Öko minősítésű állomáson végzi a jövőben az öko vetőmagok kísérleteit a Nébih

Idén ősszel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) fertődi Fajtakísérleti Állomása megszerezte az ökológiai minősítést. A fejlesztéssel lehetővé vált, hogy a hatóság az ökológiai gazdálkodás elvei alapján beállított kísérleteket végezzen, valamint hatékonyan vizsgálhassa az ökológiai gazdálkodásra különösen alkalmas fajtákat. Az átállást szakmai konferenciával egybekötött rendezvénnyel ünnepelte a hivatal december 12-én Zamárdiban.

A Nemzeti Cselekvési Terv az ökológiai gazdálkodás fejlesztéséért célkitűzései között egyaránt szerepel az ökológiai vetőmagpiac és az ökológiai takarmányhozzáférés hazai fellendítése, mely feladatokat az Agrárminisztérium megbízásából a Nébih fogja megvalósítani. A hivatal által kezelt öko vetőmag adatbázisban jelenleg 13 faj (többnyire zöldségfajok) 22 fajtája található. Magyarország termőterületének mintegy 0,04%-án zajlik ökológia vetőmag-előállítás, az elmúlt 5 év adatai szerint 20 faj 50 fajtáját állítják elő 1300-2200 hektár nagyságban.

Az ökológia gazdálkodás során különösen fontos szerepe van a helyes fajtaválasztásnak. Olyan jó ellenálló képességgel rendelkező fajtákat kell előtérbe helyezni, amelyek kisebb kártétel mellett is jól teremnek. Szintén mérvadó, hogy jó legyen a gyomelnyomó képességük, valamint jól tűrjék a mechanikai gyomszabályozást is. További meghatározó kritérium még, hogy a kiválasztott fajta toleráns legyen a kiváló termésmennyiség eléréséhez szükséges tápanyag-utánpótlással és az aszállyal vagy akár a nagy mennyiségű csapadékkal szemben is. 

Annak érdekében, hogy teret és lehetőséget kapjanak az ökológiai gazdálkodás elvei alapján beállított kísérletek, valamint olyan fajták vizsgálatai, amelyek ökológiai gazdálkodásra különösen alkalmasak a Nébih fertődi Fajtakísérleti Állomásának teljes, csaknem 20 hektáros területére megszerezte az öko minősítést. Ennek köszönhetően a jövőben az ökológiai gazdálkodásra alkalmas fajták vizsgálata az első ökológiai fajtakísérleti állomáson történhet majd Fertődön. A fajtavizsgálaton túl a Nébih szakemberei információkkal és a fajtaválasztásban történő segítségnyújtással is támogatják az ökológiai gazdálkodókat.  

A hivatal elnyerte a Vidékfejlesztő Program „VP4-11.1.1.-11.2.1.-21 Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása” pályázatát.  A támogatás számottevő segítséget jelent a szükséges további fejlesztések, beruházások végrehajtásában. 

Az öko minősítés elnyerését szakmai konferenciával egybekötött rendezvénnyel ünnepelte a Nébih december 12-én Zamárdiban. Az eseményen többek között a hazai ökológiai nemesítés helyzetéről, az ökológiai gazdálkodás kilátásairól, valamint az ökológiai Fajtakísérleti Állomás jövőbeli terveiről hallhattak előadásokat a résztvevők.

A rendezvényen készült képek

Elkészült a 2022. évi kalászosvetőmag-helyzetjelentés

Idén is elkészítette a kalászosvetőmag-helyzetkép szakmai áttekintését a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A jelentés egyik fő megállapítása, hogy 2022-ben a kánikula és a tartós csapadékhiány alapjaiban határozta meg a kalászos növények termesztését és a vetőmag-szaporítást. A szokottnál két héttel korábban kezdődött az aratás, ám az országos termésátlag mindenhol többé-kevésbé gyengébben alakult a korábbi évekhez képest.

Az eddig beérkezett termésadatok alapján az aszály gyakorlatilag kettészakította az országot, a keleti országrészben a vetőmag-előállító táblák termésátlaga gyenge, legjobb esetben is közepes volt, míg a nyugati megyék termésátlaga jónak, kiválónak minősíthető. Összességében nem várható súlyos kalászosvetőmag-hiány 2022 őszén.

Az egyes kalászosfajták helyzetéről és a részletes adatokról a Nébih honlapján tájékozódhatnak.
Jelentés a 2022. évi kalászos vetőmaghelyzetről

Jelentés a 2022. évi kalászos vetőmaghelyzetről

A 2022. évi kalászos termesztést és a vetőmag-szaporítást is alapvetően meghatározta a csapadékhiány és a hőség. Egyes térségekben 2021 júliusa után nem esett számottevő csapadék a kalászosok vegetációs idejében. 2022-ben az egész tavasz és a nyár is rendkívül aszályos volt, főleg a Dunától keletre és gyakorlatilag csak a hűvösebb áprilisnak volt köszönhető, hogy nem sültek fel a kalászos vetések és így tudtak valamennyire termékenyülni a kalászok.

Az őszi búza tervezett országos vetésterülete 960 ezer hektár volt, ebből azonban csak 933 ezer hektár valósult meg és csak 846 ezer hektár került betakarításra. Hasonló volt a helyzet az őszi tritikálé esetében is, az elvetett 75 ezer hektárból csak mintegy 67 ezer hektár került betakarításra. A többi őszi kalászos faj esetében nem voltak ekkora problémák, az őszi árpa vetésterülete immáron harmadik éve növekedést mutat, 2022-ben megközelítette a 313 ezer hektárt, a rozs vetésterület is növekedett kissé, elérte a 32 ezer hektárt. A tavaszi árpa, illetve zab vetésterülete csökkent, illetve stagnál, egyaránt 21 ezer hektár volt 2022-ben. 

A hónapokon át tartó aszály és kánikula hatására felgyorsult az érés, így gyakorlatilag a szokott időnél két héttel hamarabb elkezdődhetett az aratás. Az országos termésátlagok a korábbi évek átlagát 0,5-1,5 t/ha-al múlták alul, a keleti országrészben viszont a szokásos hektáronkénti termésnek csak felét-kétharmadát sikerült betakarítani!

A fémzárolt vetőmag használat a kalászosok körében az elmúlt években mutatott ugyan némi növekedést, azonban az idei gyenge gazdasági év, valamint a drasztikus vetőmag (és egyéb inputanyag) áremelkedés a fémzárolt vetőmagoktól való elfordulást eredményezheti. 

A fontosabb őszi kalászos fajok vetőmag-előállító terület nagysága a 2017. évi mélypontról tartósan elmozdult, az őszi búza esetében a 2020. évi rekord területhez képest tavaly és az idén is ugyan csökkent, de még így is meghaladta az azt megelőző évek átlagát, az őszi árpa szaporító terület az utóbbi években folyamatos növekedést mutat (lásd 1. táblázat). Kisebb ingadozásokkal, de összességében viszonylagos stabilitás volt megfigyelhető az őszi tritikálé szaporító területek alakulásában az elmúlt években, azonban az utóbbi két évben jelentős csökkenés következett be. Az előző években a tavaszi árpa vetőmag-szaporító terület nagysága 1.200 hektár környékén stabilizálódott, az idén azonban jelentősen visszaesés volt tapasztalható (821 ha), ahogyan a homoki zab (1.964 ha) és a tavaszi zab (483 ha) szaporító területek esetében is (2. táblázat).  

A vetőmag-előállító területek csökkenésével szemben a szaporításokban szereplő fajták száma általánosságban véve folyamatosan növekszik 2004 óta, bár az őszi búza esetében idén jelentős visszaesés volt, míg 2020-ban 194 fajtát szaporítottak, addig 2022-re csak 174 fajtát jelentettek be szaporításra. A kalászos vetőmag szaporítások esetében a fajták rangsorából tudunk következtetni arra, hogy mely fajták a legelterjedtebbek a köztermesztésben. A legfontosabb kalászos fajok esetében - a bejelentett szaporító területek alapján - az élmezőnyben jelentős változások nem történtek. Az őszi búzák és az árpák között az élmezőny immáron két éve változatlan, az élen az Mv Nádor (22,79%), illetve az SU Ellen (33,49%) megerősítette piacvezető pozícióját, a dobogón a búzák rangsorában a Falado, az árpák között a Jakubus a 2., 6,08%, illetve 12,46%-os területi részaránnyal. A dobogó alsó fokára az Mv Ménrót (5,54%), illetve a KWS Meridian (5,63%) állhattak fel. Az őszi tritikáléknál 2022-ben az élre ugrott a Hungaro (13,01%), a GK Maros lett a 2. (12,647%), a GK Szemes (9,81%) a 3., míg a 4. az Mv Talentum (6,87%), a magyar fajták szerepe tehát továbbra is meghatározó. 

Az eddig beérkezett termésadatok alapján kijelenthető, hogy az aszály gyakorlatilag kettészakította az országot, az aszály sújtotta keleti országrészben a vetőmag-előállító táblák termésátlaga gyenge, esetenként közepes volt, míg a nyugati megyék termésátlaga jónak, kiválónak minősíthető. Az aszály jobban kiemelte az agrotechnikai, fajtaválasztási és elővetemény hatásokat is. Bár összességében talán nem lesz súlyos kalászos vetőmaghiány 2022 őszén, de bizonyos keresettebb őszi búza, árpa és tritikálé fajták vetőmag készletei idő előtt kifogyhatnak.

1.    táblázat Az őszi kalászosok vetőmag-szaporító területének alakulása 2016-2022

2.    táblázat A tavaszi kalászosok vetőmag-szaporító területének alakulása 2016-2022

Elegendő és jó minőségű kenyérgabona-vetőmag termett 2021-ben a magyar földeken

Aratás után hagyományosan augusztusban – az új kenyér havában –, Szent István napjára sütik az új búzából az első kenyeret. Az ország kenyere csakis kiváló minőségű gabonából készülhet, amelynek alapja a magas beltartalmi értékkel bíró vetőmag. A Nébih örömmel ad számot arról, hogy a jövő évi kenyérsütéshez már rendelkezésre áll a megfelelő vetőmagkészlet, hiszen 2021-ben mintegy 30 ezer hektáron, több mint 200 fajta, összesen csaknem 130 ezer tonna kenyérgabona-vetőmag termett a magyar földeken.

A jó termény és terméshozam alapja a megfelelő tulajdonságokkal rendelkező fajta. A fajtát a vetőmag hordozza, amit a gazda a jövedelmező betakarítás érdekében elvet. 2021-ben a hatósági szántóföldi szemle minősítése alapján megközelítőleg 30 ezer hektáron termett kenyérgabona-vetőmag (búza, rozs, tritikálé), amiből csaknem 25 ezer hektár a búza vetésterülete. A vetőmag ténytermés mintegy 130 ezer tonnát jelent, ráadásul a fajtaválaszték is bőséges: 177 búza-, 12 rozs- és 34 tritikálé fajta vetőmagját szaporították ebben az évben.

Túl az aratóünnepeken, a hazai termelők már betakarították a gabonavetőmagot, és a szántóföldön alkalmasnak minősített termény feldolgozása folyamatosan zajlik a vetőmagüzemekben. Ezzel párhuzamosan a hatósági laboratóriumok is gyors ütemben végzik a fémzároláshoz szükséges minősítő vetőmagvizsgálatokat.

Idén tavasszal ugyan szélsőséges volt az időjárás, de a kalászos gabonák terméseredményei a vetőmag-szaporításokban is jók lettek. Ami ugyanilyen fontos, hogy a gazdák egészséges terményt tudtak betakarítani, az állományokat sem rovarkártevők, sem gombás fertőzések nem károsították.

A jelenleg rendelkezésre álló információink alapján az őszi kalászos gabonák vetésére a vetőmagforgalmazók megfelelő mennyiségben és minőségben, széles fajtaválasztékban tudnak vetőmagot biztosítani. Azt azonban a gazdáknak kell szem előtt tartaniuk, hogy a sikeres növénytermesztés alapja a szabványos minőségű, hatóságilag ellenőrzött és fémzárolt vetőmag, ezért kizárólag ilyet szabad elvetniük a kenyérsütéshez!

Megfelelő a tavaszi vetőmag-ellátottság hazánkban

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatja a kereskedőket és a felhasználókat, hogy Magyarország vetőmag-ellátottsága – a rendkívüli járványügyi intézkedésektől függetlenül – megfelelő. A hazánkban előállított szaporítóanyagok mellett, a külföldről importált vetőmagok is kielégítő mennyiségben is minőségben állnak rendelkezésre.

Magyarország Európa egyik legnagyobb vetőmag-előállító országa, a hazánkban felhasznált szántóföldi vetőmagok nagy részét helyben állítják elő. Márciusra – az elrendelt járványügyi veszélyhelyzettől függetlenül – az import vetőmagtételek jelentős része is megérkezett a kereskedőkhöz és a felhasználókhoz. Kisebb mértékű hiány esetleg egyes keresett fajták esetében mutatkozhat, azonban azok is helyettesíthetők más fajtákkal.

A tavaszi vetőmag-ellátottságot leginkább az előző szezonban végrehajtott fémzárolásokkal összehasonlítva lehet elemezni. 2018 második, illetve 2019 első félévében együttesen, a fontosabb tavaszi fajokat (kukorica, napraforgó, szója, lucerna, zab, cirokfélék) figyelembe véve 10.057 darab tételt fémzároltak, ami összesen 129.007 tonna vetőmagot jelentett. Ez a mennyiség az idei szezonban (2019 második félév – 2020 első félév) az alábbiak szerint alakult: 8.567 darab fémzárolt tétel, összesen 111.714 tonna mennyiségben.

Megállapítható tehát, hogy az idei mennyiség a fémzárolási időszaknak megfelelő, biztosíthatja a tavaszi vetőmag-ellátottságot. Minimális késedelem esetlegesen az importból beérkező, vetőmag-előállításhoz szükséges szülői vonalakkal fordulhat elő, ez viszont nem befolyásolja az idei évben az árutermő-területekhez szükséges vetőmagmennyiséget.

Hazánkban nagyon kevés vetőmagot forgalmaznak csávázás nélkül, éppen ezért az alábbi táblázatban a már kész anyagokat tüntettük fel. (Ez alól kivételt jelent a szója, ahol esetenként még hátra lehet az oltóporral történő kezelés, amelyet mindig az utolsó pillanatban, a vásárlói igényeknek megfelelően végeznek el.)

Fémzárolások
(2018.2 félév-2020.2. félév)