Már hírlevélben is tájékozódhatnak a fogyasztók a termékvisszahívásokról

A lakosság még gyorsabb és közvetlen tájékoztatása, ezáltal hatékonyabb védelme érdekében ezentúl hírlevél formájában is megosztja a vásárlóktól visszahívott termékekkel kapcsolatos információkat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) – jelentette be dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára. A termékvisszahívás hírlevélre a Nébih weboldalán iratkozhatnak fel az érdeklődők.

Dr. Nobilis Márton emlékeztetett, mind a kormány, mind az Agrárminisztérium számára kiemelten fontos a magyar emberek érdekeinek védeleme. Az egyik legerősebb, és a lakosság részéről is az egyik legmegbízhatóbbnak tartott fogyasztóvédelmi szervezet a Nébih. A hivatal 2019 márciusa óta teszi közzé a https://portal.nebih.gov.hu/termekvisszahivas oldalon az élelmiszerláncban történt termékvisszahívásokat. A kereshető adatbázisban a vállalkozások által jelzett vásárlóktól történő visszahívások, valamint és élelmiszer- és takarmánybiztonsági gyorsriasztási rendszeren, azaz a RASFF-on érkező esetek is megtalálhatóak.

Az aloldalt egy-egy visszahívás alkalmával mintegy 15 ezren látogatják meg és a Nébih social media felületein közzétett tartalmak is több tízezer felhasználóhoz jutnak el. A fogyasztókat kiemelten érdeklő témakörről van tehát szó, hangsúlyozta az államtitkár, mely kapcsán az információk még gyorsabb és közvetlen megosztását segíti a jövőben a Nébih új hírlevele. A feliratkozók gyakorlatilag azonnal, a termékvisszahívás publikálását követően elsőként értesülnek annak részleteiről. A hírlevélben a legfontosabb alapinformációk kapnak helyet, valamint – amennyiben rendelkezésre áll – a termék fotója is megtalálható lesz.

Dr. Nobilis Márton kiemelte, a termékvisszahívásokról való hatékony tájékoztatás a fogyasztók elemi érdeke. Fontos azonban, hogy azt is értsék: egy termék gyártó általi visszahívása az esetek többségében pozitív, a vásárló érdekeit szem előtt tartó és felelős vállalkozói döntésként értékelhető. Kiváltképp igaz ez a vállalkozások önellenőrzésének eredményeként történő önkéntes termékvisszahívásokra. Nem szégyenfalról van tehát szó, hanem a fogyasztóvédelmet középpontba helyező, felelős vállalkozói magatartás bizonyítékáról.

A termékvisszahívás hírlevélre a Nébih honlapján, a https://portal.nebih.gov.hu/hirlevel oldalon iratkozhatnak fel az érdeklődők.

(Forrás: AM Sajtóiroda)

Összefoglalta a 2022-es évet a Riasztási és Együttműködési Hálózat

2022-ben több mint 7500 bejelentést tettek a tagállamok a Riasztási és Együttműködési Hálózaton (ACN) keresztül, de még mindig a RASFF rendszer értesítéseinek száma a legmagasabb. A 2022-ben közzétett csaknem 4500 élelmiszer-biztonsági bejelentésből 3904 élelmiszerekhez kapcsolódott. A legtöbb probléma EU-n belül a lengyel és holland termékekkel, míg azon kívül a török és indiai eredetű árukkal volt. Hazánkat 229 ügy érintette.

A nemrég közzétett 2022-es összefoglaló alapján még mindig RASFF bejelentésből van a legtöbb, ugyanakkor a korábbi évekhez képest nőtt az AAC és az FFN rendszerekben jelentett ügyek száma. Az esetek határokon átnyúló nyomonkövetésének köszönhetően több esetben összehangolt ellenőrzési terv készült, például a kedvtelésből tartott állatok kereskedelmének vagy a mézzel kapcsolatos csalások megakadályozására.

RASFF
A tavalyi évben összesen 4361 db RASFF ügy jelent meg a rendszerben. Továbbra is az élelmiszerekkel kapcsolatos bejelentések száma volt a legmagasabb (3904 db), ennek töredéke szólt takarmányokról (234 db) és élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagokról (219 db). A legtöbb ügyet, a bejelentések 35%-át „határ-visszautasításként” indították, 27% „riasztásként”, 38% „tájékoztatásként”, „hírként” pedig kevesebb mint 1% jelent meg. A bejelentések nagy része hatósági ellenőrzés alapján indult, de magas volt a vállalati önellenőrzés vagy a fogyasztói panasz miatt tett értesítések száma is.
Az ügyek többségét Németország, Hollandia, Belgium és Lengyelország indította. Az Európai Unión belül leggyakrabban lengyel és holland termékekkel volt probléma.
2022-ben a leggyakoribb élelmiszer-kifogás a peszticiddel szennyezett török zöldségek és gyümölcsök, a Salmonella-s lengyel baromfihús és az abból készült termékek, valamint kínai élelmiszerrel érintkező anyagok kioldódása miatt volt.
A jelentés azt is részletezi, hogy összességében a tavalyi évben a leggyakrabban előforduló élelmiszer-veszélyt a nem engedélyezett növényvédőszer-maradékok (klórpirifosz, etilén-oxid), kórokozó mikroorganizmusok (Salmonella 70%, Listeria monocytogenes 16%) és a mikotoxinok (aflatoxin) jelentették.
Takarmányok tekintetében leginkább a kórokozók (az esetek felében Salmonella), egyéb mikrobiológia szennyezők (magas Enterobacteriaceae szám, főként kutyarágókában) és összetételbeli problémák miatt (parlagfűmag szennyezettség) merültek fel gondok. 
Élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok esetén a kioldódások (PAA, formaldehid és ólom) és a nem engedélyezett műanyag összetevők (bambusz) voltak kiemelkedőek.
A 229, hazánkat is érintő RASFF-ügy nagy része baromfihúshoz és abból készült termékekhez, étrend-kiegészítőkhöz és zöldségekhez, gyümölcsökhöz kötődött. Ezek közül 194 élelmiszerhez, 17 takarmányhoz, és 18 élelmiszerrel érintkező anyaghoz kapcsolódott, 32 esetben pedig hazai gyártású termékkel szemben merült fel kifogás. A magyar hatóságok 19 ügyet jelentettek kockázatos élelmiszer miatt.

A RASFF fontos szerepet játszik a problémás termékek nyomon követésében, forgalomból kivonásában és a visszahívásokban. A hazai lakosságot is érintő ügyeket a Nébih kiemelten kommunikálja a Termékvisszahívás adatbázisában annak érdekében, hogy a vásárlók minél szélesebb köre mielőbb értesüljön az élelmiszerbiztonsági problémákról.

AAC
A segítségnyújtási hálózat ügyeinek száma folyamatosan növekszik (2554 db), a legtöbb megkeresést (35,3%) Németország kezdeményezte, az ügyek 85,1%-a élelmiszerekhez kapcsolódott. 
A rendszeren keresztül a tagországok gyakran kértek segítséget zöldségek és gyümölcsök (peszticid), étrend-kiegészítők és egyéb speciális élelmiszerek (nem engedélyezett állítások), nem megfelelő összetétel (CBD), hús és hústermékek, valamint hal és halászati termékek miatt.
2022-ben Magyarországot 69 AAC (43 élelmiszer, 5 takarmány, 20 állat és 1 állati melléktermék) bejelentés érintette, melyet 11 esetben hazánk kezdeményezett. A megkeresések között előfordult jelölési probléma, adategyeztetés kérés, dokumentációs hiányosság, mikrobiológiai kifogás, illegális kisállatkereskedelem és nem engedélyezett összetevő.

FFN
2022-ben az élelmiszercsalással foglalkozó rendszerben mintegy 600 bejelentést regisztráltak. A hálózaton a kisállatok illegális kereskedelme volt kiemelkedő (276 eset), emellett a mézhamisítás, a halak és halászati termékek (főleg garnélarák és tintahal) hamis címkézése és víz hozzáadása, valamint az olívaolaj (nem extra szűz olívaolaj extra szűzként feltüntetve) csalások miatt indult bejelentés. 
2022-ben Magyarországot 86 hamisítás gyanúját felvető ügy érintette, melyből 10 esetben hazánk volt a bejelentő. A magyar hatóság által indított ügyek főleg vízzel vagy egyéb ismeretlen összetevőkkel hamisított sertéshússal, kis kedvencek illegális szállításával/kereskedelmével, veszettség titer vizsgálatokkal, hamis lóútlevelekkel és hozamfokozóban lévő nem engedélyezett összetevőkkel voltak kapcsolatosak.

Uniós élelmiszerlánc-biztonsági riasztások: baromfitermékekkel, zöldségekkel és gyümölcsökkel volt a legtöbb gond

Mintegy 200 kockázatos termék miatt kellett Magyarországon intézkedni tavaly az EU-s riasztási rendszer adatai alapján. A hazánkat érintő ügyek elsősorban baromfihúshoz és abból készült termékekhez, zöldségekhez és gyümölcsökhöz, fűszerekhez, valamint étrend-kiegészítőkhöz kapcsolódtak. Az esetek 86%-a külföldi előállítású terméket érintett – emelte ki évösszefoglalójában Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletéért felelős helyettes államtitkára.

Az Európai Bizottság Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Riasztási Rendszerén (RASFF) keresztül 2022-ban hazánkat 226 ügy érintette. A magyar vonatkozású esetek túlnyomó többsége (192) élelmiszerrel kapcsolatos volt, emellett takarmánnyal (16) és élelmiszerrel érintkező anyagokkal (18) összefüggésben is adódtak problémák.  A legtöbb bejelentés baromfihússal és abból készült termékekkel (32), valamint zöldségekkel és gyümölcsökkel (26) kapcsolatban érkezett. Nagyszámú esetet vizsgáltak a szakemberek fűszereket és gyógynövényeket (18), továbbá étrend-kiegészítőket, bébiételeket és tápszereket (18) érintően.

A helyettes államtitkár kiemelte: hazai gyártású termékkel az esetek alig 14%-ában, összesen 31 alkalommal volt gond. Főként baromfihúst vagy abból készült termékeket kifogásoltak mikrobiológiai szennyezettség miatt a tagállamok. A Nébih, mint az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős magyar hatóság tavaly 19 ügyet jelentett a rendszeren keresztül, minden esetben kockázatos élelmiszer miatt.

A RASFF 2022-ben is fontos szerepet játszott a problémás termékek nyomonkövetésében, valamint a velük kapcsolatos intézkedésekben – hangsúlyozta Felkai Beáta. A Nébih Termékvisszahívás adatbázisában idén publikált 61 visszahívásnak csaknem a fele a RASFF rendszeren érkezett információk hatására indult.

A legemlékezetesebb, illetve szakmai szempontból legérdekesebb esetek között a csokoládé termékekkel kapcsolatos problémákat, valamint a bogyós gyümölcsök okozta megbetegedéseket emelte ki a helyettes államtitkár. 

Március végén az Európai Bizottság több országra, köztük Magyarországra is kiterjedő szalmonellajárványt jelentett a Belgiumban gyártott Kinder csokoládétermékek kapcsán. A belga gyárat áprilisban bezárták és világszerte termékvisszahívásokat indítottak el. Néhány hónappal később ismét belga csokoládétermékekben mutattak ki Salmonella-t. A riasztási hálózat gyors reagálásának köszönhetően a Barry-Callebaut cég termékei nem kerültek kiskereskedelmi forgalomba. 

Hat európai országban és az Egyesült Királyságban Hepatitis A vírussal szennyezett, fagyasztott bogyós gyümölcsök okoztak megbetegedéseket. A szigetországban például több mint 300 esetről számoltak be. A járvány felderítése egy magyarországi étterem vizsgálata alapján indult, ahol 16 megbetegedést jegyeztek fel. A szakemberek a fertőzés forrásaként a lengyel Ardo Fruitberry vegyes bogyós gyümölcséből készült hideg gyümölcslevest azonosították. A több mint 25 országban forgalmazott fagyasztott gyümölcskeveréket végül visszahívták a forgalomból.

A Nébih a RASFF rendszer aktív tagjaként a jövőben is közreműködik a magyar és az uniós élelmiszerlánc-biztonság fenntartásáért – hangsúlyozta Felkai Beáta. 

Forrás: AM Sajtóiroda

Újabb, Kínából származó étrend-kiegészítő kapszula forgalmazását tiltotta meg a Nébih

Újabb, férfiaknak ajánlott étrend-kiegészítő kapszulában mutatott ki szildenafil és tadalafil gyógyszer-hatóanyagot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma, ezért a hivatal kötelezte a forgalmazót – minőségmegőrzési időre való tekintet nélkül – a termék kereskedelmi forgalomból való azonnali kivonására és a fogyasztóktól való visszahívására, egyúttal megtiltotta ezen megnevezésű termék további forgalmazását és importálását.

A Maho Silver Trans Kft. által forgalmazott, Kínában gyártott „THE BOSS” márkanevű étrend-kiegészítő kapszulánként 122 mg szildenafilt* és 73 mg tadalafilt* tartalmazott. Viszonyításképpen a gyógyszerként forgalmazott Viagra 25, 50 vagy 100 mg/tabletta szildenafil hatóanyagot, a Tadalafil Teva 5, 10 vagy 20 mg/tabletta tadalafil hatóanyagot tartalmaz. Így az étrend-kiegészítő egyetlen kapszulájában a hatóanyagok külön-külön is jóval meghaladják a terápiás dózis legmagasabb értékét. 

Az étrend-kiegészítők az érvényes uniós és hazai szabályozás szerint élelmiszernek minősülnek, amelyekben gyógyszer-hatóanyag felhasználása tilos. A termék a jelölés alapján kizárólag növényi hatóanyagokat tartalmaz, ami a valóságnak nem felel meg, így hamisítványnak minősül. Elfogyasztása komoly egészségkárosodási kockázatot jelenthet a fogyasztóknak. A mellékhatások között szerepelhet látásromlás, hallásromlás, fülzúgás, súlyos kimenetelű kardiovaszkuláris tünetek, szívelégtelenség, vérnyomás ingadozás.

Az ügyben az eljárás folyamatban van. A Nébih a forgalmazóval szemben élelmiszer-ellenőrzési bírságot szab ki, továbbá – a hamisítás miatt – büntetőfeljelentést is tesz.

A hivatal kéri a vásárlókat, amennyiben a fenti készítmény forgalmazását észlelik, a lakosság egészségének védelme és a gyors hatósági intézkedések érdekében jelezzék azt a Nébih ZöldSzámán (06/80/263-244) vagy az ugyfelszolgalat@nebih.gov.hu e-mail címen!

A termék adatai elérhetőek a jogsértés listán.

Frissítve - Termékvisszahívás - műanyagra emlékeztető idegen anyag bébiételben

FRISSÍTVE! A Nébih ügyfélszolgálatára pénteken érkezett közérdekű bejelentés szerint egy vásárló műanyagra emlékeztető idegen anyagot talált az OVKO márkájú, körte almával hozzáadott cukor nélkül megnevezésű bébidesszertben.

Frissítés - 2019. január 31.

A szlovák hatóság kivizsgálása szerint a gyártó nyilatkozata alapján a műanyag darabra emlékeztető részek valójában a gyártás során felhasznált nyersanyagból származó összeállt keményítőszemcsék, amit a laboratóriumi vizsgálatok és a szakértői vélemények is alátámasztanak.

Korábban írtuk:

A forgalmazó - felelős vállalkozásként eljárva - elővigyázatosságból visszahívja a lent felsorolt azonosítókkal rendelkező termékeit, az ezzel kapcsolatos információkat honlapján is közzétette: http://ovko.hu/ .

Az érintett termék adatai:

• Termék megnevezése: OVKO Körte almával hozzáadott cukor nélkül, 5 hónapos kortól
• Kiszerelés: üveg, 190 g
• Minőségmegőrzési idő, tételazonosító: 07.12.2020. L:2Z

A Nébih arra kéri a fogyasztókat, hogy amennyiben a fenti azonosítókkal ellátott termékből vásároltak, azt ne használják fel és vigyék vissza a vásárlás helyére.