Szamócapalánta-előállító és -forgalmazó tevékenység végzéséhez szükséges gyümölcsfaiskolai engedélyről tájékoztat a Nébih

Az alábbiakban olvashatóak a szamócaszaporítással kapcsolatos legfontosabb előírások, valamint az engedély iránti kérelemről szóló információk.

A vonatkozó törvény¹ értelmében a gyümölcs-szaporítóanyag előállítására és forgalomba hozatalára irányuló tevékenységet kizárólag az folytathat, aki megfelel a jogszabályi feltételeknek, valamint rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges - a növénytermesztési hatóság által kiadott - engedéllyel.

A tevékenységhez kapcsolódó rendelet² alapján gyümölcs-szaporítóanyagot forgalomba hozatal céljából előállítani csak a növénytermesztési hatáskörben eljáró kormányhivatal engedélyével rendelkező gyümölcsfaiskolában lehet.

 A szamóca (Fragaria L.) olyan gyümölcsfaj, amely e rendelet² hatálya alá tartozik, mely szerint:
(1) Az ültetvény és az egyed kondíciójának, kezeltségének alkalmasnak kell lennie az előírt minőségű szaporítóanyag termelésének biztosítására. 
(2) A törzsültetvények növényeit szaporítóanyag-termesztésre csak akkor szabad felhasználni, ha azok rendelkeznek a Nébih tanúsítványával, és éves minősítő szemle során a követelményeknek megfeleltek. A C.A.C. ültetvény növényeinek rendelkeznie kell az adott évre kiállított érvényes hivatalos szemlejegyzőkönyvvel.
(3) A törzsültetvények állományáról - a Nébih által rendszeresített formanyomtatvány szerinti - nyilvántartást kell vezetni. A tanúsítvány csak a nyilvántartó lappal, valamint az adott év szemlejegyzőkönyvével együtt érvényes.
(4) A törzsültetvényeken termett szaporítóanyagokról, valamint azok felhasználásáról a szemlejegyzőkönyveken és származási igazolványokon alapuló naprakész nyilvántartást kell vezetni.

A gyümölcsszaporító- és -ültetési anyag előállításával és forgalomba hozatalával kapcsolatos jogszabályok betartását a kormányhivatal felügyelői (a rendeletbe foglaltak alapján³) rendszeresen ellenőrzik.
A faiskolai termelés során valamennyi gyümölcsfaj esetén nyilatkozni kell a szaporításba vont fajták jogszerű használatáról.  A szamóca esetében különös figyelmet kell erre is fordítani a termesztésben lévő nagyszámú, európai fajtaoltalommal védett (tehát csak az oltalom tulajdonosának engedélye mellett szaporítható) fajta miatt.

Az engedélyre vonatkozó kérelem és annak csatolandó iratai postai úton az illetékes vármegyei kormányhivatal agrárügyi főosztály vetőmag- és szaporítóanyag-felügyeleti osztályához, vagy elektronikus úton az epapir.gov.hu felületen nyújthatóak be.

A kérelemhez szükséges nyomtatvány a Nébih honlapjáról tölthető le. Szükség esetén a nyomtatványon szereplő, területileg illetékes szaporítóanyag-felügyelőtől kérhető további információ a megadott telefonszámokon.

Az engedély nélküli szaporítóanyag-termesztés vagy forgalomba hozatal esetében a vonatkozó rendelet⁴ alapján minőségvédelmi bírság szabható ki.

A Nébih ezúton is felhívja a figyelmet arra, hogy az értékesítésre felkínálás, bármilyen online felületen történjen is, már önmagában forgalmazási tevékenységnek minősül.
A hatóság kiemelten figyel és kivizsgál minden gyümölcs-szaporítóanyagot kínáló hirdetést és egyéb aktivitást. A szakemberek az illegálisan működő szaporítóanyag-forgalmazók kiszűrése érdekében a továbbiakban is folyamatosan végzik majd az ezirányú ellenőrzéseket.

Szamócapalánta-előállítóknak és -forgalmazóknak nyújt tájékoztatást a Nébih

Az elmúlt évek ellenőrzéseinek köszönhetően az illegális szamócaszaporítások száma csökkent, azonban még jelenleg is vannak visszaélések e téren. A problémák sok esetben a szabályok ismeretének hiányából fakadnak, ezért a Nébih szakemberei összegyűjtötték a legfontosabb tudnivalókat.

A gyümölcs-szaporítóanyag előállításához és forgalomba hozatalhoz a növénytermesztési hatóság által kiadott engedély szükséges. A szamóca (Fragaria L.) is e körbe tartozik. Ráadásul esetében a faiskolai termelés során a nagyszámú európai fajtaoltalommal védett fajta miatt is kiemelt figyelmet kell fordítani a szaporításba vont fajták jogszerű használatára.

A legfontosabb követelményekről, valamint a kérelem benyújtásáról összeállított tájékoztató cikk elérhető a Nébih portálon.

Fontos kiemelni, hogy minden – bármely online felületen történő – értékesítésre felkínálás, már önmagában forgalmazási tevékenységnek minősül. A Nébih és a kormányhivatalok szaporítóanyag-felügyelői a jövőben is kiemelt figyelmet fordítanak majd a szaporítóanyag-előállítás jogszerűségének vizsgálatára, betartatására.

A krizantém nem csak temetővirág

Európa szinte minden országában szokás, hogy Mindenszentek ünnepén és a halottak napján meglátogatjuk szeretteink sírját, mécsest gyújtunk, és pár szál virággal adózunk emléküknek. A temetőket ilyenkor a mécsesek illatával vegyülő krizantémillat lengi be. Egy 2020-ban megjelent írás szerint évente 20 millió szál krizantémot visznek ki Magyarországon a sírokra. Kedves szokás ez, és sokan vagyunk, akiknek a szívéhez nőtt ez a csodálatos virág.

A krizantém (Chrysanthemum, népiesen: krizantén) egy 37 fajt számláló, az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó nemzetség. A név görög származású, és aranyvirágot jelent.  
A krizantémoknak az ókor óta jelentős kultuszuk van a Távol-Keleten, amely a művészetekben is megjelenik. Kínában az ősz jelképe és külön ünnepe van. A koreai művészetben a „négy nemes növény” egyike, a szilva, az orchidea és a bambusz mellett, de Japánban is nagy megbecsülésnek örvend a „kiku”-nak nevezett krizantém.
A temetők krizantémja az évelő növények közé tartozik, de a nemzetségben akadnak egynyári dísznövények és félcserjék is.
A növény nem kedveli a meleget, és a 30 fok feletti hőmérséklet már károsíthatja. Az őszi fajták általában októberben virágoznak mivel a virágok kialakulásához 13-14 óra sötétségre van szükség. Ezt a tulajdonságát „rövid nappalos” –nak nevezzük. Alapszínei a fehér és a sárga, de ma már számtalan színben megtalálható. Az őszi krizantémnak több mint 5000 változata (fajtája) ismert.  Az úgynevezett „szálas” krizantémnak jó a vázatartóssága, akár 2 – 3 hétig is eláll a vázában.  Növekedés szerint megkülönböztetünk vágott virágnak alkalmas és cserepes termesztésre szánt, jól elágazó, alacsony fajtákat. A virágtípus szerint is csoportosíthatjuk, ismerünk egyszerű, féltelt és telt virágú fajtákat, de a virágok mérete, a virágszirmok mérete és alakja, a középső rész (kög) csöves vagy sugárvirág-volta is meghatározó. Ki ne hallott volna a pókhálós szirmú, a pompon, a gömb, félgömb, sugár, ernyő, japán, és margaréta típusokról, valamint a tüneményes anemone virágformáról. A leggyakrabban azonban csak nagy virágú vagy sokvirágú krizantémokról beszélünk. Ez utóbbinak a törpe, gömbös formájú fajtái az úgynevezett „multiflora” fajtakörbe tartoznak. A krizantémok nemesítése ma is gőzerővel folyik. A legnagyobb kuriózumnak egy Japánban előállított kék színű krizantém számít, amelyet géntechnikai eljárással állítottak elő (ez a szín különleges, és a természetes nemesítés útján nem előállítható). 
Bár ez a fajta állítólag még nem került a termesztésbe, a Nébih célkeresztbe vett, és a krizantém szaporítóanyagok GMO-vizsgálatát a 2022 évre betervezte.

A szakirodalom szerint hazánkban 3000 család foglalkozik országszerte krizantémtermesztéssel, akik közül mintegy 800 család lehet nagybani termesztő. A termesztés leginkább Kecskemét, Nyíregyháza, Dabas környékén folyik. A krizantémot hajtásdugványról szaporítják. A szaporítóanyagok jelentős részét Nyugat-Európából hozzák be a Nébih-nél regisztrált szaporítóanyag nagykereskedő cégek, ezek többnyire gyökeres dugványok, de hazánkban vannak olyan szaporítóanyag-termesztők is, akik az előbbi útvonalon beszállított anyanövényekről, maguk szedik a hajtásdugványokat és gyökereztetnek meg, vagy gyökér nélküli, úgynevezett „sima” dugványokat gyökereztetnek meg a termesztőberendezéseikben, hogy aztán értékesítsék azokat a hazai krizantém-termesztőknek.
A szaporítóanyag-nevelés és a virágtermesztés kritikus pontja a növényvédelem, mivel a krizantém élénken reagál számtalan vírusra, baktériumra és sok gombabetegsége van, amelyek közül legjelentősebb az úgynevezett „fehér rozsda”. Károsítják az atkák, a levéltetvek, a tripsz, a levélfonálférgek és a poloskák is. Magyarországon a Chrysanthemum indicum fajt termesztik, főleg november 1-re időzítve. A szabadban tartott növényeket az első fagy elviheti, ezért a házikertekben éjszakára takarni szokták.
A krizantémok között számtalan olyan fajtatípus van, amely nem csak temetői dísznek, de év közben, vázába, csokorba, koszorúba kötve is alkalmazható, ennek csupán az szab gátat, hogy kegyeleti virágnak tartjuk. 
Gyönyörű virágai, kellemes illata és vázatartóssága miatt érdemes rá év közben is gondolnunk, úgy a virágboltosok sokkal több krizantémot mernének beszerezni.  

Amennyiben a krizantémmal és annak szaporítóanyagával kapcsolatos kérdése merülne fel, írjon nekünk az mgei@nebih.gov.hu email címre.

Módosult a vetőmag előállításról és forgalmazásról szóló jogszabály

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatja az érintetteket, hogy május 31-én megjelent az Agrárminiszter új rendelete, amely módosította a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokat. A változások érintik az igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, valamint az azok fizetésére vonatkozó előírásokat is.

A korábbi jogszabályokat módosító rendelet, amelyről a Nébih honlapján is tájékoztatást adtunk, úgy rendelkezik, hogy a Nébih kérelemre adja ki az engedélyt. Mivel a jogszabály nem ír elő egységes kérelem nyomtatványt az átruházott jogkörben végzett tevékenység kezdeményezésére, a Nébih javasolja partnereinek, hogy az ügyintézés megkönnyítése érdekében, a benyújtandó dokumentumban az alábbi tartalmi elemeket tüntessék fel.

A kérelem tartalmi elemei:

1. A kérelmező neve, címe (természetes személy vagy cég azonosító adatai)
2. Az átruházott jogkörben végezni kívánt tevékenység megnevezése

• átruházott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzés
• átruházott jogkörben végzett mintavétel
• átruházott jogkörben végzett vetőmagvizsgálat

3. Átruházott jogkörben végezni kívánt tevékenységet mely fajokra kívánja végezni (aktuális 48/2004 FVM rendelet mellékletei szerinti pontos fajnév)
4. A tevékenység végzésének időtartamának megadása
5. Az átruházott tevékenység folytatására vonatkozó munkaszerződés vagy megbízási szerződés csatolása
6. Cégszerű aláírás, dátum
7. Cég ellenjegyzése

Kapcsolódó jogszabály: 24/2019. (V. 31.) AM rendelet a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet módosításáról

Vetőmagüzemek automata mintavevőjének engedélyeztetése tájékoztató

A vetőmagüzemekben beüzemelni kívánt automata mintavevőket engedélyeztetni kell

A vetőmagüzemekben, főleg a vetőmag feldolgozásának csúcsszezonjában, rendkívül fontos szempont, hogy hatékonyan dolgozhassanak. Mivel minden fémzárolandó vetőmagtételt hatóságilag mintázni kell az üzemek függnek a vetőmagszaporítási felügyelők időbeosztásától. A hatósági mintavételezéshez hasonló mintavételezés végezhető automata mintavevő berendezésekkel is, ám ezek közül nagyon sok típust használnak. Ahhoz, hogy a vetőmag minősítése során garantálható legyen, hogy az automata mintavevő által vett minta a tételre nézve reprezentatív legyen, és a kész mintát a felügyelő megérkezéséig ne lehessen bolygatni tisztában kell lennie a hatóságnak a szerkezet pontos működésével, sajátosságaival. Miután a Megyei Kormányhivatal Vetőmag- és Szaporítóanyag felügyeletért felelős szakemberei megbizonyosodtak erről, és a NÉBIH engedélyezi a mintavevő használatát. A mintavevő használata rendszeresen, általában évenként felülvizsgálják a felügyelők, hogy nem történt-e rajta módosítás/ változás, hogy továbbra is megfelel-e az elvárásoknak.