A magyar fogyasztók aflatoxin terhelését vizsgálták a Nébih szakemberei

A Debreceni Egyetem és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közös projektben vett részt: „A magyar fogyasztók rövid és hosszú távú aflatoxin-terhelésének meghatározása a tejtermékláncban és a kockázatkezelő intézkedések megalapozása”-címmel. A szakemberek megállapították, hogy a hazai lakosságot jelenleg nem fenyegeti jelentős aflatoxin egészségügyi kockázat. Bár azonnali ellenintézkedések nem szükségesek, a takarmányok és élelmiszerek folyamatos ellenőrzése a lehetséges aflatoxin szennyeződésekre mégis indokolt és javasolt.

A napjainkban zajló éghajlatváltozás egyik következménye, hogy az aflatoxinokat termelő penészgombák észak felé történő terjedése figyelhető meg Európában. Ez veszélyeztetheti a mérsékelt éghajlatú országok, köztük hazánk lakosságát is. Az aflatoxinok rákkeltő, immunrendszert gyengítő hatású mikotoxinok, amelyek különösen veszélyesek a fiatal korosztály számára.
E mikotoxinok közül az aflatoxin B1 (AFB1) a májban aflatoxin M1-é (AFM1) alakul át, amely szintén rákkeltő hatású, és megjelenik a tehéntejben, valamint a tejtermékekben. 

Az aflatoxin terhelést vizsgáló, nemzeti kiválósági program (azonosítószám: NKFIH 2018-1.2.1-NKP-2018-00002) eredménye alapján a magyar lakosságnak egyelőre nem kell jelentős mértékű aflatoxin-kockázattól tartania. Továbbra is elengedhetetlen azonban a takarmányok és élelmiszerek ellenőrzése a lehetséges szennyeződések kiszűrése miatt. A Nébih az Integrált Többéves Nemzeti Ellenőrzési Terve során, a lánc több pontján 130 tejminta és 200 takarmányminta vizsgálatát végzi el. 



A projekt során a Nébih és a Debreceni Egyetem szakemberei a tej AFM1 tartalmára vonatkozóan (>0,02 μg/kg) cselekvési küszöbértéket határoztak meg. A 2023/915 uniós rendelet alapján a tejre vonatkozó AFM1 határérték 0,050 μg/kg. A cselekvési küszöbérték  elérésekor a projekt résztvevői olyan cselekvési tervet léptettek életbe, amelynek segítségével sikerült visszaszorítani a tej toxintartalmát a küszöbérték alá. A küszöbérték feletti eredmény azt jelezte, hogy a napi elegytejbe olyan tejtermelő gazdaságok napi tejtermelése keveredett, amelyek esetén a normál szintnél magasabb toxintartalom jelent meg.

Ez alapján a következő időszakban minden telepnél egyedi mintavétel és az önellenőrzési rendszer felülvizsgálata történt meg. Amelyik telep esetében bebizonyosodott, hogy a takarmány szennyezett volt, ott toxinkötővel vagy a takarmány cseréjével biztosították, hogy a magas toxinszint újra a normál szintre csökkenjen. Emellett a projekteredmények alapján javaslatot tettek a hatósági aflatoxin monitoring terv módosítására is. 

A mikroparcellás Aspergillus flavus (az egyik legelterjedtebb aflatoxint termelő penészgomba) fertőzési kísérletei és mikrometeorológiai mérései nyomán kiderült, hogy a penészgomba elterjedését jelentősen befolyásolta a hőmérséklet és a légköri szárazság. Az aflatoxin termelést pedig a rendkívül magas napi maximum hőmérsékletek határozták meg (különösen 35^oC felett).
A projekt szakértői szerint a mikroparcellás kísérleti eredményeik hozzájárulhatnak egy, a Kárpát-medence sajátosságait figyelembe vevő, Aspergillus flavus fejlődési és toxintermelési kockázatbecslő modell létrehozásához.

A projektben jelentős analitikai fejlesztést is végrehajtottak a silótakarmányok, valamint a keveréktakarmányok AFB1 tartalmának gyors és kellő pontosságú meghatározása érdekében. Továbbá metagenomikai és mikrobiológiai tenyésztéses módszereket alkalmazva, először nyertek átfogó képet a hazai takarmányok baktérium és élesztő összetételével kapcsolatban. 

Sikeresen lezajlott a Halgazdálkodási Tevékenységek Ellenőrzését Támogató Kiemelt Projekt

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) eredményesen lebonyolította a „Halgazdálkodási Tevékenységek Ellenőrzését Támogató Kiemelt Projektet”. A program révén a Nébih hozzájárul a közös halászati politika szabályainak való megfeleléshez, egy hatékony és az uniós elvárásoknak megfelelő, halászati ellenőrzési rendszer kialakításához, valamint a halászati és akvakultúra ágazatok versenyképességének javításához.

A Nébih – a Magyar Halgazdálkodási Operatív Programhoz kapcsolódóan – a halgazdálkodási ellenőrzések támogatását tűzte ki célul. Ennek során megvalósult az élelmiszerlánc-biztonsági elemző rendszer korszerűsítése, és az ügyfelek elektronikus ügyintézésének egyszerűsítése.
Az „uniós ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszer megvalósítása” tárgyú projekt elsődleges célja volt, hogy olyan informatikai rendszer jöjjön létre, amely támogatja a halgazdálkodási tevékenységek ellenőrzését. Ezenfelül egységes ellenőrzési rendszert is biztosít, így segítve az állami halőrök, a hivatásos halőrök, továbbá a halgazdálkodási ágazat más résztvevőinek hatékony és jogszerű feladatvégzését. 

Az új szakrendszer magas rendelkezésre állású üzemeltetéséhez és az informatikai biztonság megvalósításához nélkülözhetetlen volt az adatmentéseket és az adattárolást végző, elöregedett informatikai eszközök cseréje, valamint bővítése. Az elavult halgazdálkodási informatikai rendszer helyett komplex Halgazdálkodási Szakrendszer jött létre, mely kapcsolódik a Nébih által működtetett horizontális informatikai rendszerekhez. 
A megvalósult fejlesztéssel az ellenőrzést végzők elérhetik a rendszerben a halgazdálkodási ágazat szereplőiről a Nébih által nyilvántartott naprakész adatokat. Az adatbázis folyamatosan bővül a vizsgálatok eredményei alapján, megalapozva ezzel a halgazdálkodási hatóság eredményesebb munkáját.

A halőrzés hatékonyabb informatikai támogatásával várhatóan növekedni fog a felderített jogsértések száma, valamint a haltelepítési és halfogási adatok pontos ismeretében a halgazdálkodási hatóság megalapozottabb döntést hozhat.
Mindezek mellett az ellenőrzést végző személyek oktatására is nagy hangsúlyt fektetett a Nébih. 
A halgazdálkodási ellenőrzést végzők képzése, az ágazat szereplői és a közvélemény tájékoztatása egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy az informatikai rendszer segítséget nyújtson a hatósági és felügyeleti munkában. 

A projekt során a szakértők megismerték a hasonló adottságú (tengerrel nem rendelkező) országok halgazdálkodási problémáit, megoldási módszereit és az ellenőrzés támogatására szolgáló rendszereiket. 
A Nébih munkatársai az adatcserét és az adatelemzést elősegítő programokon, szakmai tanulmányutakon vettek részt, tapasztalataikat beépítették a hazai ellenőrzési munkába.

A projektet az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból, valamint hazai központi költségvetési előirányzatból vissza nem térítendő támogatás formájában finanszírozták, és 2017. áprilisától 2023. decemberéig tartott. 
A 311,18 millió forint össztámogatású projektnek köszönhetően hatékonyabbá vált az uniós ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszer, a hazai halállomány védelme és a tisztességes halgazdálkodási szereplők támogatása.

Európa legnevesebb kutatóintézeteivel működik együtt a NÉBIH

Egy nemzetközi konzorcium meghatározó tagjaként vett részt az Európai Unió Horizont 2020 kutatás-fejlesztési és innovációs keretprogramjának pályázatán a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A májusban indított, 100%-ban EU-s finanszírozású 5 éves projekt célja többek között a lakosság élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos tudásának mélyítése, kockázatészlelésének javítása, valamint az élelmiszer eredetű megbetegedések csökkentése. Az együttműködésben – eddigi kockázatkommunikációs munkájának és szakmai tapasztalatának elismeréseként – meghatározó szerep jut a magyar élelmiszerlánc-biztonsági hatóságnak.

A hivatal szakemberei a projekt kezdetétől, vagyis 2015 vége óta aktív szerepet vállaltak a kétfordulós pályázat előkészítésében és megírásában. A konzorciumban összesen 14 ország egyetemei, intézetei, kormányszervezetei és vállalatai működnek együtt. Olyan multidiszciplináris kutatócsoport jött létre, amelyben a fogyasztótudomány és a mikrobiológia, az élelmiszertechnológia, valamint az ipari formatervezés tudományágai fonódnak össze. Az együttműködés komplexitása lehetővé teszi, hogy – a magyar szakemberek közreműködésével is – új megoldásokat, lehetőségeket dolgozzanak ki az élelmiszerlánc-biztonság területén, melynek végső nyertesei maguk a vásárlók lesznek.

A 100%-ban EU-s finanszírozású, májusban indított 5 éves kutatási projekt célja a lakosság élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos tudásának mélyítése, kockázatészlelésének javítása, az élelmiszerek vásárlásával, tárolásával és fogyasztásával összefüggő háztartási gyakorlatok javítása, ezáltal az élelmiszer eredetű megbetegedések csökkentése.

A konzorcium tagjai oktatási, szakpolitikai, kommunikációs programokat (például játékokat, alkalmazásokat) dolgoznak majd ki, de konyhai eszközök fejlesztését is tervezik. A munkát a projekt első szakaszában végzett közvélemény kutatások tapasztalataira támaszkodva végzik majd.

A NÉBIH-et az elmúlt években végzett kockázatkommunikációs teljesítményének elismeréseként a szakpolitikai modellek és a hatósági kockázatkommunikáció fejlesztését végző munkacsoport vezetőjévé választották. A projekttagok – a hatósági szerepkör mellett – kutatóintézetként is számítanak a hivatal munkájára, amelyet a többi munkacsoportban való részvétel is bizonyít. Jelentős elismerés, hogy a NÉBIH a konzorcium irányító testületében is szerepet kapott. Mindezeket figyelembe véve a magyar hatóság a 32 tagú együttműködés egyik legmeghatározóbb tagjává vált.

A konzorcium koordinációját a nagy pályázati tapasztalattal rendelkező és számos sikeres pályázati programot megvalósító norvég NOFIMA intézet látja el.

A pályázatról bővebben az alábbi honlapokon olvashatnak: 
Európai Bizottság weboldala
Nofima weboldala

Tájékoztatás - Akadálymentesítés Békés megyében

A Békés Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál egy épületbe költözött a Hivatal több ügyfélfogadó irodája. Az intézmény akadálymentesített lett mozgáskorlátozottak és látássérültek részére is.

A beruházás a TIOP-3.3.1/A-09/1-2009. számú "Ügyfélfogadás komplex akadálymentesítése a Békés Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál" pályázat keretein belül valósult meg.

Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege: 25.553.904,- Ft.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési alap társfinanszírozásával valósult meg.

Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági szakigazgatásban

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 2010. szeptember 16-án nyújtotta be pályázatát az ÚMFT Államreform Operatív Programon belül meghirdetett Jogalkalmazás javítása című pályázatra ÁROP 2210/2010 – Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági szakigazgatásban címmel. A Projektet a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. támogatásra érdemesnek ítélte, s mintegy 99 millió Ft-ot ítélt meg annak megvalósításhoz.

A pályázat célja, hogy az elfogadásra, illetve módosításra kerülő jogszabályok gyakorlati alkalmazását elősegítő képzések valósulhassanak meg, ezzel is elősegítve az érintett jogterületeken az egységes és hatékony jogalkalmazást. Pályázatot kizárólag törvény, kormányrendelet és/vagy miniszteri rendelet végrehajtását közvetlenül szolgáló képzések megtartására lehetett benyújtani.

A Magyarországon és az Európai Unióban is mind társadalmi, mind gazdasági szempontból kiemelt jelentőségű mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén bekövetkezett széleskörű joganyag változás alapjaiban formálta át a hatósági feladatellátást. Az MgSzH pályázata elsősorban mezőgazdasági, élelmiszeripari és speciális szakigazgatási jogszabályok végrehajtását közvetlenül szolgáló képzések megtartását célozza. A pályázat célcsoportját az MgSzH vezetői, hatósági tevékenységet végző munkatársai és az érintett ágazatok szereplői alkotják.A projekt indulása 2011. február 1., zárása 2011. szeptember 30., s fő elemeit a tananyagok elkészítése és azoknak hagyományos, illetve e-Leaning formájában megvalósuló oktatása jelenti. A pályázat értelmében 45 db jogszabály/téma oktatását végzi el hatóságunk, összesen mintegy 8100 főnek. Ebből a létszámból 4000 főt oktatunk hagyományos úton (25 téma) és 4100 főt e-learning (20 téma) segítségével. Minden tananyag alapja egy átlagosan 100 oldalas dokumentum lesz.