Együttműködési megállapodást kötött a Nébih és az NSZKK

A laboratóriumi tevékenység nyújtotta lehetőségek hatékonyabb kiaknázása érdekében együttműködési megállapodást kötött 2024. február 14-én a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK). A megállapodást dr. Nemes Imre, a Nébih elnöke és Lontai Márton, a NSZKK főigazgatója látta el kézjegyével. Az együttműködés célja a szakmai kapcsolat elmélyítése, melynek során többek között projektek indítását, közös vizsgálatok eredményeinek elemzését és szakmai adatbázisok bővítésék tervezi a két szervezet.

Az NSZKK a bűnüldözéssel kapcsolatos nyomozati és igazságszolgáltatási feladatokat támogatja, míg a Nébih élelmiszerlánc-felügyeleti szervként hatósági és ellenőrzési tevékenységet végez az élelmiszer-biztonsági szabályok betartása céljából. A Nébih és az NSZKK által végzett laboratóriumi vizsgálatok módszerei között számos olyan átfedés található, amely a meglévő szakmai kapcsolat bővítését indokolja. A partneri kapcsolat emelésének méltó formája annak együttműködési megállapodásban történő rögzítése.

A szerződést dr. Nemes Imre, a Nébih elnöke és Lontai Márton, a NSZKK főigazgatója írta alá. Az együttműködés során a két szervezet közös projektek és eljárások kidolgozásában, módszertanok, technikák és vizsgálatok elvégzésében, valamint a vizsgálatok eredményeinek összehasonlításában, a minták összemérésében, szakmai adatbázisok kialakításában, bővítésében segíti egymás munkáját. 

A megállapodás kapcsán dr. Nemes Imre, a Nébih elnöke hangsúlyozta: „a laboratóriumi vizsgálatoknak kiemelt jelentősége van az ellenőrzések számos területén. Épp ezért a Nébih számára kiemelten fontos nem csak saját laboratóriumi tevékenységének folyamatos fejlesztése, hanem a minőségi partneri kapcsolatok kialakítása is. Éves szinten mintegy 2 millió vizsgálatot végzünk, szakemberei rendkívül nagy tapasztalattal rendelkeznek. E tudást örömmel osztják meg, de hasonlóan szívesen bővítik saját ismereteiket is, hisz a tudomány minden területére, így a laboratóriumi tevékenységre is igaz, hogy folyamatosan és sokszor rohamtempóban fejlődik.”

(Dr. Nemes Imre, a Nébih elnöke és Lontai Márton, az NSZKK főigazgatója)

Lontai Márton, az NSZKK főigazgatója a hazai laboratóriumi vizsgálatokban való jártasság és az akkreditált, minőségbiztosított szakértői tevékenység kapcsán való együttműködés vitathatatlan hozadékát emelte ki:
„A Nemzeti Szakértői és Kutató Központ alaptevékenységéhez kötődő laboratóriumi vizsgálatok minőségbiztosításának, a szervezet minőségirányításának fenntartása és fejlesztése mind a nemzetközi kötelezettségvállalások mind pedig az intézmény magával szemben támasztott elvárásai okán kiemelt jelentőséggel bírnak. A szakértői vizsgálati eredmények hazai büntetőeljárásokban betöltött szerepe évről évre nő, a technológiai fejlődés napról napra egyre több lehetőséget biztosít a területben rejlő lehetőségek kiaknázására. A Nébih-hel, mint professzionális hazai szakmai szervezettel való együttműködés önmagában véve is megtisztelő, előremutató és a jövőre nézve még előre nem látott lehetőségeket is tartogat.”
 
A két intézmény évente egyszer közösen értékeli majd az együttműködés tapasztalatait, eredményeit, hogy szükség esetén módosíthassák, még tovább bővíthessék a megállapodást.
 

Növényvédőszer-analitikai laboratóriumok

Feladat meghatározás: - Hatósági hazai eredetû növényi termények vizsgálata. - Hatósági import eredetû növényi termények vizsgálata - Hatósági növényi alapú feldolgozott élelmiszerek vizsgálata. - Hatósági növényi alapú bébiétel-, ital vizsgálata. - Környezetvédelmi víz monitoring vizsgálatok végzése. - GC-MS és LC-MS-MS konfirm vizsgálatok végzése. - Országos standard bázis mûködtetése. - Vizsgálati módszerek kidolgozása új hatóanyagokra. - Szerkísérletek végzése.

Növényi termények növényvédőszer-maradék tartalmának vizsgálata

A növényvédő szerek fejlesztésével, hatásaival, alkalmazásával és regisztrációjával foglalkozó szakemberek egyetértenek abban, hogy az elkövetkező 5-10 évben a növényvédő szerek továbbra is meghatározó szerepet fognak játszani a világ egyre növekvő népességének alapvető nyers élelmiszerekkel történő ellátásában.

A növényvédő szerek kijutatásával megvédjük növényeinket a különböző betegségektől, károsítóktól, meg tudjuk akadályozni termőföldjeinken a gyomok elszaporodását. A kedvező hatások mellett azonban számolnunk kell a káros hatásokkal is, így a növényvédő szerrel kezelt termények (gyümölcsök, zöldségek) kezelés utáni szermaradék tartalmával.

Magyarországon több száz növényvédő szer készítmény használata engedélyezett. A leggondosabban elvégzett kezeléseknél sem kerülhető el azonban az, hogy a kijuttatott szereknek bizonyos hányada a természetbe jutva ne szennyezze környezetünket. Az Európai Unió és ezen belül a hazai Növényvédelmi Szervezet intézményei a kémiai szerek felhasználásának szigorú szabályozásával törekednek a természet, a környezet és a fogyasztók egészségének védelmére.

Az Európai Unióban, így Magyarországon is kizárólag akkor használhatók a növényvédő szerek, ha tudományos adatokkal először bizonyítják, hogy

• nincs káros hatásuk a fogyasztóra, termelőre vagy arra, aki közvetlenül érintkezhet a kezelt állománnyal,

• nem idéznek elő elfogadhatatlan hatásokat a környezetben,

• ugyanakkor megfelelő termelést könnyítő és termésvédő tulajdonsággal rendelkezzenek.

Az Európai Unióban 2008. szeptember 1-jén lépett életbe a növényvédőszer-maradékok szabályozását felülvizsgáló 396/2005. számú rendelet:

Az Európai Parlament és a Tanács 2005. február 23-i 396/2005/EK rendelete a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról.

Az immár egységes maximálisan megengedett növényvédőszer-maradék mennyiség -határérték (a növényvédő szer hatóanyag és esetlegesen jelenlévő bomlástermékeinek mg/termény kg-ban kifejezett értéke; angolul használt rövidítése: MRL) szabályozása az EU Bizottság, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) és a tagállamok engedélyezési hatóságainak közös szakmai felelőssége.

A fogyasztók és a környezet védelme érdekében számos, a növényvédő szerek elővizsgálatait szigorító és felhasználását korlátozó intézkedés született. A szigorítások következtében több növényvédő szer visszavonásra került, részben toxikológiai részben az élesedő piaci verseny miatt gazdasági okból, mely a növekvő kutatási költségekkel magyarázható.

A forgalomba kerülő termények, élelmiszerek növényvédőszer-maradék tartalmát a legtöbb fejlett ország rendszeresen ellenőrzi.
A vizsgáló laboratóriumok az alkalmazott szűrővizsgálati programmal, mintegy 200 – 250 különböző hatóanyag vizsgálatát végzik feldolgozatlan friss növényi
termékekben.

Hazai helyzet

Az élelmiszer biztonságot alapvetően befolyásolja a növényvédő szerek környezetkímélő, szakszerű felhasználása a szerengedélyezési folyamatot követően. Ennek biztosítása jelentős feladatokat jelent a forgalmazást és felhasználást ellenőrző, hatósági mintavételezést is végző felügyelői hálózatnak, valamint a friss - a közvetlen  fogyasztásra kerülő - termékekben a növényvédőszer-maradékokat ellenőrző laboratóriumoknak.

Magyarországon - a fejlett országokhoz hasonlóan - a fogyasztók népegészségügyi védelme, a természet és környezetvédelem megköveteli a mezőgazdaságból eredő és az egészségre káros szennyezések fokozott és szigorú szabályozását és ellenőrzését.
Mindez szükségessé teszi a hatékony területi ellenőrzést, a forgalomba kerülő
növényi termények növényvédőszer-maradékokra irányuló rendszeres laboratóriumi vizsgálatát, a szabálytalanságokat elkövetők jogi felelősségre vonását.

Az analitikai laboratóriumok a 70-es évek elejétől rendszeresen vizsgálják a
hazai - közvetlen fogyasztásra szánt - friss növényi termények, valamint gabonafélék és környezetvédelmi felszíni víz- és talajminták, valamint szúrópróbaszerűen Magyarországra érkező nem hazai növényi termények növényvédő szer - maradék tartalmát.

Jelenleg országosan négy analitikai laboratórium végzi a minták vizsgálatát.
A hazai vizsgálati minták mintázása betakarításkor a termőhelyen, a piaci elárusító
helyeken, a nem hazai vizsgálati mintáké a határállomásokon, nagykereskedőknél, illetve a nagy áruházláncok logisztikai központjaiban történik.

Magyarországon, a vizsgálandó hatóanyagok körének kiválasztása az alábbiak szerint történik:

Hazai terményeknél:

•  ismert eredetűeknél (a kezelési körülményeket ismertnek tekintve): a termelőáltal kötelezően vezetett permetezési napló adatai alapján;

•  ismeretlen eredetűeknél: az adott kultúrában engedélyezett szerek és az alkalmazás-technológiaiismeretek alapján.- exportra menő terményeknél a fogadó ország esetleges különlegeselőírásait is figyelembe vételével, valamint az egységesített nemzetközi előírásainakpl. FAO/WHO vagy az Európai Uniós előírásainak.

Nem hazai termények esetében a vizsgálati szempontok kialakításánál az importáló ország növényvédelmi gyakorlata, illetve a termény tárolásakor alkalmazott készítményeknek van meghatározó szerepe.

Valamennyi laboratórium rendszeresen ellenőrzött minőségbiztosítási rendszerben
dolgozik, ezen túlmenően akkreditált minősítésűek:

• MSZ EN ISO 17025 szabvány szerinti akkreditált státusz,
• OECD GLP minőségbiztosítási rendszerben tanúsított státusz.

A laboratóriumok egységes vizsgálati rend szerint, közel azonos technikai feltételek mellett dolgoznak. Ha szükséges, egyedi és speciális ellenőrző módszereket alkalmaznak. Megállapítható, hogy a jelenlegi ellenőrzési rendszer alkalmas az EU szigorú előírásainak.

A számítógépes adatfeldolgozás a szermaradék analitikai hálózatban a 80-as évek elején került bevezetésre a vizsgálati eredmények feldolgozásra. Jelenleg egy szélesebb körű, két nyelvű, statisztikai és vizuális feldolgozást lehetővé tevő
online adatkezelő rendszer működik a hálózatunkban. Az adatok archiválhatók, fizikailag is külön tárolhatók.
 

Intézkedések

A laboratóriumok a vizsgálati eredményeket minden esetben az érvényes Uniós szermaradék határérték előírásokkal vetik egybe, és döntéseiket a termény forgalomba hozhatóságára ennek megfelelően hozzák meg. Amennyiben a szermaradék tartalom az engedélyezett értéknél magasabb, a termény forgalomba nem hozható, a termelő és forgalmazó ellen hatósági, államigazgatási eljárás indul, és növényvédelmi bírság szabható ki. Nem hazai termények esetében, gyakrabban előforduló kifogásolt minta esetében, saját hatáskörben intézkedünk a kérdéses relációból származó import tétel ismételt vizsgálatáról, vagy a tétel ideiglenes beléptetéséről, ami a kedvező vizsgálati eredményig forgalmazási korlátozást jelent.

Külön kihívást jelent az Unióban már jól működő RASFF (Rapid Alert System for Food and Feed) információs rendszer, amely gyorsan értesíti a tagországokat, az emberi egészséget veszélyeztető problémáról.