Beszélgetésindító kártyacsomaggal bővült a Nébih Oktatási Program kelléktára

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Oktatási Programja hiánypótló témában fejlesztett beszélgetésindító kártyajátékot az iskolás korosztály számára. A Morzsapakli segítségével a diákok strukturált, mégis játékos módon szerezhetnek új ismereteket az élelmiszerbiztonság, az élelmiszerminőség és az élelmiszerpazarlás témaköreiben. A pedagógusok a kártyacsomagból ingyenesen igényelhetnek a program weboldalán.

A Morzsapakli kártyacsomag célja, hogy keretet adjon az élelmiszerbiztonsággal és az élelmiszerpazarlással kapcsolatos együtt gondolkodáshoz. A játék az új ismeretek átadásán túl ösztönzi a kritikai gondolkodást, a mindennapi döntések tudatosabb átgondolását, egyúttal lehetővé teszi, hogy a játékosok megosszák személyes tapasztalataikat és élményeiket is. 

A kártyacsomag 60 darab kétoldalas kártyalapot tartalmaz, mindegyiken egy kérdéssel és egy ahhoz kapcsolódó gondolatébresztő grafikával. A beszélgetésindító kérdések a mindennapokban megjelenő helyzetekre és szokásokra építenek, és arra ösztönzik a résztvevőket, hogy saját tapasztalataik mentén mondják el, hogyan bánnak az élelmiszerekkel vagy épp milyen étkezési szokások jellemzők náluk. A témakörök feldolgozásában olyan kérdések segítik a diákokat, mint például „Elfogyasztanád a lejárt élelmiszert?” vagy „Milyen konyhai fortélyokat tanultál a nagymamádtól?”

A beszélgetésösztönző kártyák egyszerű, mégis hatékony eszközök lehetnek az oktatásban kiegészítő foglalkozásként, vagy akár a tanmenethez kapcsolódva. A kártyacsomag elsődlegesen iskolai felhasználásra készült, pedagógusok és diákok részére, de használatát a Nébih a tanórai kereteken túl, táborokban, napközis vagy egyéb közösségi programokon is ajánlja. 

A kártyacsomag egyszerűbb és összetettebb kérdéseket egyaránt tartalmaz. A témakör bonyolultságától és a csoport dinamikájától függően egy-egy kérdéskártya nagyjából 10-15 perces beszélgetés alapjául szolgálhat. A Morzsapaklihoz online szakmai háttéranyagot is összeállítottak a hivatal munkatársai, amely támogatja a pedagógusok és játékvezetők előzetes felkészülését. A háttéranyag három szinten (morzsa, falat, lakoma) foglalja össze a kérdésekhez kapcsolódó legfontosabb elméleti tudnivalókat. Ez segíti az ismeretek egyszerű szintezését és rugalmas felhasználását a korosztály, a foglalkozás típusa, valamint a rendelkezésre álló idő függvényében.

A Morzsapakli kártyacsomag és a hozzá kapcsolódó háttéranyag letölthető a Nébih Oktatási Program weboldalán. A pedagógusok – a készlet erejéig – ingyenes mintapéldányt igényelhetnek ezen űrlap kitöltésével.

Élelmiszerbiztonság utazás közben: így előzhetjük meg az élelmiszer-fertőzéseket a Nébih tanácsaival

A gondosan megtervezett nyaralást is könnyen beárnyékolhatja egy ételmérgezés vagy gyomorrontás, amely néhány egyszerű szabály betartásával megelőzhető lehet. A meleg idő kedvez a kórokozók elszaporodásának, ezért az élelmiszerek megfelelő kezelése, tárolása és a higiéniai szabályok betartása kiemelten fontos az utazások és kirándulások alkalmával is. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Oktatási Programja összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat, amelyeket nyári utazásokra készülve érdemes szem előtt tartani.

A nyaralás előtti készülődés során könnyen megfeledkezhetünk a hűtőszekrényben maradt élelmiszerekről, ami hazatéréskor kellemetlen meglepetéseket okozhat. Indulás előtt érdemes átnézni a hűtőszekrényt és a kamrát, a közeli lejáratú élelmiszereket pedig még az utazás előtt elfogyasztani vagy felhasználni.

Az útravaló összeállításánál nemcsak az a fontos, milyen élelmiszereket választunk, hanem az is, hogy azokat megfelelően tároljuk. A nyári utazások alkalmával gyakran több órán keresztül szállítjuk az ételeket anélkül, hogy tudnánk, pontosan milyen hőmérsékletnek vannak kitéve. Bár az autó utasterében a légkondicionáló kellemes hőmérsékletet biztosíthat, a csomagtartóban vagy akár a hátsó ülésen tárolt élelmiszerek ennél jóval magasabb hőmérsékletre is felmelegedhetnek. Az 5 és 60 °C közötti úgynevezett „veszélyzónában” a baktériumok gyorsan elszaporodnak, ezért célszerű kevésbé romlandó élelmiszereket választani. Kerüljük a könnyen romló termékeket, például: a felvágottakat, sajtkrémeket, tejes italokat, valamint a tojásos vagy majonézes salátákat. A péksüteményeket pedig papírzacskóban vagy vászonzsákban tároljuk a befülledés megelőzése érdekében. Utazáshoz a keményebb zöldségek és gyümölcsök, például az alma, a körte, a sárgarépa, a retek vagy a karalábé jó választás lehet, mivel jól bírják a szállítást és a meleget is. Nyáron a cukros üdítők, a frissen préselt gyümölcslevek és a tejes italok gyorsan megromolhatnak, ezért inkább vizet vagy hűtést nem igénylő UHT italokat vigyünk magunkkal.

Élelmiszer-eredetű megbetegedés nem csak távoli országokban fordulhat elő, ugyanakkor egyes úti célok nagyobb kockázatot jelenthetnek. Külföldi utazás előtt érdemes tájékozódni az adott ország közegészségügyi helyzetéről, például arról, hogy biztonságosan fogyasztható-e a csapvíz. Bár a szennyezett ételek és italok fogyasztásának kockázata teljesen nem zárható ki, tudatos étel- és italválasztással jelentősen csökkenthető az élelmiszer-eredetű megbetegedések esélye. A legbiztonságosabbak a frissen készült, alaposan átsült vagy átfőtt, forrón tálalt ételek. Húst, halat és tojást kizárólag megfelelő hőkezelést követően fogyasszunk. A pasztőrözetlen tej és tejtermékek, a nyers zöldségek, saláták, előre felvágott gyümölcsök, az utcán árusított friss gyümölcslevek és a fagylalt nagyobb fertőzésveszélyt jelenthetnek. Ha a csapvíz nem iható, ne használjuk gyümölcsmosásra vagy fogmosásra sem, és az abból készült jeget is célszerű kerülni.

Az élelmiszer-eredetű megbetegedések megelőzésében a kézhigiénia is kulcsszerepet játszik. Étkezés előtt mindig mossunk alaposan kezet, vagy használjunk kézfertőtlenítőt. Ha mégis szokatlan tünetek jelentkeznek, mielőbb forduljunk orvoshoz.
 

„Biztonságos élelmiszert mindenkinek” Élelmiszerbiztonsági Világnap 2026

Rosszul tárolt ebéd, nem megfelelően átsült hús vagy egy elmulasztott kézmosás – ennyi is elég lehet ahhoz, hogy az élelmiszer ne táplálékot, hanem veszélyt jelentsen. Erre hívja fel a figyelmet a 2026-os Élelmiszerbiztonsági Világnap. „Kockázatoktól a megoldásig – biztonságos élelmiszert mindenkinek!” a június 7-ei világnap idei mottója, melyhez kapcsolódva a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) is a megelőzés jelentőségét emeli ki szemléletformáló kampányában.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által életre hívott Élelmiszerbiztonsági Világnap célja, hogy felhívja a figyelmet az élelmiszer eredetű megbetegedésekre, valamint a megelőzés kulcsszerepére. 

Az élelmiszerbiztonság nem csupán hatósági feladat, hanem közös felelősség, amelyhez a fogyasztók is aktívan hozzájárulhatnak. Az élelmiszer-eredetű megbetegedések ugyanis a legtöbb esetben egyszerű odafigyeléssel megelőzhetők. Az alapos kézmosás, a konyhai felületek és eszközök megfelelő tisztítása vagy például a nyers és készételek elkülönítése mind olyan egyszerű alapszabály, amelyek betartása a fogyasztók egészségét védi.

A Nébih kampányában – a világnap idei üzenetével összhangban – a megelőzésre, a mindennapokban is alkalmazható tudás átadására helyezi a hangsúlyt. A hivatal célja, hogy közérthető, gyakorlatban könnyen alkalmazható tanácsokkal segítse a családokat a biztonságos ételkészítésben. Az ismeretek minél eredményesebb elsajátítása érdekében gyermekeknek szóló edukációs tartalmak is elérhetők a világnap aloldalán. 

A Nébih a kampányhoz kapcsolódó nyereményjátékot is indított közösségi médiafelületein. A játékban résztvevők a biztonságos ételkészítés 5 aranyszabályát mutathatták be fotóikon.

Az Élelmiszerbiztonsági Világnap kampányoldalán a hasznos tanácsok mellett szemléletformáló tartalmak és egyéb fontos információk is elérhetőek.
 

Gyermeknapon is fókuszban az élelmiszerbiztonság: hasznos tanácsok a Nébih-től

Az alapvető élelmiszerbiztonsági gyakorlatot már kisgyermekkorban érdemes megismertetni a gyerekekkel. Ilyen egyszerű, mégis fontos praktika például a helyes kézmosás, a bevásárlólista készítésének jelentősége vagy az élelmiszerek elpakolásának helyes sorrendje. Gyermeknap alkalmából a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Oktatási Programja összegyűjtötte a gyerekek és szülők számára a legfontosabb élelmiszerbiztonsági tudnivalókat.

Az élelmiszer-eredetű megbetegedések jelentős része a háztartások rossz higiéniai gyakorlatára vezethető vissza, és megelőzhető lenne a megfelelő szokások kialakításával és odafigyeléssel. Az élelmiszerbiztonsági alapismeretek és a jó higiéniai gyakorlatok megalapozásában meghatározó szerepe van a gyermekkorban szerzett tapasztalatoknak és az otthoni mintáknak. Már óvodás és kisiskolás gyermeknek is érdemes szülőként megtanítani azokat az alapvető élelmiszerbiztonsági szabályokat, amelyek segítik őket, hogy később felnőttként is magabiztosan eligazodjanak az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos kérdésekben. 

A helyes kézmosás fontosságát nem lehet túl korán megismertetni a gyerekekkel. Az alapos kézmosás körülbelül 20 másodpercet vesz igénybe. Ez kisgyerekeknek hosszúnak tűnhet, ezért érdemes játékos formában, például mondókázással vagy énekléssel összekapcsolni a kézmosást.

A bevásárlólista készítése az egyik első olyan gyakorlatias szokás, amibe érdemes bevonni a gyerekeket. Praktikus a bevásárlólistát olyan sorrendben megírni, ahogyan a boltban a kosárba kerülnek a termékek: először a nem hűtött termékeket, majd a hűtést, végül a fagyasztást igénylő élelmiszereket helyezzük a kosarunkba. Ezzel a gyakorlattal a gyerekek már a vásárlás előtt megismerkednek azzal az alapvetéssel, hogy a különböző élelmiszerek eltérő tárolási körülményeket igényelnek.

A bevásárláshoz érdemes hűtőtáskáról is gondoskodni. Ezzel megelőzhető a szabad szemmel nem látható, de egészségre káros mikroorganizmusok elszaporodása a hűtött és fagyasztott élelmiszerekben, különösen a nyári melegben. Bátran vonjuk be a gyerekeket a bevásárlás előkészítésébe! Legyen az ő feladatuk gondoskodni arról, hogy a hűtőtáska semmiképp se maradjon otthon. Magyarázzuk el gyermekeinknek, hogy bármennyire is csábító egy vásárlás utáni program vagy a játszótér, a gyorsan romló élelmiszereket minél hamarabb új helyükre kell tenni. Hazaérkezés után a hűtést vagy fagyasztást igénylő termékeket – például a friss húsokat, joghurtokat, sajtokat, felvágottakat vagy fagyasztott zöldségeket – a gyerekekkel közösen minél hamarabb pakoljuk el a megfelelő helyre. A kipakolást érdemes a hűtést nem igénylő termékekkel, például konzervekkel, pékáruval, csokoládéval befejezni.

A konyhai előkészítés során fontos megtanítani a gyerekeknek, hogy az egyes élelmiszertípusokat eltérő módon kell kezelni. Vannak azonnal fogyasztható élelmiszerek – például zsemle, vaj vagy felvágott –, míg más alapanyagok, mint a nyers húsok, tojás vagy zöldségek, alapos előkészítést igényelnek a biztonságos fogyasztás érdekében. 

Gyereknap alkalmából közös családi program lehet a sütés-főzés, akár egy egyszerű édesség, például répagolyó vagy kókuszgolyó elkészítése is. Az ehhez használt alapanyagok alacsony élelmiszerbiztonsági kockázatúak, ezért kisgyerekekkel is ideálisan elkészíthetőek. Mindez nemcsak közös élményt nyújt, hanem lehetőséget ad néhány alapvető konyhai gyakorlat játékos elsajátítására is. 

Óvodáskorú gyerekek számára elérhető a Nébih Oktatási Program Tiszta kézzel elnevezésű edukációs csomagja, amelynek segítségével a gyerekek játékos foglalkozás formájában tanulhatnak alapvető élelmiszerbiztonsági ismereteket. A foglalkozás és a Tiszta Kézzel kiadvány egyaránt elérhető a https://nebihoktatas.hu/ weboldalon, és igényelhető az óvodák részére.

Biztonságos ünnepi készülődés: élelmiszerbiztonsági tanácsok a karácsonyi menühöz

Karácsonykor ismét előtérbe kerülnek a családi receptgyűjtemények, amelyek alapjául szolgálnak az ünnepi menüsor összeállításának. A karácsonyi vendéglátás során kiemelten fontos, hogy az ízek és hagyományok megőrzése mellett az élelmiszerbiztonsági szempontokat is maradéktalanul érvényesítsük. Ennek támogatására a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Oktatási Programja idén is összeállította a legfontosabb élelmiszerbiztonsági iránymutatásokat, amelyek betartása különösen javasolt a hagyományos karácsonyi menüsor elkészítése során.

A karácsony egyik legkedveltebb étele a halászlé, melynek elkészítése minden családban eltérő, azonban az alapvető élelmiszerbiztonsági szabályok megegyeznek. A tökéletes halászlé alapja a friss alapanyag, ezért fontos megbízható helyről vásárolni a halat, figyelve arra, hogy húsa rugalmas, szeme tiszta, illata pedig friss legyen. Fagyasztott hal esetén ellenőrizzük, hogy nincs-e rajta jégkristály vagy elszíneződés, mert ezek többszöri kiolvasztásra utalhatnak. A friss halat 0–2°C között, a hűtő legalsó részében tároljuk, és lehetőség szerint 24 órán belül készítsük el. Fontos, hogy a nyers hal más élelmiszerekkel, különösen készételekkel, ne érintkezzen, így elkerülhetjük a keresztszennyeződés veszélyét. A hal megtisztítása után minden eszközt és munkafelületet alaposan mossunk el forró, mosogatószeres vízzel, és a halas vágódeszkát ne használjuk más alapanyagokhoz. A megfelelő hőkezelés is kulcsfontosságú. A halászlé biztonságos, ha a halhús legalább 10 percig lobogva forr, a kész ételt két órán belül fogyasszuk vagy hűtsük le, a maradékot 1–2 napig tároljuk, újra melegítéskor mindig forraljuk fel. 

Az ünnepi asztal másik nagy klasszikus fogása a májas töltelékkel készített, egészben sült pulyka, amely kiemelt odafigyelést igényel. A tölteléket - közvetlen a töltés előtt - frissen készítsük, a májat és a többi hozzávalót lehetőség szerint előre hőkezeljük. A legfontosabb szabály, hogy a pulyka és a töltelék belső hőmérséklete egyaránt elérje a 75°C-ot, ami garantálja, hogy az esetleges kórokozók (pl. Salmonella, Campylobacter) elpusztuljanak. Maghőmérő segítségével érdemes a comb legvastagabb részén, a mellben és a töltelék közepében is ellenőrizni a hőmérsékletet.  Az egészben sült pulyka sütése hosszabb időt vesz igénybe: 180°C-on általában 3,5–4,5 óra szükséges a mérettől függően. A maradékokat két órán belül ajánlott lehűteni, és maximum 1–2 napig tároljuk vagy fagyasszuk le. 

A mézeskalács a karácsonyi ünnepek elmaradhatatlan finomsága, melynek készítése során elsősorban a tojás felhasználása igényel nagyobb odafigyelést. A tojást nem szükséges megmosni, legfeljebb közvetlenül a felhasználás előtt. Ha a boltban hűtőből vettük ki a tojást, otthon is tároljuk hűtve. Friss tojásokat használjunk és mindig külön edénybe üssük fel őket. A romlott tojást kellemetlen, kénes szag, híg fehérje és széteső vagy elszíneződött sárgája jelzi, ilyen tojásokat ne használjunk. A mézeskalács készítése közben nehéz megállni, hogy a készülő nyers tésztából ne csipegessen a család, legfőképp a gyerekek. Élelmiszerbiztonsági szempontból azonban nem javasolt nyers tésztát fogyasztani. A tojást tartalmazó ételeket alaposan meg kell sütni vagy főzni, hogy belső hőmérsékletük legalább 75 °C legyen, így elpusztulnak a kórokozók. A nyers süteménytészta fogyasztása is kockázatos, mert a liszt E. coli-t tartalmazhat. 

A díszítésnél kerüljük a nyers tojásos máz használatát. A tojás hőkezelés nélkül Salmonella baktériumot tartalmazhat, ami már kis mennyiségben is káros lehet az egészségre. Különösen veszélyes lehet a gyermekekre, idősekre, kismamákra vagy legyengült immunrendszerű személyekre. A biztonságos megoldás a hőkezelt máz (vízgőz felett felvert tojáshab), amely ugyanolyan szép és tartós, mégis alacsonyabb kockázatú.

További hasznos tanácsok és oktatási anyagok a Nébih Oktatási Program oldalán elérhetők:
https://nebihoktatas.hu