Nemzetközi radioaktivitásmérő terepgyakorlatot tartott a Nébih

Immár harmadik alkalommal szervezett továbbképzést a Nébih a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség seibersdorfi laboratóriumával közösen. . A 26 ország részvételével szeptember 12-23 között Pécsett zajló esemény a NAÜ regionális projektje* részeként valósult meg. Célja a környezeti radioaktivitás ellenőrzésének és az eredmények értékelésének fejlesztése, valamint a helyszíni mérések lehetőségeinek bemutatása volt.

Nébih ÉLI Radioanalitikai Referencia Laboratórium munkatársai a workshopon 26 országból 36 főt köszönthettek, elsősorban a közép- és kelet-európai régióból. A munkát 12 hazai és külföldi szakértő vezette. A terepi gyakorlatok a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. és Mecsekérc Zrt. telephelyén, Kővágószőlősön voltak. Az egykori uránbánya és ércfeldolgozó rekultivált területe és a jelenleg is működő bányavíz kezelő üzem, kiváló terep a különböző helyszíni mérések elvégzéséhez.

A workshopot a NAÜ részéről Ms Andra-Rada Harbottle, a Nébih részéről dr. Nagy Attila nyitotta meg. Az elméleti oktatás és a mérőműszerek bemutatása után 6 napos terepi gyakorlat következett, ahol a résztvevők kis csoportokban végezték a feladatokat. Lehetőség volt mind a terepen, mind az üzemi területen végezhető helyszíni mérések gyakorlására. Részt vehettek drónra szerelt detektorral történő területfelmérésen és gyakorolhatták a terepi mintavételt is. Kipróbálhatták a GPS-sel összekapcsolt hordozható gamma-spektrométert és dózisteljesítmény mérőt, így térképen is megtekinthették az út során mért értékek változását. A gyakorlatok végén a csoportok bemutatták méréseik eredményeit és megvitatták a tapasztalatokat.

A résztvevők és a NAÜ képviselői is elégedetten nyilatkoztak a szervezésről és reményüket fejezték ki, hogy a jövőben is sor kerül majd hasonló gyakorlatokra.

* Érintett NAÜ projekt: RER 7014 Regional Training Course on In-Situ Characterization of Contaminated Sites with Practical Field Applications

A Nébih radioanalitikai munkáját vizsgálta az Európai Bizottság

Az atomenergia békés használatát felügyelő kibocsátás- és környezetellenőrzési rendszert vizsgálták hazánkban 2019. április 2-5. között az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának szakemberei. Az ellenőrök többek között a Nébih radioanalitikai laboratóriumának mintavételi és vizsgálati módszereit is megismerhették.

Az ellenőrzésre az Euratom Szerződés 35. cikke alapján került sor. Eszerint a Bizottság megvizsgálhatja a tagállamokban a levegő, a víz és a talaj radioaktivitásának állandó figyelemmel kíséréséhez és védelméhez szükséges rendszerek működését és hatékonyságát.

A Bizottság szakemberei – az illetékes környezetvédelmi, népegészségügyi és atomenergia-felügyeleti szervek munkája mellett – a Nébih tevékenységét is vizsgálták, amit megelőzött az agrárágazat hatósági felügyeleti rendszerének Agrárminisztérium általi bemutatása.

A Nébih Élelmiszerlánc-biztonsági Laboratórium Igazgatóság Radioanalitikai Referencia Laboratóriumban az ellenőrök tájékoztatást kaptak az éves mintavételi tervről, amely az agrárkörnyezeti ellenőrzések mellett az élelmiszerlánc egészére kiterjed. A hivatal laboratóriumi szakemberei bemutatták az alkalmazott mintavételi és vizsgálati módszereket is. Az ellenőrök előzetes értékelést adtak – a végleges jelentés 2019 végére várható –, hiányosságot nem tapasztaltak a mintavételi tervben és a laboratórium munkájában.

Az uniós ellenőrök kiemelték a vizsgálati tevékenységhez kapcsolódó tanúsított anyagminta előállítási tevékenység fontosságát. E téren a Nébih referencia laboratóriuma, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel együttműködve, nemzetközi jelentőségű munkát végez.

Nébih ÉLI Pécsi Növényegészségügyi Bakteriológiai Diagnosztikai Nemzeti Referencia Laboratórium

Nébih ÉLI Pécsi Növényegészségügyi Bakteriológiai Diagnosztikai Nemzeti Referencia Laboratórium

A mezőgazdasági kultúrák betegségeinek és az általuk okozott kár kialakulásában jelentős szerepet játszanak a növénykórokozó baktériumok. A jelenleg ismert baktériumos növénybetegségek száma meghaladja a kétszázat, a kimutatási és meghatározási lehetőségek fejlődésével egyre újabb és újabbak válnak ismertté.

Összehasonlítva más növénykórokozó szervezetekkel a baktériumos növénybetegségek elleni védekezésre alkalmas vegyszerek száma elenyésző, részben olyan antibiotikumok, melyeket humán- és állategészségügyben is alkalmaznak, ezért felhasználási lehetőségük szigorúan szabályozott. A fent említett körülmények miatt e szervezetek elleni sikeres védekezés eszköze a minél gyorsabb és biztonságosabb kimutatás és meghatározás, melynek segítségével biztosítható a kórokozótól mentes szaporítóanyag, a fertőzések terjedésének korlátozására.

A mezőgazdasági termékek exportja esetén sok ország karantén előírása szabályozza és írja elő a növényi termékek, elsősorban a szaporítóanyagok baktérium kórokozóktól való mentességét. Ugyanakkor fontos, hogy az importból származó növényi anyagok is mentesek legyenek növénykórokozó baktériumoktól, különös tekintettel azokra, melyek hazánkban nem honosak, illetve  még nem telepedtek meg.

A fent említett szempontok figyelembe vételével hozták létre 1975-ben a Baranya Megyei Növényvédelmi Állomáson a növényvédelmi szervezet speciális bakteriológia laboratóriumát a szervezet, egyetlen ilyen jellegű vizsgálóhelyeként, amely azóta is országos illetékességgel működik.

A laboratórium feladata a 70-es években a hazánkban honos növénykórokozó baktériumok kimutatása és dominancia viszonyainak vizsgálata volt a gazdaságilag legfontosabb kultúrákban (bab, szója, burgonya, borsó, gyümölcskultúrák), továbbá az export-import szaporítóanyagok vizsgálata a karantén előírásoknak megfelelően.

A mezőgazdaságilag fejlett országokban kidolgozott baktériumok kimutatására és meghatározására alkalmas módszerek tökéletesítése szükségessé tette, hogy a laboratórium fejlesztési és kutatási munkákat is végezzen. Az új gyors szerológiai módszerek adaptálása, továbbfejlesztése és a gyakorlati alkalmazása a Pécsi Orvostudományi Egyetem segítségével kezdődött a 70-es évek végén. A vizsgálatokhoz szükséges antiszérumok előállítására túlnyomó részben a laboratóriumban került sor, míg olyan baktériumok esetében, melyek hazánkban nem fordulnak elő, a szerodiagnosztikumok előállítását a POTE végezte. Ilyen előzmények után került bevezetésre az ELISA és immunofluoreszcenciás festési eljárás, melyek lehetővé tették, hogy a velünk export-import kapcsolatban álló országok előírásainak megfelelő módszerekkel folyjanak a vizsgálatok.

A 80-as években az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet megbízásából évente közel száz, már termesztésben levő, vagy bevezetés előtt álló babfajta fogékonyságának tesztelése folyt éveken keresztül baktérium kórokozókkal szemben. Már a kezdetektől fogva a laboratórium feladatát képezte a növénykórokozó baktériumok ellen bevethető kísérleti vegyszerkészítmények tesztelése is.

Az Erwinia amylovora okozta, az almatermésű kultúrákban károsító tűzelhalás európai terjedése miatt már az 1970-es évek elején megkezdődött a betegség hazai felderítése, amelyet az 1990-es évek közepén számítógépes előrejelzési modell alkalmazásával is kiegészítettek.

A Magyarországon első ízben 1996-ban izolált Erwinia amylovora kórokozó hazai terjedése szükségessé tette a megyei felderítések koordinálását, védekezési javaslatok kidolgozását a kórokozóval szemben. A vegyszeres védekezéshez alapul szolgáló előrejelzési rendszer (Maryblyt) működtetése, koordinálása, szakmai felvilágosító munka termelők és szakemberek számára (előadásokkal, speciális szóróanyaggal) beépültek a laboratórium feladatkörébe.

Az 1990-es évek végén a laboratórium baktériumazonosítási vizsgálati palettája a zsírsavanalízissel bővült, amely módszer a MIDI Baktériumidentifikációs szoftverén alapult. 2001-től elkezdődött a polimeráz láncreakción (PCR) alapuló baktériumazonosító módszer bevezetése a napi rutindiagnosztikai gyakorlatba.

Ugyanabban az időben teljesedett ki a Magyarországon nem honos baktériumos betegségek hazai felderítése, amelynek szakmai és technikai koordinációja a laboratórium feladatát képezi azóta is. Legnagyobb figyelmet az Európai Közösségben kiemelt fontosságúként kezelt burgonya zárlati baktériumos kórokozóknak szentelték  (Clavibacter michiganensis subsp. sepedonicus, Ralstonia solanacerum). 2000-től évről évre növekvő mintaszámú öntözővíz, valamint keserű csucsor növényminta vizsgálatával monitorozzák a Ralstonia solanacearum hazai elterjedtségét.

Az előttünk álló időszak egyik legkomolyabb kihívásának tűnik a Magyarországon még nem azonosított, de Európa Földközi-tengeri régiójában már jelen levő Xylella fastidiosa okozta betegség diagnosztizálása.

A laboratórium az 1970-es évek közepétől gyűjti és fenntartja a hazai előfordulású növénykórokozó baktériumok identikus tenyészeteit. E gyűjteményt kiegészítik a túlnyomórészt csere útján beszerzett, részben vásárolt nemzetközi gyűjteményekből származó baktériumtörzsek. A gyűjtemény jelenleg több mint 1400 izolátumból áll, amelyet liofilizált állapotban tartanak fenn.

Munkakapcsolatot tart számos hazai és külföldi diagnosztikai laboratóriummal, szakmai szervezetekkel és intézményekkel, részt vesz az EPPO Baktériumdiagnosztikai Munkacsoportjában, EU szintű módszerfejlesztési programokban (diagnosztikai módszerfejlesztés).

Jelenleg a laboratóriumban évente 1.500 - 2.000 minta hatósági, károsító felderítésekhez kapcsolódó  és egyéb diagnosztikai vizsgálatára kerül sor.

A laboratórium diagnosztikai tevékenységét 2007. óta az MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 számú szabvány  előírásainak szellemében fejti ki, 5 db zárlati baktérium károsító vizsgálati eljárását a NAT  NAT-1-1538/2015 nyilvántartási számon akkreditálta. Diagnosztikai tevékenységének ellenőrzése céljából hazai és nemzetközi körtesztekben, jártassági tesztekben vesz részt, illetve szervez ilyeneket.

A növénykórokozó baktériumok kimutatásánál  és meghatározásánál az Európai Közösség irányelveiben lefektetett eljárások, EPPO (European and Mediterranean Plant Protection Organization) módszerek, valamint egyes ISTA  (International Seed Testing Association) ajánlások alapján dolgozik (e szakterületen alkalmazható magyar szabvány nem létezik).

Ezen túlmenően tudományos publikációkban javasolt módszerekre alapozott úgynevezett saját összeállítású módszereket (eljárásokat) is alkalmaz a diagnosztikai munka során.

Jelenleg a laboratórium az alábbi növénykórokozó baktériumok kimutatására és meghatározására vonatkozóan rendelkezik belső módszertani utasítással, illetve rutinvizsgálati gyakorlattal:

Akkreditált diagnosztikai eljárások

• Ralstonia solanacearum izolálása, kimutatása és azonosítása gazdanövény és öntözővíz mintákban. Az Európai Bizottság 2006/63/EK Irányelvén alapuló eljárás (kimutatás IF (immunofluoreszcens festés) módszerrel, félszelektív táptalajon történő izolálás, a  kórokozó azonosítása IF és kvalitatív  PCR vizsgálatokkal, valamint tesztnövény mesterséges inokulálásával).

• Clavibacter michiganensis subsp. sepedonicus, izolálása, kimutatása és azonosítása burgonyanövény mintákban. Az Európai Bizottság 2006/56/EK Irányelvén alapuló eljárás (kimutatás IF módszerrel, tesztnövény mesterséges inokulálásán (biolgiai tesztelés)  alapuló, valamint félszelektív táptalajon történő izolálás, a  kórokozó azonosítása  IF és kvalitatív PCR vizsgálatokkal, valamint tesztnövény mesterséges inokulálásával).

• Erwinia amylovora izolálása, kimutatása és azonosítása tünetes gazdanövény mintákban. Az EPPO  PM 7/20(2) szabványán alapuló eljárás (kimutatás IF módszerrel ,  félszelektív táptalajon történő  izolálás, a kórokozó azonosítása IF és kvalitatív PCR vizsgálatokkal, valamint körteszelet teszttel).

• Clavibacter michiganensis subsp. michiganensis izolálása kimutatása és azonosítása paradicsomnövény mintában. Az EPPO PM 7/42(2)  szabványán alapuló eljárás (félszelektív táptalajon történő izolálás, a  kórokozó azonosítása IF és kvalitatív PCR  vizsgálatokkal).

• Kukoricanövényből és kukoricamagból izolált Pantoea stewartii subsp. stewartii izolátumok azonosítása. Az EPPO PM7/60 (1) szabványán alapuló eljárás (izolátumok IF és kvalitatív PCR vizsgálatokkal történő azonosítása).

 Nem akkreditált vizsgálati eljárások

• Acidovorax avenaecitrulli subsp. görögdinnyében és egyéb kabakos kultúrákban (saját    módszer).

• Agrobacterium tumefaciens és Agrobacterium vitis szőlő növénymintában (saját módszer).

• Agrobacterium tumefaciens csonthéjas és almatermésű kultúrákban, valamint egyéb gazdanövényekben (saját módszer).

• Brenneria salicis fűz növénymintában (saját módszer).

• Clavibacter michiganensis subsp. insidiosus lucerna növény- és magmintában (EPPO módszer).

• Pectobacterium (Erwinia) és Dickeya (Erwinia chrysanthemi) fajok burgonya növény- és gumómintában, egyéb gazdanövény mintában (saját módszer).

• Pseudomonas syringae pv. glycinea szója növény- és magmintában (saját módszer).

• Pseudomonas syringae pv. pisi és Pseudomonas syringae pv. syringae,  borsó növény- és magmintában (saját módszer).

• Pseudomonas syringae pv. tomato, paradicsom növény- és magmintában (saját módszer, ISTA ajánlás).

• Pseudomonas syringae pv aesculi,vadgesztenye növény (saját módszer).

• Xanthomonas arboricola pv. fragariae szamóca növénymintában (saját módszer)

• Xanthomonas arboricola pv. juglandis dió növénymintában (saját módszer).

• Xanthomonas arboricola pv. pruni csonthéjas gazdanövény mintákban (EPPO módszer).

• Xanthomonas axonopodis pv. phaseoli, Pseudomonas syringae pv. phaseolicola és Curtobacterium flaccumfaciens pv. flaccumfaciens bab növény- és magmintákban (EPPO módszer, ISTA ajánlás).

• Xanthomonas axonopodis pv. poinsettiicola, mikulásvirágban (saját módszer)

• Xanthomonas campestris pv. campestris káposztafélék növény- és magmintáiban (saját módszer, ISTA ajánlás).

• Xanthomonas fragariae szamóca növénymintában (EPPO módszer).

• Xanthomonas hortorum pv. pelargonii muskátli növénymintában (saját módszer).

• Xanthomonas vesicatoria,  Xanthomonas axonopodis pv. vesicatoria paradicsom és paprika növény- és magmintákban (EPPO módszer).

• Xylella fastidiosa  gazdanövény mintákban (EPPO módszer)

• Xylophilus ampelinus szőlő növénymintában (EPPO módszer).

Fentieken túl  - igény szerint -  az EPPO A2 és A1-es listáján szereplő valamennyi baktérium kórokozó kimutatására és meghatározására  is felkészült a laboratórium, bár azok vonatkozásában napi rutinvizsgálati gyakorlattal nem rendelkezik.

A baktérium kórokozók kimutatása és meghatározása során a laboratórium táptalajon történő kitenyésztéses eljárást, morfológiai, tenyésztési és biokémiai vizsgálatokat, tárgylemez agglutinációs tesztet, immunofluoreszcens festési eljárást, zsírsavanalízist, molekuláris biológiai módszereket (PCR, kvantitatív PCR) és mesterséges inokulációs teszteket alkalmaz.

A vizsgálati igényt a laboratórium felé a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságain keresztül, illetve közvetlenül lehet bejelenteni. Az igazgatóságok közbeiktatásával végzett vizsgálat esetén a vizsgálathoz szükséges növényminta vételét és a laboratórium felé történő továbbítását az igazgatóság szakemberei végzik. Amennyiben a mintatulajdonos, illetve mintabeküldő közvetlenül a laboratóriumhoz fordul az a 06-72/795-124 telefonszámon szóban,vagy a pecs.bakteriologia@nebih.gov.hu e-mail címen történhet.  Ez esetben a laboratórium a mintavétellel és küldéssel kapcsolatos információkat szóban vagy/és írásban is megadja. A mintát a megyei szakigazgatási szerveknél  rendszeresített formanyomtatvány értelem szerinti kitöltésével , vagy a vizsgálathoz szükséges alapvető adatokat tartalmazó  egyedi megrendelő kíséretében kell a laboratóriumba bevinni, vagy postai úton (időgarantált küldeményként feladva) beküldeni az Nébih ÉLI Pécsi Növényegészségügyi Bakteriológiai Diagnosztikai Nemzeti Referencia Laboratórium, 7634 Pécs Kodó dűlő 1. címre.

A vizsgálatokhoz az alábbi adatok megadása szükséges:

• a vizsgálatot kérő neve, címe,

• a vizsgálat költségviselőjének neve, címe (ha az nem azonos a vizsgálatot kérő nevével és címével)

• a mintavétel pontos címe

• a mintavétel ideje

• a minta megnevezése (milyen növényfaj, növényfajta, növényi rész vizsgálatát kéri)

• a vizsgálat célja

• a mintavevő neve címe (ha az nem azonos a vizsgálatot kérővel)

• milyen baktérium károsító(k) vizsgálatát kéri

• a minta peszticides kezeltségére vonatkozó adatok

• a minta által reprezentált terület, tétel nagysága (ha, t)

• a minta mennyisége (db, kg)

A vizsgálat költségeinek megállapítása  a mindenkor érvényes díjszabás alapján történik.

A laboratórium a diagnosztikai vizsgálatok eredményét csak a megrendelővel közli kivéve, ha a laboratóriumi vizsgálat hatósági intézkedést igénylő baktérium károsítóval való fertőzöttséget állapít meg. Ebben az esetben a laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyv másolatát - a jelenleg érvényes rendelkezés értelmében - meg kell küldeni az NÉBIH növény-egészségügyi területen illetékes osztályának és a területileg illetékes növény-egészségügyi hatóságnak, külföldi megrendelő esetében az adott ország növényegészségügyi hatóságának.

A laboratórium a diagnosztikai vizsgálatok céljára beküldött növénymintát negatív (baktérium kórokozótól mentes) vizsgálati eredmény esetén a vizsgálat lezárta után azonnal, pozitív (baktérium kórokozóval fertőzött) vizsgálati eredmény esetén a vizsgálat lezárta után 30 nappal ártalmatlanítást követően megsemmisíti. Ettől a gyakorlattól a laboratórium a megrendelő kérésére eltérhet.

Növényvédőszer-analitikai laboratóriumok

Feladat meghatározás: - Hatósági hazai eredetû növényi termények vizsgálata. - Hatósági import eredetû növényi termények vizsgálata - Hatósági növényi alapú feldolgozott élelmiszerek vizsgálata. - Hatósági növényi alapú bébiétel-, ital vizsgálata. - Környezetvédelmi víz monitoring vizsgálatok végzése. - GC-MS és LC-MS-MS konfirm vizsgálatok végzése. - Országos standard bázis mûködtetése. - Vizsgálati módszerek kidolgozása új hatóanyagokra. - Szerkísérletek végzése.

Növényi termények növényvédőszer-maradék tartalmának vizsgálata

A növényvédő szerek fejlesztésével, hatásaival, alkalmazásával és regisztrációjával foglalkozó szakemberek egyetértenek abban, hogy az elkövetkező 5-10 évben a növényvédő szerek továbbra is meghatározó szerepet fognak játszani a világ egyre növekvő népességének alapvető nyers élelmiszerekkel történő ellátásában.

A növényvédő szerek kijutatásával megvédjük növényeinket a különböző betegségektől, károsítóktól, meg tudjuk akadályozni termőföldjeinken a gyomok elszaporodását. A kedvező hatások mellett azonban számolnunk kell a káros hatásokkal is, így a növényvédő szerrel kezelt termények (gyümölcsök, zöldségek) kezelés utáni szermaradék tartalmával.

Magyarországon több száz növényvédő szer készítmény használata engedélyezett. A leggondosabban elvégzett kezeléseknél sem kerülhető el azonban az, hogy a kijuttatott szereknek bizonyos hányada a természetbe jutva ne szennyezze környezetünket. Az Európai Unió és ezen belül a hazai Növényvédelmi Szervezet intézményei a kémiai szerek felhasználásának szigorú szabályozásával törekednek a természet, a környezet és a fogyasztók egészségének védelmére.

Az Európai Unióban, így Magyarországon is kizárólag akkor használhatók a növényvédő szerek, ha tudományos adatokkal először bizonyítják, hogy

• nincs káros hatásuk a fogyasztóra, termelőre vagy arra, aki közvetlenül érintkezhet a kezelt állománnyal,

• nem idéznek elő elfogadhatatlan hatásokat a környezetben,

• ugyanakkor megfelelő termelést könnyítő és termésvédő tulajdonsággal rendelkezzenek.

Az Európai Unióban 2008. szeptember 1-jén lépett életbe a növényvédőszer-maradékok szabályozását felülvizsgáló 396/2005. számú rendelet:

Az Európai Parlament és a Tanács 2005. február 23-i 396/2005/EK rendelete a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról.

Az immár egységes maximálisan megengedett növényvédőszer-maradék mennyiség -határérték (a növényvédő szer hatóanyag és esetlegesen jelenlévő bomlástermékeinek mg/termény kg-ban kifejezett értéke; angolul használt rövidítése: MRL) szabályozása az EU Bizottság, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) és a tagállamok engedélyezési hatóságainak közös szakmai felelőssége.

A fogyasztók és a környezet védelme érdekében számos, a növényvédő szerek elővizsgálatait szigorító és felhasználását korlátozó intézkedés született. A szigorítások következtében több növényvédő szer visszavonásra került, részben toxikológiai részben az élesedő piaci verseny miatt gazdasági okból, mely a növekvő kutatási költségekkel magyarázható.

A forgalomba kerülő termények, élelmiszerek növényvédőszer-maradék tartalmát a legtöbb fejlett ország rendszeresen ellenőrzi.
A vizsgáló laboratóriumok az alkalmazott szűrővizsgálati programmal, mintegy 200 – 250 különböző hatóanyag vizsgálatát végzik feldolgozatlan friss növényi
termékekben.

Hazai helyzet

Az élelmiszer biztonságot alapvetően befolyásolja a növényvédő szerek környezetkímélő, szakszerű felhasználása a szerengedélyezési folyamatot követően. Ennek biztosítása jelentős feladatokat jelent a forgalmazást és felhasználást ellenőrző, hatósági mintavételezést is végző felügyelői hálózatnak, valamint a friss - a közvetlen  fogyasztásra kerülő - termékekben a növényvédőszer-maradékokat ellenőrző laboratóriumoknak.

Magyarországon - a fejlett országokhoz hasonlóan - a fogyasztók népegészségügyi védelme, a természet és környezetvédelem megköveteli a mezőgazdaságból eredő és az egészségre káros szennyezések fokozott és szigorú szabályozását és ellenőrzését.
Mindez szükségessé teszi a hatékony területi ellenőrzést, a forgalomba kerülő
növényi termények növényvédőszer-maradékokra irányuló rendszeres laboratóriumi vizsgálatát, a szabálytalanságokat elkövetők jogi felelősségre vonását.

Az analitikai laboratóriumok a 70-es évek elejétől rendszeresen vizsgálják a
hazai - közvetlen fogyasztásra szánt - friss növényi termények, valamint gabonafélék és környezetvédelmi felszíni víz- és talajminták, valamint szúrópróbaszerűen Magyarországra érkező nem hazai növényi termények növényvédő szer - maradék tartalmát.

Jelenleg országosan négy analitikai laboratórium végzi a minták vizsgálatát.
A hazai vizsgálati minták mintázása betakarításkor a termőhelyen, a piaci elárusító
helyeken, a nem hazai vizsgálati mintáké a határállomásokon, nagykereskedőknél, illetve a nagy áruházláncok logisztikai központjaiban történik.

Magyarországon, a vizsgálandó hatóanyagok körének kiválasztása az alábbiak szerint történik:

Hazai terményeknél:

•  ismert eredetűeknél (a kezelési körülményeket ismertnek tekintve): a termelőáltal kötelezően vezetett permetezési napló adatai alapján;

•  ismeretlen eredetűeknél: az adott kultúrában engedélyezett szerek és az alkalmazás-technológiaiismeretek alapján.- exportra menő terményeknél a fogadó ország esetleges különlegeselőírásait is figyelembe vételével, valamint az egységesített nemzetközi előírásainakpl. FAO/WHO vagy az Európai Uniós előírásainak.

Nem hazai termények esetében a vizsgálati szempontok kialakításánál az importáló ország növényvédelmi gyakorlata, illetve a termény tárolásakor alkalmazott készítményeknek van meghatározó szerepe.

Valamennyi laboratórium rendszeresen ellenőrzött minőségbiztosítási rendszerben
dolgozik, ezen túlmenően akkreditált minősítésűek:

• MSZ EN ISO 17025 szabvány szerinti akkreditált státusz,
• OECD GLP minőségbiztosítási rendszerben tanúsított státusz.

A laboratóriumok egységes vizsgálati rend szerint, közel azonos technikai feltételek mellett dolgoznak. Ha szükséges, egyedi és speciális ellenőrző módszereket alkalmaznak. Megállapítható, hogy a jelenlegi ellenőrzési rendszer alkalmas az EU szigorú előírásainak.

A számítógépes adatfeldolgozás a szermaradék analitikai hálózatban a 80-as évek elején került bevezetésre a vizsgálati eredmények feldolgozásra. Jelenleg egy szélesebb körű, két nyelvű, statisztikai és vizuális feldolgozást lehetővé tevő
online adatkezelő rendszer működik a hálózatunkban. Az adatok archiválhatók, fizikailag is külön tárolhatók.
 

Intézkedések

A laboratóriumok a vizsgálati eredményeket minden esetben az érvényes Uniós szermaradék határérték előírásokkal vetik egybe, és döntéseiket a termény forgalomba hozhatóságára ennek megfelelően hozzák meg. Amennyiben a szermaradék tartalom az engedélyezett értéknél magasabb, a termény forgalomba nem hozható, a termelő és forgalmazó ellen hatósági, államigazgatási eljárás indul, és növényvédelmi bírság szabható ki. Nem hazai termények esetében, gyakrabban előforduló kifogásolt minta esetében, saját hatáskörben intézkedünk a kérdéses relációból származó import tétel ismételt vizsgálatáról, vagy a tétel ideiglenes beléptetéséről, ami a kedvező vizsgálati eredményig forgalmazási korlátozást jelent.

Külön kihívást jelent az Unióban már jól működő RASFF (Rapid Alert System for Food and Feed) információs rendszer, amely gyorsan értesíti a tagországokat, az emberi egészséget veszélyeztető problémáról.