Egyre több a mezei pocok

Az ország több részén egyre jelentősebb a mezei pocok (Microtus arvalis) fertőzés. A növényvédelmi hatóság szakemberei szerint az utóbbi évek egyik legjelentősebb felszaporodásával állunk szemben, ezért kiemelt figyelemmel követik nyomon az országos károsító-helyzet alakulását.

A fertőzéssel összefüggésben Baranya, Csongrád, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyéből jelentettek tetemes károkat, többek között őszi kalászos (őszi árpa, őszi búza), lucerna, borsó valamint repce kultúrákban.

Kirívó esetben repcében a fertőzöttség mértéke 14-50 lakott járat/100 m² és hasonló a helyzet lucernában is. Kalászosokban egyes helyeken 16-18 lakott járat/100 m², napraforgóban 6-8 lakott járat/100 m² fertőzöttség alakult ki. A kártevő egyes területeken teljes tarrágást okozott! Vészhelyzet azokon a területeken alakult ki, ahol lucernatáblák és gyepterületek vannak az őszi kalászosok mellett.

Hazánkban jelenleg három rágcsálóirtó készítmény rendelkezik állandó engedéllyel a mezei pocok elleni védekezésre: Arvalin LR (40 g/kg cink-foszfid), Polytanol (280 g/kg kalcium-foszfid), valamint Delu (800 g/kg kalcium-karbid), melyek kizárólag a járatok nyílásába helyezve alkalmazhatók. A Redentin 75 RB (0,0075% klórfacinon) csak szükséghelyzeti engedély birtokában használható fel a kártevő elleni védekezésre. A NÉBIH az ország déli megyéiben és középső területein kialakult rendkívüli mezei pocok gradáció megállításához 2014. május 30. és július 31. között engedélyezte a készítményt teljes felületkezeléssel, földi és légi alkalmazással kalászos és repce kultúrákban. Amennyiben a mezei pocok fertőzés a hazai lucernásokban tovább erősödik, a Redentin 75 RB szükséghelyzeti forgalomba hozatali és felhasználási engedélye ennek figyelembevételével módosításra kerül. A készítmény felhasználásához termelői regisztráció szükséges a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságain.

Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság

A mezei pocok elleni védekezési kötelezettség a földhasználók kiemelt feladata

Az utóbbi évek egyik legjelentősebb mezei pocok felszaporodása tapasztalható több megyében is. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felhívja a mezőgazdasági termelők figyelmét, hogy érdemes folyamatosan figyelemmel kísérniük a növényállományok fejlődését és a károsítók jelenlétét is.

Az idei rendkívül enyhe tél és az előző év kedvező őszi időjárása nagymértékben hozzájárult, hogy az utóbbi évek egyik legjelentősebb mezei pocok felszaporodásával állunk szemben. Jelenleg Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, és Baranya, valamint Fejér, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves, Bács-Kiskun és Pest megyékben tapasztalható gócszerűen túlszaporodás.

Mezei pocok elleni védekezéshez több készítmény is engedélyezett, ezek felhasználása azonban az év ezen szakában nem kivitelezhető, ezért a NÉBIH szükséghelyzeti engedélyt adott ki a Redentin 75 RB rágcsálóirtó készítmény alkalmazására. A felhasználási előírásokat a növényvédelmi hatóság folyamatosan a változó körülményekhez igazítja, így – a kalászos kultúrák és repce után – többek között már kukoricában és napraforgóban is alkalmazható a betelepedés megakadályozása érdekében.

A termelőknek azonban tisztába kell lenniük a Redentin felhasználásából eredő környezeti kockázatokkal. Ez a rágcsálóirtó készítmény roppantott gabonaszemre felvitt véralvadás-gátló méreganyag, ezért nem csak a mezei pocokok fogyaszthatják el, hanem egyéb növényevő állatok, elsősorban a mezei nyulak is.

A felhasználónak figyelemmel kell lenniük arra, hogy a kijuttatott csalétek egyenletesen legyen szétterítve a területen, ne keletkezzenek csomók, amiből a nyulak jelentős mennyiséget fel tudnak venni. Gondoskodni kell továbbá a vadonélő állatok eltereléséről riasztással, illetve terelő etetéssel. Minden esetben elengedhetetlen a területen gazdálkodó vadásztársasággal való együttműködés. Fennáll az úgynevezett másodlagos mérgezés veszélye is, vagyis, amikor a méregtől elpusztult rágcsálót ragadozók vagy dögevők fogyasztják el, kitéve magukat a mérgezés lehetőségének. A gazdáknak minden esetben növényorvos szaktanácsadóval konzultálva kell dönteniük e csalétek felhasználásáról.

A mezei rágcsálók elleni védekezésben segítségünkre lehet a természet is. „T”-alakú ülőfák kihelyezésével a táblára telepedett ragadozó madarak jelentős mértékben képesek csökkenteni a mezei pocok állományát. Ez a módszer azonban nem ad gyors, azonnali megoldást és nem tud felszámolni egy ilyen mértékű túlnépesedést. Hosszú távú alkalmazása viszont mindenképpen hasznos.

Fontos, hogy a két módszert nem szabad együttesen alkalmazni, ahol méreggel védekeznek mezei pocok ellen, oda ne helyezzenek ki ülőfát a földhasználók!

A mezei pocok elleni védekezés, mint nagy kártétellel fenyegető kártevő elleni védekezési kötelezettség minden földhasználón kiemelt feladata.

Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság

Redentin75 RB – méreg vagy megoldás?

Az utóbbi napokban számos kritika érte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt a hazánk egyes területein tapasztalható mezei pocok invázió kezelése és a Redentin 75RB szükséghelyzeti engedélyezése miatt. A NÉBIH összegyűjtötte a választ a téma kapcsán felmerült legfontosabb tévedésekre.

A megyei kormányhivatalok növényvédelmi felügyelői az észlelést követően azonnal jelezték a mezei pocok egyes területeken való nagymértékű elszaporodását.

A pocok gyérítésére szolgáló Redentin75 RB nevű rágcsálóirtó szer, illetve annak hatóanyaga, a klórfacinon nem tiltott szer az Európai Unióban! A hatóanyag valóban nem szerepel az EU-ban engedélyezett növényvédő szer hatóanyagokat felsoroló ún. pozitív listán, ez azonban nem azonos a tiltott kategóriával. Egy hatóanyag akkor kerül fel a pozitív listára, ha azt a gyártója kéri és megfelel a hatályos előírásoknak. Jelen esetben a klórfacinon felvételét – vélhetően az engedélyezéshez szükséges vizsgálatok jelentős költségvonzata miatt – nem kérték, így nem is szerepelhet a pozitív listán. A csalétek állandó forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel nem rendelkezik, használatára – indokolt esetben – szükséghelyzeti engedély adható.

A klórfacinon egy régóta használt, számos szempont alapján megvizsgált növényvédő szer, jelentős mennyiségű ismerettel rendelkeznem a szakemberek annak  hatásáról, mind a célszervezetek, mind a nem célszervezetek vonatkozásában. Az engedélyt kiadó hatóság a szükséghelyzeti engedély kiadását megelőzően minden esetben alaposan megvizsgálja, hogy az adott növényvédő szer alkalmazása jelenthet-e elfogadhatatlan kockázatot a hasznos és közömbös szervezetekre. Ez az elemzés természetesen a Redentin75 RB esetében is megtörtént.

A szükséghelyzeti engedély kiadását szakemberek végzik, az engedély kiadása nem automatikus. Használatát indokolhatja, hogy a termelők elveszíthetik akár teljes termésüket valamint fennáll annak a veszélye is, hogy – hatékony megoldás hiányában – a termelő illegális megoldásokhoz folyamodik. Elegendő visszaemlékezni arra a mintegy tíz évvel ezelőtti esetre, amikor jelentős számban pusztultak el a darvak illegálisan előállított (monokrotofosz hatóanyaggal csávázott gabonaszem) csalétek miatt.

Európa más tagállamainak eljárását vizsgálva találhatunk egyéb engedélyezett technológiát is, konkrétan a bromadiolon hatóanyagot, amely rágcsálóirtásra Magyarországon is engedélyezett biocidként, azaz patkányméregként. Az engedélyét gyorsan és aránylag egyszerűen át lehetne venni, azonban a bromadiolon hatóanyag ökotoxikológiai tulajdonságai jóval kedvezőtlenebbek, mint a Redentin hatóanyagának, a klórfacinonnak.

A magyar növényvédelmi intézményrendszer, beleértve a szakmapolitikát, a hatóságot és a gyakorlati szakember-gárdát is, évtizedek óta a fenntarthatóság, a környezet és a természet maximális kíméletének irányába vezeti a növényvédelmi tevékenységet. Ennek jegyében a Földművelésügyi Minisztérium égisze alatt működő Növényvédelmi Bizottság tagjai sorába meghívást kapott a Greenpeace és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is. A soron következő ülés június 26-án esedékes. Eddig a NÉBIH-nél egyik szervezet sem emelt kifogást a szükséghelyzeti engedély kiadása ellen. Az engedély kiadásáról szóló határozat nyilvános, a hivatal honlapján megtekinthető.