Tudnivalók a horgásztavak és haltermelő létesítmények bejelentési kötelezettségeiről !

A Nébih egész évben vizsgálja a Magyarország vízterületein végzett halgazdálkodási tevékenységet, beleértve a horgásztatást és a haltelepítést is. Utóbbiak kizárólag nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen, a halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott halgazdálkodási terv alapján, a halgazdálkodásra jogosult által folytathatók.

Halgazdálkodási vízterületeink őshonos halállományának védelme érdekében a Nébih Állami Halőri Szolgálata idén tavasszal több, mint 50 esetben tartott helyszíni ellenőrzést. Az ellenőrzések során a szakemberek 5 esetben indítottak eljárást, 2 esetben tiltották meg a kihelyezni kívánt hal telepítését – idegenhonos halfaj telepítésének szándéka vagy víziállat-egészségőri igazolás hiánya miatt –, továbbá 15 esetben jelenleg is vizsgálatot folytatnak. Az idei évben összesen több mint 6 millió forint halgazdálkodási bírságot szabtak ki kollégáink jogosulatlan, valamint nem a halgazdálkodási tervnek megfelelő halgazdálkodási tevékenység miatt.

A halgazdálkodási vízterületről
Magyarországon minden olyan vízterület, amely jellegének megváltoztatása nélkül időszakosan vagy állandóan alkalmas a hal életfeltételeinek biztosítására az halgazdálkodási vízterületnek minősül. Kivételt képez a haltermelő létesítmény, mely olyan mesterséges létesítmény, amelyet hal vagy más hasznos víziállat termelésére használnak, valamint erre a célra terveztek és engedélyeztek.

A nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken halgazdálkodási tevékenység nem folytatható. Tehát haltelepítés, térítés ellenében őshonos halfaj elvitelének engedélyezése, továbbá területi jegy értékesítés nem végezhető, a halfogási tevékenység pedig csakis a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre vonatkozó jogszabályok szerint folytatható. A jogszabályban előírt kötelezettségek betartása alól a magántulajdonban lévő, nyilvántartásba nem vett „horgásztavak” sem mentesülnek! A rájuk alkalmazandó szabályozás a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületekével azonos, hiszen a mederterület tulajdonjoga nem jelent automatikus halgazdálkodási jogosultságot.

A hal védelméről és a halgazdálkodásról szóló törvény szerint, a halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott halgazdálkodási tervben foglaltak alapján haltermelés nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen vagy annak részén is folytatható. Ebben az esetben a telepített hal tulajdonjoga, kifogása és forgalomba hozatala tekintetében az adott halgazdálkodási vízterület vagy annak része haltermelési létesítménynek minősül. A horgászati célú halgazdálkodás során végzett, a horgászat érdekeit szolgáló haltermelést kizárólag víztározón vagy eredetileg halastónak létesített nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen lehet folytatni. (A horgászati célú halgazdálkodás olyan halgazdálkodási forma, ahol a fő tevékenység a horgászat vagy a horgászathoz szükséges halállomány biztosítása.)

Bejelentési kötelezettség
A halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultjáról és a halgazdálkodási vízterületekről – a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás átláthatósága és a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületekre vonatkozó előírások érvényre juttatása céljából – nyilvántartást vezet. Azt a halgazdálkodási vízterületet, ahol halgazdálkodási tevékenységet folytatnak vagy a jövőben folytatni kívánnak, a halgazdálkodási hatósághoz be kell jelenteni. Amennyiben a bejelentés nem történik meg, a halgazdálkodási vízterületet a halgazdálkodási hatóság hivatalból vagy a halgazdálkodási vízterület fekvése szerinti ingatlan tulajdonosának bejelentésére – a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületekre vonatkozó előírásainak érvényre juttatása céljából – veszi nyilvántartásba.

A Nébih felhívja a haltermelők figyelmét is, hogy egy 2018. december 23-án hatályba lépett rendeletmódosítás* értelmében az Országos Adatbázisban történő nyilvántartás céljából az állattartóknak be kell jelenteniük mindazon haltartó tenyészeteket, amelyek halastóval rendelkeznek, még a harminc hektár alatt vízfelület esetén is. Mindazok, akik még nem jelentkeztek be a Tenyészet Információs Rendszerbe haltartóként, valamint nem rendelkeznek tenyészetkóddal, a megyei kormányhivatalok járási vagy megyei ügyfélszolgálatán, valamint a Nébih ÜPR rendszerén keresztül tehetnek eleget kötelezettségüknek.
Haltermelők bejelentési kötelezettségéről részletesebben az alábbi linken tájékozódhat:
https://portal.nebih.gov.hu/-/bejelenteskotelezette-valtak-a-harminc-hektar-alatti-halastavak-is

Természetes vizeink halállománya nemzeti kincs, élőhelyük megőrzése közös feladatunk. A Nébih kéri a lakosságot, ha horgászattal, halászattal, halkereskedelemmel összefüggésben szabálytalanságot tapasztal, jelezzék az allamihalor@nebih.gov.hu e-mail címen.

Országos Halgazdálkodási Adattár (OHA) – Halgazdálkodók elektronikus adatszolgáltatása

A halgazdálkodásra jogosultak adatszolgáltatási kötelezettségei közül az egyik leggyakoribb a haltelepítések bejelentése a hatóság felé. Míg erre korábban – technikai okok miatt – elsősorban elektronikus levelezés útján, táblázatos formában nyílt lehetőség, 2020 júliusától már működik a Nébih Halgazdálkodási Szakrendszer bejelentő felülete. Az érintettekkel egyeztetve, a 2020. év végéig megvalósult haltelepítések bejelentését még a tavaly megkezdett módon lehetett megtenni. Felhívjuk a figyelmet, hogy 2021-től viszont már csak az e célra szolgáló informatikai programon keresztül teljesíthető az adatszolgáltatás!

Az érvényben lévő halgazdálkodási jogszabályok* pontosan meghatározzák a haltelepítések bejelentésének módját. Eszerint a telepítést megelőzően legalább három nappal, a halgazdálkodási hatóság által üzemeltetett informatikai programon keresztül kell a bejelentést megtenni. 

A Nébih, mint halgazdálkodási hatóság, felhívja a halgazdálkodásra jogosultak figyelmét, hogy a jogszabályok értelmében, mostantól minden halgazdálkodási vízterületre tervezett haltelepítést kötelező a halgazdálkodási hatóság által üzemeltetett informatikai programon keresztül, azaz a Nébih Halgazdálkodási Szakrendszerében megtenni. 

Mint arról már korábban is tájékoztattuk az érintetteket, a program többlépcsős átadásának köszönhetően, tavaly óta egyre több halgazdálkodással kapcsolatos ügytípus intézhető elektronikusan. Az ügyintézés a Nébih Ügyfélprofil Rendszerén (ÜPR) keresztül történik, ahol maga a halgazdálkodásra jogosult vagy a meghatalmazottja tud bejelentéseket tenni és kérelmeket intézni. 

Az ÜPR használata előzetes regisztrációhoz kötött. A regisztráció ellenőrzése időigényes folyamat, különös tekintettel a meghatalmazás hitelesítésére, ezért azt javasoljuk, hogy ne az utolsó pillanatban fogjanak hozzá a regisztrációhoz.

Mire van szükség az ÜPR regisztrációhoz?
Szükséges, hogy az ügyintéző, aki lehet maga a halgazdálkodásra jogosult (amennyiben a jogosult természetes személy) vagy annak meghatalmazottja, rendelkezzen Központi Azonosítási Ügynök útján történő azonosítási lehetőséggel (ügyfélkapu, vagy elektronikus személyi igazolvány, vagy telefonos azonosítás). 

Bejelentkezést követően letölthető egy meghatalmazási formanyomtatvány, amit a kitöltést és az aláírást követően elektronikus és postai úton is meg kell küldeni a szakrendszer üzemeltetőjének. Az elektronikus másolat az ügyintézés felgyorsítását szolgálja, de az eredeti dokumentum megküldésétől sem lehet eltekinteni. A regisztráció részletesebb leírása a korábban jelzett cikkben és a ÜPR belépési oldalán található meg.

Haltelepítések bejelentése
Az egyes telepítések elektronikus bejelentésével a halgazdálkodásra jogosult nemcsak eleget tesz a jogszabályban meghatározott kötelezettségének, de ezen az útvonalon a bejelentés egyszerre jut el az illetékes halgazdálkodási hatósághoz és a horgászszövetséghez is. A bejelentett telepítések minden pillanatban összesíthetőek, illetve könnyen összevethetőek a halgazdálkodási tervben az adott évre tervezett haltelepítéssel. A rendszer biztosítja, hogy a bejelentéseket minél pontosabban, hiánytalanul, a jogszabályi előírásoknak megfelelően lehessen megtenni.

Adatszolgáltatás a 2020. évről
A halgazdálkodásra jogosultak egyik fontos kötelezettsége a kezelésükben levő halgazdálkodási vízterületeken megvalósult éves haltelepítési és halfogási adatok szolgáltatása a megadott határidőig. Ebben az esetben a határidő a következő év május 1.

2021-től a bejelentéseket, azaz a 2020. évi összesített haltelepítési és a nem horgászatból származó (halászati engedélyes és rekreációs) halfogási adatokat már kizárólag a Nébih fent bemutatott szakrendszerén keresztül lehet megtenni.

A halgazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatások nagyon fontosak a vízterületek kezelésével és állapotával kapcsolatos stratégiai döntések szempontjából úgy a vízterület kezelőjének, mint nagyobb területek döntéshozóinak. Ezért kérünk minden halgazdálkodásra jogosultat, hogy időben, azaz 2021. május 1-ig tegye meg a 2020. évre vonatkozó adatszolgáltatását, hogy a halgazdálkodási hatóságnak ne kelljen jogszabály által meghatározott módon az elmaradt adatszolgáltatásért figyelmeztetésben részesíteni, esetleg halgazdálkodási bírsággal sújtani.

Javasoljuk, hogy minden halgazdálkodásra jogosult mielőbb regisztráljon a Nébih ÜPR rendszerébe, így már az idei, korai haltelepítéseket is szabályosan bejelenthetik és az adatszolgáltatásoknak is eleget tehetnek, emellett számos egyéb ügytípust egyszerűbben intézhetnek.

2018. évi halfogási adatok Magyarország természetes vizein

Tájékoztató a 2018. évi, Magyarország nyilvántartott halgazdálkodási vízterületein megvalósított halfogások mennyiségeiről. A mellékelt táblázatokban bemutatott fogások a következő megbontásban találhatóak:

• horgászfogás állami horgászjegy birtokában (megyénként)
• horgászfogás turista állami horgászjegy birtokában (országos)
• rekreációs halászfogás (országos)
• halászati engedélyes halászfogás (országos)

A 2018. évi állami horgászjegyekhez tartozó fogási adatok megnyithatóak és letölthetőek, Budapest megnevezés és a megyék neveire kattintva, valamint külön dokumentum tartalmazza a turista állami horgászjegyhez, továbbá az állami halászjegyhez, a halászati engedélyhez tartozó fogási adatokat.

Az elmúlt év végén történt jogszabály módosításból adódóan a halászjegyes halfogásokkal kapcsolatos adatszolgáltatások nem teljes mértékben történtek meg, ezért az itt közölt adatok hiányosak lehetnek.

Budapest
Bács-Kiskun megye
Baranya megye
Békés megye
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Csongrád megye
Fejér megye
Győr-Moson-Sopron megye
Hajdú-Bihar megye
Heves megye
Jász-Nagykun-Szolnok megye
Komárom-Esztergom megye
Nógrád megye
Pest megye
Somogy megye
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Tolna megye
Vas megye
Veszprém megye
Zala megye
Állami halászjegyhez tartozó fogási adatok
Halászati engedélyhez tartozó fogási adatok
Turista állami horgászjegyhez tartozó fogási adatok

Haljelölési módszer

A haljelöléses vizsgálatok megkezdése előtt nagyon fontos elhatározni, hogy a vizsgálatot milyen céllal végezzük el, mire szeretnénk választ kapni. Itt felmerülhet egy telepítés sikerességének, halak egyedi növekedésének, vízterületen belül, vagy vízterületek közötti vándorlások vizsgálatai, de olyan vizsgálatok is végezhetőek, melyek a telepítési helyeket, időpontokat és a különböző korosztályok telepítésének eredményességét vizsgálják. Amennyiben új halfaj telepítése merül fel, hasznos lehet ennek is a jelölt halak útján történő vizsgálata.

A jelölésnek tartósan a halban kell maradnia úgy, hogy a hal mozgását, viselkedését ne akadályozza. Fontos, hogy a jelre írt adatok hosszútávon leolvashatóak legyenek. Amennyiben a horgászok segítségére számítunk az adatgyűjtés során, a jelnek észrevehetőnek is kell lennie. Ezeknek a feltételeknek sok halfaj esetében megfelel az úgynevezett T-bar tag, magyarul nevezhetjük fonál vagy spagetti jelnek, mely a hátúszó alatti izomba szúrva ott megakad és áramvonalasan a hal hátához lapul (1. kép). A T-bar a jel izomba szúrt vége T betű formájára utal, ami a behelyezést követően az izomban megakad és ezzel megakadályozza a jel elvesztését (2. kép). A jelölő eszköz nem drága. Alapanyag szempontjából maga a jel sem lenne drága, ha nem kellene megoldani a jel feliratozását és annak tartósságát (3. kép). Erre természetesen szükség van, hiszen jó esetben a jelet még évek múlva is le kell tudni olvasni. Léteznek egyéb módszerek is az egyedi jelölésre, mint pl. a kopoltyúfedőbe helyezett fémkrotáliák, de ezekkel kevésbé jók a tapasztalatok, mivel nagyobb roncsolást végez a halon a behelyezéskor és a hal szövetei a fejlődése során „benövik” a jelet, ami ezek után nehezen észrevehető és leolvasható lesz. Léteznek a műanyag fonál jeleknek egyéb változatai, melyek rögzítése a jel átfűzésén alapul. Ez abban az esetben használatos, ha a korábban leírt „horgonyzás” nem elég megbízható a hal anatómiájának köszönhetően. Az ilyen jelek rögzítése sokkal időigényesebb.

A fentebb említett fonál jeleket különböző színekben készítik el, melyek leggyakrabban feltűnő, világos színek, hogy a jel észrevehető legyen a megfogó számára. A jel beazonosításában segít a jel színe, valamint fontos a felirat megválasztása, melynek egyik része a jel egyedi azonosító száma, a másik viszont a információt biztosít a jel kibocsájtójáról illetve ennek elérhetőségéről. Ez régebben egy postai cím volt, manapság inkább egy e-mail cím, ahova az adatok megküldhetőek. A haljelölésnél használt jelek méretükben is különbözhetnek, attól függően, hogy milyen halfaj, milyen korosztályát szeretnénk megjelölni.

A hal megjelölését követően kell megmérni a halat és az adatokat minden esetben egy jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Általában tömeget és testhosszt mérünk (orrcsúcs- faroktő közötti távolság), mivel ezt a horgászok is könnyen megtehetik (4. és 5. kép).

Általában elmondható, hogy legalább 150-200 egyedet szükséges megjelölni egy telepítés során, hogy kellő mennyiségű adat érkezzen vissza a kiértékeléshez. Természetesen ez a szám növelhető, ezzel együtt emelkedik majd a visszajelzések száma is. A tapasztalatok alapján 5-20 %-ban várható visszajelzés a kihelyezett jelölt halainkról, ami természetesen nem azt jeleni, hogy egy telepítésből ennyi kerül visszafogásra.

Adatgyűjtés. A legtöbb esetben a horgászok által visszafogott hal adatai állhatnak csak a vizsgálatot végzők rendelkezésére. Annak érdekében, hogy minél nagyobb számban eljusson hozzánk a fogott halak adata, nagyon fontos a horgászok tájékoztatása, valamint a fogás bejelentésre való ösztönzése is. Ez utóbbit leggyakrabban valamilyen jutalmazással lehet megoldani. A legbiztosabb a területi jegyen történő figyelemfelhívás a jelölésről, de érdemes a halgazdálkodó honlapján keresztül is minél többször hirdetéssel, beszámolókkal, apró hírekkel tudatosítani ezt a tevékenységet. A megfogott jelölt hal esetében a fogás dátumát, helyét, valamint a hal testhosszát és testtömegét szükséges bejelenteni.

Hasonlóan a beküldött adatokhoz, nagyon fontos a telepítéssel és jelöléssel kapcsolatos adatok gyűjtése is. A telepítéssel kapcsolatos információk gyűjtésére legalkalmasabb egy táblázat készítése. Érdemes külön lapokra felvezetni az egy fajhoz tartozó jelölt halak adatait. A jel azonosítószámán és a testméret adatokon felül fontos a telepítés időpontjának és jól beazonosítható helyszínének feljegyzése, hiszen ezekre az adatokra szükség lesz a hal visszafogásakor a változások kimutatásra, úgy a növekedés, mint az elvándorlás szempontjából. Egy jól megszerkesztett táblázat azonnali információt ad a kitelepítéstől a visszafogásig eltelt időről, valamint a visszafogott hal növekedéséről.

Korábban a visszafogás igazolására a legjobb módszer a jel levélben történő beküldése volt. Manapság, amikor majdnem mindenki rendelkezik jó kamerával felszerelt telefonnal, az e-mailben történő beküldés lényegesen egyszerűbb, gyorsabb és költség kímélőbb. Ebben az esetben a hal a jellel visszaereszthető és újabb megfogása esetén további adatokat szolgáltathat vizsgálatainkhoz.

Mikor az első bejelentések megérkeznek, óhatatlanul következtetéseket próbálunk abból levonni. Ez természetesen lehetséges, de a tudományosan megalapozott következtetéseket több év során begyűjtött, statisztikailag kiértékelt adatokból lehet megkapni. Számos tudományos és ismeretterjesztő cikk jelent meg a nyomtatott szakirodalomban és akár az interneten is. Az itt leírtakat, tapasztalatokat, módszereket érdemes áttanulmányozni és ezek ismeretében megtervezni és elvégezni a haljelöléses vizsgálatokat.

Jelenleg a haljelöléses vizsgálatokat jogszabály nem szabályozza, nincs ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettség és adatgyűjtés sem. Különösen abban az esetben, ha több, esetleg összekapcsolódó vízterületen történik haljelölés, ahol a halak mozgása a területek között biztosított, szükséges lehet egy közös adatbázis kialakítására, hasonlóan a madárgyűrűzéseknél alkalmazottakhoz. Ez segíthet a jelölt halat fogóknak a bejelentésben, valamint a vizsgálatokat végzőknek is az adatgyűjtésben.

Haljelöléses vizsgálatok

A halgazdálkodási vízterületek egyik, talán legköltségesebb feladata a halállomány utánpótlás biztosítása, azaz a legtöbb esetben a haltelepítés. Nem mindegy, hogy milyen eredményt hoz ez a tevékenység, hiszen amennyiben jó és eredményes a telepítés, erősödik a halállomány és ezzel biztosítható a jó horgászfogások feltétele is.

A telepítések sikerességének ellenőrzése általában nem történik meg, csak annyi megfigyelésre kerül sor, hogy a telepítést követő hosszabb-rövidebb időszakban hogyan módosulnak a halfogások. Amennyiben azonban arra is kíváncsiak vagyunk, hogy a telepített halaink hogyan fejlődnek vizeinkben, merre mozognak és milyen ütemben kerülnek megfogásra, érdemes elgondolkozni az egyedi jellel történő haljelöléses vizsgálatok bevezetésén.

A vizsgálatok elvégzése többletmunkát igényel elsősorban a halak megjelölésekor, később az adatgyűjtés során is és a jelöléshez szükséges eszközök, jelek beszerzése is további kiadást jelentenek, de a jelölést követően, a visszajelzések alapján folyamatos információnk lehet a telepített halainkkal kapcsolatban. A jól megtervezett vizsgálatok segítségével kiválaszthatóak, hogy melyik halfaj melyik korosztályának telepítése a legoptimálisabb a vízterület illetve a horgászok szempontjából. Össze lehet hasonlítani a különböző időpontokban, vagy helyeken történő haltelepítések eredményességét. Az egyedi növekedés szintén utal arra, hogy a telepített halainknak megfelelőek-e az életfeltételei. A zártabb vízterekben információt kaphatunk arról, hogy a telepített halaink milyen ütemben jutnak el a vízterület egyes részeire, több kapcsolódó vízterület esetében láthatjuk, hogy mennyire marad a mi vízterületünkön a hal, vagy milyen irányba vándorol. Ilyen információk birtokában jobban össze lehet hangolni a kapcsolódó vízterületek halasítását.

Napjainkban már több nagyobb halgazdálkodó végez haljelöléses vizsgálatokat. Tapasztalataik hasznosak lehetnek azok számra, akik még csak most fontolgatják ennek kipróbálását, bevezetését. Ezért javasoljuk, hogy haljelölések megkezdése előtt keressenek fel ilyen tapasztalattal rendelkező halgazdálkodókat vagy kutatókat annak érdekében, hogy a vizsgálataik elvégzését optimalizálhassák, azaz ne végezzenek el felesleges munkát és mihamarabb eredményekhez juthassanak.