Megfelelő higiéniával és célzott állatorvosi vizsgálattal védekezhetünk a trichinellózis ellen

A téli hónapok kedveznek a vadászatnak, egyben ez a hagyományos disznóvágások jellemző időszaka. A sertések és vaddisznók házi körülmények között történő feldolgozása azonban veszélyeket is rejthet, amelyekre érdemes odafigyelnünk az egészségünk megóvása érdekében. E veszélyek egyike a trichinellózis (izomférgesség), amellyel kapcsolatban összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

A Trichinella spiralis a házi és vadon élő sertéseket egyaránt megbetegítő parazita, amely a fertőzött állat nyers vagy nem megfelelően hőkezelt húsának (pl. vaddisznókolbász, füstölt sonka) elfogyasztásával az emberben (és a kedvtelésből tartott húsevő állatokban) is megbetegedést okoz. Az élősködőről, valamint az általa terjesztett betegségről honlapunk ezen cikkében olvashatnak további részleteket.

Magyarországon az utóbbi években ritkán fordult elő a betegség. A fokozott odafigyelés azonban továbbra is indokolt: 2019. január 15-én nagyfokú Trichinella fertőzöttséget mutatott ki a Baranya Megyei Kormányhivatal laboratóriuma egy Baranya megyéből származó vaddisznóból.

Fontos tudni, hogy a közfogyasztásra szánt házi sertések és vaddisznók húsvizsgálata során a vágóhidakon és a vadfeldolgozókban a hatósági állatorvosok trichinella-vizsgálat céljára minden állati testből mintát vesznek. Ezekből a létesítményekből kizárólag trichinella-negatív eredményű hús kerülhet ki. A házi sertésvágások, valamint a vaddisznók otthoni, magáncélú feldolgozása során a trichinella-vizsgálat elvégeztetése csak ajánlott, mely közegészségügyi kockázatot hordoz magában. Aki biztos akar lenni afelől, hogy a levágott sertés vagy a kilőtt vaddisznó izomféreggel nem fertőzött, kérheti a trichinella-vizsgálat elvégzését.

A parazita csak nyers vagy nem megfelelően hőkezelt húsok fogyasztásakor jelent veszélyt, mivel alapos sütés, főzés (pl. 60°C, 10 perc), illetve fagyasztás (-15°C-on, 20-30 nap alatt) hatására elpusztul. Gondoljunk erre akkor is, amikor nyers húst kóstolgatunk, például a hurka vagy a kolbász ízesítésénél!

A legfontosabb, hogy otthon is csak egészséges állatot szabad levágni, feldolgozni. Kérjük az állattartókat, hogy a trichinellózis és más járványos állatbetegségek terjedésének megakadályozása érdekében továbbra is fordítsanak kiemelt figyelmet az alapvető járványvédelmi és higiéniai intézkedések betartására, például a rágcsálómentes környezet fenntartására.

Kapcsolódó anyagok:
Kérdezz-felelek a trichinellózisról 
Jó tanácsok házi disznóvágáshoz

Közlemény családi gazdasághoz kötődő trichinella megbetegedésekkel kapcsolatban

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági elnökhelyettesének közleménye családi gazdasághoz kötődő trichinella megbetegedésekkel kapcsolatban

Békés megyében, Medgyesbodzás-Gábortelepen az elmúlt napokban egy családi gazdaságban, magán célra nevelt sertések, magán vágása és feldolgozása, az abból készült ételek elfogyasztása után 5 ember megbetegedett trichinellózisban.

Az állategészségügyi hatóság átfogó vizsgálatot végez az érintett településen tartott sertések fertőzöttségének kivizsgálása érdekében.

Békés megyében, Medgyesbodzás-Gábortelepen az elmúlt napokban egy családi gazdaságban, magán célra nevelt sertések, magán vágása és feldolgozása, az abból készült ételek elfogyasztása után 5 ember megbetegedett trichinellózisban.

Az állategészségügyi hatóság átfogó vizsgálatot végez az érintett településen tartott sertések fertőzöttségének kivizsgálása érdekében. Eddig 11 udvar 24 sertése gyanús a betegségre.

A betegek a házi disznóvágáson résztvevők és a „disznótoros kóstolót" fogyasztók közül kerültek ki. Kérjük a lakosságot, hogy a saját sertésvágásból származó, vagy a településről származó, disznótoros kóstolókat ne fogyasszák el, a vizsgálatok lezárásáig.

A trichinella olyan, a sertés és vaddisznó izomzatában rejtőző parazita, amely a fertőzött állat nyers vagy nem kellően hőkezelt húsának elfogyasztását követően az emberben is megbetegedést okozhat. A trichinellával fertőzött és nem kellően hőkezelt sertéshúsos étel elfogyasztása után 2-28 nap, leggyakrabban 7-10 nap múlva erős hasmenés, émelygés, hányás, magas láz, fejfájás, majd 2 héttel később jellegzetes tünetként a szemhéj, szemkörnyék és arc vizenyős duzzanata (oedémája), izomfájdalmak, köröm alatti vérzések jelentkezhetnek. A betegség emberről emberre nem terjed. Az ember a fertőzött nyershúsból készült, nem kellő mértékben átsütött, megfőzött húskészítmény fogyasztásával (pl. füstölt kolbász, füstölt sonka nyersen fogyasztva) megfertőződhet, mert ezen termékek elkészítésekor a parazita nem pusztul el.

A fentiekre tekintettel ismételten felhívom a figyelmet, hogy a hatósági állatorvosi trichinella vizsgálat nélküli házi vágású sertések, illetve lőtt vaddisznók házi feldolgozásakor a trichinellával, mint valós fertőzési veszéllyel számolni kell. A trichinella vizsgálat a házi sertésvágások esetén nem kötelező, azonban az állategészségügyi szolgálat magán célú vizsgálatok elvégzésére is rendelkezésre áll.

Magyarországon valamennyi közfogyasztásra kerülő, engedélyezett vágóhídon levágott sertés, illetve vadfeldolgozókban feldolgozott vaddisznó testét az állategészségügyi hatóság a forgalomba hozatalt megelőzően trichinella vizsgálatnak is aláveti. Ezért a vágóhidakról és a feldolgozó üzemekből kikerülő sertéshús és sertéshúst tartalmazó élelmiszerek biztonságosak.

Felhívom az állattartók figyelmét arra, hogy a trichinellozis és más járványos állatbetegségek terjedésének megakadályozása érdekébentovábbra is kiemelt figyelmet kell fordítani az alapvető járványvédelmi, higiéniai intézkedések betartására, a rágcsálómentes környezet fenntartására és megőrzésére, hiszen a járványtani nyomozás alapján a fertőzést a patkányok közvetítették a sertések felé.

Dr. Bognár Lajos

Élelmiszerlánc-biztonsági elnökhelyettes