Összefoglalta a 2022-es évet a Riasztási és Együttműködési Hálózat

2022-ben több mint 7500 bejelentést tettek a tagállamok a Riasztási és Együttműködési Hálózaton (ACN) keresztül, de még mindig a RASFF rendszer értesítéseinek száma a legmagasabb. A 2022-ben közzétett csaknem 4500 élelmiszer-biztonsági bejelentésből 3904 élelmiszerekhez kapcsolódott. A legtöbb probléma EU-n belül a lengyel és holland termékekkel, míg azon kívül a török és indiai eredetű árukkal volt. Hazánkat 229 ügy érintette.

A nemrég közzétett 2022-es összefoglaló alapján még mindig RASFF bejelentésből van a legtöbb, ugyanakkor a korábbi évekhez képest nőtt az AAC és az FFN rendszerekben jelentett ügyek száma. Az esetek határokon átnyúló nyomonkövetésének köszönhetően több esetben összehangolt ellenőrzési terv készült, például a kedvtelésből tartott állatok kereskedelmének vagy a mézzel kapcsolatos csalások megakadályozására.

RASFF
A tavalyi évben összesen 4361 db RASFF ügy jelent meg a rendszerben. Továbbra is az élelmiszerekkel kapcsolatos bejelentések száma volt a legmagasabb (3904 db), ennek töredéke szólt takarmányokról (234 db) és élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagokról (219 db). A legtöbb ügyet, a bejelentések 35%-át „határ-visszautasításként” indították, 27% „riasztásként”, 38% „tájékoztatásként”, „hírként” pedig kevesebb mint 1% jelent meg. A bejelentések nagy része hatósági ellenőrzés alapján indult, de magas volt a vállalati önellenőrzés vagy a fogyasztói panasz miatt tett értesítések száma is.
Az ügyek többségét Németország, Hollandia, Belgium és Lengyelország indította. Az Európai Unión belül leggyakrabban lengyel és holland termékekkel volt probléma.
2022-ben a leggyakoribb élelmiszer-kifogás a peszticiddel szennyezett török zöldségek és gyümölcsök, a Salmonella-s lengyel baromfihús és az abból készült termékek, valamint kínai élelmiszerrel érintkező anyagok kioldódása miatt volt.
A jelentés azt is részletezi, hogy összességében a tavalyi évben a leggyakrabban előforduló élelmiszer-veszélyt a nem engedélyezett növényvédőszer-maradékok (klórpirifosz, etilén-oxid), kórokozó mikroorganizmusok (Salmonella 70%, Listeria monocytogenes 16%) és a mikotoxinok (aflatoxin) jelentették.
Takarmányok tekintetében leginkább a kórokozók (az esetek felében Salmonella), egyéb mikrobiológia szennyezők (magas Enterobacteriaceae szám, főként kutyarágókában) és összetételbeli problémák miatt (parlagfűmag szennyezettség) merültek fel gondok. 
Élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok esetén a kioldódások (PAA, formaldehid és ólom) és a nem engedélyezett műanyag összetevők (bambusz) voltak kiemelkedőek.
A 229, hazánkat is érintő RASFF-ügy nagy része baromfihúshoz és abból készült termékekhez, étrend-kiegészítőkhöz és zöldségekhez, gyümölcsökhöz kötődött. Ezek közül 194 élelmiszerhez, 17 takarmányhoz, és 18 élelmiszerrel érintkező anyaghoz kapcsolódott, 32 esetben pedig hazai gyártású termékkel szemben merült fel kifogás. A magyar hatóságok 19 ügyet jelentettek kockázatos élelmiszer miatt.

A RASFF fontos szerepet játszik a problémás termékek nyomon követésében, forgalomból kivonásában és a visszahívásokban. A hazai lakosságot is érintő ügyeket a Nébih kiemelten kommunikálja a Termékvisszahívás adatbázisában annak érdekében, hogy a vásárlók minél szélesebb köre mielőbb értesüljön az élelmiszerbiztonsági problémákról.

AAC
A segítségnyújtási hálózat ügyeinek száma folyamatosan növekszik (2554 db), a legtöbb megkeresést (35,3%) Németország kezdeményezte, az ügyek 85,1%-a élelmiszerekhez kapcsolódott. 
A rendszeren keresztül a tagországok gyakran kértek segítséget zöldségek és gyümölcsök (peszticid), étrend-kiegészítők és egyéb speciális élelmiszerek (nem engedélyezett állítások), nem megfelelő összetétel (CBD), hús és hústermékek, valamint hal és halászati termékek miatt.
2022-ben Magyarországot 69 AAC (43 élelmiszer, 5 takarmány, 20 állat és 1 állati melléktermék) bejelentés érintette, melyet 11 esetben hazánk kezdeményezett. A megkeresések között előfordult jelölési probléma, adategyeztetés kérés, dokumentációs hiányosság, mikrobiológiai kifogás, illegális kisállatkereskedelem és nem engedélyezett összetevő.

FFN
2022-ben az élelmiszercsalással foglalkozó rendszerben mintegy 600 bejelentést regisztráltak. A hálózaton a kisállatok illegális kereskedelme volt kiemelkedő (276 eset), emellett a mézhamisítás, a halak és halászati termékek (főleg garnélarák és tintahal) hamis címkézése és víz hozzáadása, valamint az olívaolaj (nem extra szűz olívaolaj extra szűzként feltüntetve) csalások miatt indult bejelentés. 
2022-ben Magyarországot 86 hamisítás gyanúját felvető ügy érintette, melyből 10 esetben hazánk volt a bejelentő. A magyar hatóság által indított ügyek főleg vízzel vagy egyéb ismeretlen összetevőkkel hamisított sertéshússal, kis kedvencek illegális szállításával/kereskedelmével, veszettség titer vizsgálatokkal, hamis lóútlevelekkel és hozamfokozóban lévő nem engedélyezett összetevőkkel voltak kapcsolatosak.

Megjelent a Riasztási és Együttműködési Hálózat első éves jelentése

2022-től új formában jelenik meg az Európai Unió élelmiszerekkel és takarmányokkal foglalkozó, éves jelentése, de a beszámoló és a háttérben végzett szakmai munka alapvetően nem változik – derül ki az Európai Bizottság által összeállított anyagból. 2021-ben több mint 7000 bejelentést tettek a tagállamok a Riasztási és Együttműködési Hálózaton (ACN) keresztül, de még mindig a RASFF rendszer értesítéseinek a száma a legmagasabb. A 2021-ben közzétett több mint 4500 élelmiszerbiztonsági bejelentésnek csupán töredéke vonatkozott magyar előállítású termékre.

2019-től létrejött az Európai Unió Riasztási és Együttműködési Hálózata (Alert and Cooperation Network, ACN), amelynek része a RASFF (Élelmiszer és Takarmánybiztonsági Riasztási Rendszer, Rapid Alert System for Food and Feed), az AAC (Igazgatási Segítségnyújtás és Együttműködés, Admininistrative Assistance and Cooperation), valamint az FFN (Élelmiszercsalási Hálózat, Food Fraud Network), ezért az Európai Bizottság 2022-től közös összegzést ad ki „Riasztási és Együttműködési Hálózat éves jelentés” címen. A nemrég közzétett 2021-es összefoglaló (https://food.ec.europa.eu/system/files/2022-07/acn_annual-report_2021-final.pdf) alapján a tagállamok tavaly mintegy 7304 bejelentést tettek a hálózatba integrálódott rendszereken keresztül.

RASFF
A tavalyi évben összesen 4607 db RASFF ügy jelent meg a rendszerben, továbbra is az élelmiszerekkel kapcsolatos bejelentések száma volt a legmagasabb (4102 db) és csak ennek töredéke szólt takarmányokról (236 db) vagy élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagokról (269 db). A legtöbb ügyet „riasztás” vagy „határ-visszautasítás” kategóriában indították (31-31%) és a bejelentések nagy részét hatósági ellenőrzés alapján kezdeményezték, de magas volt a vállalati önellenőrzés vagy a fogyasztói panasz miatt tett értesítések száma is.

A leggyakrabban előforduló élelmiszer-veszélyt a nem engedélyezett növényvédőszer-maradékok (etilén-oxid, klórpirifosz), a kórokozó mikroorganizmusok (Salmonella, Listeria monocytogenes) és a mikotoxinok (aflatoxin) jelentették. 

Takarmányok tekintetében kórokozókkal (az esetek 100%-ában Salmonella), összetételbeli problémákkal (56%-ban parlagfűmag szennyezettség), és takarmány-adalékanyaggal volt gond.

Élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok esetén a nem engedélyezett műanyag összetevők (bambusz, kukorica, rizs, stb.)  és kioldódások voltak kiemelkedőek (PAA, melamin, formaldehid).

A 261 hazánkat is érintő RASFF ügy főként baromfihúshoz és abból készült termékekhez, étrend-kiegészítőkhöz és zöldségekhez és gyümölcsökhöz kapcsolódott. A magyar ügyek közül 229 élelmiszerrel, 11 takarmánnyal és 21 élelmiszerrel érintkező anyaggal volt kapcsolatos. Összesen 29 esetben volt hazai gyártású termékkel probléma. A magyar hatóság 18 ügyet jelentett be, minden esetben kockázatos élelmiszer miatt.

A RASFF fontos szerepet játszott a problémás termékek nyomon követésében, forgalomból kivonásában és a visszahívásokban. A hazai lakosságot is érintő ügyeket a Nébih kiemelten kommunikálja a Termékvisszahívás adatbázisában annak érdekében, hogy a vásárlók minél szélesebb köre mielőbb értesüljön az élelmiszerbiztonsági problémákról.

AAC
A segítségnyújtási hálózat ügyeinek a száma a tavalyi évben némiképp növekedett (+2%, 2290 db). Élelmiszer (84%), takarmány (8%), élelmiszerrel érintkező anyag (4%), állatjólét (4%), növények és növényvédelmi termékkategóriák (0,2%) szerepeltek a bejelentések között. A tagországok gyakran kértek segítséget zöldségek és gyümölcsök, étrend-kiegészítők, hús és hústermékek, valamint hal és halászati termékek miatt is.

2021-ben Magyarországot 95 AAC bejelentés érintette, melyből 13 esetben hazánk volt a kezdeményező tagállam. A megkeresések tárgyát tekintve többek között határérték feletti növényvédőszer-maradék, jelölési hiányosságok, szabálytalanságok élőállat szállításakor, érzékszervi kifogás, félrevezető információk vagy nem engedélyezett egészségügyi állítások, mikrobiológiai kifogás, nem megfelelő dokumentumok, nyomon-követési kifogás és minőségi hibák fordultak elő.

FFN
2021-ben az élelmiszercsalással foglalkozó rendszer is átkerült az ún. iRASFF felületre. A hálózaton kisállatokkal kapcsolatos problémák (407 esetből 114 esetben), halak (pl. tonhal) illegális kezelése vagy víz hozzáadása, olívaolaj (nem extra szűz olívaolaj extra szűzként feltűntetve), hús esetében hiányos vagy manipulált papírok, élelmiszerek nem engedélyezett kezelése (pl. növényvédő szer alkalmazása vagy tonhal kezelése) miatt indult bejelentés. Az esetek közel felében dokumentációhiányt, hamisítást, manipulálást jelentettek.

A beérkezett ügyek száma az évek során növekvő tendenciát mutat. 2021-ben Magyarországot 35 hamisítás gyanúját felvető bejelentés érintette, melyből 11 esetben hazánk volt a bejelentő tagállam. A magyar hatóság által indított ügyek főleg kis kedvencekkel kapcsolatos bejelentések (illegális szállítás/kereskedelem; útlevelek, oltási kiskönyvek manipulálása, hamisítása) voltak, de hazánkat érintő ügyek között szerepelt nem megfelelő növényvédő szer, hamisítás (méz, dobozos italok), Covid-19-cel kapcsolatos megtévesztő címkézés étrend-kiegészítőknél, csalás burgonyafajtákkal, lovak illegális szállításával/kereskedelmével kapcsolatos ügyletek, kedvtelésből tartott kisállatok kereskedelmével való visszaélés.

Magyarországon bejegyzett külföldi vállalkozástól ered a belga csokoládégyárban kimutatott szalmonella-fertőzés

Ismét szalmonella-fertőzés ütötte fel a fejét egy belgiumi csokoládégyárban. A Berry Callebaut üzemben vállalati önellenőrzés során derült fény a kórokozó jelenlétére, amelyről a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az európai gyorsriasztási rendszeren (RASFF) keresztül értesült. A belga előállító a szennyezett termékeket kivonta a forgalomból. Az ügy alapos kivizsgálása érdekében folyamatosan zajlanak a hatósági vizsgálatok, melyben a magyar érintettség miatt a Nébih is részt vesz.

A belga hatóság riasztása szerint vállalati önellenőrzés során Salmonella-t mutattak ki belga csokoládétermékekben. A vizsgálat alapján a gyártáshoz használt lecitin adalékanyag volt Salmonella tennessee baktériummal szennyezett, melynek beszállítója egy Magyarországon bejegyzett, külföldi vállalkozás volt. 

A Nébih a vállalkozásnál soron kívüli ellenőrzést tartott, melynek keretében vizsgálta a feldolgozás folyamatát, az üzemi dokumentációt, valamint széleskörű hatósági mintavételt végzett. 

A vállalkozás saját vizsgálatai is igazolták, hogy a Magyarországról kiszállított lecitin tétel volt Salmonella-val szennyezett, ezért saját hatáskörében megtette a szükséges intézkedéseket, leállította a lecitin gyártását, zárolta az üzemben található tételeket. Az elsődleges nyomonkövetési vizsgálat alapján az érintett tételekből más vállalkozásokhoz nem történt kiszállítás, a további tételek ellenőrzése folyamatban van. 

A jelenlegi információk szerint a belga cég teljesen leállította a gyártását, és értesítette az ügyfeleit, hogy zárolják a június 25-én vagy azt követően gyártott csokoládétermékeket, amelyekből több országba is szállítottak. Így a problémás termék már az egyetlen, ismert hazai címzetthez sem érkezett meg, a szállítmányt útközben visszafordították. 

Fontos kiemelni, hogy nincs összefüggés a néhány hónappal ezelőtti, Ferrero termékeket érintő esettel. A Ferrero termékeknél ugyanis Salmonella typhimurium baktériumok voltak jelen, míg a mostani esetben a mikrobiológiai vizsgálatok teljesen eltérő szerotípust, Salmonella tennessee baktériumot mutattak ki.

Pozitív riasztás: megjelent a RASFF éves jelentés!

A 2019-ben közzétett több mint négyezer élelmiszerbiztonsági bejelentésnek csupán töredéke vonatkozott magyar előállítású termékre – derül ki az Európai Bizottság éves összegzéséből. A 155 hazánkat is érintő ügy pedig főként étrend-kiegészítőkhöz és egyéb speciális élelmiszerekhez, baromfihúshoz és abból készült termékekhez, takarmányokhoz, valamint gabona- és sütőipari termékekhez kapcsolódott.

Az Európai Bizottság minden évben elkészíti az élelmiszerek és takarmányok riasztási rendszerének (RASFF) éves jelentését. A nemrég közzétett 2019-es összegzés alapján tavaly csaknem 4118 eredeti bejelentés (ebből 1175 riasztás) jelent meg a RASFF-on, amelynek nagy része élelmiszerekhez kötődött.

Hazánk 2019-ben mindössze 155 RASFF ügyben volt érintett: 131 esetben élelmiszerrel, 18 esetben takarmánnyal, 6 esetben pedig élelmiszerrel érintkező anyaggal adódott probléma. Itthon leginkább az étrend-kiegészítők és egyéb speciális élelmiszerek, a baromfihús és a belőle készült termékek, a takarmányok, valamint a gabona- és sütőipari termékek tekintetében fordult elő negatív irányú eltérés.

A magyar hatóság legtöbbször összetételbeli problémák, patogén mikroorganizmus, idegen anyag vagy mikotoxin jelenléte miatt kezdeményezett bejelentést, amely leggyakrabban Kínából származó termékre vonatkozott.

A Nébih a honlapján létrehozott ún. termékvisszahívás adatbázis útján kiemelten kommunikálja a hazai lakosságot érintő ügyeket annak érdekében, hogy a vásárlók minél szélesebb köre mielőbb értesüljön az élelmiszerbiztonsági problémákról. A rendszer alapvetően jó működését igazolja, hogy a gyors és hatékony kommunikációnak köszönhetően mindegyik esetben időben megtörténhettek a szükséges intézkedések, megelőzve ezzel a komolyabb baj kialakulását.

A jelentés fő adatai alábbi kiadványunkban olvashatóak:

Fonalféreggel szennyezett halikrát kellett kivonni a forgalomból

Közérdekű bejelentés alapján indított vizsgálatok tárták fel a Twist márkájú heringikra Anisakida fornálféreg szennyezettségét. A termékből 1,5-2 cm sérült lárva részeket mutattak ki. A Dániából beszállított élelmiszert kivonták a forgalomból.

A termék adatai: 

• A termék neve: Dán hering halikra, 100 g

• Márka: Twist

• Tételszám: L547SC

• Minőség-megőrzési idő: 22/05/2021

RASFF referenciaszám: 2020.1033

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih)azt javasolja, hogy aki vásárolt a fenti azonosítókkal ellátott termékből, ne fogyassza el azt, mert élősködők által nyilvánvalóan fertőzött halászati termék nem hozható forgalomba.

Az Anisakida fonalférgekről:

A fonalférgek elsősorban nyers tengeri élelmiszerekben (halak, polip, stb.) fordulnak elő, amelyek a megfelelő hőkezeléssel elpusztítanak.

A féreg testanyagainak toxikus hatása az arra érzékenyeknélallergiás reakciókat válthat ki.