Megfelelő higiéniával és célzott állatorvosi vizsgálattal védekezhetünk a trichinellózis ellen

A téli hónapok kedveznek a vadászatnak, egyben ez a hagyományos disznóvágások jellemző időszaka. A sertések és vaddisznók házi körülmények között történő feldolgozása azonban veszélyeket is rejthet, amelyekre érdemes odafigyelnünk az egészségünk megóvása érdekében. E veszélyek egyike a trichinellózis (izomférgesség), amellyel kapcsolatban összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

A Trichinella spiralis a házi és vadon élő sertéseket egyaránt megbetegítő parazita, amely a fertőzött állat nyers vagy nem megfelelően hőkezelt húsának (pl. vaddisznókolbász, füstölt sonka) elfogyasztásával az emberben (és a kedvtelésből tartott húsevő állatokban) is megbetegedést okoz. Az élősködőről, valamint az általa terjesztett betegségről honlapunk ezen cikkében olvashatnak további részleteket.

Magyarországon az utóbbi években ritkán fordult elő a betegség. A fokozott odafigyelés azonban továbbra is indokolt: 2019. január 15-én nagyfokú Trichinella fertőzöttséget mutatott ki a Baranya Megyei Kormányhivatal laboratóriuma egy Baranya megyéből származó vaddisznóból.

Fontos tudni, hogy a közfogyasztásra szánt házi sertések és vaddisznók húsvizsgálata során a vágóhidakon és a vadfeldolgozókban a hatósági állatorvosok trichinella-vizsgálat céljára minden állati testből mintát vesznek. Ezekből a létesítményekből kizárólag trichinella-negatív eredményű hús kerülhet ki. A házi sertésvágások, valamint a vaddisznók otthoni, magáncélú feldolgozása során a trichinella-vizsgálat elvégeztetése csak ajánlott, mely közegészségügyi kockázatot hordoz magában. Aki biztos akar lenni afelől, hogy a levágott sertés vagy a kilőtt vaddisznó izomféreggel nem fertőzött, kérheti a trichinella-vizsgálat elvégzését.

A parazita csak nyers vagy nem megfelelően hőkezelt húsok fogyasztásakor jelent veszélyt, mivel alapos sütés, főzés (pl. 60°C, 10 perc), illetve fagyasztás (-15°C-on, 20-30 nap alatt) hatására elpusztul. Gondoljunk erre akkor is, amikor nyers húst kóstolgatunk, például a hurka vagy a kolbász ízesítésénél!

A legfontosabb, hogy otthon is csak egészséges állatot szabad levágni, feldolgozni. Kérjük az állattartókat, hogy a trichinellózis és más járványos állatbetegségek terjedésének megakadályozása érdekében továbbra is fordítsanak kiemelt figyelmet az alapvető járványvédelmi és higiéniai intézkedések betartására, például a rágcsálómentes környezet fenntartására.

Kapcsolódó anyagok:
Kérdezz-felelek a trichinellózisról 
Jó tanácsok házi disznóvágáshoz

Kérdezz-felelek a trichinellózisról

Kérdezz-felelek a trichinellózisról

Mi okozza a trichinellózist?

A ritkán előforduló betegséget a Trichinella több típusa, így többek között a T. spiralis, T. britovi, T. natíva nevű, szabad szemmel nem látható parányi fonalféreg okozza. Az emberi szervezetbe a Trichinella fertőzött hús vagy abból készült húskészítmény (kolbász, sonka stb.) elfogyasztásával kerül be. A fertőző forrás elsősorban a házi sertés és a vaddisznó, de egyéb állatok (pl. ló, nutria, strucc) Trichinellával fertőzött húsának fogyasztásánál is megfigyelték már a fertőzést. A hús emésztése során a húsban levő, tokkal borított lárvák életképessé válnak, a nyirok utakba, majd a véráramba, izomzatba jutnak és az emberben általános, illetve speciális panaszokat okoznak.

Milyen tünetek jellemzik a fertőzést az emberben?

A fertőzött hús fogyasztása után az elfogyasztott lárvák mennyiségével arányos súlyosságú gyomor- bélrendszeri gyulladás alakul ki, mely hasmenés, hányinger, hányás, hasi fájdalom formájában jelentkezik a fogyasztást követő 2-28 napon (leggyakrabban 7-10 napon) belül. A lárvák áttúrják magukat a bélfalon, és a véráramba jutnak, ekkor gyakran akár 39-40 °C-os láz, izom és ízületi fájdalmak, nagyfokú szemhéjduzzanat, nehézlégzés, idegrendszeri tünetek, szívizom károsodás is kialakulhat. Ha a lárvák az emberi izomzatban nyugvó állapotba kerülnek, a láz megszűnik, az izompanaszok enyhülhetnek, többnyire csak izomgyengeség, fáradtságérzés marad fenn hosszú ideig. Emberről emberre a fertőzés nem terjed. A betegség súlyossága miatt időben történő felismerése és kezelése fontos.

Milyen gyakran fordul elő ez a betegség?

Magyarországon az utóbbi években vagy egyáltalán nem vagy évente csak néhány eset fordult elő. Ezeket az eseteket házi vágásból származó hús, valamint vaddisznóhús fogyasztása okozta.

Mit tehet a fogyasztó, hogy ne betegedjen meg?

Nem ellenőrzött magánvágásból vagy vadászatból származó sertéshús, illetve vaddisznóhús, valamint annak felhasználásával készült hústermékek fogyasztása kockázatot jelenthet. Ezért kizárólag egészséges állatot szabad leölni, feldolgozni. Aki biztos akar lenni benne, hogy a levágott sertés nem fertőzött, kérhet házi disznóvágás esetén is Trichinella-vizsgálatot. A parazita csak nyers vagy nem megfelelően átsütött- megfőzött húsok fogyasztásakor jelent veszélyt, mivel alapos sütés, főzés hatására elpusztul. Gondoljunk erre akkor is, amikor nyers húst kóstolgatunk ízesítésnél! A legális kereskedelembe nem kerülhet trichinellás hús, mert a vágóhidakon a hatósági állatorvosok a vágás után valamennyi sertés testtélből mintát vesznek, s azt Trichinella jelenlétére vizsgálják. Csak negatív eredményű hús kerülhet ezekről a vágóhidakról forgalomba.

Mit tegyen, ha megbetegedésre gyanakszik?

Ha arra gyanakszik bárki, hogy tünetei trichinellózisra vezethetők vissza vagy feltételezése szerint fertőzött állatból származó húst fogyasztott, jelezze háziorvosának, az állatok fertőzöttségének gyanúját pedig a hatósági állatorvosnak. A trichinellózis rendkívül súlyos, esetenként halálos betegség, minden elővigyázatosság indokolt.

Kérdezz-felelek a trichinellózisról