A kérdezz-felelek cimkéjű tartalom.

Kérdezz-felelek a primőr zöldségek, gyümölcsök élelmiszerbiztonsági vonatkozásairól

Kérdezz-felelek a primőr zöldségek, gyümölcsök élelmiszerbiztonsági vonatkozásairól

Apáink-nagyapáink idejében az első, fóliasátorban, üvegházban termett zöldségekre használtuk a primőr fogalmát. Mivel ma már csaknem egész évben kapható friss zöldség, ez a fogalom szinte érvényét vesztette. Jelen tájékoztató anyagunkban a zöldségek, gyümölcsök egyes élelmiszerbiztonsági kérdéseivel foglalkozunk.

Élelmiszerbiztonsági szempontból nagyobb kockázatot jelent-e a primőrök fogyasztása, mint a szabadföldi szezonális termékeké?

A friss zöldségekben, gyümölcsökben előfordulhatnak növényvédőszer-maradékok, bármilyen termelésből - legyen az hazai vagy nem hazai, szántóföldi vagy üvegházas - származnak. Korábban a primőr árukban valamivel nagyobb volt a növényvédőszer-maradékok előfordulásának kockázata, de napjainkban a termesztéstechnológiák fejlődésével ezek az áruk is éppolyan biztonságosan fogyaszthatók, mint a szabadföldön termesztettek.

 

Milyen anyagok a növényvédő szerek?

A növényvédő szerek (más néven peszticidek) kémiai vagy biológiai anyagok, melyek segítségével a kártevők (pl. rágcsálók, rovarok, gombák és gyomnövények) elpusztíthatók. A növényvédő szerek egy része erősen mérgező anyag. Vannak köztük olyanok, amelyek a helytelenül végzett növényvédelmi munkák, belélegzés, szándékos vagy véletlen lenyelés esetén – mennyiségtől függően - azonnali mérgezést okozhatnak. Ezért mind az engedélyezés, mind a felhasználás és az ellenőrzés rendkívüli gondossággal történik. A növényvédő szer címkéjén feltüntetett adagolásra, és az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartására a saját kiskertünkben megtermelt zöldség, gyümölcs permetezését követően is ügyeljünk! Ha a növényvédő szereket előírás szerint alkalmazzák, akkor azok használata, és az így kezelt termények fogyasztása biztonságos.

 

Miért van szükség növényvédő szerekre?

Növényvédelmi munkák nélkül a termés egy része tönkremenne, s ezzel súlyos gazdasági károkat okozna. Megváltozott világban élünk, ahol a növekvő számú világnépesség a korábbinál sokkal nagyobb mennyiségű élelmiszert igényel, mely jó minőségben a jelen technológiai szinten már nem állítható elő növényvédő szerek alkalmazása nélkül.

 

Mit nevezünk növényvédőszer-maradéknak?

A növényvédőszer-maradékok a növényvédő szerek, illetve bomlástermékeik kis mennyiségei, melyek a terményekben vagy azok felületén a betakarítást, szüretelést, illetve tárolást követően is megmaradhatnak. Általában a kezelés és a forgalomba hozatal között el kell telni egy meghatározott időtartamnak (élelmezés-egészségügyi várakozási idő), amely alatt a szer mennyisége az egészségre ártalmatlan szintre lecsökken. Azokban az élelmiszerekben is, melyekben kimutathatóak, általában csak nagyon kis mennyiségben vannak jelen, így nem jelenthetnek kockázatot a fogyasztó egészségére nézve.

 

A bioélelmiszerek teljesen mentesek a növényvédőszer-maradékoktól?

A bio (ökológiai termesztésű) élelmiszerek termesztésének különleges szabályai vannak. Itt is alkalmazhatnak bizonyos szereket, azonban az alkalmazható növényvédő szerek köre korlátozott. Az üvegházi ökológiai gazdálkodásokban például réz- és kénkészítményeket használhatnak.

 

Megbetegszem, ha szermaradékot tartalmazó élelmiszert fogyasztottam?

A forgalomba kerülő zöldségeket, gyümölcsöket növényvédőszer-maradékok jelenlétére rendszeresen ellenőrzik. Ha szermaradékot csak határérték alatti mennyiségben mutattak ki az élelmiszerből, akkor fogyasztása biztosan nem jelent kockázatot. Ez a határérték az egészségügyi kockázat legkisebb mértékénél is alacsonyabban van megállapítva. Minden egyes engedélyezett növényvédő szer hatóanyagra megadják ugyanis azt a mennyiséget, amelyet életünk során - akár naponta - elfogyasztva sem betegednénk meg (megengedhető napi bevitel), valamint azt az értéket, amely egyszeri alkalommal történő, nagy mennyiségű zöldség, gyümölcs fogyasztása esetén sem okozhat egészségkárosodást (ún. akut referencia dózis). Tehát ha esetleg a határértéket kismértékben meghaladó szermaradékot tartalmazó terméket fogyasztottunk, az még nem veszélyezteti az egészséget. A kockázat függ a növényvédőszer-maradék mértékétől, az elfogyasztott mennyiségtől és a testtömegtől is. Az engedélyezett növényvédő szerek előírás szerinti, körültekintő, szakszerű alkalmazás mellett egészségünkre nem jelenthetnek veszélyt.

 

Mosással, hámozással eltávolíthatók a szermaradékok?

Bizonyos szermaradékok mosással, hámozással teljesen eltávolíthatók, más szereknek a mennyisége csökkenthető ily módon. Például a réz- és a kéntartalmú szerek kontaktszerek, a növény lemosásával gyakorlatilag teljesen eltávolíthatók.  Egyes szerek maradéka azonban nem a zöldség, gyümölcs felületén, hanem annak belsejében van, vagyis a mosás, hámozás nem távolítja el azokat. Az alapos mosás - és nem csak a felületi öblítés - azonban mindig ajánlott! Javasolt ezeket a termékeket két percig tiszta vízben áztatni úgy, hogy az egyes darabok egymástól történő elkülönítésével a teljes felületükről eltávolítható legyen minden szennyezés, s ezt követően még egyszer tiszta vízben átmosni, majd folyó vízzel leöblíteni.

 

Hogyan távolíthatók el a mikrobiológiai szennyeződések (baktériumok, vírusok, féregpeték)?

Alapos mosással a mikrobák nagy része eltávolítható a zöldségek, gyümölcsök felületéről. A termékek hámozása további biztonságot jelent. Különös figyelmet kell fordítani a leveles- és gyökérzöldségekre, melyeket a talaj legkisebb mennyiségétől is meg kell tisztítani. Ne feledjük, hogy a sütés-főzés teljesen elpusztítja a baktériumokat. Nyersen fogyasztandó termékeknél fontosak a termesztés, forgalmazás körülményei is.

 

Más szennyezőanyagok is előfordulhatnak primőr terményekben?

A szabadföldi terményekhez hasonlóan egyéb nem kívánatos anyagok (pl. nitrát, nehézfémek) jelen lehetnek a primőr árukban is. Nitrátoknak a leveles zöldségekben (salátában, parajban) való előfordulása szempontjából az éghajlat, és különösen a fényviszonyok a legmeghatározóbb tényezők.

 

Mire ügyeljek zöldség, gyümölcs vásárlásakor?

Zöldséget, gyümölcsöt mindig megbízható helyről (üzletben, piacon) szerezzünk be! Ne vásároljunk ellenőrizetlen helyen, alkalmi árustól. Gyanakodjunk, ha egy árut az utcán, aluljáróban illegális árusok kínálnak. A növényvédő szeres kezelést követően szigorúan be kell tartani az élelmezés-egészségügyi várakozási időt, ami az adott szerrel végzett permetezés és a betakarítás, forgalmazás időpontja közötti időtartamot jelöli. Sajnos előfordulhat, hogy olyan terméseket lopnak, majd értékesítenek az utcán, melyek élelmezés-egészségügyi várakozási ideje még nem járt le.

 

Ne feledje! Egyen minden nap többször zöldséget, gyümölcsöt, mert ezek egészséges táplálkozásunk részét képezik! A tavasz elején kapható üvegházi termények mind ízletességükben, mind tápanyagtartalmukban elmaradnak a szabadföldön termesztettektől, ugyanis napsütésre van szükség ahhoz, hogy egy zöldség, gyümölcs ízvilága a maga teljességében kialakuljon. A tavaszi vitaminpótlásra biztonságosan fogyaszthatja a primőr termékeket is, de törekedjen inkább minél több szezonálisan, szabadföldön termesztett áru fogyasztására. Javasoljuk, hogy részesítse előnyben a hazai termesztésű zöldségeket, gyümölcsöket, mivel ezek frissebbek, kevesebbet utaztak, és termesztésük körülményei is könnyebben ellenőrizhetők.

 

Letölthető anyag

Kérdezz-felelek a primőr zöldségek gyümölcsök élelmiszerbiztonsági vonatkozásairól


Friss hírek

2024. június 4, kedd

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2024.06.04.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

2024. június 4, kedd

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2024.06.04.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

Átlagos (0 Szavazatok)

Kérdezz-felelek az ételmérgezések megelőzéséről

Kérdezz-felelek az ételmérgezések megelőzéséről

A legtöbb ételmérgezés a magánháztartásokban történik, saját magunk okozzuk tudatlansággal, az alapvető szabályok be nem tartásával.

Mit nevezünk ételmérgezésnek?

Az ételmérgezés minden olyan megbetegedés köznyelvi elnevezése, melyet az elfogyasztott élelmiszerben levő baktériumok, vírusok, méreganyagok okoznak. Ha az élelmiszerben lévő élő baktérium vagy vírus okozta a megbetegedést, élelmiszer-fertőzésről, ha mérgező anyag, élelmiszer-mérgezésről, közös szóval élelmiszer eredetű megbetegedésről beszélünk.

 

Melyek a leggyakoribb tünetek?

A leggyakoribb tünetek a hányinger, hányás, hasmenés, hasi görcsök, általános rosszullét, esetenként láz. Ételmérgezés tünetei lehetnek ritka esetekben az eszméletvesztés, kettős látás, nyálfolyás, görcsök, izombénulások, tudatzavar is.

 

Az étel elfogyasztása után mennyi idővel jelentkeznek a tünetek?

A tünetek általában az étel elfogyasztását követően fél órától 48 óráig jelentkeznek, de néha ennél hosszabb lappangási idő is előfordul. Egyes esetekben egy hét, vagy még több idő is eltelhet a tünetek jelentkezéséig.

 

Mikor gyanakodhatunk ételmérgezésre?

Ételmérgezés gyanúja általában akkor merül fel, ha azonos ételt fogyasztó emberek közül közel azonos időben többen hasonló tünetekkel megbetegszenek. Gyanakodni lehet akkor is, ha az étel fogyasztásakor szokatlan ízű, szagú, jellegű volt. Gombafogyasztás utáni hányás, hasmenés, esetleg tudatzavar jelentkezését mindig gyanúsnak kell tartani, és azonnal orvoshoz kell fordulni!

 

Az ételmérgezést romlott étel okozza?

Általában az ételmérgezésben szerepet játszó ételen semmilyen elváltozás nem látszik, és az ízén sem érezhető. A romlott étel is okozhat természetesen megbetegedést, de azt általában nem fogyasztjuk el.

 

Hol történik a legtöbb ételmérgezés?

A legtöbb ételmérgezés a magánháztartásokban történik, saját magunk okozzuk tudatlansággal, az alapvető szabályok be nem tartásával. Csoportos, tömeges ételmérgezések általában rendezvényekhez, közétkeztető vagy vendéglátó egységben elfogyasztott ételhez kötődnek.

 

Okozhat-e ételmérgezést az ételkészítő személy?

Igen. A fertőző betegségek jelentős része élelmiszerrel terjed. Ezért az ételkészítő személynek egészségesnek, tisztának, ápoltnak kell lennie, és gyakran, alaposan kell kezet mosni. Hasmenés, hányás, láz tüneteivel, bőrgyulladással ételkészítést nem szabad végezni.

 

Melyek a leggyakoribb, ételmérgezéshez vezető hibák?

  • Szennyezett nyersanyagokról baktériumok átkerülése a fogyasztásra kész élelmiszerekre. Ennek oka lehet a gyakori kézmosás hiánya, a szennyezett és tiszta termékek érintkezése, nem megfelelő elkülönítése, (pl. ugyanazon edények, eszközök használata a nyers húshoz és kész élethez), a mosogatás, takarítottság hiányosságai. Baktériummal szennyezettnek tekintendőek a nyers húsok, nyers baromfi, tisztítatlan zöldség, melyeket a fogyasztásra kész élelmiszerektől elkülönítve kell hazaszállítani, tárolni, és feldolgozni.

  • A sütés-főzés nem alapos.

  • A nem megfelelően átsült, félig nyers ételek veszélyesek lehetnek. Az átforralás a baktériumok, vírusok nagy részét elpusztítja. Ehhez az étel belsejének el kell érnie a 70-75 °C-ot, mely ételhőmérővel is ellenőrizhető.

  • Nem megfelelő hőfokon történő tárolás.

  • A hűtőszekrények hőfoka + 5 °C körül kell, hogy legyen. Hőmérővel ellenőrizhető!

  • A romlandó élelmiszert mindig hűtőben kell tárolni. A langyosan tartott étel veszélyes!

  • A készételek túltárolása. A főtt étel elkészülte után 2-3 óráig tekinthető veszélytelennek, ha már elkészítése során nem követtek el súlyos hibát. Három órán túl történő fogyasztás esetén újra át kell forrósítani.

 

Mi a teendő ételmérgezés gyanúja esetén?

Az enyhe hasmenéses tünetek egy-két nap alatt általában maguktól rendeződnek. Gyógyszer szedése nem szükséges, azonban a folyadékpótlásról gondoskodni kell. Súlyosabb tünetek (hányás, láz, gyakori, vagy véres hasmenés) esetén feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Enyhe tünetek esetén is javasolt a háziorvos felkeresése, hiszen az egyedi megbetegedés része lehet egy kiterjedt járványnak, vagy tömeges ételfertőzésnek.

 

Jótanácsok az ételmérgezések megelőzéséhez

  • Ha beteg (hasmenéses, lázas), ne készítsen ételt.

  • Mosson kezet gyakran, alaposan, főleg ételkészítés, valamint étkezés előtt.

  • Tartsa tisztán a konyhát, és a konyhai eszközöket.

  • Csak megbízható helyen vásároljon.

  • A nyers húst, baromfit tárolja, kezelje elkülönítve.

  • A zöldséget, gyümölcsöt alaposan mossa meg.

  • A romlandó élelmiszert, ételt mielőbb tegye be a hűtőbe.

  • A maradék ételt forralja át fogyasztás előtt.

  • Ha házon kívül étkezik, legyen igényes.

  • Ne fogyasszon ételt elhanyagolt higiénéjű helyen.

  • Csak forrón tálalt meleg-ételt, hűtőben tárolt hidegételt fogadjon el.

  • Legyen tudatában, hogy a nyers tojást tartalmazó ételek, félig nyers húsok veszélyesek lehetnek. Kisgyereknek, betegnek soha ne adjon ilyet!

  • Ne fogyassza el az ételt, ha állott, romlásra gyanús, vagy szokatlan ízű.

  • A frissen készült, forrón tálalt étel biztonságos.

 

Letölthető anyagok

Kérdezz-felelek az ételmérgezések megelőzéséről


Friss hírek

2024. június 4, kedd

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2024.06.04.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

2024. június 4, kedd

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2024.06.04.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

Átlagos (0 Szavazatok)