cikkünkben:
http://portal.nebih.gov.hu/-/az-e-kereskedelem-elonyei-es-kockazatai

Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság

Kapcsolódó anyagok:
közlemény letölthető formában

Az e-kereskedelem előnyei és kockázatai

Az internetes kereskedelem szerepe napjainkban folyamatosan nő. Az internet felhasználók többsége rendszeresen vásárol terméket vagy szolgáltatást a világhálón, az értékesített termékek jelentős része élelmiszer. A vásárlás ezen formájának legnagyobb előnye a rugalmasság, hogy a szolgáltatások otthonról bármikor igénybe vehetők, azonban ez az új piaci szegmens számos kockázatot is rejt magában.

Ahogy más ágazatokban, az internetes kereskedelem területén is megtalálhatóak illegális „vállalkozók”, akik kihasználják az internet névtelenséget nyújtó, gyakran átláthatatlan világát. Az előírások hiányos ismeretéből fakadóan az internetes vállalkozások által kínált élelmiszer kockázatot jelenthet.

Mit tehetünk, hogy megvédjük magunkat az internetes kereskedelem veszélyeitől?

A kiválasztott termék megrendelését megelőzően alaposan tanulmányozzuk a honlapon feltüntetett információkat, az oldalon kínált árucikkeket, a weboldal egészét. Ha ennek eredményeként ellentmondást tapasztalunk, az kétes termékre, vagy kétes vállalkozásra utalhat. Az alábbi tippek segíthetnek minimalizálni annak kockázatát, hogy az e-kereskedelemben tevékenykedő fekete vállalkozás áldozatául essünk.

Mindenekelőtt nézzük meg, hogy van-e magyar nyelvű tájékoztató a termékről.

A webáruházak is kötelesek valamennyi, a termékkel kapcsolatos tájékoztatást közzétenni a honlapon, élelmiszerek esetében a lejárati dátumon kívül minden információnak szerepelnie kell, ami a termék jelölésén kötelező. Így például:

• az élelmiszer neve;
• az összetevők felsorolása;
• minden olyan, allergiát vagy intoleranciát okozó összetevő vagy segédanyag, amelyet élelmiszer előállításánál vagy elkészítésénél használnak fel, és a késztermékben még jelen van, akár megváltozott formában is;
• bizonyos összetevők vagy összetevőcsoportok mennyisége;
• az élelmiszer nettó mennyisége;
• a különleges tárolási és/vagy felhasználási feltételek;
• az élelmiszer-vállalkozás neve vagy cégneve és címe;
• a származási ország vagy az eredet helye, amennyiben jogszabály előírja;
• felhasználási útmutató, ha annak hiányában nehéz megfelelően felhasználni az élelmiszert;
• az 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú italok esetében a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban;
• tápértékjelölés (2016. december 13-tól kötelező).

Jó tudni! A NÉBIH – kockázatbecslés és bejelentés alapján – rendszeresen végez ellenőrzéseket, az élelmiszerértékesítéssel foglalkozó webáruházak száma azonban rendkívül magas. Különösen nagy a kockázat a külföldről közvetlenül házhoz rendelt élelmiszerek esetében, hisz ott a termék egyből a vásárlóhoz kerül.

Mire figyeljünk étrend-kiegészítők rendelése esetén?

Ne rendeljünk olyan készítményt,

• ami gyors és irreális sikert ígér,
• melynek tájékoztatója nem érhető el, vagy nem egyértelmű,
• amit csak az interneten értékesítenek,
• amelyet magánszemély árul,
• amelynek összetevői nem ismertek, vagy ismeretlen összetevőt tartalmaz.

Jó tudni! Az étrend-kiegészítők jelölésére speciális szabályok vonatkoznak. Az ilyen termékek esetében is az összes jelölési elemnek szerepelnie kell a honlapon, amelyeket a terméken is megtalálunk.

Legyünk figyelmesek!

• Ne higgyünk a fórumokon, chat szobákban fellelhető ajánlásoknak. Az ilyen vásárlói tapasztalatok gyakran álcázott reklámok.
• Tájékozódjunk a megrendelni kívánt termék számunkra ismeretlen összetevőiről.
• Ellenőrizzük, hogy a honlapon szereplő termékkép megjelenése megegyezik-e a kereskedelmi forgalomban kapható termékével.
• Ellenőrizzük, szerepel-e a termék az OGYÉI által nyilvántartott, regisztrált étrendkiegészítők listáján.

Gyakorlati tanácsok internetes vásárláshoz

Ellenőrizzük az Impresszum alatt feltüntetett adatokat:

• teljes cím (nem csak postafiók!),
• telefonszám,
• egyéb kapcsolattartási lehetőségek,
• a weblap cím „hu” végződése nem feltétlenül jelenti azt, hogy az eladó magyar vállalkozó.

Figyeljünk a következőkre:

• Vásárlás előtt olvassuk el az Általános Szerződési Feltételeket (ÁSZF)
• Az online piacterek, aukciós oldalak, internetes szolgáltatók nem vállalnak felelősséget a közzétett ajánlatok tartalmáért.
• Körültekintően kell eljárni a külföldi székhelyű szolgáltatók (különösen a nem EU tagországok) esetében. A jogszabályi előírások eltérőek lehetnek.
• Magyar vállalkozás esetén ellenőrizzük, hogy rendelkezik-e FELIR azonosítóval.
• A magyar vállalkozásoknak biztosítaniuk kell a 14 napon belüli indoklás nélküli elállási jogot.
• Az élelmiszerek esetében nem mindig élhetünk az elállás, visszaküldés lehetőségével (pl. gyorsan romló élelmiszerek).
• Figyeljünk a rejtett költségekre (pl. szállítási költség).
• Tájékozódjunk az eladó által felajánlott fizetési lehetőségekről. Biztonság szempontjából nagy különbségek lehetnek az egyes pénzátutalási lehetőségek között.
• Csak biztonságos internetkapcsolat esetén teljesítsük a kifizetést. A biztonságos kapcsolat legegyszerűbben a „https” kapcsolatról ismerhető fel, illetve a böngésző címsorában megjelenő lakat ikonról.
• A vállalkozó köteles a vásárlót tájékoztatni a székhelyéről, panaszkezelés helyéről.

Mire figyeljünk a termék átvételekor?

• Valóban az általunk megrendelt termék érkezett meg?
• Zárt, sértetlen a termék csomagolása?
• Kaptunk a kiszállított termékhez számlát, szállítólevelet?
• A számlán szerepeltetett cég megegyezik a honlapon feltüntetett céggel?
• Gyorsan romló élelmiszer esetében átvételkor a termék hőmérséklete megfelelő?
• Rendelkezik a termék magyar nyelvű jelöléssel?
• Állati eredetű élelmiszer esetében tartalmazza a jelölés a létesítmény azonosító jelölést (ovális alakú jel)?
• Bio termék esetén tartalmazza a csomagolás a kötelező jelöléseket? (tanúsító szervezet kódszáma, EU öko logó, termesztés/tenyésztés helye)
• Kaptunk a termékhez tájékoztatót, felhasználási útmutatót?
• Az allergénekre vonatkozó jelölés megegyezik a megrendelt termék esetében feltüntetett információval?
• Nem járt le a termék fogyaszthatósági/minőségmegőrzési ideje?

Friss zöldség-gyümölcs import minőség-ellenőrzés

Friss fogyasztásra szánt zöldség és gyümölcs harmadik országból való beszállítása esetén kötelező vizsgálat.

Friss fogyasztásra szánt zöldség-gyümölcs tétel Magyarország és az EU területére csak akkor szállítható be, ha megfelel a vonatkozó forgalmazási minőség szabványnak. A megfelelést a a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal (továbbiakban: járási hivatal) zöldség-gyümölcs ellenőre állapítja meg és a megfelelés igazolására céljából kiállítja a Vizsgálati Bizonyítványt. Az érvényes Bizonyítvány megléte szükséges a tétel szabad forgalomba bocsátásához. A vizsgálatot belépéskor kell kérni a határállomáson lévő Növényegészségügyi Határkirendeltségen. Az importőr kérésére a vizsgálat elvégezhető a beléptetés után is, de még a szabad forgalomba helyezés előtt. Ez esetben a vizsgálatot valamely vámszabad területen kell elvégezni, ahol az áru vámkezelés előtt kirakodható. Ilyenkor a vizsgálatot a járási hivatalnál kell igényelni. A vizsgálat díjköteles.

Vonatkozó jogszabályok: 543/2011/EU rendelet, 82/2004 FVM rendelet.