Közlemény webes felületen történő monitoring adatszolgáltatás határidejének meghosszabbításáról

Az ÚMVP Irányító Hatóságának 8/2010. (III. 11.) közleménye az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatott intézkedések monitoring adatszolgáltatási rendjére vonatkozó részletes szabályokról szóló 18/2009. (III. 6.) FVM rendeletet módosító 5/2010. (I. 28.) FVM rendelet szerinti 2010. évi webes felületen történő monitoring adatszolgáltatás határidejének meghosszabbításáról.

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatott intézkedések monitoring adatszolgáltatási rendjére vonatkozó részletes szabályokról szóló 18/2009. (III. 6.) FVM rendelet módosításáról szóló 5/2010. (I. 28.) FVM rendelet (Rendelet) 2. §-ban meghatározottak alapján az ügyfelek 2010. év február 15. és március 16. között kötelezettek a monitoring célú adatszolgáltatást elvégezni.

Az adatszolgáltatás az Ügyfélkapun keresztül történik.

Az Ügyfélkapu előre nem várt technikai leállása miatt - mely vis maior esetnek minősül az adatszolgáltatás szempontjából - a 2010. március 22. 24.00 óráig beérkező adatszolgáltatásokat elfogadottnak tekintjük.

Fentiekkel kapcsolatosan a vonatkozó jogszabály módosítása folyamatban van.

Felhívás gyártók és beszállítók részére sertés minősítő készülékek forgalmazására

Felhívás gyártók és beszállítók részére sertés minősítő készülékek forgalmazására

Bevezetés

Magyarországon a jelenleg alkalmazott sertés minősítő műszerek elavultsága és gyártásuk megszűnése miatt szükségessé vált új műszerek elismertetése és beszerzése.

A sertés minősítést az Európai Unióban a 1249/2008/ EK rendelet, nemzeti szinten a többször módosított 15/1998.(IV.3.) FM rendelet szabályozza. A sertés féltestek előkészítése Magyarországon az EU referencia mód szerint történik.

Fogalmak

• sertés vágott (fél) test: a levágott sertés kivéreztetve (a gerinc hosszanti középvonalában kettéhasítva) szőr, köröm, fülgomba, szem, nemi szervek, belsőség (nyelv, szív, máj, tüdő, vese, bélgarnitúra, agy-és gerincvelő) nélkül, de szalonnával háj és rekeszizom nélkül,

• meleg súly: az előző pont szerint előkészített sertés vágott testsúlya szúrás után nem több, mint negyvenöt perccel;

• vágott test hideg súlya: a meleg súly kétszázalékos csökkentésével számított érték;

• a sertés vágott test színhústartalma: a levágott sertés teljes szövetszétválasztásával nyert tiszta vörös, harántcsíkolt izmok súlyának és a vágott testek hideg súlyának a hányadosa; A színhústartalom meghatározása becsléssel történik, amelynek a sertés vágott testsúlyának, illetve az ágyékszalonna, a hátszalonna, valamint az izom vastagságának meghatározott mérési pontokon történő objektív mérésén kell alapulnia.

• az osztályba sorolás alapja: sertés vágott testnél a becsült színhústartalom százalékos értéke;

• minősítés: a rendeletben meghatározott feltételek szerinti minősítő módszer alkalmazása és az ez alapján történő osztályba sorolás;

• minősítő módszer: a mérési eljárásból, a mérőeszközből és a hozzá tartozó regressziós egyenletből áll;

• vágóállat beszállító: a vágósertés a vágóüzemnek értékesítő, vállalkozó, természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság;

• mérési pont: a rendeletben meghatározott anatómiai pontok, ahol a szalonna –és izmomvastagsági értékeket fel kell venni;

• szakszervíz: A minősítő műszer gyártója által elfogadott és akkreditált, a műszerek javítására felkészült szervezet;

• hatóság: a sertés vágott test minősítés felügyeletét, ellenőrzését végző illetékes hatóság, a Vágóállat Minősítés-felügyeleti Osztály, amely többek között gondoskodik Magyarországon belül a sertés minősítő műszerek engedélyezéséről, nyilvántartásáról és ellenőrzi azok rendeltetésszerű működését és alkalmazását,

• szállító: az EU által jóváhagyott Magyarországon engedélyezett sertés minősítő készülékek gyártója, forgalmazója,

Sertés vágott test minősítés általános szabályai

A sertés vágott test minősítést a jogszabályokban meghatározott műszerekkel és a hozzátartozó egyenletekkel lehet végezni. A kereskedelmi osztályba sorolás a rendeletben előírt mérési pontokon felvett adatok kiértékelésével történik.

A sertés vágott test minősítő műszerekkel szemben támasztott követelmények

• alkalmasnak kell lenni a 60 darab /óra szalagsebesség alatti és/vagy e feletti vágási darabszám mérésére;

• a színhúst becslő egyenletben szereplő meleg súly adat rögzíthető legyen automatikusan és/vagy kézi bevitellel;

• lehet mobil illetve stabil kivitelű, a mobil készülék biztosítson lehetőséget a mérleg közvetlen csatlakoztatására vagy a kézi súlybevitelre;

• a mobil készülék min. 500 állat adatának tárolására legyen alkalmas;

• a mérési eredmények könnyen leolvashatók legyenek;

• egyedi azonosítása megoldott és egyszerű legyen;

• számítógéphez csatlakoztatható legyen, az eszközt szabványos RS232 soros porton, vagy TCP/IP hálózaton keresztül HTTP protokollon keresztül lehessen elérni, az adatokat lekérdezni;

• tartalmazzon magyar nyelvű szoftvert, amely biztosítja a minősítési adatok egyedi azonosíthatóságát (egyedi sorszám) és az adatok egyszerű átvitelét a számítógépre;

• a színhúst becslő egyenlet cseréjét vagy módosítását csak a gyártó, illetve a szakszervíz szakembere végezhesse a Hatóság előzetes engedélyével,

• a napi mérést megelőző pontosságellenőrzés utólag ellenőrizhető, dokumentálható legyen;

• könnyen kezelhető és tisztítható legyen;

• minimális karbantartást igényeljen és hosszú élettartamú legyen;

• tegyen eleget a magyarországi forgalmazás feltételeinek (érintésvédelem, munkavédelem stb.);

A szállítóval szembeni követelmények

• az új műszerek jóváhagyási eljárása együtt történik az új egyenlet kidolgozási és elfogadtatási procedúrájával, ezért a színhúst becslő egyenlet kidolgozásának kezdetétől (várhatóan: 2010. ápr. 15.) etalon műszert biztosítson folyamatosan a hatóság részére;

• lehetőség szerint biztosítson magyarországi szerviz képviseletet és gyors javítási határidőt. Amennyiben a javítás, a szállítást is beleértve, hosszabb időt vesz igénybe, úgy tudjon cserekészüléket biztosítani;

• magyar nyelvű használati útmutatót és részletes dokumentációt biztosítson a minősítési adatok átviteli formátumáról, a kapcsolódási interfészről;

• a műszerbe betöltött színhúst becslő egyenletet kizárólag a hatóság engedélyével cserélheti és módosíthatja;

• biztosítson kapcsolattartó személyt;

• az új színhúst becslő egyenlet kidolgozási eljárás kezdetéig, de legkésőbb 2010. április 30-ig a procedúrában részt vevő személyeket részesítse oktatásban a műszer alkalmazására vonatkozóan;

A felhívásra való jelentkezés határideje: 2010. április 15.

A jelentkezést az alábbi e-mail címekre kérjük:

holdampfr@mgszh.gov.hu
mezoszentgyorgyid@mgszh.gov.hu

kapcsolattartó személy: Holdampf Rita

telefon: +36-30/635-3349, +36-1/369-227

A sertés vágott testet minősítő készülékeket az EU jóváhagyását követően, a hatósági nyilvántartásba vétel után lehet forgalmazni. A konkrét megrendeléseket a megrendelő és a szállító közvetlen bonyolítja, a hatóság részvétele nélkül.

Új év, új szabályok halászati termékek fogási tanúsítványára vonatkozóan

A jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat (továbbiakban: IUU) rendelkezések (a Tanács 1005/2008/EK rendelete, a Bizottság 1010/2009/EK rendelete) végrehajtását 2011. 01. 01-től az MgSzH Földművelésügyi Igazgatósága végzi.

A Tanács 1005/2008/EK rendelet bevezetőjének (15) bekezdése szerint halászati termékek Közösségbe történő behozatalának egy tanúsítvány bemutatása az előfeltétele. A rendelet halászati termék alatt a 1604 és 1605 vámtarifaszám alatt szereplő tételeket érti, kivéve a rendelet mellékletében felsorolt termékeket.

A Tanács 1005/2008/EK Rendeletének (továbbiakban: Rendelet) 12. § (2) bekezdése szerint halászati termékek csak úgy hozhatók be a Közösségbe, ha azokat az e rendelet szerinti fogási tanúsítvány kíséri.

A tanúsítványnak tartalmaznia kell azt az információt, amely bizonyítja az érintett termékek előállításának jogszerűségét. Ezt a jogszerűséget az un. „harmadik ország” halászati hatósága igazolja a 1005/2008/EK rendelet II. mellékletében szereplő fogási tanúsítványon. A fogási tanúsítványt (amelyet a harmadik ország halászati hatóságán kívül a fogást ejtő halászhajó kapitánya is hitelesít) a halászati terméket behozni kívánó importőr szerzi be és juttatja azon tagállam illetékes hatóságához, amelybe a terméket be kívánja vinni (16. cikk, 1 bekezdés).

Ezt követően a tagállam illetékes hatósága a fogási tanúsítványt hitelesíti, ha esetlegesen hiányosság merül fel, akkor felveszi a kapcsolatot az importőrrel és/vagy a harmadik ország illetékes hatóságával és intézkedik a kívánt adat beszerzéséről, illetve a rendelet 18. cikkében szereplő esetekben elutasítja a termék behozatalát.

Amennyiben a fogási tanúsítvány a kívánalmaknak megfelel és nincs szükség hiánypótlásra, illetve nem merül fel annak gyanúja, hogy a termék IUU halászatból származik, az MgSzH Földművelésügyi Igazgatósága a fogási tanúsítványt visszaküldi az importőrnek.

Abban az esetben, ha a halászati termék Magyarországon érkezik az Európai Közösség területére, de a célország egy másik tagállam, a rendelet 12.§ (2) bekezdése értelmében rendelkeznie kell a célország illetékes hatósága által hitelesített fogási tanúsítvánnyal, ellenkező esetben a Közösség területére nem hozható be a termék. Ebben az esetben a Vámhatóság csak a tanúsítvány meglétét vizsgálja, tartalmának hitelességét a másik tagállam bírálja el.

Felhívjuk továbbá az érintettek figyelmét, hogy a Vámhatóság csak abban az esetben engedélyezi az érintett termékek beléptetését, ha azok rendelkeznek a fogási tanúsítvánnyal, tehát célszerű a tanúsítványt az MgSzH Földművelésügyi Igazgatósága részére az érkezést megelőzően minél előbb megküldeni, hogy a már hitelesített fogási tanúsítványt az érkezés helye szerint illetékes vámhatóság rendelkezésére tudják majd bocsájtani, így elősegítve a termék mielőbbi és gond nélküli beléptetését.

Hogyan vághatok ki fát a földemen?

A fakitermeléseket az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Erdőtörvény), valamint a törvény végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet részletesen szabályozza. A két jogszabály előírásainak betartása azért is különösen fontos, mert jogszerűtlen fakitermelés esetén az erdészeti hatóság erdővédelmi, illetve erdőgazdálkodási bírságot szab ki.

A fakitermelések legfontosabb és legalapvetőbb szabályairól az alábbi tájékoztató mellett a területileg illetékes Erdészeti Igazgatóságnál, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapjának „Erdészet” menüpontja alatt lehet információhoz jutni.

Az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdő esetében még a fakitermelés előtt a tulajdonosnak, vagy tulajdonosoknak erdőgazdálkodót kell nyilvántartásba vetetni az erdő helye szerint illetékes erdészeti hatóságnál. Erdőgazdálkodó lehet a terület tulajdonosa, vagy tulajdonostárs, de akár kívülálló, harmadik személy is. A kívülálló személy megbízásának alapja lehet haszonbérleti szerződés, erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződés, feles bérleti szerződés vagy szívességi földhasználati szerződés.

A legegyszerűbben a mindenki által elérhető Országos Erdőtérkép segítségével eldönthető, hogy az adott területen található faállomány erdőként szerepel-e az Országos Erdőállomány Adattárban.

A térképről leolvasható az erdő azonosítója is (község, tag, erdőrészlet) pl. Valkó 154 H.
A területileg illetékes erdészeti igazgatóság és erdőfelügyelő az elérhetőséggel együtt megtalálható a NÉBIH EI honlapján.

Az erdészeti igazgatóságok további segítséget nyújtatnak az ügyintézéshez.
Az erdőgazdálkodónak a szakszerűség biztosítása érdekében jogosult erdészeti szakszemélyzetet kell alkalmaznia.

Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó részére – a nyilvántartásba vételt követően – erdőterv határozatot (erdőtervet) ad ki. Ez az alapja az erdőgazdálkodásának, tartalmazza többek között a fakitermelési lehetőségeket is. Az Erdőtörvény hatályba lépése (2009. július 10.) után elkészült körzeti erdőtervek alapján megállapított erdőterveket az erdészeti hatóság hivatalból, térítésmenetesen állapítja meg. A hatályba lépés előtt elkészült körzeti erdőterveknél az erdőgazdálkodónak kell kérnie az erdőterv kiadását az erdészeti hatóságtól. Ennek díja 6 500 Ft.

Csak a szakszemély ellenjegyzésével ellátott előzetes bejelentések, nyomtatványok kitöltése, beadása és a szükséges határidők letelte után lehet a fakitermelést elkezdeni.
A fakitermelést végzőnek a fakitermelés során magánál kell tartania a munka elvégzésére jogosító, az erdőgazdálkodó által kiállított okiratot és a jogosult erdészeti szakszemélyzet által kiadott erdőgazdálkodási műveleti lapot vagy annak másolatait.
Az erdőgazdálkodó vagy megbízása alapján a jogosult erdészeti szakszemélyzet az erdőből kitermelt faanyag származásáról a szállításhoz köteles igazolást kiállítani (szállítójegy). A szállítás csak szállítójegy kíséretében történhet.

Az Országos Erdőállomány Adattárban nem szereplő erdő esetében kérni kell az önerdősült terület nyilvántartásba vételét szabad rendelkezésű erdőként a területileg illetékes erdészeti hatóságtól. A nyilvántartásba vétel után a tervezett kitermelést előre be kell jelenteni az erdészeti hatóságnak a mellékelt "Bejelentés szabadrendelkezésű erdőben tervezett fakitermelésről" című formanyomtatványon. A nyomtatványt két – védett természeti terület esetén három – példányban kell kitölteni és beküldeni. A nyomtatványt a hatóság ellátja az ellenjegyzésével, és az egyik példányt visszaküldi a kérelmezőnek. Ez az irat szolgál igazolásul a fakitermeléshez, amely a kézhezvétel után megkezdhető.

A fakitermelést végzőnek a fakitermelés során magánál kell tartania ezt az iratot, valamint a munka elvégzésére jogosító, az erdőgazdálkodó vagy a szabad rendelkezésű erdő használója által kiállított okiratot vagy annak másolatait.

A kitermelt faanyag szállítása csak szállítójegy kíséretében történhet, amelyet szabad rendelkezésű erdő használója, az erdőgazdálkodója vagy megbízása alapján a jogosult erdészeti szakszemélyzet személy állít ki.

Az erdőnek nem minősülő, külterületen található faállomány fásításnak tekintendő. Ebben az esetben a fakitermelés útja – a szabad rendelkezésű erdőkhöz hasonlóan – lényegesen egyszerűbb. A tervezett fakitermelést előzetesen be kell jelenteni a területileg illetékes erdészeti hatóságnak. Ez a „Bejelentés fásításban tervezett fakitermelésről" megnevezésű formanyomtatvánnyal történik, amelyet két – védett természeti terület esetén három – példányban kell kitölteni és beküldeni. A nyomtatványt a hatóság ellátja az ellenjegyzésével, és az egyik példányt visszaküldi a kérelmezőnek. Ez az irat szolgál igazolásul a fakitermeléshez, amely a kézhezvétel után megkezdhető.

A fakitermelési munka végrehajtója a munkavégzés során köteles magánál tartani ezt az iratot, valamint egy igazolást a fakitermelésre jogosulttól, amelyben feljogosítja őt a munka elvégzésére.

A kitermelt faanyag szállítása csak szállítójegy kíséretében történhet, amelyet a földrészlet tulajdonosa, vagy a faanyaggal rendelkezni jogosult személy állít ki a fakitermelési bejelentésében szereplő adatok felhasználásával.

A nyomtatványok elérhetők a NÉBIH EI oldalán.

A fent leírt szabályok be nem tartása esetén az erdészeti hatóság – az Erdőtörvény, valamint az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság mértékéről és kiszámításának módjáról szóló 143/2009. (VII. 6.) kormányrendelet alapján – az erőgazdálkodóra, illetve az erdő tulajdonosára bírságot szab ki, amelynek összege a kitermelt faanyag után köbméterenként 20 000 Ft. Amennyiben a fenti előírásokat megszegő személy nem erdőgazdálkodója, illetve nem tulajdonosa az adott erdőterületnek, akkor az erdővédelmi bírság összege 30 000 Ft köbméterenként. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 243. § szerint a jogosulatlan fakitermelést végző szabálysértést követ el. A szabálysértésért kiszabott pénzbírság legalacsonyabb összege 5 000 Ft, legmagasabb összege 150 000 Ft.

A megkötések az erdő és az erdőtulajdonosok érdekét, valamint az erdőgazdálkodás biztonságát, hosszú távú fenntarthatóságát szolgálják.